Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-12 / 162. szám

Víftárnap, 1981. július 12. * A • f- _ 3SOM Csavar a fejben L egtöbbször nem barkácso­lási hóbortból újítanak a termelőszövetkezetek gép­javítói, hanem kényszerűségből. Kellene ez vagy az. de nincsen, kapni sehol nem lehet, csinálni kell tehát egyet Az is előfordul, hogy megvan, ami kellene, de nem egészen olyan. A tervezők ritkán látják a gyakorlat speciá­lis igényeit, éltalános használat­ra készítik tehát gépeiket, kü­lönleges föladatokhoz változtatni kell rajtuk, Dénes Lajos, a desz­ki szövetkezet főmérnöke mond­ja ezeket a szempontokat az újí­tási indítékok között és hozzá­teszi. ha itt csinálnak valamit, mindig biztosra kell menni. Idő nincsen a dekázásra, ami kell, szinte azonnal kell. Az is fon­tos, hogy a lehető legegyszerűbb legyen, akármelyik gépész egy­szeri megmutatás után is tud­ja kezelni. A bonyolultságával mutatós, sokáttételes szerkezet Itt ritkán fut be újításként Háromtonnás bak-daruval kez­dődött a deszkiek újítás-soroza­ta. Lehet ilyet kapni, de olyan kellett, ami az 6 műhelyükben fér el, és a lehető legkönnyebb dolgozni vele. Aztán fölszereltek egy műhelykocsit olyan eszkö­zökkel, amelyekkel a határban lehet elvégezni a kisebb javítá­sokat. Ha elromlik a gép, be­vontatni sokkal nehezebb, mint a helyszínen javítani. Most ara­táskor tölti kilencedik évét a ke­réken járó műhely, nehéz ara­tásokban is állta a próbát. Ragadós, sáros a föld 6okszor, a traktor nem bírta elhúzni a trágyával megrakott pótkocsit, erősebb traktor pedig nem volt Kombájn-motort tettek bele úgy, hogy erősebb lett tőle, és a biz­tonsági szemDontok se szenved­tek csorbát. Hozzáteszi azonnal a főmérnök, szinte kivétel nélkül használt alkatrészekből dolgoz­nak. kopott gépek még használ­ható részeinek utóéletéről van szó. Amikor kezdett teret hódítani a vegyszer a mezőgazdaságban, az egyik gép kiszórta, a másik pe­dig belekapálta a földbe. Dupla költség. A két munkát összekap­csolták, egy gép, egy ember el tudta végezni. Azóta már lehet kapni ilyet, de amikor először reklámozni kezdték, Deszken már két éve dolgozott is. A permet­lékeverő is a vegyszerezéssel függ össze. Egyik-másik szer hordozóanyaga nehezebben oldó­dik, mint a többié. Ha leülepe­dik, egyik helyre töményebb Jut, mint a másikra. Egyik helyen tönkreteheti a hasznos növényt ls, a másikon a gaz is megma­rad. A deszki keverő menet köz­ben is mozgásban tartja a per­metező anyagot, bármelyik tar­tályba belehelyezhető, és kezelé­se igen egyszerű. Pénzben talán ki se fejezhető a haszna. Nem nagy ötlet, mondhatnánk, de itt nem az ötlet áll önma­gában, hanem a hasznossága a lényeg. A Rába-Steiger traktor nem tudja fölpumpálni hatalmas kerekeit. Ha kinn a földön kel­lett pumpálni, másik traktort kellett segítségül hívni. Idővesz­teség a másikat előkeríteni, kár is kiszakítani a munkából, szer­kesztettek tehát egy kompresszort a hatalmas traktorra. Sisák András kombájn-alkatrészek föl­használásával betakarító gépek­re szerelt variátor-berendezést. A menetsebességet változtató szer­kezet ez, de az is haszna, hogy nem fogyasztja az ékszíjat, és az olajat se engedi