Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-28 / 201. szám

Péiftek, 1981. augusztus 28. 5 Példaadó életút Száz éve született Lengyel János illiók mínuszban Lengyel János, a munkásmozgalom kiemelkedő szegedi harcosai közé tartozik, korai halála ellenére az utókor figyelmére és tiszteletére méltó mozgalmi pályát futott be. Dombegyházán sziHetett 1881. augusztus 29-én, agrárproletár családban. Szegedre, mint cipészinas került még a századforduló előtt. A város kibontakozó munkásmozgalmában érlelődött szinte gyermekként, egész életére elkötelezett szocialistává. Részt vett a bőripari munkások sztrájkharcának szervezésében, s aktívan bekapcsolódott a politikai munkába. 1909ben letartóztatták politikai tüntetésen való részvétele miatt. Lelkes híve, tevékeny résztvevője volt a munkás kultúrmozgalomnak. 1907-ben egyik alapító tagja és vezetőségi tagja lett a szegedi munkásdalárdának. Mint az Alkoholellenes Munkásszövetség aktívája, munkatársait a józan életre ösztönözte, mindenekelőtt saját példamutatásával. A szövetség elvei alapján az iszákosságot az öntudatos munkásembertől idegen jelenségnek tartotta. Szociáldemokrata szemináriumokon, munkásiskolában sajátította el, és gyarapította marxista műveltségét. A keserves inasévek után cipészsegéd lett. Jó munkásként ismerték őt. Heckmann Istvántól, a munkásmozgalom nagy öregjétől cipőfelsőrész-készítést tanult Szorgalmát, tudásszomját bizonyítja, hogy elvégezte az akkori polgári iskola 4 osztályát 1913-ban a jobb megélhetés reményében tanult mesterségét feladta, s a MAV-nál lett éjjeliőr, majd yonatfékező. 1918—1919 forradalmi eseményeinek krónikájában Lengyel János nevével is találkozunk. 1919. áprilisában a szegedi Munkástanács tagjává választották. A városunkban szerveződő, s a francia megszállók által támogatott ellenforradalmi kormány elleni politikai sztrájk egyik szervezője volt A sztrájk után a francia városparancsnok rendelete alapján 1 hónapi bőrtönre ítélték. A Tanácsköztársaság veresége után állásából elbocsátották, s három gyermekét foltozősuazterként kellett eltartania. Az otthon berendezett „műhely" azonban nem sok pénzt hozott a konyhára, hiszen hasonló sorsú proletárok cipőit javította, gyakran ingyen. Helyzetét tovább súlyosbította, hogy feljelentették 1919. szeptember 18-1 kijelentései miatt. A besúgó szerint a Rókusi pályaudvaron több ember előtt a következőket mondotta: „... a fa égát ha le is vágják, csak kihajt, ha még egyszer direktórium lesz, a nagytőkéseket és az urakat mind ki kell irtani, hogy ne legyen több ellenforradalmár". A súly06 vádak alapján az ügyészség 1920. novemberében, a franciák kivonulása után eljárást indított ellene. Ugye a tanácsköztársasági perekben ítélkező hírhedt Markovlch-tanács elé került. A tanács azonban „— habár úgy találta, hogy vádlottnak a kommunizmus elveivel érzelmi közössége nyomós okkal támogattatott", a terhére rótt kijelentéseket nem találta bizonyítottnak. Az 1921. december 2-i főtárgyaláson Lengyel János magát védte, mert nem fogadta el a kirendelt védőt, ügyvédet, fogadni meg nem volt pénze. A körülmények szerencsés alakulása folytán felmentették ugyan a vád alól, de továbbra is megfigyelés alatt tartották, mint a rendszer szempontjából veszélyes egyént, Hosszan elhúzódó politikai pere alatt volt bátorsága majd egy évig lakásán