Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-23 / 196. szám

8 Vasárnap, 1981. augusztus 23. postaláda ...és a 4-es villamos? társszerzőnk az olvasó Ezt pedig Kopács Mihály, Dalos utca 8. szám alatti la­kos kérdezi, pontosabban azt, hogy miért nem megy ki a végállomásig az említett járat? Mint irja: „kifogásunk, hogy a 4-es kocsi miért áll meg a beér­kező végállomásnál, és miért nem jön ki a töltés felőli végállomásig a Fodortele­pen?" Leír egy esetet olva­sónk, amelyben elmondja, hogy pontosan emiatt az uta­sok számára megtévesztő be­állás miatt lemaradtak uta­sok a villamosról. Szemét a Piroska téren Az Ünnepi „időszámítás" némiképp fölborította szoká­sos menetrendünket, s ennek köszönhetően jelenik meg most vasárnap a Postaládánk. S mert a levelek érkezése szorosan összefügg a munkanapokkal, érthető, hogy e heti Postaládánk a hosszabb szünet miatt „soványabbra" si­került. Meleg víz vagy igéret? valósításban. Mégpedig azért, mert amikor május 28-án elkezdték a munkát, hirdet­ményen adták tudtunkra, hogy a melegvíz-szolgáltatás csupán egy hónapig szünetel. A határidő lejártakor újabb értesítés: még egy hónapig várjunk türelemmel.. Az a hónap is eltelt és újabb ha­táridőt jelöltek, mégpedig augusztus végét. A munka iltemét, tempóját, szervezett­ségét látva, kétségesnek érez­zük, hogy a Szegedi Építő­ipari Szövetkezet teljesíteni tudja vállalt kötelezettségeit." A múltkorában a Város­gazdálkodási Vállalat főmér­nökével és távfűtésért fele­lős főosztályvezetőjével be­szélgetve, szemrehányást kaptunk az olvasókhoz „húzó" levélkommentárjaln­kért. Akkor most eltekintünk ettől. Ez a lényege az Odessza 3!)—40—41—42-es épület la­kói által irt levélnek, amely­ben a Délmagyarország va­sárnapi számában megjelent Húszezer lakás melege cí­mű cikkre reagálnak. Az emiitett cikkben a Város­gazdálkodási Vállalat távfű­téssel kapcsolatos felújítási munkáiról adunk hírt, amely­ben többek között szó esik arról, hogy „a vállalat veze­tői a munkaszerződések alap­ján ígérik, hogy a munka a fűtést szezon kezdetére — egyébként a terVek szerint — befejeződik, megvan a szükséges műszaki megoldás ahhoz, hogy az odesszaiak ne szenvedjenek kárt". Az odesszai lakókat — levelük tanúsága szerint — ez nem nyugtatja meg. „Ez mind szép és jó, de érzésünk és egyelőre jogos félelmeink alapján nem bizunk ameg­Húsz aláírással érkezett a kővetkező levél: „Ügy tűnik, újabb két réteg van kiala­kulóban; a szolgáltatók és szolgáltatottak, pontosabban kiszolgáltatottak rétege. Ez utóbblak egy kis csoportja, a Hüvelyk utca 5. számú tömb lakói tanácstalanul áll­nak a bezárt kukatároló előtt, amely eddig még so­hasem volt zárható. A csil­logó új zár különös gondos­kodásra mutat, de hová kel­lene tenni a szemetet? A házfelügyelő utánajár, és megtudja, hogy a tárolót felső utasításra zárták be, a szemetet a Piroska téren levő konténerekbe lehet ki­hordani. Az intézkedést a Városgazdálkodási Vállalat­nál végrehajtott fejlesztés miatt hozták. És valóban. A játszótéren nyitott konténerek sorakoz­nak, bűzlenek, és hirdetik a technika fejlődését. A la­kók azonban rendkívül kö­rülményesen tudják megkö­zelíteni őket. Félelmetes en­nek a fejlődésnek egy követ­kező fázisára gondolni, ami­kor egyetlen konténer lesz a városon kívül. Az emlí­tett tömb alulírott lakói sze­retnék, ha a szolgáltató a szemételtávolítást a ház szerkezetének megfelelő for­mában folytatná. A silá­nyabb szolgáltatás teljesíté­sével megsérti a szerződést, különösen, ha ezt a lakók előzetes értesítése nélkül te­szi. Még nagyobb hiba, ha ezt az eljárást technikai fej­lesztésnek