Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

4 Vasárnap, 1981. augusztus 9. Búcsúzik A cigánybáró Kettős portré tteqedi ünnepi hetek Ma. vasárnap este búcsúznak az Idei Játékoktól Strauss operettjének. A cigánybárónak hősei. Mint régóta tudott, elővételben keltek el a belépők, vagyishát ismét zsúfolt házra lehet számítani. A cigánybáró egyébként ma este az idei szezon Otődik előadását éri meg. a legtöbbet a bemutatók közül. Képünkön: a Barlnkayt alakító Ilosfalvy Róbert Katona Lajossal (Carncro gróf) és Jablonkay Évával (Czipra. a cigányasszony) Strauss: A cigánybáró című daljátékának előadása a Dóm téren, este 9 órakor. Dorozsmai népzenei találkozó a szélmalomnál, délelőtt 19 órától. 22. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában. Markolt György és Orr Lajos szobrászművészek közös kiállítása a Közművelődési Palota kupolagalériájában. Szeged múltja, jelene, jövője — dokumentumtárlat a Várban. Fotóklubok 17. Szegedi Szalonja a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében. Cseri László önálló fotókiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ B Galériájában. Sancta simplicitas Áz öltözőben minden könynyebb, mint az éppen színpadra készülő művésszel beszélgetni. Az előadás máris érezhető feszültségén túl a készülődés sürgés-forgása, az ajtónyltogatás. a színpadra lépést megelőző percek Izgalma a Dóm tér alatti, sajátos nyári mikrovilág furcsán vibráló légkörévei öszszekeveredve indokolja az aggodalmakat: az interjúra kiszemelt művész esetleg nem éppen a legkitörőbb örömmel fogadja az öltözőjébe ekkor betoppanót. S a maga szempontjából teljesen Igaza van. Mellg György. a Cigánybáró Zsupánja, aki a próbákon is a jókedv, a felszabadultan végzett munka abszolút megtestesülése volt — minden fentjelzett aggodalmat pillanatok alatt eloszlat. Közvetlensége, melegsége feledtetni képes az előadást megelőző percek kényszerű feszültségét. Már arról beszél. „nemzeti közüggyé" lett a szegedi szabadtéri, megérdemli tehát, hogv minden idelátogató művész a legteljesebb felelősség alázatával lássa el feladatát. Amikor A cigánybáróban vállalt szerepéről kezd beszélni, kissé csodálkozik: — Miért jelentene bármilyen különbséget operettben énekelni? Operlsta csak büszke lehet arra. ha helyt tud állni ilyen darabban. Egyébként Zsupán figurája, a gazdag és ostoba ember karaktere. külön izgalmas nekem, nagyon szeretem játszani. Sokan azt hihetik: azért, mert könnyű dolog. Mennyire nincs így: a szent | Zsupán civilben: Mells György egyszerűséget, az ókoriak által megfogalmazott sancta simplicitas érvényesítését követeli, ehhez pedig minden előadáson önmagát kell legyőznie a művésznek. Ennek ára igen nagy: a játék sohasem öncélú, az igényes, valóban esztétikai értékkel bíró színpadi megvalósítás mindenféle szerepre kötelező érvényű. Örökösnek tűnő jókedvéről. felszabadult vidámságáról V-dezvén, látni rajta, meghökken: — Mondok egy példát! Latabár Kálmánról mindig mindenki úgy beszélt, jaj, az a jópofa, aranyos Latyi, Ezért jött be a közönség. .. Kevés embernél láttam eddig olyan precízen, a lehető legaprólékosabban kidolgozott szerepformálásokat, mint nála. Minden rezdülése tökéletesen átgondolt volt, hihetetlenül tudatos és megszenvedett. Erre gondolok: Zsupán alakításakor a ma világszerte divatos „komor" operlsta mítoszát csak úgy rombolhatóm le, ha a legteljesebb pontossággal és alázattal viszem színpadra a