Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-23 / 196. szám

8 Vasárnap, 1981. augusztus 23. Pártküldöttség utazott Temes megyébe Pénteken megyei pártkül­döttség utazott Temes me­gyébe, a Román Kommunista Párt Temes megyei Bizott­ságának meghívására, hogy részt vegyen Románia fel­szabadulásának 37. évfordu­lója alkalmából rendezendő ünnepségeken. A delegáció vezetője dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titkára, tagjai: Börcsök Józsefné, a megyei párt-végrehaitóbizottság tag­ja. a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát dolgozója és Szabó G. László, a Csongrád megyei Tanács elnökhelyette­se. A küldöttséget a nagylaki határállomáson dr. Ágoston József, a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagja. az SZMT vezető titkára. Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese és Lantos István, a makói városi párt­bizottság titkára búcsúztatta. A határátkelőhely román ol­dalán dr. Constantin Potin­ga, az RKP Temes megyei bizottságának titkára, a me­gyei néptanács alelnöke. Pop Coriolan. a megyei pártkol­légium elnöke és Aurél Rav­liuc, a megyei szakszervezeti tanács elnöke fogadta a Csongrád megyei pártdelegá­ciót. Dr. Constantin Potinga üdvözlő szavaira dr. Koncz János válaszolt. Nemzetközi konferencia Szombattól a nyíregyházi Bessenyei György Tanárkév­ző Főiskolán tanácskozik a Nemzetközi Földrajzi Unió ivari rendszerek bizottsága. 14 ország földrajztudósai, közgazdászai és iparügyi szakemberei vitatják meg, hogy várhatóan miként hat­nak az elkövetkező eszten­dőkben a megváltozott gaz­dasági körülmények az ipar fejlődésére, és mindez ho­gyan érződik majd annak te­rületi elhelyezkedésében? Foglalkoznak az Ipari és földrajzi tényezők egymásra hatásával, a természeti erő­források szerepével, az ipar­telepítési politika kérdései­vel. A konferenciát — amelyen öt nap alatt 30 referátum hangzik el — Jan Hamilton, a londoni közgazdasági és politikai tudományok egyete­me professzora, a bizottság elnöke nyitotta meg. A házi­gazdák nevében köszöntötte a tanácskozást Tisza László, a Szabolcs-Szatmár megyei tanács elnökhelyettese is. A tanácskozás vendégei el­látogatnak majd Mátészal­kára, ahol a magyarországi ipartelepítés egyik jó pél­dájának eredményeivel is­merkedhetnek meg. (MTI) Áruházi hét Augusztus 24. és 29. között Immár harmadik alkalom­mal rendezik meg a szocia­lista országok áruházi hetét Budapesten, a Skála Áruház­ban. A baráti országok áru­házai közötti választékcsere keretében bolgár, csehszlo­vák. lengyel, NDK-beli. ro­mán és szovjet termékekkel gazdagodik egy héten át a Skála, kínálata. A külföldi árucikkek egy része hiányt is pótol. Kapható lesz a többi között NDK-bébifélcipő, ta­péta csehszlovák olajradiá­tor és pvc faltól falig sző­nyeg. bolgár frottírköntös, román arckrém, szoviet be­főtt és dzsem, valamint len­gyel üvegáru. Á balesetek oka: figyelmetlenség Munkásvédelem a Szerszámkovács Ipari Szövetkezetben Dr. Korom Mihály beszéde Opusztaszeren Növekedett tavaly az üzemi balesetek száma a szegedi Szerszámkovács Ipa­rt Szövetkezetben. 