bujtatni Belocerkovszkij Antalt, a KMP szegedi szervezetének egyik megalapítóját, akit az ellenforradalmárok halálra kerestek. A szegedi kommunisták, közöttük a Lengyel- házaspár, segítségével sikerült neki családjával együtt a Szovjetunióba távoznia. A Szekeres utca 18. szám alatti kis családi ház kivételes szerepet töltött be a szegedi munkásmozgalomban. Belocerkovszkljon kívül itt tervezték több mozgalmi káder kiszabadítását, így például Udvardi János és Barta László megszöktetését. Valóságos Illegális központtá alakult lakásuk. A konspirációs szabályokat még a gyermekek is Ismerték. és betartották.- A baloldali szocialista, kommunista mozgalomnak csaknem minden ismert alakja megfordult Lengyc-l Jdnoséknál. Gyakori látogató volt Itt Ladvánszki József, GLadics József, Szabó Jánosné, Gera Sándor és még sokan mások. 1924-től náluk dolgozott Héger Mihály cipész, aki kapcsolatban állt az illegális KMP-vel. Itt szerveződött később az MSZMP szegedi csoportja. Lengyel János 1923-tól a munkásszövetkezetként alakult Rekord Cipőüzemben dolgozott. A kis üzem 1926ig, megszűnéséig a szocialista mozgalom egyik műhelyének számított. Itt nevelődött aktív mozgalmi emberré Gera Sándor is. Az üzem egykori munkásainak emlékezetében sokáig tovább éltek Lengyel Jánosnak Lenin halála alkalmával mondott szavai. A mozgalmi munkában is hűséges küzdőtársra lelt feleségében, Sándor Mária kenderfonógyári munkásnőben. 1925. április 4-én bekövetkező korai halála után a feleség és gyermekei tovább folytatták a mozgalmi munkát a szociáldemokrata párt. 1945 után pedig az MKP soraiban. Ágoston fia azonban már nem érhette meg a felszabadulást, 1943ban behívták katonának, és többé nem tért vissza. Lengyel János temetése ls, mint egész életútja tiltakozás és kihívás volt a tőkés rendszer ellen. Ferenczi József kommunista érzelmű munkás búcsúztatta, s a munkások vörös szalagos koszorút helyeztek a koporsóra. A temetési szertartásra kirendelt pap tiltakozott a politikai demonstráció miatt, de a felháborodott munkások fenyegető fellépésére elmenekült. A szélsőjobboldali Szegedi Űj Nemzedék című helyi újság éles támadást Intézett a szocialista tüntetés ellen. A Népszava azonban meleg szavakkal emlékezett az elhunyt harcostársról. Pestalics István szegedi munkásköltő pedig versben búcsúzott barátjától, elvtársától. Születésének századik évfordulóján szeretettel, tisztelettel és igaz hálával emlékezünk a példaadó életű, nagyszerű munkásemberre. Bárány Ferenc Virágzik a végzeífa Ritkaság a kámoni arborétumban Interplay-Expo A három hét múlva kez- Gumiipari Szövetkezet autódődő Budapesti Nemzetközi pálya-játékkal, logikai játéVásárral egyidőben rendezik kokkal, a Budai Műanyagmeg a 3. nemzetközi játék- feldolgozó Szövetkezet csekiállítást, az Interptay-Expo-t csemőknek készített műa kőbányai vásárközpontban, anyagjátékakkal lép a köt A kiállításon a 28 hazai zönség elé. A Kozmosz Ipari részvevőn kívül 12 külföldi Szövetkezet bölcsődei, óvocég is bemutatja termékeit, dai bútoraival szerepel. A A magyar kiállítók több Triál, amely egyébként a mint 1700 négyzetméteren legnagyobb hazai kiállító, vonultatják fel már ismert, teljes áruskáláját felvonulilletve egészen újfajta játé- tatja és árusítást is szervez kaikat, eszközeiket. A Fő- . .