figurát. A szegedi Cigánybáró-előadások romantikus alapfelfogása pedig igen nagy csapatmunkát ls kíván: nincs tehát mód fegyelmezetlen egyéni partizánakcíókra. ha már az adatott, hogy itt vagyunk a Dóm téren, segíteni kötelező, kell tudni hozzáadni a produkció egészéhes. DL. A színpadon csak most formálódnak előadássá Schiller drámájának szavai. A nézőtér felső szektorában Almási Évával és Balázsovits Lajossal beszélgettünk. Ritka alkalom. hogy a színészházaspár együtt játszik. Még így, közönség nélkül is szorongató érzés a színész számára ez a hatalmas nézőtér, az óriási színpad. Pedig nem először kapnak itt feladatot. Almási Éva a főiskola elvégzése után a Vámos László rendezte Tragédiában Hippiát alakította, maid a Madách Színház előadásának, a Peer Gyntnek szabadtéri adaptációjában hármas szerepben lépett közönség elé, ő volt Anitra, Ingrid és a Zöldruhás lány. A Játékok huszadik évadjának prózai előadásában, a Bánk bánban Gertrudis jelmezében jelent meg. A mostani Teliben Hedviget, a címszereplő feleségét játssza. — Ha beteszem a lábam erre a térre, erre a színpadra, elfog a félsz. Közhely már. szinte minden színész elmondta, de így igaz: óriási feladat betölteni ezt a színpadot. amikor legalább háromféleképpen kellene játszanunk: az első sorok nézőinek intim, érzékeny színházat, más eszközökkel a középső részeken ülőknek, és ismét másképpen, arcnélküli darabot a legtávolabb ülőknek. Ez szinte megoldhatatlan színészi feladat, S abban is kételkedem, hogy a színpadon levő egyetlen ember le tudja kötni másik hatezer figyelmét. érdeklődését, magával tudja ragadni gondolatait, fantáziáját. Így aztán gyakran elcsúszik az előadás a látvány, a tömegmozgások irányába. Balázsovits Lajos színészpályája fényesen indult Szinte egyszerre kapott utána színház, film és televízió. Aztán, majd egy évtized múltával, égy Időre hátat fordított a színháznak, filmgyári státuszba ment. Ügy érezte, elege van a szépfiúi szerepkörből. perspektívátlannak tűnt a pálya, a műsortervben nem voltak olyan lehetőségek, melyek fölgyújtották volna képzeltét. Ruszt József csábította Szegedre, s az 6 személye vonzotta tavaly a szabadtéri deszkáira is, ahol Páskándl Géza Kálmán királyának címszerepét játszotta. — Nagyon örülök a tavalyt Kálmán királynak, ennek a különleges erőpróbának. A színpad, a tévé és a film melAlmásí Éva és Balázsovits Lajos a Dóm téren lett új lehetőséget jelentett. Mégis úgy érzem, a film áll hozzám legközelebb, Ott tudok leginkább koncentrálni, más bőrébe bújva önmagamból rejtett élményeket, rezdüléseket, mozdulatokat kibányászni. Nemrégiben fejeztük be Fábry Zoltán rendező irányításával Örkény István csodálatos elbeszélésének. a Rekviemnek felvételeit. melyben én alakítom Hannover István figuráját. Még a filmnél is intimebb műfaj a tévé. ahol legutóbb Hochuth Helytartójában és Heltai Jenő A Ul-es című müvének felvételein dolgoztam. Almási Éva sokarcú művész. Tehetséges színésznőből a pálya másfél évtizede alatt vezető művésszé érett. Éppoly hitelesen formálla meg a drámai hősnőket, mint a vígjátéki alakokat, egyformán hiteles tragédiák sűrű atmoszférájában és a zene oldottabb világában. Olyan em. lékezetes színházi alakítások fűződnek nevéhez, mint a Spanyol Izabella címszerepe, Szabó Magda Régimódi történetének Jablonczay Lenkéje, a Popfesztivál Észtere, a Maya tévés feldolgozásának címszerepe, és sorolhatnánk. Egy interjúban