Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

4 Vasárnap, 1981. augusztus 9. Búcsúzik A cigánybáró Kettős portré tteqedi ünnepi hetek Ma. vasárnap este búcsúznak az Idei Játékoktól Strauss ope­rettjének. A cigánybárónak hősei. Mint régóta tudott, elő­vételben keltek el a belépők, vagyishát ismét zsúfolt házra lehet számítani. A cigánybáró egyébként ma este az idei szezon Otődik előadását éri meg. a legtöbbet a bemutatók közül. Képünkön: a Barlnkayt alakító Ilosfalvy Róbert Ka­tona Lajossal (Carncro gróf) és Jablonkay Évával (Czipra. a cigányasszony) Strauss: A cigánybáró cí­mű daljátékának előadása a Dóm téren, este 9 óra­kor. Dorozsmai népzenei ta­lálkozó a szélmalomnál, dél­előtt 19 órától. 22. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Hor­váth Mihály utcai Képtá­rában. Markolt György és Orr Lajos szobrászművészek kö­zös kiállítása a Közművelő­dési Palota kupolagalériájá­ban. Szeged múltja, jelene, jö­vője — dokumentumtárlat a Várban. Fotóklubok 17. Szegedi Szalonja a Bartók Béla Mű­velődési Központ nagyter­mében. Cseri László önálló fotó­kiállítása a Bartók Béla Mű­velődési Központ B Galériá­jában. Sancta simplicitas Áz öltözőben minden köny­nyebb, mint az éppen szín­padra készülő művésszel beszélgetni. Az előadás máris érezhető feszültségén túl a készülődés sürgés-forgása, az ajtónyltogatás. a színpadra lépést megelőző percek Iz­galma a Dóm tér alatti, sa­játos nyári mikrovilág fur­csán vibráló légkörévei ösz­szekeveredve indokolja az aggodalmakat: az interjúra kiszemelt művész esetleg nem éppen a legkitörőbb örömmel fogadja az öltöző­jébe ekkor betoppanót. S a maga szempontjából teljesen Igaza van. Mellg György. a Cigány­báró Zsupánja, aki a próbá­kon is a jókedv, a felsza­badultan végzett munka ab­szolút megtestesülése volt — minden fentjelzett aggodal­mat pillanatok alatt eloszlat. Közvetlensége, melegsége feledtetni képes az előadást megelőző percek kényszerű feszültségét. Már arról be­szél. „nemzeti közüggyé" lett a szegedi szabadtéri, megér­demli tehát, hogv minden idelátogató művész a legtel­jesebb felelősség alázatával lássa el feladatát. Amikor A cigánybáróban vállalt sze­repéről kezd beszélni, kissé csodálkozik: — Miért jelentene bármi­lyen különbséget operettben énekelni? Operlsta csak büszke lehet arra. ha helyt tud állni ilyen darabban. Egyébként Zsupán figurája, a gazdag és ostoba ember karaktere. külön izgalmas nekem, nagyon szeretem ját­szani. Sokan azt hihetik: azért, mert könnyű dolog. Mennyire nincs így: a szent | Zsupán civilben: Mells György egyszerűséget, az ókoriak által megfogalmazott sancta simplicitas érvényesítését követeli, ehhez pedig minden előadáson önmagát kell le­győznie a művésznek. En­nek ára igen nagy: a játék sohasem öncélú, az igényes, valóban esztétikai értékkel bíró színpadi megvalósítás mindenféle szerepre kötele­ző érvényű. Örökösnek tűnő jókedvé­ről. felszabadult vidámságá­ról V-dezvén, látni rajta, meghökken: — Mondok egy példát! Latabár Kálmánról mindig mindenki úgy beszélt, jaj, az a jópofa, aranyos Latyi, Ezért jött be a közönség. .. Kevés embernél láttam ed­dig olyan precízen, a lehető legaprólékosabban kidolgo­zott szerepformálásokat, mint nála. Minden rezdülése tökéletesen átgondolt volt, hihetetlenül tudatos és meg­szenvedett. Erre gondolok: Zsupán alakításakor a ma világszerte divatos „komor" operlsta mítoszát csak úgy rombolhatóm le, ha a leg­teljesebb pontossággal és alázattal viszem színpadra a figurát. A szegedi