„. . városi Kézműipari Vállalat * ^"twtJ^ k^r például textil- és műanyag- J® ^^^üók £«££ Műt^tndkere1- S-S** lenget kes, mechanikus és elektro- ^^kíf^ ^tT' mos játékokat, a Mátrai ^ult f^KJtn ww ££ «zab^ttéri°'^"iátékokat ^ * "MSLBK £ffi b^ Szép htommal ^ tabjg^at különféle vesznek részt a szövetkezeti ^^fAok.f ipar képviselői is a nagy- ^ egyéb ^tékokat láthatt szabású játékkiállításon. A naK" Dunaplast Műanyag- és Az interplay-Expo területén játéksarkot rendeznek Virágzik a kámoni arborétum egyik ritkasága, a végzetfa, hivatalos nevén Clerodendron. A sűrű mogyoróbokorra emlékeztető növény általában csak néliány virágot hoz, az idei meleg nyár azonban a szokásosnál valamivel több rózsaszínű fürtöt csalt elő a komor nevű növény ágaiból. A Hátsó-Indiában őshonos bokornak portugál hajósok adták a „végzetfa" nevet. Azt tartották, ha egy hajó legénysége megpillantja a virágait, akkor olyan szélcsendre számíthat, amely hosszú ideig megbénítja vitorláikat Európában — így hazánkban is — kevés arborétumban található meg a nagy meleget, sok napsütést igénylő végzetfa. be. az Állami Ifjúsági Bizottság, a Konsumex pedig tárgyalót nyit A kiállítás érdekessége lesz, hogy ott rendezik meg az első országos bűvöskocka-versenyt. Mezőgazdaságunkról szólva. azt már mindenki tudja. hogy előkelő helyen álj lünk a búza és kukorica terméseredményeit illetően, 1 hústermelésünk is megnyugtató helyet foglal el a nemI zetközi mezőnyben. A sikerekkel nincs is gondunk, fejtörést inkább gyengeségeink okoznak. Nos, erről kevesebbet szólunk, holott az eredményeink gyarapításáért főként ezen a területen lenne mit tenni. Tavaly mintegy háromszáz közös gazdaság zárta veszteséggel és alaphiannyal az évet. Na és, mondhatná bárki; amíg van Bábolnánk és Nádurvarunk, nem kell félni. A helyzet nem ilyen egyszerű. A veszteség összege ugyanis meghaladta a másfél milliárd forintot. Ez már tekintélyes summa, megkülönböztetett figyelmet érdemel. A téeszek fejlődésében mind erősebb a differenciálódás. Az utóbbi években a jó szövetkezetek még jobbak, a gyengék még gyengébbek lettek. Egyre sűrűbben vetődik fel a kérdés: mí lesz a lemaradókkal? Hogyan boldogulnak? Ezek a szövetkezetek 1,5 millió hektáron gazdálkodnak. Ha nem sikerül szorult helyzetükből kilépniük, veszélyeztethetik a mezőgazdaság VI. ötéves tervének teljesítését. A veszteséges szövetkezetek bajára sokan szeretnének gyógyírt találni. Az elsők között a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát kell említeni. Decemberben öszszeülő IV. kongresszusuk egyik tő témája a nehéz helyzetben lévő gazdaságok problémájára tartós megoldást keresni, találni. Irányelvükben világosan fogalmaznak: „Gondjaink megoldását a mai követelményekhez igazodóan, újszerűen indokolt megközelíteni... A helyzetük átfogó vizsgálatra szorul". Ha a veszteséghez vezető okokat kutatjuk, rendkívül tarka kép tárul elénk. Kétségtelen tény: a föld minősége, a kedvezőtlen termőhelyi adottságok meghatározó tényezők. A 14 aranykorona alatti földdel bíró gazdaságok is a mostoha természeti viszonyokban látják a bajok elsődleges okát. Mondják ls: hiába szántunk mélyre, vetünk időben, a termésen ez nem látszik! Javítani kellene a szántók földjét, csakhát ez temérdek pénzbe kerül. Márpedig nálunk lapos az erszény. A sikertelenség, bármennyire takargatják ls, kiszivárog. A rátermett szakemberek pedig nem tülekednek