mondta, hogy a magánélet és a színház abszolút különválasztva él benne. Amikor a hldeg-rldeg Hedda Gabiért próbálta, aki minden porcikájával tiltakozik az anyaság ellen, már magában hordta kislányát, de saját bevallása szerint, teljesen Idegen volt személyiségétől Jablonczav Lenke törékeny alakja és Gertrudis „cinikus nagyvllágiassága. vonzó okossága, riasztó gátlástalansága" ls. Ezek után nem véletlen: „Szigorú rend szerint élek. akár a sportolók." — Sokat gondolkodtam r Rockopera Újszegeden Tavaly nyáron váratlanul nagv sikert arattak a világhírű rockopera, az Evita „megmagvarosított" előadásai a Margitszigeten. Az a lelkes, fiatal gárda — a Rockszinház társulata —, amely méltán keltett jelentős figyelmet produkciójával. " idén Várkonyi Mátyás zeneszerző és Miklós Tibor szövegíró jóvoltából „eredeti" magyar rockoperáva' jelentkezik: a Sztárcsinálók premierje július 25-én. Gvőröti volt, a társulat azóta az ország nagyvárosait járja. Szege den augusztus 12-én (eső esetén 13-án) este 9 órakor mutatkoznak be az Üjszegedi Szabadtéri Színpadon. A kétrészes rockoperát Kovácsi János rendezi, a főbb szerepekben Kováts Krisztát, Eszményi Viktóriát, Bordán Irént és Szakácsi Sándort láthatja a közönség. Máig nem dőlt el, hogy a mondai hős és szabadságharcos, aki állítólag Bürglenben született, valóban élt vagy csak a svájci nép képzeletének szülötte. Schiller drámájának Dóm téri bemutatóján minden valószínűnek hat A tömeg: asszonyok, gyerekek, parasztok, a katonák és a Habsburg megszállók ls. Az illúziókeltésben nem kis szerepe van a XIV. századot tükröző ruházatnak, kellékeknek. Ez volt első gondolatom, amikor a Teli Vilmos próbáján megpillantottam a színpadra induló jelmezes hadat. Vajon kik és hogyan gondoskodnak a több száz fős statisztéria, balettkar, kórus és színészgárda ruházatáról, öltöztetéséről? Az alagsori ruhatár fantisztikusa'n bizarr képet nyújt. Van itt minden, amit az elmúlt évezred divatkultúrája létrehozott. Gladiátorok ruházata, dárdával és pajzsokkal, békés közelségben a múlt századi huszármenték és a közel hatszáz éves svájci parasztruhák mellett. Ember legyen a talpán, aki eligazodik a több száz jelmez, •sizma, bocskor között... Dankó Istvánná, a Szegedi Nemzeti Színház női jelmeztárának vezetője játszi könnyedséggel, a szakavatottak biztonságával mozog Huszármente dárdákkal a ruhahegyek között. Harmadik éve vezetője a szabadtéri játékok jelmeztárának. Tőle tudom, hogy az itt felhalmozott ruhák és kellékek értéke jóval több egymilliónál. Ekkora és Ilyen értékű ruhatára természetesen nincs a szabadtérinek, ezért a budapesti Madách Színháztól, az Operaháztól és a Kölcsönző Vállalattól kell beszerezni a megfelelő mennyiségű, méretű — és természetesen korhű — jelmezt, a hozzávaló kardokkal, dárdákkal, puskákkal. Nem kis gondot okoz egy-egy darabnál a 2—300 főnyi szereplőgárda felöltöztetése, tetőtől talpig. A ruháknak, cipőknek, kalapoknak, huszármentéknek passzentosan kell állni, s mivel nem a jelmezek mérete alapján szerződtetik a statisztákat, a jelmezek összeválogatásával van dolguk. nem is kevés. A cigánybáróban például négyszer öltöztetik át a több mint 250 szereplőt, táncost és kórustagot, s mindezl meghatározott idő alatt, a 27 öltöztetőnek. Szünidős diáktól az orvosig, tanárig, a legkülönbözőbb foglalkozásúak találhatóak itt. Egy valami azonban közös bennük: a szabadtéri játékok szeretete, az előadások sikeres