Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-07 / 184. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 71. évfolyam 184. szám 1981. augusztus 7. péntek Ára: 1,40 forint Munkaprogram az építőipar rugalmasságának ösztönzésére a a vizet Erőmű-bemutató a pusztán Franciaországban először KonmoRista igazgató A francia kormány a kom­A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tar­tott. Módosította a szakközépiskolák és a gyakorlati képzésben közreműködő válla­latok együttműködéséről, valamint a szak­középiskolákban folyó szakmunkásképzés­ről szóló 1976. évi határozatának egyes rendelkezéseit. A módosítás egyebek között lehetővé teszi, hogy a szakoktatáshoz kap­csolódó gyakorlati képzést a teljes okta­tási időben ott szervezzék meg. ahol a kénzéshez kedvezőbbek a feltételek; és ki­terjed a gyakorlati oktatás költségviselé­sének rendezésére is. A kormány jóváhagyta az Állami Terv­bizottság határozatát a szénhidrogének ku­tatásának, termelésének, szállításának, tá­rolásának és elosztásának fejlesztését szol­gáló VI. ötéves tervi célcsoportos beruhá­zásokról. Fő feladat a szénhidrogénvagyon minél teljesebb felkutatása és a kiterme­léshez szükséges feltételek megteremtése. A tervidőszak közepén kezdődik meg a kö­zép-alföldi gázkészletek hasznosítása. A VI. ötéves terv során tovább javul a la­kosság gázellátása is: 300 ezer fogyasztót juttatnak palackos gázhoz és 100 ezer la­kást kapcsolnak be a földgázszolgáltatás­ba. Megerősítette a Minisztertanács az Ál­lami Tervbizottság határozatát az építőipa­ri. költségkalkulációs- és elszámolási rendszer szigorításáról, valamint az építő­ipart érintő szabályozórendszer fejlesztésé­ről; mindez jobb teljesítményekre serken­ti a vállalatokat. Jóváhagyta a kormány a VI. ötéves terv­időszak fővárosi építőipari feladatainak el­végzését segítő központi intézkedéseket. Fejlesztések a hazai kőolaj- és földgáztermelésben Megvalósultak az utóbbi öt évre előirányzott kőolaj- és gázipari alapvető fejlesztési feladatok; bár a nehezebbé vált gazdasági körülmények miatt csökkentek az anyagi erőforrások, a szállító- és el­osztóvezetékek építésében, a háztartások vezetékes és pb­palackos ellátásában túl is teljesültek az ötéves elő. Irányzatok — állapította meg az ipari miniszter előter­jesztése alapján az Ál­lami Tervbizottság. A testület előzetes jelleggel Jóváhagyta a szénhidrogén­ipari célcsoportos beruházá­sok VI. ötéves tervi program­jának főbb mutatóit s dön­tését a Minisztertanács csü­törtöki ülése is megerősítette. 'A célcsoport beruházásainak végleges jóváhagyására az éves népgazdasági tervekben kerül sor. A jelenlegi tervidőszakban alapvető feladat a hazai kő­olaj- és földgáztermelés szin­tentartásához szükséges fej­lesztések megvalósítása. Gon­doskodni kell tehát a felszín­Algyő szerepe fontos re hozott kőolaj- és földgáz­készletek folyamatos pótlásá­ról. hogy a hazai termelésből évente 2 millió tonna kőolaj­hoz és 6—6.5 milliárd köbmé­ter földgázhoz jusson az or­szág. Ebben a tervidőszakban csaknem egyidőben több mint száz, műszakilag és ér­tékben Jelentősen különböző célcsoportos beruházás meg­valósításával kell - fejleszteni a kutatás eszközeit, a terme­lést, a szállítást, az elosztást és a tárolást. Elsőbbséget a bányászati beruházások kap­nak. Szorgalmazzák a kőolaj­bányászat másodlagos és harmadlagos termelési mód­szereinek kiterjesztését, a föld mélyén rejlő kőolaj mi­nél nagyobb arányú felszínre hozatalát. A termelés súly­pontja változatlanul a Dél­Alföld, s ebben a tervidő­szakban is Algyő adja majd a hazai