nevezi." Lakástüzek Hova megy a 42-es busz? Felháborodott hangú leve­let kaptunk Bába Sándor Ságvári Endre utca 8—10/B — írása szerint — többszö­rösen kitüntetett autóbusz­vezetőtől. Utast és sofőrt egy­aránt bántó és mindkét léi­nek kellemetlen helyzetről tudósít. Nevezetesen arról, hogy „augusztus 15-én, a 13.20-kor a Bartók térről in­duló autóbusz 42-es jelzéssel csak a gumigyárig közleke­dik. A táblák viszont úgy tüntetik fel, hogy a halgaz­daságig. Erre az autóbuszra felszállt négy ember és a gu­migyárnál derült ki, hogy ők a halászcsárdához akarnak menni. Ekkor nem az tör­tént, ami ilyenkor általában szokott (esetleg megkérem a vezetőt, hogy tévedtünk és talán kivinne a halgazdasá­gig, ha már itt áll egy órát). Itt az egyik utas, dr. K. Sz. felszólította a gépkocsiveze­tőt, hogy mivel a táblán ki van írva a halgazdaság, őket vigye ki addig. A veze­tő megmutatta a vezénylést, amelyen csak a gumigyár szerepelt, s közben elmond­ta, hogy ő csak eddig köz­lekedik, mert így írják elő." Mint levélírónk is megjegy­zi, a gépkocsivezető helyesen járt el, hiszen szolgálati elő­írás kötelezi az utasítások betartására. Természetesen az utas ebbe nem nyugodott bele és feszült hangulatú szóváltás kerekedett, amely­be levélírónk is bekapcsoló­dott, miután 6 annak az au­tóbusznak volt a vezetője, amelyik a kérdéses járat után érkezett a megállóba. Levele további részéből azért nem idézünk, mert az akkori veszekedés hangula­tát magán viselő stílusban ír, és sem az igazságnak, sem a levélírónak nem hasz­nál mások nyilvános sérte­getése. A lényeg, hogy alapjában véve mindkettőjüknek igaza volt. | A kérdéses járat busz­vezetőjének, mert addig me­het, ameddig küldik, de az utasnak Is. hiszen azért van­nak a tájékoztató táblák, hogy az utast ellgazitsák. Kinek fordul meg vajon a fejében, hogy minden meg­állóban odalépjen a sofőr­höz és megkérdezze: tessék mondani, igaz, ami ki van Írva? Egyébként meggyőző­désünk, hogy a Volánnak nem azon múlik évi nyere­sége, hogy egy helyett két tájékoztató táblát készíttes­sen az ominózus járatra Csáka Gyula. Budapesti körút 32/A. olvasónk egyik korábban megjelent cikkünk­kel kapcsolatban mond el néhány gondolatot. A Lakás­tűz Tarjánban című írásban a tűzoltók felhívják a figyel­met, hogy a lomtárnak hasz­nált erkély már többször volt lakástűz okozója. Olva­sónk elgondolkodik azon, hogy ha nem is mindenütt lomtárnak, de többféle anyag tárolására valóban használják az erkélyeket, sőt legtöbb esetben — hol is old­hatnák meg másutt — oda teszik ki szellőzni az ágy­neműt. De vajon törvénysze­rű-e, hogy ezek az éghető anyagok lángra is lobban­janak? Természetesen nem, hacsak felelőtlen lakók nem dobólnak ki az ablakon-er­kélyen keresztül, bele a vak­világba égő cigarettavégeket. Levélírónk mindannyiunk fe­lelősségét veti fel az ilyen fajta tüzekkel kapcsolatban és úgy érezzük, nem minden ok nélkül ad hangot annak az aggodalmának, hogy lakó­telepeinken sajnos dívik ez az ablakon kidobálós rossz szokás. Való igaz. azt csinál mindenki a lakásóban, amit akar. de az utca már nem magánterület. És másokra is tekintettel kell lennünk. Válaszol az illetékes Textil- és papírhulladékok felvásárlása SZEGEDENI augusztus 24-én, KISZ-lakótelep. Füri u. 17. előtt, augusztus 25-én Varján II. sz. ált. isk. mellett augusztus 26-án Északi városrész 101. épületnél augusztus 27-én Kolozsvári téren O Átadhatók a (MMlHJ mozgóátvevő várakozóhelyén, a fenti napokon. 