és zökkenőmentes biztosításáért való önfeláldozó tenniakarás. Ezt nem én, hanem Dankó Istvánné mondja. Példaként két dolgot említve: a munkaidő általában 10—12 óra, s a ruhák „felvállfázása", összerakása, az Ingek, zsabók, harisnyanadrágok és zoknik mosása társadalmi munkában történik. Soltész Kálmán, a Szegedi Nemzeti Színház szabásza „újonc" az öltöztető szakmában, ö fogalmazta meg a maroknyi gárda hitvallását: más a munkakör, szokatlan és érdekes. Sok emberrel van dolgunk egyszerre, oda kell figyelni minden mozdulatra. de épp' ez a szép benne!" * Kelvin, a nagy angol fizikus mondta, hogy ami nem mérhető, az nincs is. Az öltöztetők és jelmezesek szakmaszeretetének csak egyetlen fokmérője lehet: annak a tapsnak töredéke, mely a nézőtérrő1 hangzik fel estéről estére, a felvonások vagy az előadások végén. Hiszen a taps nekik is szól... Balogh József ezekről a szabadiéri előadásokról. A tapasztalat azt mutatja, hogy könnyebb a dolgunk. ha már bejátszott előadásokat alakítunk erre a színpadra. Így volt ez a Peer Gynt esetében. Elegendő volt az ismert szöveget a helyi akusztikai hatásokhoz alkalmazni. a szinte már vérünkben levő gesztusokat, mozdulatokat természetesen fölnagyítani. Az ide készülő előadások esetében túl kevés az idő, óriási a felelősség, iszonyatos az erőfeszítés — három előadás után vége. Pedig talán a nyolcadik lenne az igazi. Talán, ha mondjuk, októberben vagü januárban összeállna a stáb. s az eleve ide készülő előadást néhány alkalommal kőszínházban is bemutatnánk, tartalmasabb és tudatosabb lehetne mindannyiunk munkája. S a rémülettől nem vesztenénk az eszünket. Balázsovits Kálmán királyát a tavalyi kritika nem fogadta egyértelmű lelkesedéssel. Újszerűnek hatott a szabadtéri hagyományaitól eltérő. a külsődleges eszközöket, zengő orgánumot és kinagyított gesztusokat mellőző alakítása. Azt azonban mindenki elismerte, szerepfelfogása és játéka nemcsak egyszeri újdonság volt a hatalmas téren, de talán kezdete egy olyan erjesztő folyamatnak. melynek célja: bebizonyítani. hogy.ebben a csillagtetős színházban is lehet túlzásoktól mentesen, a rákrlstólyosodott külsődlegességeket levetkőzve színházat csinálni. Balázsovits szegedi népszerűsége csak fokozódott, hiszen O'Neill Hosszú út az éiszakában című drámáiénak Ruszt-féle szegedi rendezése az évad legsikeresebb és Szakmai szempontból is legizgalmasabb előadása volt Két év után lépett újra színpadra Balázsovits, a „vonósnégyesben" ő volt a nagyobbik fiú. az alkoholisták zsákutcájába jutott Jamie. a „gordon-hang". — Rus2t József ismét meghívott, szerepet ajánlott a Teli Vilmosban. A színlapon nevem előtt ez áll: Hermann Gessler, Schwyz és úri birodalmi helytartója. Tehát igencsak ellenszenves alak ebben a romantikus drámában... Tandi Lajos * Spartacus: statisztaválogatás A Teli Vilmos tegnap esti bemutatóját követően ma, vasárnap este búcsúzik A cigány oaró. s a héten már az idei szabadtéri játékok utolsó premierjére, a Spartacusra készülnek. Hacsaturján balettjét, Seregi László koreográfiájával és rendezésében, az Állami Operaház társulata mutatja be. az eredetileg meghirdetett szereposztástól némileg eltérően: Crassus barátnőit Sebestyén Katalin (Júlia) és Páriay Lilla (Claudia) táncolják. Az előadáshoz csoportos szereplőket keresnek, fiatal nőket. A statisztaválogatás augusztus 11-én, kedden délután 5 órától lesz a Dóm téren, ahol mindjárt próba is kezdődik majd. 4