az ilyen gazdaságokba. Ez tovább súlyosbítja a helyzetüket. A kormány az utóbbi években hozott néhány figyelemre méltó intézkedést. A gyenge adottságúnak minősített termelőszövetkezetek fejlesztési támogatást, vissza nem térítendő hitelt, jelentős kedvezményt kaphatnak melléküzemágak létesítésére. a szakemberhiány enyhítésére. Az intézkedés helyeselhető, okozott némi fellendülést, de „szeplői" ls vannak. Sokan kifogásolják: miért csak a 14 aranykorona alatti gazdaságok részesülhetnek ebben a Mmogatásban? A föld minőségén kívül más okok is közrejátszhatnak abban, hogy a gazdaság nem tud nyereségesen termelni. Békésben például a belvíz és az időnként ismétlődő árvíz keseríti a gazdaságok vezetőinek életét. Ennek ellenére a Körösök-vidéke TermelőszövelKtrelek Területi Szövetségéhez tartozó gazdaságok közül egyetlenegy sem kapja meg az említett kedvezményeket. Legfeljebb az átmenetileg támogatott mezőgazdasági üzemek közé sorolják a nagyon rászorulók töredékét. Am ebben a kategóriában a kedvezmények nem olyan széles körűek. A szanálási eljárások sem hozták meg minden esetben az üdvözítő megoldást, mert a gazdaságok az évek során újra és újra eladósodtak. Megépültek például a korszerű és drága állattartó telepek. Ám egy telepet nemcsak felépíteni, hanem üzemeltetni is kell. És itt kezdődtek a bajok. A nagy állatállomány és a különféle hitelek törlesztése, az amortizáció képzése elnyelte a szövetkezetek pénzét. Mit tehettek néhányan? Beismerlijfk, hogy beletörött a bicskájuk a vállalkozásba; eladták az állatokat és az üresen maradt istállók sorsa felett meditálnak. A fejlesztési alapok elapadása miatt több gazdaságban az egyszerű újratermelésre nincs mód... Csóda, ha ilyen helyen a vezetők 2—3 évnél nem bírják tovább? * A legegyszerűbb az lenne, ha felszámolnák ezeket a szövetkezeteket — villan fel először az ember fejében. Aztán sürgősen elhessegeti a képtelen gondolatot. Az évek óta vergődő szövetkezet nem tévesztendő össze az eladhatatlan termékeket gyártó ipari üzemmel. Mert a gyenge szövetkezet által termelt gabonára, gyüVnölcsre, húsra szükség van! A rolót tehát nem lehet egv könnyed mozdulattal lehúzni. A megoldás csak az lehet, hogv ezeket a gazdaságokat életképessé keűI tenni. A formát, a módszert szükséges megkeresni ehhez. Cseh János Műterem a Csipkeházban Irány a laktanya Bevonulók köszöntése Szegeden Jól felszerelt műtermet bocsátott a helyi rajztanárok rendelkezésére a zalaegerszegi Városi Tanács. A pedagógusok egész éven át díjmentesen használhatják a helyiséget. A tanács két további (műtermet, Illetve alkotószobét is berendezett a Csipkeházban. Ezekben az ország més részeiből érkezett művészeknek teremtettek ideális körülményeket alkotó munkájukhoz. Tegnap, csütörtökön délelőtt az arrajárók Szegeden, a Marx téri Bebrits Lajos szakközépiskola elótt szokatlanul nagy tömeget láthattak. S ha valaki nem tudta volna, hogy augusztus végén, s nem májusban vagyunk. akár a ballagásra váró diákok hozzátartozóinak is vélhette volna az összegyűlt hozzátartozókát, barátokat. Mint ismeretes a Magyar Néphadsereg kiképzési tervének megfelelően ezekben a napokban fogadják a sorkatonai szolgálatra besorozott fiatalokat, s a tegnap délelőtti „szegedi sokaság" ennek a sok család életében jelentős eseménynek a tanúja volt A várakozók közt ott volt a Mindszentről bevonuló Pdnaer László egész családja; reggel óta Izgatottan figyelték a kijáratot, hogy megpillanthassák immár újonccá avatott fiukat — Aggódnak a gyerekért? — Hogy féltjük-e? Nem — felelte a bevonuló édesanyja. — Ez is velejár az élettel, mint minden esemény, az óvodától az iskoláig. és mi úgy voltunk vele, biztattuk is a gyereket, nincs mitől tartania. Le kell ezt a 18 hónapot tölteni. Bár még reggeltől a délutáni viszontlátásig sok idő volt hátra, az édesanyákédesapák, ifjú feleségek türelmesen vártak, s mintha csak régi Ismerősök lettek volna, egy dolog foglalkoztatta őket, a domaszéki Lavrincsik Andrásnét éppúgy, mint az Ásotthalomról jött Zörgő Istvánnét, akinek a tegnap bevonult. Lajos fiával együtt két fia teljesíti a haza védelme iránti állampolgári kötelességét. A közös téma, melyik laktanyába, az országnak mely részére mehetnek majd látogatni katonafiukat. A bevonulók számára bizony szűk lett a vasútforgalmi szakközépiskola, ám ennek ellenére jól. szervezetten, nyugodt légkörben folyt a fiatalok irányítása, s leendő szolgálati helyeik szerinti „szétosztása". Rozgonyi Tibor őrnagy, bevonulási parancsnok vezetésével 15—20-as csoportokban fogadták az utolsó orvosi vizsgára és az egyéb egészségügyi és szociális gondok megbeszélésére a fiatalokat. — Kinek van a sorozás óta észlelt betegsége, vagy bármilyen egészségügyi problémája? — kérdezte dr. Kisházi József. Minden csoportból van néhány jelentkező, többnyire valós, de nem komoly panaszokkal, s elvétve olyan is akad. aki még egy utolsó, ám erőtlen kísérletet tesz, hátha mégis... — Nemigen találkozni már afféle kibúvási trükkökkel. annál is inkább nem, mert a vizsgálatok objektivitása meggyőz mindenkit, jó kezekben van sz alkalmasság elbírálása — mondja a másik vizsgáló* orvos, dr. Sziklai Pál Néhány esetben azonban olyan fiu is jelentkezik, aki egy időközben bekövetkezett baleset miatt láthatóan teljesen alkalmatlan a szolgálatra. Ezen vita sincs, ám a fiatalember mégsem ússza meg könnyen. Jó fél éve történt a súlyos elváltozást okozó eset, s ő nem jelentette. Ez bizony kötelességmulasztás — mondja Rozgonyi őrnagy. Gyülekeztek a bevonulók, többen már tudják, hova, merre vezénylik őket. mint például Berta Sándor. aki Zákányszékről utazott a bevonulási helyre. — A bátyám is ma vonult be, őt még nem tudom hol találja az éjszaka, én már egyben biztos vagyok, az alapkiképzés után iskolára megyek. Jelentkeztem tiszthelyettesképzőre. és ez azt jelenti számomra, hogy hivatásos katona leszek. Ennek az elhatározásomnak a családom is örült, helyeselték. * Tegnap délután ünnepségen köszöntötték a bevonulókat. A fogadás, jelentés és a Himnusz után dr. Kovács Lajos alezredes, a megyei kiegészítő parancsnokság vezetője üdvözölte a bevonulókat, majd Takács József őrnagy, ismertette a honvédelmi miniszter napi parancsát. Ezt követően Fráter György, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának tagja üdvözölte a fiatalokat, és beszélt a haza védelmének kötelességéről, amelyre nemsokára felesküdnek. A fogadóalakulatok nevében Tóth Kornél főhadnagy szólt a fiatalokhoz, és kívánt nekik eredményes szolgálatot. Ezután egy leszerelő katona jelkéoesen átadta a fegyvert az őt követőknek, majd a hozzátartozók virágokkal köszöntött ték, a honvédzenekar pattogó Indulójára útnak indult bevonulókat.