kőolaj- és földgáz­termelés felét. Korszerű mélyfúró-berendezések és eszközök beszerzése segí­ti, hogy évente 200 km kutató- és 150 km feltáró fú­rással bocsássanak a terme­lés rendelkezésére újabb szénhidrogén-lelőhelyeket.. A program szerint a tervidő­szak közepétől, 1983-tól hasz­nosítják az alacsonyabb fűtő­értékű, úgynevezett inert gázt is, mégpedig a villamosener­gia termelésében. így a tiszai hőerőműben a tervek szerint ezzel a gázzal évente mintegy 200 ezer tonna fűtőolajat ta­karítanak meg. A kőolaj- és földgázvezeték­rendszert a korábbinál szeré­nyebb ütemben fejlesztik, s így a VI. ötéves tervben 231 km hosszú szállítóvezeték és 298 km hosszú elosztóhálózat épül. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vidéken 50— 70 ezer újabb gázfogyasztó háztartás bekapcsolásával számol ebben a tervidőszak­ban. A propán-bután gázellá­tás fejlesztésére 70 új bázis- és cseretelepet építenek, és gon­doskodnak a megfelelő pa­lackozó-, palackjavító és töl­tőüzemek építéséről is. A VI. ötéves tervben így mintegy 300 ezer új palackos gázfo­gyasztó ellátását tervezik. Munkára fogták a szelet a Mezőföldön: a mezőfalvai Mezőgazdasági Kombinát egyik nehezen megközelíthe­tő, a villamosenergia-forrá­soktól távol levő üzemegy­ségében, Nagyhörcsögpusztán néhány hete szélenergia emeli ki a legelőn tartott négyszáz húsmarha itatásá­hoz szükséges vizet. A 12 méter magas, pörgettyűs gyermekjátékra emlékeztető szélerőmű működésével csü­törtökön bemutató keretében ismerkedhettek meg az ér­deklődők az ország minden részéből érkezett mezőgaz­dasági szakemberek. A szél­energiát hasznosító vízellátó­berendezés — amely a nyír­egyházi Mezőgazdasági Gép­gyártó és Szolgáltató Válla­lat terméke — óránként ezer liter, naponta mintegy húsz köbméter vizet szivattyúz fel a kútból, ha a szél erős­sége közepes. Viharban a kerék automatikusan kikap­csol. A szélerőműnek egyéb­ként sok előnye van: felállítá­sa ott, ahol a villamos energiát egy kilométernél nagyobb távolságra kellene vezetni, olcsóbb, mint a villamos vezeték kiépítése, a berende­zés ugyanis az összes szük­séges felszereléssel együtt hétszázötven-hétszázhatvan­ezer forintba kerül. Emellett nem igényel karbantartást, felügyeletet. Élettartama — az előzetes számítások sze­rint — huszonöt év. Műkö­dése teljesen automatizált, s a vizhúzó kerék már egé­szen kis szélsebességnél mű­ködni kezd. Ásott vagy fúrt kutakra és nyílt vízfelület mellé is telepithető. Alkal­mazását elsősorban a lege­lőkön tartott jószág vízellá­tására javasolják, de később villamosenergia-termelésre és háztáji gazdaságok vízel­látásának segítésére alkal­mas típusokat is kialakí­tanak. Jelenleg a leg­olcsóbb vízeilátó-berendezé­sek közé tartozik: egy köb­méter vizet hatforintos költ­ség felhoz a felszínre. Már három kísérleti szélerőmű működik az országban, de a nyíregyházi vállalat hama­rosan újabb tizenötöt készít. munista Claude Quint ne­vezte ki a metrót és az au­tóbuszhálózatot működtető párizsi autonóm közlekedé­si vállalat új igazgatójává. Ez az első eset Franciaor­szágban, hogy kommunista személyiség került egy nagy állami vállalat élére. Szükség van-e üzemmérnökre? Válasz a kérdésekre Országos intézményeket, hatóságokat és helyileg gazdálkodó vállalatokat egy­aránt foglalkoztat a prob­léma, a szakemberkép­zés. Előreláthatólag jövőre esti tagozaton iskolai rend­szerű technikusképzés kez­dődik. Ennél előnyösebb lenne, ha a szakközépis­kola befejezése után — nap­pali tagozaton, az egyes szakmákhoz igazodóan — egy- vagy kétéves iskolai képzés eredménye lenne a technikusi