Cigány­báró-előadások romantikus alapfelfogása pedig igen nagy csapatmunkát ls kíván: nincs tehát mód fegyelme­zetlen egyéni partizánakcíók­ra. ha már az adatott, hogy itt vagyunk a Dóm téren, segíteni kötelező, kell tudni hozzáadni a produkció egé­széhes. DL. A színpadon csak most for­málódnak előadássá Schiller drámájának szavai. A néző­tér felső szektorában Almási Évával és Balázsovits Lajos­sal beszélgettünk. Ritka alka­lom. hogy a színészházaspár együtt játszik. Még így, kö­zönség nélkül is szorongató érzés a színész számára ez a hatalmas nézőtér, az óriási színpad. Pedig nem először kapnak itt feladatot. Almási Éva a főiskola el­végzése után a Vámos Lász­ló rendezte Tragédiában Hip­piát alakította, maid a Ma­dách Színház előadásának, a Peer Gyntnek szabadtéri adaptációjában hármas sze­repben lépett közönség elé, ő volt Anitra, Ingrid és a Zöld­ruhás lány. A Játékok hu­szadik évadjának prózai elő­adásában, a Bánk bánban Gertrudis jelmezében jelent meg. A mostani Teliben Hed­viget, a címszereplő feleségét játssza. — Ha beteszem a lábam erre a térre, erre a színpad­ra, elfog a félsz. Közhely már. szinte minden színész elmondta, de így igaz: óriási feladat betölteni ezt a szín­padot. amikor legalább há­romféleképpen kellene ját­szanunk: az első sorok né­zőinek intim, érzékeny szín­házat, más eszközökkel a kö­zépső részeken ülőknek, és is­mét másképpen, arcnélküli darabot a legtávolabb ülők­nek. Ez szinte megoldhatat­lan színészi feladat, S abban is kételkedem, hogy a szín­padon levő egyetlen ember le tudja kötni másik hatezer fi­gyelmét. érdeklődését, magá­val tudja ragadni gondolata­it, fantáziáját. Így aztán gyakran elcsúszik az előadás a látvány, a tömegmozgások irányába. Balázsovits Lajos színész­pályája fényesen indult Szinte egyszerre kapott utá­na színház, film és televízió. Aztán, majd egy évtized múltával, égy Időre hátat fordított a színháznak, film­gyári státuszba ment. Ügy érezte, elege van a szépfiúi szerepkörből. perspektívát­lannak tűnt a pálya, a mű­sortervben nem voltak olyan lehetőségek, melyek fölgyúj­tották volna képzeltét. Ruszt József csábította Szegedre, s az 6 személye vonzotta ta­valy a szabadtéri deszkáira is, ahol Páskándl Géza Kál­mán királyának címszerepét játszotta. — Nagyon örülök a tava­lyt Kálmán királynak, ennek a különleges erőpróbának. A színpad, a tévé és a film mel­Almásí Éva és Balázsovits Lajos a Dóm téren lett új lehetőséget jelentett. Mégis úgy érzem, a film áll hozzám legközelebb, Ott tu­dok leginkább koncentrálni, más bőrébe bújva önmagam­ból rejtett élményeket, rez­düléseket, mozdulatokat ki­bányászni. Nemrégiben fe­jeztük be Fábry Zoltán ren­dező irányításával Örkény István csodálatos elbeszélé­sének. a Rekviemnek fel­vételeit. melyben én alakí­tom Hannover István figurá­ját. Még a filmnél is inti­mebb műfaj a tévé. ahol leg­utóbb Hochuth Helytartójá­ban és Heltai Jenő A Ul-es című müvének felvételein dolgoztam. Almási Éva sokarcú mű­vész. Tehetséges színésznőből a pálya másfél évtizede alatt vezető művésszé érett. Épp­oly hitelesen formálla meg a drámai hősnőket, mint a víg­játéki alakokat, egyformán hiteles tragédiák sűrű at­moszférájában és a zene ol­dottabb világában. Olyan em. lékezetes színházi alakítások fűződnek nevéhez, mint a Spanyol Izabella címszerepe, Szabó Magda Régimódi tör­ténetének Jablonczay Lenké­je, a Popfesztivál Észtere, a Maya tévés feldolgozásának címszerepe, és sorolhatnánk. Egy interjúban mondta, hogy a magánélet és a