elfolyni, ö szerelte át az egyik kiszolgált kombájn hűtőjét arra a kaszáló gépre, amelyiknek mindig eldu­gult a hűtője, és ha fölmelege­dett a motor, nem tudott dol­gozni. Lehet kapni komplett gépet az Istállók trágyájának a kihordá­sára, de egyrészt drága, másrészt sok üzemanyagot fogyaszt, har­madrészt viszont semmi másra nem használható. Régi traktort alakítottak át a szerelők, kisebb kerekeket is raktak alá, hogy könnyen mozoghasson az istálló­ban, és rakodószerkezete nemcsak kihordja a trágyát, de föl is rakja a pótkocsira. Napközben minden házkörülí munka elvé­gezhető vele, nem kell másik gé­pet hasznosabb munkából ki­vonniok. Sajnos, bogáncsként kapaszko­dik agyunkba a gondolat, hogy átok veri nálunk az újítókat, mert gátakat rakunk eléjük'ahe­lyett. hogy hagynánk őket dol­gozni. Deszken azt hallottuk, a lehető legnagyobb jóindulattal kezelik az újításokat, és megbe­csülik az újítókat. Annyira szor­galmazzák a használható ötletek kitalálását, hogy újítás! terveket dolgoznak ki. megmondván, mi­lyen módosításokra lenne szük­ség. Ha valamelyik nem éri el az újítás színvonalát, de hasz­nálható, azért is jár megfelelő díjazás. Okvetetlenkedj szándék nélkül azt |is megkérdeztük, mekkora keresztapa kell egy-egy jólsike­rült újítás elfogadtatásához. Ki­nek kell benne lennie a buliban, hogy jól forogjon a kerék. Hig­gadt választ kaptunk: ha szük­sége van egy szövetkezetnek minden ötletre, nem engedheti meg magénak, hogy némelyek könyöke előhbre furakodjon. Beszélgetés közben fölmerült !az is, amit a deszkiek kitalál­nak, néha más gazdaságban is jó lenne, illetve itt is használni tudnák azokat az ötleteket, ame­lyek más szövetkezetek szerelői­nek a fejében születtek. Alkal­manként van ugyan megyére szó­ló kiállítás az újításokból, de a kapcsolatok erősítésével teljeseb­bé lehetne tenni a sok pénzt megtakarító ötletek áramlását. Azt ugyanis a deszkiek se hi­szik el, hogy náluk több lenne a csavaros eszű ember, mint máshol. Ha alkalmanként talál­koznának egymással, biztosan többre jutnának. HORVÁTH DEZSŐ Balf gyógyvizének híre K ét ember beszélget a sze­gedi reumatológiai rende­lő ajtaja előtt — Beutal­tak Bálira. — mondja az őszes, roggyantabb. — Merre van az? — kérdez vissza a sánta. — Fogalmam sincs, — vála­szol a beutalt Magyarország húsz évvel ez­előtt kiadott helységnévtárában a gyógyüdülők között nem jegyez­ték. A helységnevek között eny­nyit tüntettek föl: „Balf ötk. Győr-Sopron megye, soproni já­rás. Területe 2 997 kat. hold. La­kóinak száma 871. Lakóházak száma 204. Postahivatal: Kóphá­za. Vmh Balffürdő, vasúti őrház Fertőboz." Autónkkal Győrnél elfordu­lunk balra, a soproni műútra. Már majdnem elérjük Sopron vá­rosát, amikor tábla jelzi, hogy jobbra térjünk le: Kópháza— Balf felé. Távolból az Alpok fe­lénk már szelídebb vonulata kö­szönt, hátunk mögött a Kisal­föld rónája. Az aszfaltos út domb­ra föl, völgybe le kanyarog, s hirtelen befutunk Balfra. Tipikus hegyvidéki falu. öreg házak, a lejtőkön szőlő ültetvények, lege­lők. Kopott, vakolatát hullató templomnál éles kanyarban el­igazító tábla: szanatórium. A korszerű hatszintes épüle­tet 1975-ben nyitották meg