oklevél. Egy évtizede kezdődött az üzemmérnökképzés: mintegy közbenső lépcsőfok az okle­veles mérnök és a technikus között. A vélemény azon­ban az, hogy inkább több, speciálisan és jól képzett szakemberre volna szükség, s az üzemmérnököknél is még szűkebb szakterületen képzett technikusokra. Az MTESZ felmérése szerint az lenne a helyes arány, ha egy okleveles mérnökre három üzemmérnök és leg­alább hat technikus jutna. Ezzel szemben ma egy ok­leveles mérnök általában egy üzemmérnökkel dolgo­zik, s nincs mellette egy technikus sem. Tanfolyamokon folyik ugyan a technikusképzés, de a vizs­gálatok igazolták azt is, hogy az átlagos szakmunkás élet­pályája során többet keres, mint az okleveles mérnök, s jóval többet, mint az üzem­mérnök, a végzett techniku­sok többsége tehát szak­munkás marad. Szükség van-e üzemmér­nökre? Az MTESZ körkér­désére kétezerötszáz válasz érkezett egyénektől és a vállalatoktól, s a válaszok nagy többsége egyezik ab­ban, hogy üzemmérnökre szükség van. De ki kell ik­tatni a képzésben és az anya­gi elismerésben mutatkozó torzulásokat. Az észrevételekkel és ja­vaslatokkal ma már a Mű­velődési Minisztérium ille­tékesei foglalkoznak. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium és az együttműködésben érintett tárcák előterjesztésére az Állami Tervbizottság mun­kaprogramról határozott a szabályozórendszer egyes ele­meinek korszerűsítésére, amellyel rugalmasabb vál- ? iálkozásokra, a tényleges épí-' tési igényekhez igazodó fel­adatok elvégzésére ösztön­zik az építőipari vállalato­kat. A változtatást indokolja, hogy a lényegesen mérsék­lődött építési igények kielé­gítésében is sok feszültség tapasztalható, mert a kivite­lezők nehezen alkalmazkod­nak a változó feladatokhoz, a korábbinál jóval nagyobb arányú felújítási és rekonst­rukciós munkálatok köve­telményeihez. A munkaerő gyors átcsoportosítását is számos objektív és szub­jektív körülmény akadályoz­za. A határozat szerint — amelyet csütörtöki ülésén a Minisztertanács is megerősített — az ár-, a költségkalkuláci­ós és elszámolási rendszer, a bér- és jövedelemszabá­lyozás, továbbá az építési szervezetek továbbfejleszté­sével ösztönzik racionáli­sabb intézkedésekre, a kö­rülményekhez való alkal­mazkodásra az építőipart. A rugalmasabb építőipari árrendszerrel azt kívánják elérni, hogy a kivitelezők vállaljanak nagyobb kocká­zatot, és ezzel járjon együtt nagyobb nyereség, ám a sza­(Folytatás a 2. oldalon.) Továbbra is Európa időjárását kilen­cedik napja egy nagy kiter­jedésű anticiklon határozza meg: ezért derült, száraz, napos, az évszakhoz képest meleg idő van. A nappali felmelegedés 3—8 fokkal haladja meg a sok éves átla­got. Különösen meleg az idő a Földközi-tenger part­ján és az Adria térségében. A francia Riviérán, a spa­nyol Napos-parton. Dubrov­nik és a Kotori-öböl térsé­gében például a délutáni 38—42 fok sem megy már ritkaságszámba. Említésre méltó Kréta-szigetének és Nicosiának az időjárása, ahol i 40—42 fokot mérnek. Az j előrejelzések szerint még j nem várható olyan időjárási jront. amely lényegesen megváltoztatná a Kárpát­medence légköri viszonyait. Marad a nyári, jobbára szá­raz idő. Jelentős fejlesztést hajtott végre az előregyártó beton­üzemében az Észak-dunántúli Közmű- és Mélyénítö Válla­lat a közelmúltban. Elsősorban ipari üzentek beruházásánál használható, óriás betonelemeket készítenek itt. de az utób­bi időben megnőtt a kereslet a mezőgazdasági beruházások­kal. így a vállalat termelési értéke meghaladja a nyolcvan­millió forintot. Befon­elemek

Next

/
Thumbnails
Contents