14 árától 17 óráig Dél-magyarországi Vállalat Munkatársunk a lap július 26-1 szómában „Bolt a család nyakán" címmel riportot írt a Sóndorfalva és Vidéke ÁFÉSZ egyik üzletéről, amely egy idős házaspár tulajdonában lévő házban üzemel. A csalód nyakára települt bolt patthelyzetbe kényszeríti a tulajdonosokat, mert sem megszüntetni nem tudja az üzemeltető, sem megnyugtatóbb lakásmegol­dást nem tud találni az idős házaspár. Darázs József, a Sándorfalva és Vidéke ÁFÉSZ elnöke válaszóban így ír: „A közgyűlés a ne­vezett boltra pénzt nem sza­vazott meg. s így azt más bolt építésére nem is lehe­tett elkölteni. Az ÁFÉSZ tervszerű lakossági igények­hez igazodó hálózatfejleszté­seit a járási pártbizottság, a megyei tanács, szövetségünk elnöksége is példának említi a megyei szövetkezetek előtt..." Ezt nem is vitatjuk, hiszen ott csak bolt szere­pel, ahol az ellátottságot ér­tékelik. s nem a tulajdono­sok. a Virágh bácsik — aki­ről az említett cikk szólt — gondj^baja. „A jelenlegi épület — írja tovább az ÁFÉSZ-elnök — bolt bővíté­sére, átalakításokra nem al­kalmas. ú j üzlet megépítésé­re telek kell, mégpedig köz­művesített, ahová az áruszál­lító kocsik is közlekedni tud­nak. .. A jelenlegi előírások alapjón egy négyzetméter boltterület kiépítése 15—20 ezer forintba kerül, így egy 100 négyzetméteres üzleté másfél-két millió forintba... A szövetkezet bérlemény for­májában hat helyen üzemel­tet boltot, s ezek kiváltása a szövetkezet tízévi pénzesz­közeit kötné le. Tájékozta­tom, hogy telekügyben a he­lyi tanácsot, a bolt megépí­tésének fedezésére pedig' .a megyei tanácsot megkeres­tem. A szövetkezetnek erre a célra pénz nem áll rendel­kezésére. Virágh bácsiékat levélben tájékoztattam ez ügyben." Virágh bácsiék azóta nyil­ván megkapták a tájékozta­tást. s ezzel aztán kint van­nak a vízből. A cikkünk, melyet Horváth Dezső írt, Virágh bácsiék sorsóról szól, s rajtuk akart segíteni. Ez a válasz viszont nem viszi előbbre az ügyet. Megismé­teljük kollégánk álláspont­ját: a szövetkezetnek sem a mentegetőzés, sem a ma­gyarázkodás nem hozhat megnyugvást, neki egysze­rűen cselekednie kell. Em­beri szempontok szerint. Összeállította: Igriczi Zsigmond Fleming és Hodgin asszony Most ünnepli a világ Fleming születésének szá­zadik évfordulóját. Róla és a penicillinről számtalan megemlékezést olvashat­tunk a hazai lapokban is. Az alábbiakban kissé „rendhagyó" módon, de tisztelettel szeretnénk emlé­kezni Flemingre. A Die Presse című oszt­rák lap annak idején el­híresztelte, hogy a penicil­lint nem Fleming találta fel. Ez egyébként igaz. ő csak megtalálta, felfedezte, de nem feltalálta. Az em­lített lap „Elsikkasztott nők" — elfelejtett feltalá­lók és újítók témáját a Magyarország című heti­lap is közölte az 1977. évi 29. számában. „A legfel­tűnőbb példa erre az angol Dorothy Crowfoot Hodgin asszony esete, aki évszáza­dunk egyik legjelentősebb női kutatója. Tehetsége és szorgalma nélkül a peni­cillin feltalálása a tömegek számára jelentéktelen ma­radt volna. Fleming és Raistrick tudták ugyan, hogy találtak valamit, de nem tudták pontosan, hogy mit A penicillin labilis, és a legcsekélyebb szennye­ződés esetén szétesik. Egész egyszerűen nem sikerült Flemingnek a pontos for­mula kidolgozása. Dorothy Crowfoot viszont ebben az Időszakban, annak el­lenére, hogy erősen lekö­tötték anyagi és háziasz­szonyi kötelességei, rönt­gensugarakkal kimutatta a penicillin atomok bonyo. lult kötéseit, és felállította azok vegyi formuláját, va­lamennyi eltérésükkel együtt Enélkül gondolni sem lehetett volna az anti­biotikum tömeggyártására. Hálóból a tudós asszonyt felvették a londoni Royal Socyety tagjai közé — azután soha többé említés sem történt róla." Ezen hírre Kálmán La­jos, a kémiai tudományok