Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-12 / 188. szám

4 Szerda, 1981. angusztns 12. II pszichofarmakológia újdonságai Látogatás a Gyógyszerkutató Intézetben Újpesten, a Chinoin „ut­cájában". a Szabadságharco­sok útján az ember az „or­ra után" is megtalálja a Gyógyszerkutató Intézet épü­letét: a kisérleli kisállatok, a vegyszerek, preparátumok sajátos aroma-keveréke ha­mar útbaigazít. Mégsem ne­hezményezi senki, mert eb­ből az intézetből került ki az elmúlt évtizedekben né­hány olyan magyar gyógy­szer. amely azóta már világ­hírű lett. elsősorban a pszi­chofarmakológia területén. De mi is az a pszichofar­makológia? Erről dr. And­rási Ferenccel. az Intézet tudományos osztályvezetőjé­vel beszélgettünk (egyébként orvosdoktor, aki „elkalando­zott" a biokémia felé is, és népszerű-tudományos szak­Íróként is ismert, például a Természet Világa hasábjai­ról). — Ha a két idegen szót egyenként lefordítjuk — mondja — máris értjük a kifejezést: az ideg- és elme­kórképek gyógyszeres keze­lésének összefoglaló neve ez. Tulajdonképpen ósi tudo­mány. a gyógyítás ezzel kez­dődött, hiszen már az ősi népek legendáiból ismert, hogy az alkohol bódító, és egyes növények hallucinogén hatását ismerve a különféle vallások követói, művelói el­jutottak olyan állapotba, amelyben „istennel társalog­hattak", és ez a föld olyan távoli pontjain is Így volt, mint a szibériai sámánok­nál és az azték papoknál, az amerikai kontinensen. Az utóbbi száz év alatt a civilizáció ellentmondásai, a természettől való elidegene­dés, a városok zsúfoltsága, és hasonlók miatt az embe­rek sokasága alól a szó bio­lógiai értelmében is kicsú­szott a talaj. Idegi alapú betegségek tömege jött létre, gondoljunk csak a gyomor­fekélyre. a magas vérnyo­másra és hasonlókra. Az át­lagember szólásaiban is sok a tapasztalati tény: például az, hogy „felmegy a pum­pa", reális. Cannon ameri­kai kutató már a húszas években kísérletezett önkén­tesekkel, akiktói sportmér­kőzés előtt, közben és alatt vért vett. Kiderült: változik a vércukorszint, a szívmű­ködés, a vérnyomás, azaz tényleg a szervezet „pum­pája", a keringési rendszer aktivizálódik. Ez, persze, csak ideiglenes hatás. De átnőhet maradandóba is, például a hivatásos gépko­csivezetőknél. akiknél a gyo­morfekély már-már munka­köri ártalomnak számít (A pécsi Volánnál 1973-ban vég­zett vizsgálat szerint a gép­kocsivezetők 8 százaléka gyomorfekélyes volt...) Még tágabban véve: ma Ma­gyarországon a körzeti or­voshoz forduló betegek egy­harmadának (!) kórképe nem szervi, hanem idegi eredetű. — Mit segíthet mindezen a gyógyszeripar, a gyógy­szerkutatás? — Sokat, bár a munka­helyi pszichológus szerepe sem elhanyagolható. De szükség van nyugtatókra, amelyek a feszültséget, a szorongást oldani tudják, és olyan gyógyszerekre elsősor­ban, amelyek a nemkívá­natos mellékhatásokat, pél­dául a figyelem, a koncent­rálókészség csökkenését mi­nél kevésbé idézik elő. Erre azért nyílik lehetőség, mert az agyban a különféle funk­ciók anatómiailag is elkü­lönülnek. a kutatás iránya tehát az: az egyes funk­ciókra hatni, a többi érin­tetlenül hagyásával vagy a lehető legkisebb hatással. — A múlt? — Három ilyen gyógyszer van forgalomban, népszerűek is: a Trioxazin, a Frenolon és a Grandaxin az. intézet ál'al kifejlesztett szerek kö­zül. — A jelen? — E gyógyszerek hatás­erősítésén dolgozunk, és ezt állatkísérletes modelleken világszínvonalon igazoljuk. Csak az a gond: az állat csak ösztönösen, az ember néha tudatosan regál ugyan­arra az ingerre. És ez nem ugyanaz. Szerencsére az ál­lati agyvelő egyes alapvető részeinek biokémiája azonos az emberével, ha sok más­ban el is tér. De a limbikus reakciók (például a szoron­gás és hasonlók) konkrétan a patkánynál hasonlók az emberéhez. — Eddit mit tudtak meg? — Például azt, hogy mit nem tudunk. A különböző vélemények szerint ugyanis ma az agy által termelt anyagok közül biokémiailag legfeljebb azok 2—10 száza­lékát ismerjük. Most azokat a peptideket vizsgáljuk, ame­lyeknek neuromodulátor ha­tásuk van. Magvarán: az idegsejteket szabályozzák, és hormonhatásúak is. Ezek izolálása ég szerkezet-felde­rítése új gyógyszerek kidol­gozásához vezethet — Az állatkísérletek min­denre választ adnak? — Sok mindenre. Mert azt. hogv az állat mondjuk, hány. elesik a gyógyszertől — látjuk. De hogy hányinge­re van és szédül — azt nem tudja megmondani. Ezt csak a gyógyszer emberi kipróbá­lása során tudjuk meg. Olyan betegeken próbáljuk ki az új gyógyszert, akik önként vál­lalják. bízva az úi szernek az eddigiekhez képest vár­hatóan jobb hatásában. — Konkrétan hol tartanak, milyen új gyógyszerek áU­nak megjelenés előtt vagy kipróbálás alatt? — Az egyik új készítmény dr. Bajusz Sándor, dr. Szé­kely József és dr. Gráf László munkájának eredmé­nye. Az általuk kidolgozott peptid már a klinikai vizs­gálatok előtt álL Ez a gyógy­szer elsősorban fájdalomcsil­lapító hatású lehet de mert a szervezet saját maga is termel hasonló anyagot ezért nyilván jobban viseli majd el az új gyógyszert, mint a szervezettől idegen, ma használatos fájdalomcsil­lapítókat Szóba került e gyógyszer harmonhatású al­kalmazása is. A másik munkában dr. Láng Tibor és dr. Körösi Je­nő kollégák mellett magam is részt veszek. Ez a Libri­um vagy ismertebb nevén az Eleműm alapvegyületé­nek. a benzodiazepinnek olyan származéka, ahol a szerkezet változása révén a gyógyszer hatását is sikerült kedvezően megváltoztatni. E szert nappalj nyugtatónak szánjuk, várhatóan lényege­sen hatékonyabb lesz a GrandaxinnáL Mivel az izomtónust nem befolyásolja, fogyasztása mellett esetleg autót is lehet vezetni. — Köszönjük a tájékozta­tást és érdeklődéssel várjuk: a gyógyszertárakban mikor jelennek meg a Gyógyszer­kutató Intézetben kikísérle­tezett új magyar gyógysze­rek. Sz. J. a néphadseregben Minden alakulatnál nagy gondot fordítanak a kato­nák egészségének megóvá­sára, az általános közegész­ségügyi rendszabályok be­tartására, a rendszeres or­vosi ellenőrzésre. Bizonyára kevesen tudják, hogy a katonai létesítmé­nyek tervei — legyen az lakó- vagy tantermi épület, őrszoba, szociális helyiség, műhely stb. — a Közegész­ségügyi és Járványügyi Ál­lomás illetékeseinek aszta­lára kerülnek, ahol tüzete­sen megvizsgálják, hogy megfelelnek-e az általános közegészségügyi követelmé­nyeknek. A KÖJÁL szakem­berei megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a kato­nák élelmezési körülményei­re—a raktározástól a konyhában folyó munkáig. A gyakorlatokon — külö­nösen nyáron — számos ve­szély leselkedhet a termé­szetet nem ismerő katonák­ra. Az állatoktól származó ürülékben az ajnövényzeten tömegével szaporodnak olyan élősdi baktériumok, kóroko­zók, amelyek jelenlétével és az ebbő] adódó veszélyek­kel ajánlatos tisztában len­ni. Ezek közül a kullancs­veszély az egyik legismer­tebb. Szükség esetén az ilyen terepet előzőleg per­metezéssel. az aljnövényzet kiirtásával tisztítják meg a kórokozóktól. A javítóműhelyekben, te­lephelyeken — ahol a harci technikai eszközök napi ki­szolgálása, karbantartása fo­lyik. különösen sok egész­ségre ártalmas anyagot használnak. A normális munkakörülmények kialakí­tása mellett elsőrendű fel­adatként kezelik a munka­végzéssel járó biztonsági rendszabályok betartását Kúfterv­készítés rövid határidőre Cziráki. Füredi u. 9/B. Közületek. magánosok figyelem! MTZ tolólapos árokásóra bérmunkát vállalunk CSOMZPSZOV Szeged-SzO­reg. Ma kai út S7. Telefon: 12-451. ügyintézS: Acs