1979-ben 13 üzemi baleset történt 1980-ban 16. Jóval több volt a kiesett munltanap is: 1979-ben 207. tavaly 350. A szövetkezet elnökének jelen­teséből kiderül, nem a gépi balesetek száma növekedett. A sérüléseket főként anya­gok, szerszámok okozták, keletkezésük fő okát a fi­gyelmetlenségben jelölik meg. Fölvetődik a kérdés: va­jon színvonalasabb baleset­védelmi oktató munkával megelőzhetők lettek volna-e a sérülések? Megvizsgálták, részesültek-e a dolgozók megfelelő oktatásban. Az eredmény: igen. Ahol köte­lező a rendszeres időszakos orvosi vizsga, ott az üzem­orvos elvégezte ezeket. Ügy tűnik, a figyelmetlenség el­len csak a saját érdekek felismerése, az előírások ko­molyan vétele jelenthet vé­delmet. S talán még valami: nemrégiben alkoholszondákat vásároltak az üzemben, s szúrópróbaszerűen ellenőr­zéseket végeznek. Biztonságtechnikai meg­bízott működik a szövetke­zetben. Munkáját becsület­tel elvégzi, fölhívja a figyel­met. ha valahol nem meg­felelőek a munkakörülmé­nyek. A kovácsmúhelyben például nem megfelelő a világítás és a szellőzés, zsú­folt a munkahely. Ám hiá­ba látják ezt a szövetkezet vezetői, ha egyelőre nincsen pénzük arra, hogy jobb kö­rülményeket teremtsenek. A szövetkezetben egyér­telműen meghatározzák mindenki számára, milyen feladatai vannak a munkás­védelem kapcsán, s ellenőr­zik e feladatok végrehajtá­sát. Remélik, hogy ebben az esztendőben kevesebb munkanap esik majd ki üzemi sérülések miatt (folytatás az l. oldalról.) szót váltsunk az elért ered­ményekről, sikerekről és fe­lelősen beszéljünk helyze­tünkről és magától értető­dően a tennivalókról is. Másfél esztendő telt el a Magyar Szocialista Munkás­párt XII. kongresszusa óta. Mint ismeretes, a kongresz­szus — értékelve az ország helyzetét — egyben megha­tározta azokat a legfonto­sabb feladatokat, amelyeket az élet minden területén ezekben az években, tehát öt esztendő alatt el kell végez- t)r Korom Mihály beszédét nünk, meg kell oldanunk. mondja Belpolitikai helyzetünk szilárd További előrehaladásunk egyik nagyon fontos feltéte­le az. hogy a szocialista de­mokráciát tovább erősítsük és fejlesszük, mint a köz­ügyekben való részvétel módszerét a munkahelyen és lakóhelyen egyaránt. Népünk alkotó ereje mind jobban ki­bontakozik, mindinkább pol­gárjogot nyer és a valóság­ban is érvényesül az a fel­fogás, hogy a dolgozó ember nemcsak munkavállaló, akár állami vállalatnál, akár pe­dig szövetkezetben. hanem gazda, az országnak olyan gazdája, akinek érdemi be­leszólása és természetesen felelőssége is van az ügyek alakulásáért, a munkáért, a kitűzött tervek megvalósítá­sáért. Erősítjük gazdaságunkat Elmondhatjuk az eltelt másfél évről azt, hogy har­cos, de eredményekben gaz­dag. ugyanakkor a gondok­tól sem mentes időszak áll mögöttünk. Ma is jellemző az. hogy a Magyar Népköz­társaság, országunk belpoli­tikaihelyzete és élete szilárd, a szocialista társadalom, helyzete stabil és kiegyen-' súlyozott Ugyanakkor azt is mondjuk és tudjuk, hogy van a kommunistákban és a pár­tonkívüliekben egyaránt ag­godalom is. A nemzetközi helyzet alakulása, a béke megőrzésének lehetősége ag­godalommal tölt el mind­annyiunkat, de ugyanakkor belső helyzetünkkel kapcso­latosan is vannak olyan jo­gos aggodalmai!, hogy vajon a megnehezedett külső és belső feltételek között képe­sek leszünk-e a XII. kong­resszuson meghatározott cél­kitűzések elérésére. Szeret­ném hangsúlyozni — a Köz­ponti Bizottság ezt nagyon­nagyon jóleső érzéssel több­ször is megállapította —, hogy ez, az általam említett, akár a belső, akár a nem­zetközi helyzet alakulása miatti aggodalom egyáltalán nem valamiféle leszerelő ag­godalom. hanem mozgósító erőt jelent az összefogásra, a még nagyobb erőfeszítésre, a még jobb és még eredmé­nyesebb munkára. Nekünk az a meggyőződésünk és ezt az élet ezernyi ténye nap mint nap bizonyítja, hogy megvannak a kongresszus határozatai végrehajtásához a feltételek. Ezt többek kö­zött elősegíti a Magyar Nép­köztársaság alkotmányának mind jobb és mind eredmé­nyesebb megvalósítása az élet minden területén. Alkotmányunknak az a rendelkezése, hogy minden hatalom a dolgozó népé eb­ben a hazában, óriási moz­gósító erőt jelent mindany­nyiunk számára. Történelmi jelentősége is van ennek a ténynek, hiszen ezer év alatt a dolgozók tartották fenn és tartják fenn továbbra is ezt a hazát, ezt az országot itt, a Duna—Tisza táján. Alkot­mányunk a társadalmunk alaptörvénye, ez a mi alap­törvényünk, vagy ahogy Ká­dár János elvtárs a Parla­mentben kifejezte, a törvé­nyek törvénye, amely nem­csak deklarálja az állampol­gárokat megillető jogokat és természetesen tartalmazza a kötelességeket is, hanem a hozzákapcsolódó más rendel­kezések folytán ezek mind tartalmasabb megvalósításá­val ténylegesen, a valóság­ban is biztosítja az alkot­mány gyakorlati érvényesü­lését valamennyiünk érdeké­ben és valamennyiünk ja­vára. A XII. kongresszus megerősítette másfél évvel ezelőtt az eddig követett fő politikai irányvonalunkat meghatározva a fejlett szo­cialista társadalom építésé­ben követendő további gya­korlati lépéseinket és tenni­valóinkat. Jóleső érzés ta­pasztalni az erős és nagy politikai aktivitást, politikai cselekvő támogatást orszá­gunk minden becsületes, tisztességes dolgozója, a la­kosság döntő többsége részé­ről. Politikánk az élet gyakor­lati próbáján vizsgázott és az elmúlt negyedszázad bizo­nyítja, hogy világos, egye­nes, igazi marxista—leninista politika, nyílt politika, amely azt is feltételezi, — amit a gyakorlatban is érvényesí­tünk — hogy nemcsak az eredményekről szólunk, nem­csak büszkélkedünk, bár er­re is okunk van, hanem őszintén és becsületesen szó­lunk a nehézségekről is. Meggyőződésünk, hogy ez az egyik nagyon fontos feltétele a cselekvő támogatás állandó biztosításának. Mi azt ta­pasztaljuk a Központi Bizott­ságban és a kormányban, hogy mostanában, s az el­múlt hónapokban különösen, amikor a külső és a belső helyzet nehezebbé vált, az emberek, és nemcsak a párt­tagok. hanem a pártonkívü­liek száz- és százezrei is, mindinkább a párt felé for­dulnak, mindinkább a párt­tól várják a következetesebb cselekvést, a következete­sebb szervezést, irányítást és ellenőrzést. Ennek a ténynek önmagában is nagy jelentő­sége van, de különösen fon­tos ezt hangsúlyozni, amikor saját keserű történelmi ta­pasztalataink is arra intenek bennünket, hogv ha a párt és a dolgozó nép egysége megbomlik, ha a párt elsza­kad a dolgozó tömegektől, akkor veszélybe kerülnek az eredmények, veszélybe kerül­nek a szocializmus vívmá­nyai. A szónok ezután arról be­szélt: — A párt természe­tesen ismeri azokat a gon­dokat, amelyek ma közvéle­ményünket foglalkoztatják. Nem először mondjuk és saj­nos — azt hiszem — még jó néhány esztendeig vissza­vissza kell térni a kérdésre, nemcsak nagygyűléseken és szónoklatokban. hanem a gyakorlati tettek mezején ls, hogy miként tudnánk minél inkább és minél hamarabb megoldani a lakásproblémát, ami Csongrád megyében és másutt is gondot jelent. Ho­gyan tudnánk a lakásépítési költségeknek a gyorsan nö­vekvő arányát megváltoztat­ni és mérsékelni. Hogyan tudnánk az árak alakulását, különösen a szabad árak mozgását befolyásolni és kor­látozni. Ismerjük az alacsony nyugdíjasok helyzetét, ismer­jük a nagycsaládosok gond­jait és problémáit. A párt nemcsak ismeri és magáévá teszi ezeket a gondokat, amelyek foglalkoztatják köz­véleményünket, hanem anya­gi lehetőségeinkhez képest, annak arányában a jövőben is mindent megteszünk ezek­nek a gondoknak az enyhí­tésére és végső soron meg­szüntetésére. Szövetségi politikánk min­denkit megnyert, aki közös céljainkért kész dolgozni és harcolni. Jó egyetértésben és jó együttműködésben dolgo­zik a szocializmus építésének nagy művén a magyar és más nemzetiséghez tartozó lakosság. jó egyetértésben munkálkodnak közös céljaink megvalósításán vallásos és nem vallásos emberek, dol­gozó millióink közössége. Mostanában fő figyelmünk magától értetődően a gazda­sági építőmunkára irányul. Annyit hallunk és annyit be­szélünk a külkereskedelmi mérlegről, a gazdasági egyen­súlyról, a versenyképesség­ről,, a minőségről, a tarta­lékok feltárásáról, a takaré­kosságról az ésszerű gazdál­kodásról. hogy lassan már mindnyájan gyakorló közgaz­dászok leszünk. E fogalmak­ról azonban nemcsak beszé­lünk, hanem a dolgozók igyekezete nyomán mindin­kább gyakorlati eredménye­ket is érünk el. A szónok ezután gazdasági fejlődésünk kérdéseiről be­szélt, majd így folytatta: — Az idén is megtermel­tük az ország kenyerét és bár kevesebb búzát takarí­tottunk be, mint tavaly,, de Csongrád megyére is az a jellemző, hogy azért az idei több, mint 40 mázsás hek­táronkénti termésátlag a megyében minden idők bú­zatermésében mégiscsak a második helyet foglalja el. Az ország külső gazdasági feltételei nem javulnak és az ebből adódó nehézségekkel a jövőben is számolnunk kell. Hatodik ötéves tervünk sze­rény növekedést irányoz elő, inkább a további fejlődés megalapozására és az élet­színvonal tekintetében elért eddigi eredmények megőrzé­sére helyezi a fő súlyt. Min­denki saját tapasztalatából tudhatja, hogy ez egyáltalán nem könnyű feladat. Ész, erő, szervezőkészség, hozzáér­tés és fegyelmezett munka szükséges hogy ezeket a szerényebb célkitűzéseket tel­jesítsük és utána, évek múl­va, a jövőben ezeken az alapokon majd gyorsabb elő­rehaladást tudjunk célul ki­tűzni. A Politikai Bizottság tagja megyénk gazdasági, társadal­mi, politikai és kulturális fejlődéséről is szólt. Hangoz­tatta: — Csongrád megye hozzájárulása az ország szo­cialista építéséhez, mint a múltban és jelenleg, úgy — meggyőződésem— a jövőben is kiemelkedő lesz. Az elmúlt 36 év során gyökeresen meg­változott itt is az élet. Ahol korábban csak a mezőgazda­sági és az élelmiszeripari termelés volt a jellemző, ma a húsfeldolgozó- és a textil­ipar- a paprikafeldolgozás mellett itt van a kőolaj- és földgáztermelés fontos bázi­sa. A megyében kifejlődött* porcelán-, a kábel-, a mér­leg- és a gépgyártás. Jól il­lusztrálja a fejlődést, hogy kőolajból, földgázból, mér­legből. háztartási porcelán­ból, szalámiból, kenderfonal­ból Csongrád megye adja az ország termelésének több mint a felét. Dinamikusan fejlődött ét fejlődik a mezőgazdasági ter­melés, ideértve az állatte­nyésztést és a zöldségterme­lést is, s az eredményeket * magas terméshozamok mu­tatják. A