doktora ugyancsak a Ma­gyarország című hetilap 1977. évi 34. számában az alábbiakban reagált: „A kissé egyoldalú (feminista?) cikk szerzője azzal kíván­ta bizonygatni állításait, hogy például Hodglnt a penicillin szerkezetének röntgendiffrakciós meg­határozóját (1945) szerinte „hálából... felvették (1947) a londoni Royal Socyety tagjai közé", de „ezután soha többé említés sem történt róla". Nos, a nem­zetközi krisztallográíiai élet köztiszteletben álló nagyságát nem temette el az elmúlt harminc eszten­dő. csak egy felületes új­ságíró. Az ötvenes évek­ben munkatársaival felde­rítette a B—12 vitamint, a koleszterin, a morfin, és több más élettani fontos­ságú vegyület teljes szer­kezetét. Munkájáért 1957­ben megkapta a Royal Socyety Királyi Aranyér­mét, 1964-ben pedig a ké­miai Nobel-dijat. A sok más kitüntetéstől is szinte roskadozó, mégis végtele­nül szerény asszony 1971­ben valósította meg nagy álmát Kitűnő munkatár­saival sokéves fáradozás után meghatározta az in­zulin molekula szerkezetét is, amit még J. Bernal ja­vaslatára a harmincas évek elején kezdett vizs­gálni. A tudományos világ szeretettel és tisztelettel veszi körül mindenhol ko­runk Madame Curie-jét Számos ország akadémiá­jának kültagja. Egyetemek versengenek azért, hogy díszdoktorrá avathassák. Hazánkban 1972-ben járt először a Magyar Kémiku­sok Egyesülete vendége­ként. s két, nagy érdeklő­déssel fogadott előadást tartott az inzulinkutatások­ról. Mint a Nemzetközi Krisztallográíiai Unió (IUCr) elnöke. 1974-ben részt vett a — nem kis mértékben az ő sugallatá­ra — Keszthelyen rende­zett II. Európai Krisztal­lográíiai Találkozón. A hetedik évtizedében Járó nagyszerű tudós, feleség, s ma már többszörös nagy­mama. mostanában vonul vissza egyetemi katedrájá­ról. Ebből az alkalomból köszönti augusztus végén Oxfordban a IV. Európai Krisztallográíiai Találko­zó századunk egyik leg­nagyszerűbb asszonyát." Ennyi a valóság Fleming és Hodgin asszony „viszo­nyáról". Mi lehet ennek a korunk jelenségének a ma­gyarázata? Ez egy mai betegség. Morbus femini a neve. Kórokozója: Baci­lus morbus feminiensis Támadáspontja: a nő és a férfi synapsisok, kapcsoló­dások. Gyógyszere egyelőre még nincsen. Minden bi­zonnyal egy tudósnő fogja majd megtalálni, és mas­culinista újságírók fognak storykat közölni „Elsik­kasztott férfiak" — elfe­lejtett feltalálók és újítók címmel, arról a tényről hogy a nagy feltalálónak kikiáltott nőtudósnak volt egy férfi munkatársa, és tulajdonképpen ő csak ... és kezdődik minden élői­ről. de ellenkező előjellel. Dr. Veress Sándor, Bécsi körút 37—39. Autósok, figyelem I Üjrafutózásia alkalma* használt gumikat felvásárol] ulti Üj felvásárlási helyünk: Szegrd-Dorozsma, Felszabadulás u. 10. TSZKER Szentes. Arany J. u. 15. Megbízott: Kálmán Zoltán. Értesítjük t Vevőinket, hogy 1911. augusztus 55-tól szeptember í-lg leltározunk Ezen Időszak alatt az áru kiadás és a göngyölegbegyűjtés szünetel. Élesztőt és citromot a leltár időszaka alatt 1* kiszolgálunk. FÜSZÉRT, SZEGEDI Raktárház a Rendkívüli kedvezmény! Már csak augusztus 31-ig! Téliesltési munkálatok miatt áruházunkat átmenetileg bezárjuk. Ezért augusztus 23—3Uíg VALAMENNYI TERMÉKET 10%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL ÁRUSÍTUNK. MÉG ÖN IS NYERHET. HA NÁLUNK VÁSÁROL — a legnagyobb csempe- és oadlólapválasztékból — a színes fürdőkádak telies ezínskálálából — a 20 legújabb típusú bejárati ajtóból és még sok más termékből az Alföldi alkalmi vásár áruházában Szeged, Marx tér, C pavilon Nyitva: 9—16 óráig szombaton 9—13 óráig: Telefon: 10-435.

Next

/
Thumbnails
Contents