színház ab­szolút különválasztva él ben­ne. Amikor a hldeg-rldeg Hed­da Gabiért próbálta, aki minden porcikájával tiltako­zik az anyaság ellen, már magában hordta kislányát, de saját bevallása szerint, telje­sen Idegen volt személyisé­gétől Jablonczav Lenke töré­keny alakja és Gertrudis „ci­nikus nagyvllágiassága. von­zó okossága, riasztó gátlás­talansága" ls. Ezek után nem véletlen: „Szigorú rend szerint élek. akár a sporto­lók." — Sokat gondolkodtam r Rockopera Újszegeden Tavaly nyáron váratlanul nagv sikert arattak a világ­hírű rockopera, az Evita „megmagvarosított" előadásai a Margitszigeten. Az a lelkes, fiatal gárda — a Rockszinház társulata —, amely méltán keltett jelentős figyelmet pro­dukciójával. " idén Várkonyi Mátyás zeneszerző és Miklós Tibor szövegíró jóvoltából „eredeti" magyar rockoperáva' jelentkezik: a Sztárcsinálók premierje július 25-én. Gvőröti volt, a társulat azóta az ország nagyvárosait járja. Szege den augusztus 12-én (eső esetén 13-án) este 9 órakor mu­tatkoznak be az Üjszegedi Szabadtéri Színpadon. A kétré­szes rockoperát Kovácsi János rendezi, a főbb szerepekben Kováts Krisztát, Eszményi Viktóriát, Bordán Irént és Sza­kácsi Sándort láthatja a közönség. Máig nem dőlt el, hogy a mondai hős és szabadság­harcos, aki állítólag Bürg­lenben született, valóban élt vagy csak a svájci nép képzeletének szülötte. Schil­ler drámájának Dóm téri bemutatóján minden való­színűnek hat A tömeg: asszonyok, gyerekek, pa­rasztok, a katonák és a Habsburg megszállók ls. Az illúziókeltésben nem kis szerepe van a XIV. száza­dot tükröző ruházatnak, kellékeknek. Ez volt első gondolatom, amikor a Teli Vilmos próbáján megpil­lantottam a színpadra in­duló jelmezes hadat. Va­jon kik és hogyan gondos­kodnak a több száz fős sta­tisztéria, balettkar, kórus és színészgárda ruházatá­ról, öltöztetéséről? Az alagsori ruhatár fan­tisztikusa'n bizarr képet nyújt. Van itt minden, amit az elmúlt évezred di­vatkultúrája létrehozott. Gladiátorok ruházata, dár­dával és pajzsokkal, békés közelségben a múlt századi huszármenték és a közel hatszáz éves svájci paraszt­ruhák mellett. Ember le­gyen a talpán, aki eligazo­dik a több száz jelmez, •sizma, bocskor között... Dankó Istvánná, a Szege­di Nemzeti Színház női jel­meztárának vezetője játszi könnyedséggel, a szakava­tottak biztonságával mozog Huszármente dárdákkal a ruhahegyek között. Har­madik éve vezetője a sza­badtéri játékok jelmeztárá­nak. Tőle tudom, hogy az itt felhalmozott ruhák és kellékek értéke jóval több egymilliónál. Ekkora és Ilyen értékű ruhatára ter­mészetesen nincs a szabad­térinek, ezért a budapesti Madách Színháztól, az Operaháztól és a Kölcsönző Vállalattól kell beszerezni a megfelelő mennyiségű, méretű — és természetesen korhű — jelmezt, a hozzá­való kardokkal, dárdákkal, puskákkal. Nem kis gondot okoz egy-egy darabnál a 2—300 főnyi szereplőgárda felöltöztetése, tetőtől talpig. A ruháknak, cipőknek, ka­lapoknak, huszármentéknek passzentosan kell állni, s mivel nem a jelmezek mé­rete alapján szerződtetik a statisztákat, a jelmezek összeválogatásával van dol­guk. nem is kevés. A ci­gánybáróban például négy­szer öltöztetik át a több mint 250 szereplőt, táncost és kórustagot, s mindezl meghatározott idő alatt, a 27 öltöztetőnek. Szünidős diáktól az or­vosig, tanárig, a legkülön­bözőbb foglalkozásúak ta­lálhatóak itt. Egy valami azonban közös bennük: a szabadtéri játékok szerete­te, az előadások sikeres és zökkenőmentes biztosításá­ért való önfeláldozó