a be­utaltak számára. Egyszerre két­százan kereshetnek gyógyulást mozgásszervi betegségükre az ide érkezők. Barátom is ezért zarán­dokolt a balfí szanatóriumba. Ud­variasan fogadják a felvételi iro­dában. Elkérik papírjait, fölírják adatait, megjelölik helyét vala­melyik kétágyas szobában. — s következik a zárókérdés: —Leg­közelebbi rokona? — a csinos fe­hér köpenyes lány kérdőn néz barátomra. — Miért? — kérdez vissza a páciens bambán. — Hogy kit értesítsünk, ha arra adódna sor... — magya­rázza anyáskodva, zavartan a lény. Nem mondom, elgondolkodtató a kérdés, mellbevágó is egy ki­csit. Hát arra is sor kerülhet...? Sajnos, ilyen az élet, egyszer mindenre sor kerül, még arra is. A társalgóban elvegyülök a beutaltak között. Kártyáznak, be­szélgetnek, üdítőt, kávét iszogat­nak és dohányoznak, — ez az egyetlen helyiség a szanatórium­ban, ahol erre lehetőség nyílik. A legtöbb beutalt kezében bot vagy mankó. Kevés az egyenes tartású, jó járású ember. Közép­és hajlott korúak, de nem ke­A' kár fiatalon, akár felnőtt fejjel ül be valaki az is­kolapadba, mindig íz- , galmat jelent neki a ' • kegy- m«t a számonkérés a vizsga. vélemeny az. hogy Csakhogy " az utolsó mnes táborozás, focizás, számonkérésnél nemcsak tv-nézés miegyeb, ha­aíel°lő de a szaktanár is nem a kamkulában Is a lá^n'^ Perszt fó ha tanulthoz kell ül­erre az alkalomra a diák Ilyenkor eiökerul az megtanulja a szájról ol- €gesz évben hiányolt vasast, netán a siket- ?tyai s21gor ls ^egoben néma á-b-c-t. lo* a nadrágszíj, ernel­„ , . , ., ,_ kedik a máskor baráti S ha minden jószán- paroldzásra tartott kéz. dek ellenere is elbuktat- K ják szegénykét, magára Ezzel szemben a fel­vessen! Vagy inkább ad-nőtt diákoknál virágo­jon hálát az istennek, sabb a helyzet. Ha a hogy szeretett tanáraik férjet buktatják el. a fe­olyannyira a kegyükbe leség egész nyáron les­fogadták, hogy a nyári heti. hogy mit segít ott­vakáció egyrészét is sze- hon a családfő. Minden retnék vele tölteni. Ha elől elmenekülhet a ta­benne van a „korban" a nulásba. Ezáltal a fele­tanuló, úgy istencsapása ség a gyerekekkel, nagy Diákélet csomaggal mehet üdülőbe, míg apuci ott­hon kikapcsolódásként tóba csomagolt krimit olvas. Hát még, ha az az öt­lete támad, hogy az az édesanyjához küldje az egész famíliát Neki ugyan nincs beütemezve színes orgiát rendez orgi án a ^ hét mert azért nem lehet két alattvé j el 07 éves he ig egyfolytában ta- nag>,takarítást. S a férj nulni- — akármilyen is az Ha viszont a feleséget anvós — összeteheti a vágják el. az az egész kezét, hogy megmene­családra szörnyű csapás, kült egy látványtól, ami­Elmarad a balatoni nya- kor minden a fejetetején ralás, a férjre marad a áll a lakásban­háztartás minden gond- ősszel pedig minden ja. S meg kell elégedni kezdődik előirőL Kinek a naponta ismétlődő pihenés, kinek szükséges mondattal: ma nem főz- rossz, avagy munka, de tem semmit, egyétek azért mindenki osztozik meg a bisztróból' hozott a véleményben; mégis jó ebédet. Miközben elvo- vén fejjel is diáiknak nul. magára zárja az aj- lenni... 