múlttal össze sem mérhető mindaz, ami a me­gye dolgozóinak életkörül­ményeiben, műveltségében, iskolázottságának. szociális és egészségügyi ellátottságá­nak fejlődéséből csendül ki. A megyében, különösen * megyeszékhelyen, Szegeden, de a nagyobb városokban is olyan pezsgő tudományos és szellemi tevékenység folyik, amely mind nagyobb hírne­vet szerez a megyének or­szághatárainkon belül és kí­vül egyaránt. Jóleső érzés tölthet el minden Csongrád megyei dolgozót, akinek ke­ze munkájával mindezt elér­ték. akiknek részük van a si­kerekben. Csak a köszönet és az elismerés hangján le­het szólni erről a tényről, még akkor is, ha Csongrád megyében is, hasonlóan az ország többi részéhez, sok gond és megoldásra váró feladat van még. Nem két­séges azonban, hogy ahogy az országban, ebben a me­gyében is. az eddig lerakott és elért alapokra támaszkod­va, újabb és újabb eredmé­nyek születnek majd a szo­cialista építőmunkában min­den dolgozó ember javára és hasznára. Nincs semmi két­ségünk abban a tekintetben, hogy nemzeti összefogásban, szocialista nemzeti egységben megoldjuk közös feladatain­kat. Szocialista egységben a békéért Ezután dr. Korom Mihály külpolitikai kérdésekről szól­va rámutatott, hogy az el­múlt időszakban a nemzet­közi helyzet romlott. Az im­perializmus — mindenekelőtt az amerikai imperializmus — agresszivitásának növeke­dése következtében a világ­ban fokozódott a feszültség. A washingtoni kormány te­vékenységében mind széle­sebben érvényesülnek a ha­diipari monopóliumok érde­kei, újra kirajzolódik a már egyszer kudarcot vallott, a realitásokkal nem számoló hidegháborús politika. Ennek világos jele, s egyút­tal a helyzet további rontá­sának is tényezője, hogy az Egyesült Államok befagyasz­totta a stratégiai fegyverek korlátozásáról kötött szerző­dés érvénybe léptetését, megkezdte a neutronbomba gyártását, amely ellen a vi­lágon, pártállásra, világné­zetre való tekintet nélkül száz- és százmilliók tiltakoz­nak, köztük hazánk dolgozói is. A Központi Bizottság tit­kára ezután a szocialista közösség egységének jelentő­ségéről szólt. Hangsúlyozta, hogy hazánk a továbbiakban is erősíti testvéri szövetségét a Szovjetunióval és a szo­cialista közösség mas orszá­gaival. Rámutatott: néDünk nagy figyelemmel kiséri a lengyelországi fejleményeket, és őszinte aggodalommal töl­tik el azok a hírek, amelyek a szocialista alapokon törté­nő megújulás elé emelt aka­dályokról, zavartkeltő kísér­letekről szólnak. Bízunk ab­ban — mondotta a szónok —, hogy a dolgozók élcsapatá­nak vezetésével a lengyel nép mielőbb leküzdi a válságot, és eróit a szocialista építés feladatainak megvalósítására összpontosítja. Az ünnepi szónok a követ­vező szavakkal fejezte be beszédét: — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a kormány a jövő­ben is, mint ahogyan eddig tette, bátran és bizton épít­het Csongrád megye minden becsületes dolgozójának mun­kájára, cselekvő közreműkö­désére, a kommunisták és pártonkívüliek összefogására közös ügyünk javára és hasznára, azért, hogy a jö­vőben is együttesen helytáll­junk a szocializmus építésé­nek frontján. Ehhez a mun­kához kívánok őszinte szív­ből a jelenlevőknek és az Önök személyén keresztül Csongrád megye minden dol­gozójának sok sikert, erőt. egészséget és azt, hogy erő­feszítéseiket továbbra is ko­ronázza siker.

Next

/
Thumbnails
Contents