tenni­akarás. Ezt nem én, hanem Dankó Istvánné mondja. Példaként két dolgot említ­ve: a munkaidő általában 10—12 óra, s a ruhák „fel­vállfázása", összerakása, az Ingek, zsabók, harisnya­nadrágok és zoknik mosása társadalmi munkában tör­ténik. Soltész Kálmán, a Sze­gedi Nemzeti Színház sza­básza „újonc" az öltöztető szakmában, ö fogalmazta meg a maroknyi gárda hit­vallását: más a mun­kakör, szokatlan és érde­kes. Sok emberrel van dolgunk egyszerre, oda kell figyelni minden mozdulat­ra. de épp' ez a szép ben­ne!" * Kelvin, a nagy angol fi­zikus mondta, hogy ami nem mérhető, az nincs is. Az öltöztetők és jelmeze­sek szakmaszeretetének csak egyetlen fokmérője le­het: annak a tapsnak töre­déke, mely a nézőtérrő1 hangzik fel estéről estére, a felvonások vagy az elő­adások végén. Hiszen a taps nekik is szól... Balogh József ezekről a szabadiéri előadá­sokról. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy könnyebb a dol­gunk. ha már bejátszott elő­adásokat alakítunk erre a színpadra. Így volt ez a Peer Gynt esetében. Elegendő volt az ismert szöveget a helyi akusztikai hatásokhoz alkal­mazni. a szinte már vérünk­ben levő gesztusokat, mozdu­latokat természetesen fölna­gyítani. Az ide készülő elő­adások esetében túl kevés az idő, óriási a felelősség, iszo­nyatos az erőfeszítés — há­rom előadás után vége. Pe­dig talán a nyolcadik lenne az igazi. Talán, ha mondjuk, októberben vagü januárban összeállna a stáb. s az eleve ide készülő előadást néhány alkalommal kőszínházban is bemutatnánk, tartalmasabb és tudatosabb lehetne mind­annyiunk munkája. S a ré­mülettől nem vesztenénk az eszünket. Balázsovits Kálmán kirá­lyát a tavalyi kritika nem fo­gadta egyértelmű lelkesedés­sel. Újszerűnek hatott a sza­badtéri hagyományaitól elté­rő. a külsődleges eszközöket, zengő orgánumot és kina­gyított gesztusokat mellőző alakítása. Azt azonban min­denki elismerte, szerepfelfo­gása és játéka nemcsak egy­szeri újdonság volt a hatal­mas téren, de talán kezdete egy olyan erjesztő folyamat­nak. melynek célja: bebizo­nyítani. hogy.ebben a csil­lagtetős színházban is lehet túlzásoktól mentesen, a rá­krlstólyosodott külsődlegessé­geket levetkőzve színházat csinálni. Balázsovits szegedi népszerűsége csak fokozódott, hiszen O'Neill Hosszú út az éiszakában című drámáiénak Ruszt-féle szegedi rendezése az évad legsikeresebb és Szakmai szempontból is leg­izgalmasabb előadása volt Két év után lépett újra szín­padra Balázsovits, a „vonós­négyesben" ő volt a nagyob­bik fiú. az alkoholisták zsák­utcájába jutott Jamie. a „gordon-hang". — Rus2t József ismét meg­hívott, szerepet ajánlott a Teli Vilmosban. A színla­pon nevem előtt ez áll: Her­mann Gessler, Schwyz és úri birodalmi helytartója. Tehát igencsak ellenszenves alak ebben a romantikus drámában... Tandi Lajos * Spartacus: statiszta­válogatás A Teli Vilmos tegnap esti bemutatóját követően ma, vasárnap este búcsúzik A cigány oaró. s a héten már az idei szabadtéri játékok utolsó premierjére, a Spar­tacusra készülnek. Hacsatur­ján balettjét, Seregi László koreográfiájával és rende­zésében, az Állami Operaház társulata mutatja be. az eredetileg meghirdetett sze­reposztástól némileg elté­rően: Crassus barátnőit Sebestyén Katalin (Júlia) és Páriay Lilla (Claudia) tán­colják. Az előadáshoz csoportos szereplőket keresnek, fiatal nőket. A statisztaválogatás augusztus 11-én, kedden délután 5 órától lesz a Dóm téren, ahol mindjárt próba is kezdődik majd. 4

Next

/
Thumbnails
Contents