1 j tót és tankönwborí- KURUNCZI MÁRIA vés a fiatal sem közöttük, nők és férfiak vegyesen. A szanató­riumban teljes szesztilalom van, a beutaltak három hétig egy csöpp alkoholt sem fogyaszthat­nak. A büfénél két ráncos arcú, valamikor jobb kortyokat látott férfi kólát iszik. Megszokásból koccintanak, a pohár alját a pultra koppintják. „Isten, isten. A színe legalább hasonlít a kék­frankosra." A balfí gyógyfürdő-szanatóri­um integrált intézete a soproní­nak. Dr. Szepesi Zsuzsa főorvos mondta, hogy a gyógyvíz kén­hidrogén tartalma 14 milligram literenként, s ilyen jóhatású gyógyvíz nincs is több az ország­ban. Idült mozgásszervi beteg­ségekre nagyon kiváló, de né­mely nőgyógyászati és bőrbeteg­ségre, sőt idegi eredetű bántal­makra is gyógyír. Minden beteg „testre szabott" kezelésben része­sül. Végig néztem a szanatórium központi épületéhez „ragasztott" fürdőket a physiotheráoiát a su­gár-masszázs medencéket Igazán korszerű minden. Az új szanatóriumba csak magyar állampolgárokat utalnak be, s ingyenes az orvosi ellátás. Egy beteg báromhetes kezelése az államnak kereken 15 ezer fo­rintjába kerül. Aki megszegi az előírásokat, az orvosi utasításo­kat, azt hazaküldik, s fizetheti a különbözetet. Amikor ott Jár­tam. hárman pakoltak egy hét eltelte után. Egészségük és tíz­ezer forintjuk bánja az éjszakai tivornyát Pensze fürödni bárki betérhet a gyógyüdülőbe. Félóra lubickolás — vagy gyógyulás? — éra 20 forint Az ajtókon min­den információt, tudnivalót né­met nyelven is kiírlak. „Was­sertemperatur 32—31*. Die bade­zeit 30 minuten." A kezelésről érkezők megpi­hennek a társalgóban. Mellém ül egv középkorú férfi, mondja hogy két hete van itt — Javult valamit? — kérdem tőle. — Nem sokat Aztán kiderül, hogy nem izü­leti, vagy reumatikus eredetű bántalmai vannak, hanem gép­kocsi ütötte el évekkel ezelőtt és a lábai sérültek, meg a de­reka roppant. Volt már az Orfi­ban. Hévízen, Szoboszlón. de hiá­ba. Egy víg kedélyű, alacsony termetű bácsika befejezte a há­romhetes kúrát Pécsbányatele­pen volt vájár, harmincegy esz­tendeig a föld alatt dolgozott. Bőröndje a jobb kezében, akta­táskája a balban, s mellé fogja vízszintesen a botját. Mondom neki, hogy ez már a gyógyulás jele, ha a bot ilyen tartásban is elegendő. Bólint és igyekszik ®z autóbuszállomásra. Egy pesti maszek zöldséges dicshimnuszt zeng a balfi vízről, ö kivett egy szobát a faluban és térítés elle­nében igénybe veozi a szanatóri­um adta lehetőségeket. Csevegés közben egv kis pletyka is előke­rül. Milyen szolgáltatásnál meny­nyi a hélanénz. Dukay báróval azt vallja, hogy borravalót vagy előre, vagy soha. ,.S minden al­kalommal, külön, külön. mert különben elfelejtik, hogv adtam." Megszívlelendő tapasztalat. De menjünk tovább és nézzük meg egy pillanatra, az „igazi balfi gyógyszanatóriumot". így ajánlotta egy bennszülött, s hoz­zátette, hogy ott csak valutával lehet fizetni. Igaza van, mert a szépséges öreg épület pedánsan helyreállítva, s a hűvös árká­dok alatt márványtáblán a föl­irat: Gyógyfürdőkórház külföldi betegeket ellátó osztálya. Persze vannak ott a falon igen régen elhelyezett márvány „hálatáblák" is. Kutsus Lajos pozsonyi pol­gár 1907-ben gyógyult izületei­vel, Kismányaí Döme Károly­nak pedig az idegbaját hozta