Sándorné. szegedi szervezete folyamatosan szervez segédmotorkerékpár , motorkerékpár­éi— részletfizetési kedvezménnyel — személygépkocsi vezeti! tanfolyamokat. A legközelebbi személygépkocsi- és motorkerékpár-vezetői tanfolyam: 1981. szeptember 1-én indul. Az elméleti előadásokat az ország egyik legkorszerűbben felszerelt, szemléltetőeszközökkel és oktatógéppel ellátott ÚJ tantermében tartjuk. A tanfolyam elvégzése saját motorkerékpárral éa gépkocsival ls lehetséges. A már vezetői engedéllyel rendelkezők részére gyakorló vezetést tanítunk. Jelentkezés, tájékoztatás: a klubirodában, Kossuth L. sgt. 112., munkanapokon 8—16, szombaton 8—12 óráig. A közvagyon közös védelme Szép. új lámpasor készült el a kisváros főutcáján, örült neki a helység apraja­nagyja, hiszen világosabb lett a környék, derűsebbek az esték. ' Egy héttel később már csak minden harmadik-ne­gyedik lámpa világítóit A többit „valakik" tönkretet­lék. Lehetne-e azt mondani, hogy egyedi a példa, nem alkalmas az általánosításra? Nem erre mutat, hogy má­sutt olykor életmentésre szolgáló telefonokat teszik tönkre, másik helyen a köz­téri szobrokat csúfítják eL Hosszan lehetne még sorolni a példákat s a legszomorúbb éppen az, hogy mindenki tudna hozzátenni néhányat a saját tapasztalataiból. Ha valaki azt vetné ellen: ez mind rendőri ügy — csak részben lenne igaza. Tény, hogy a rongálások garázdál­kodások törvénybe ütköző cselekmények, s ezekért az elkövetőknek — bizonyos esetekben — büntetőjogilag is felelniük kell. Ám az is igaz, hogy mindez egy bizo. nyos. rossz szemlélet szélső­séges megnyilvánulása. An­nak — a más téren is gyak­ran tapasztalható — szem­léletnek. hogy ..ami min­denkié. az senkié". Más szó­val azt állítják: ami a kö­zösségé. az közpréda lehet Nem kevésbé veszélyes ez a szemlélet olyankor, amikor helyenként „hivatalból" cse­lekszenek eszerint. Ismét az életből vett példa: beázott egy házkezelőség gondozásá­ban levő lakóház teteje. Egé­szen kis összegbe került volna, ha azonnal megjavít­ják, közvetlen a lakók beje­lentése után. Ám az „ille­tékesek" még ahhoz sem vették a fáradságot, hogy megnézzék a beázott tetőt — csak akkor, amikor már a javításhoz többszázezer fo­rintos beruházás, felújítási terv és egy sor minden más kellett volna. Akkor már ki lehetett mondani —. hogy nincs rá pénz, nincs rá ka­pacitás. S itt még csak nem is mondhatja senki, hogy szán­dékosan okoztak volna kárt a közösségnek. „Csupán" gondatlansag tortént. „csak" nemtörődömségről volt szó. Óhatatlanul arra gondol mégis az ember: vajon ugyanígy vártak volna a bi­zonytalan jövőre azok a bi­zonyos „illetékesek" akkor is. ha a saját házukról lett volna sző? Kevesebb figyel­met érdemelne a közösség vagyona, mint a személyi tulajdon? Ami egyszer megépült, lét­rejött, amit közpénzen fel­szereltek. berendeztek — az a közösség tulajdona. Ha úgy tetszik: közkincs. S ha nem is kellett érte saját zsebünkből leszámolni a száz. ezer vagy éppen millió forintokat, bizony valameny­nyien hozzátettük a magun­két. Mindössze egy kissé gon­dolkozni kell. A köztéri vi­lágítás vagy az utcai tele­fon az állampolgárok hozzá­járulásával, adófilléreiből jött létre.. Mi több: ha az értelmetlenül tönkretett tár­gyat pótolni kell, annyival kevesebb jutt a további hó­napokban. években olyasmi­re. amire nagy szüksége vol­na a községnek, a városnak. Nem kell külön bizonygatni, hogy a fejlesztésre, építésre szánt összegek nagyonis vé­gesek. különösen most. ami­kor fokozottabban kell ta­karékoskodni. A kép teljességéhez tartó, zik. hogy az utóbbi időben megszaporodtak a biztató hírek is. Mind több helyen épül sok minden társadalmi munkával. Ez pedig azt je­lenti. hogy egyre több hely­ségben és szinte naponta többen és többen látják: amit együttes erővel létre­hoznak. az a közösségé s egyben minden, közvetlenül vagy közvetve érdekelt helyi lakosé, állampolgáré. Azon fáradoznak, hogv mind több legyen a „mienk", a szű­kebb vagy nagyobb közös­sége. Mindinkább így van ez a vállalatok, szövetkezetek va­gyonával is. Gyökeret ver az a felfogás, hogy a gyárból eltűnő szerszámok, a szövet­kezet ..kintfelejtett" és las­sanként elfogyó termékei — személyes kárt is jelentenek. Ami szőrén-szálán elvész, azt valahogyan pótolni kell, s ez éppen a becsületes embe­rek rovására megy. A közösségért tenni haj­landó ember nem a maga részét félti: közkincsnek te­kinti azt ami van. s nem hagyja, hogy közprédává váljék. Vagyis, ha lassan is. de egészen biztosan megvál­tozik a szemlélet: a közös­ség tulajdonára éppúgy vi­gyáznak. mint legszemélye­sebb holmijaikra. V. E. Újjászületett kályharemek Keramikus művészek újjá­varázsolták a Leningrád melletti Petergovban álló pa­lota híres kék fogadószobá­jának kályháját, amelyet a híres művész, Rasztrelli épí­tett két évszázaddal ezelőtt. A háború alatt erősen meg­rongálódott remekművet va­laha 182 díszítő csempe bo­rította. Néhány előkerült ke­rámia tanúsága szerint vala­mennyi csempe a miniatűr festészet egy-egy remeke. A képek romantikus tájakat, a falusi élet idillikus jelenete* ít, vadászjeleneteket kasté­lyokat ábrázolnak. A restaurátorok a kastély romjai között megtalálták az egykori kályha további maradványait Több ezer próbát és analízist végeztek el, mire sikerült megtalál* niok a szükséges összetételű anyagot és mázt. az eredeti­vel megegyező színű festé­ket valamint a kiégetés megfelelő hőmérséklet-idő sorrendjét. (APN) A felmondás érvényességéről Cs. K. szegedi olvasónk munkaviszonyát felmondta. A felmondási Idő lejárta előtti napon azonban megbe­tegedett, táppénzes állomány­ba vette az orvos. Olvasónk szerette volna, ha a munkál­tatója a felmondást tárgyta­lannak tekinti. Kérését azon­ban indokolatlannak találták, tekintve, hogy táppénzt így is kap. Szeretné tudni, hogy szabálytalanul jártak-e el ve­le? Olvasónk esetében a mun­káltató nem követett el sza­bálytalanságot. amikor ké­rését nem teljesítette. Az a rendelkezés, amelynek alap­ján feltételezi, hogy a mun­káltató szabálytalanul járt el. nem arra az esetre vo­natkozik, amikor a dolgozó mond fel, hanem arra. ami­kor a munkaviszonyt a mun­káltató szünteti meg. A Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint a mun­káltató a beteg dolgozó munkaviszonyát a betegség ideje alatt és az azt követő tizenöt napig, legfeljebb azonban egy évig. gümőkó­ros megbetegedés esetén két évig felmondással valóban nem szüntetheti meg. De még munkáltatói felmondás esetén is a felmondás köz­lésének az időpontja az irányadó. Ha tehát a kere­sőképtelen megbetegedés a munkaviszony felmondása után következett be. az a felmondást nem érvénytele­níti. A rendelet azért in­tézkedik így, mert az a dol­gozó, aki a felmondási idő alatt betegszik meg. táppénz­re ugyan jogosult, mintha munkaviszonya meg sem szűnt volna. A dolgozó tehát nem marad ellátatlan, ezért a munkaviszony fenntartásá­nak meghosszabbítása nem indokolt. Dr. V. M. Értesítjük vendégeinket. hogy a strandok nvitvatartása megváltozott. az alábbiak szerint: Partfürdö. Ligetíürdö Nyitva: Kiskundorozsma Sziksósfürdő Nyitva: augusztus 10—30-ig szeptember t-től 30-ig — hétfőtől péntekig — szombaton és vasárnap 07—19 óráig 07—10 óráig 10—18 óráig 08—18 óráig Várjuk vendégeinket! Szegedi Vízművek és Fürdők A Szegedi Bőrdíszmű I&z felvételre keres bőriparban gyakorlott időraéro normást és bőripari technikust Fizetés: megegyezés szerint Jelentkezni: Szeged, Kölcsey u. 10. sz. alatt

Next

/
Thumbnails
Contents