rendbe 1013-ban a balfí víz. A két szegedi atyafi azt sem tud­ta, merre van Balf, hírét sem hallották. Ügy látszik minél messzebb megyünk kis hazánk­tól. annál Jobban ismerik érté­keinket. Egy márványtábla leg­alábbis ezt látszik bizonyítani: „Balf gyógyvizének híre hozott el a tengerentúlról ide. A hozzá fűzött reményeket beváltotta. Há­lámat kiérdemelte. New York, USA. Mrs Gerard Harríson Goout." Márványtáblák, már­ványtáblák után, akár a máría­gyüdi templomban. Az viszont igaz. hogy Itt nem szentelt víz folyik, hanem kénhídrogénben (szulfid kén) gazdag gyógyvíz. Az öreg épületben szívesen tá­jékoztatnak. Visszakanyarodnak a római korig, amikor a légió katonái áztatták fáradt lábaikat a balfi vízben. A terület Sopro­né volt és 1561-ben már fölál­lítottak a forrás mellé egy fa­bódét. Sőt 1559-ben L Ferdi­nánd pénzszedést is engedélye­zett a fürdővízért. Bécsből jöt­tek a kútfúrók, hogy nagyobb hozamot teremtsenek, s Itt ma­radt egy fürdőmester és egy kútkezelő Is. A jelenleg rendbe­hozott szanatórium épületét 1772-ben emelték, majd Wüszt­ler gyógyszerész analizálta a vi­zet, s a századfordulón már pa­lackokban is árusították a Ka­talin-forrásból fölbuzgó savanyú­vizet. A Fekete-forrás és három „kút-társa" percenként 420 li­tert ad. A szanatórium mellett osztrák rendszámú gépkocsik par­kolnak. — Nézze meg a falu temető­jét is! — ajánlotta a fürdő por­tása. aki véletlenül balfi őslakő. Azért is mondom ezt, mert ér­dekesen alakult Balf története. Valamikor Farkasának nevezték, ezt őrzi is a Farkas-forrás meg­jelölés. De a német ajkú lakók a maguk anyanyelvén mondták Wolf-nak, ebből „porladt" 1378­ban már Bolf-ra, majd Balf-ra. Előbb a híres kápolnát néz­tem meg. Leegyszerűsített ba­rokk stílus. 1773-ban építették újjá, a mennyezeti freskóit Dorf­meister István festette, a szép oltárt pedig a hajdan nevezetes Sedlmayer András építette és aranyozta. A temető a falu észa­ki részén, a Soproni hegvség al­ján található. Ma ís temetkező hely, s az lehetett évszázadok­kal ezelőtt is. Árnyas fák alatt nyugszanak a falu hajdani ma­gyar és sváb polgárai. Porladó és megdőlt sírkövek. A neveket alig lehet kibogozni. A régiek fejfáján: Peter Wieder, Franz Rimffl, a későbbieken így: Pötl Márton. Bauer Lipót, s az úja­kon már csak Kovács, Nagy, Kiss, Simon, Takács, elvétve egy-egy friss hant fölött német fölirat A temető bejáratánál, a fal mellett emlékmű. Egyszerű ce­mentoszlop. A talapzatra vésték: „Ezen emlékmű látóhatárán be­lül 2000-nél több zsidó hittast­vérünk esett áldozatául az 1944—1945. évi emberi őrületnek. Itt száznál több társunk alusz­sza örök álmát" Az emlékmű mellett Szerb Antal szobra, kit ugyancsak itt ért a végzel. A szobor talapzatán idézet az író­tól: „...A szabadság nem csak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is .. A falu templomától észak fe­lé haladva egyre több az új la­kóház. Ezek nem hasonlítanak a régi, gazdasági épületekkel és hátranyúló hosszú udvarokkal kialakított portákhoz. Modern, a ondlásteret is kihasználó villák. \ balfiak számítanak az egyre növekvő idegenforgalomra. GAZDAGH ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents