Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-12 / 162. szám
10 Vasárnap, 1981. július 12. Avatás, kitüntetések, kiállítás Yasutasnapi ünnepség Ma rendezi Kecskeméten központi ünnepségét a MÁV Szegedi Igazgatósága. Délelőtt 10 órakor új szociális létesítményt adnak át a hírős város pályaudvarán. A négyszintes épület földszintjén üzemorvosi és fogászati rendelőt, az első és a második emeleten korszerű öltözőt, a harmadik emeleten pedig 50 személyes vasúti szállodát alakítottak ki. Az épületben ma nyitják meg a vasutasok hobbikiállítását és azt a gyermekrajztárlatot, mely az Álmom a vasútról címet viseli. A központi ünnepség féltizenegykor kezdődik a Bács megyei Építőipari Vállalat dísztermében. Ünnepi beszédet Lovász Lázár vasútigazgató mond. majd kitüntetéseket ad át. Miniszteri dicséretet kap Farkas Cs. Imréné, a szegedi üzemfőnökség személyzeti csoportvezetője, Nagy Illés Béla, a szegedi ÉHF magasépitményi munkavezetője. Domonkos Mária, a szegedi óvoda vezetője. Vezérigazgatói dicséretben Szegedről Adonyi Antal csoportvezető. Fehér Péter Pál mozdonyvezető, Kószó Károlyné pénzügyi főcsoportvezető. Ladányi László biztosítóberendezési műszerész, Takács Sándor váltókezelő részesül. Igazgatói dicséretet kap Szegedről Szikora Béla ügyintéző, Walla László ügyintéző, Balogh Mihály tolatásvezető, K. Varga Pálné állomási takarító. Szabó Lajos kocsivizsgáló, Otott Kovács György ruharevizor, Árva Lajos belsőellenőr. Illés József vetítőgépész, Péterfi Ilona óvónő. Ugyanezt a kitüntetést veszi át az igazgatóság nemrégiben nyugdíjba vonult dolgozói közül Szegedről Apró Etelka, Kiss Gyula, Iván István, Cseh Ferenc, Vass György. A Szakma Ifjú Mestere és a Kiváló Ifjú Szakember kitüntetést 61-en kapják meg. A vasútigazgatóság dolgozói között összesen 4 és fél millió forint jutalmat osztanak szét. Munkások Szegeden 11. Hogyan művelődnek? A művelődési tevékenységek ismertetése előtt abból kell kiindulnunk, hogy munkanapon a szegedi nagyüzemi munkások igen magas aránya, minden 6. fő (17%) egyetlen említésre sem méltó, legalább 30 percet igénybevevő szabad idő elfoglaltságot sem végez, tehát a televíziót sem nézi. A. szabad idő tevékenységek teljes hiánya nemcsak a művelődés, kikapcsolódás, szellemi felüdülés szempontjából negatív jelenség, hanem egyértelműen káros az egészségre is. Vasárnap sem rendelkezik Talamennyi munkás szabad idő elfoglaltságokra fordítható idővel. Minden 25. megkérdezett (4%) a munkaszüneti napon is csak munkatevékenységekre vagy személyi ellátásra, alvásra használta fel 24 óráját. Az otthon folytatható művelődési lehetőségek közül elsősorban a tévénézést, az olvasást és tanulást, továbbképzést kell megemlítenünk. Á hétköznapi és a vasárnapi tevékenységstruktúrával kapcsolatban elmondottak alapján emlékszünk arra. hogy mind a munkanapon, mind a munkaszüneti napon a szabad idő eltöltését a munkások nagy többségénél a képernyő szervezi. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a megkérdezettek csaknem teljes egészében (94%) a rendszeres tévénézők közé sorolhatók. A munkásság háromnegyede adásnapi gyakorisággal néz valamilyen műaort. Az olvasásról éppen csak megemlékezünk, mert erre a fontos művelődési tevékenységre szeretnénk később visszatérni a Délmagyarország hasábjain. Anélkül, hogy túlságosan előre szaladnánk, meg kell jegyeznünk, hogy a művelődési tevékenységnek tekinthető elfoglaltságok közül a könyvOlvasás az az aktivitás, amelynek gyakorisága alapján a legpozitívebb képet rajzolhatjuk a szegedi nagyüzemi munkásság művelődéséről. Évi legalább egy könyv elolvasása alapján 10 megkérdezett közül 8 főt olvasónak tekinthetünk, s ez jobb, mint az országos átlag. Ehhez hozzájárult, hogy az utóbbi években megnövekedett a könyvet vásárló munkások aránya. Figyelemreméltónak tartjuk, hogy 10 szegedi munkás közül 9 fő rendelkezik családi könyvtárral. amelyben átlagosan 120 kötet található. Az olvasmányok jelentős hányadát vagv saját maguk, vagy családjuk valamelyik felnőtt tagja kölcsönzi a könyvtárból., A munkások közel egyharmada ilyen módon kapcsolatot tart vagv a Somogvikönyvtár szegedi hálózatával, más településeken levő fiókjaival vagy a munkahelv szakszervezeti könyvtárával. A vásárolt és kölcsönzött könyvek minden bizonnyal nagy szerepet játszanak a tanulásban, továbbképzésben. 1979—1980-ban, illetve az azt megelőző tanévben a 10 szegedi munkás közül 3 fő tanult állami, 111. pártoktatás keretében. Az otthoni művelődési lehetőségeken kívül figyelmünk kiterjedt a művelődési házra, mozira és a színházra is. A területi művelődési házakat, valamint a Juhász Gyula és a Bartók Béla művelődési központokat a szegedi munkásság valamivel több mint egyharmada kereste fel az elmúlt években legalább egy alkalommal. A legutolsó látogatás célja között vezetnek — a távolról sem a könnyű műfajt képviselő — rendezvények:képzőművészeti és fotókiállítáegyben mutatója is annak, hogy a munkásság különböző csoportjai milyen mértékben ragaszkodnak az otthonűlő életmódhoz. A mozilátogatás elhanyagolásának oka lehet megszokás, kényelem, hiszen a televízió a lakásba hozza a mozit, de közrejátszhat a munkatevékenységek, kötelezettségek, valamint más szabad idő elfoglaltságok kiszorító következménye is. A szegedi munkásság közel kétharmada az utóbbi 2 évben legalább egyszer volt moziban, több mint egyharmada csak régebben fordult meg ott. A kereső-, termelőmunkán kívül végzett jövedelemkiegészítő munka észrevehetően kiszorítja a tevékenységek közül még az al sok, vetélkedők, író-olvasó találkozók, különböző jellegű kalmi mozilótogatást is. tudományos és politikai előadások, nótaestek. Szakköri jellegű foglalkozáson kevesebben vettek részt. A fiatalabb korosztályt a disco is vonzza a művelődési házakba. Amikor a szakmai közvélemény a művelődési házak válságáról beszél, túlságosan szépnek is tűnhet a felvázolt kép. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy nem rendszeres látogatásról kaptunk adatokat, hanem arra vártunk választ, hogy a művelődési intézményben volt-e már és mi volt a legutóbbi rendezvény jellege. Az emlékezés — más vizsgálatok eredményeihez hasonlóan — Az utóbbi 3 évben színházi előadást látott a megkérdezettek köze! fele, ennél csak régebben mintegy egynegyede. Még soha nem volt színházban, i 11. legfeljebb valahol műkedvelő előadást látott a szegedi munkásság igen magas aránya, megközelítőleg minden harmadik fő (30%). Nagyon nehéz leírni ezt az adatot egy olvan városban, ahol többtagozatos színház működik és nyáron szabadtéri játékokra kerül sor. A művelődési intézmények különböző rendszerességű látogatása tehát jelen van a szegedi munkásság szabad 2—3 év egy-egy eseményéig elfoglaltságai között. Bármely intézmény felkeresésének gyakoriságát befolyásolja az iskolai és szakmai végzettségben tükröződő képzettségi szint, a továbbképzésre való készség, a művelődés iránt fogékony motivációs rendszer. Ez utóbbi hosszabb távon ellenáll a napi munkatevékenységek időtartama szorításának és ezért nagyobb periódusban, például az alacsonyabban kvalifikált, valamint jobban leterhelt munkásnők esetében is, a férfiakhoz hasonló rendszerességű látogatást követel meg. Szentirmai László nyúlhat vissza a rendezvények, alkalmi látogatások esetében. Természetesen a szakköri foglalkozásokon és a discón való részvétel ennél rendszeresebb látogatást von maga után. Ilyen megszorítással értékelhetjük a művelődési ház látogatásának gyakoriságát. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy a műveltebb réteghez szóló rendezvények nagyobb arányban vonzzák a munkásokat. Az intézmények között vizsgáltuk a mozilátogatást is, amely szórakoztatva művel, de a mi kutatásunkban Dr. Iszapcsapda és szennyvíztisztító épül Nagy munka kezdődött el a Balaton délnyugati partjánál Balatonszentgyörgy határában: a Balatoni Vízügyi Kirendeltség szakemberei — az Országos Vízügyi Hivatal megbízásából hozzáfogtak egy másfél kilométer hosszúságú iszapcsapdarendszer kiépítéséhez. A Zala folyó torkolatánál, a parttól 150—200 méterre, négy iszapfogó kádat képeznek ki a tóban. Ezek közül idén kettő készül el, a másik kettőt 1982-ben mélyítik-kotorják. A munkálatok során kilencszázezer köbméter iszapot emelnek ki s térítenek át a part menti lápos területre. Az iszapcsapda-rendszer megfogja a Zala finom hordalékát, a folyóban lebegő anyagokat. A hőmérséklet-változás és a légmozgás hatására a keszthelyi öbölben körkörösen áramló Balaton-víz ugyanitt rakja le az iszapot, amit a csapdamedencék újrakotrásával távolítanak majd el. Védi a Velencei tó vizéének minőségét. óvja a beleömlő Császárvíz tisztaságát, s félezer hektár öntözését teszi lehetővé a tó vízgyűjtő területén gazdálkodó Csákvári Állami Gazdaságban épülő hígtrágya-öntözőtelep. A csaknem harmincötmillió forintba kerülő tisztítót a huszonhatezer férőhelyes sertéstelep egy kisebb városénak megfelelő mennyiségű szennyvize „eltüntetésére" építik. A szennyvizet három egyenként ezer köbméteres tartályban ülepítik majd, föld alatti csőrendszerekben vízzel hígítják, s a földekre vezetik. A vízigényes növényi kultúrák öntözésére használják majd. A telep jövőre készül el. Áz ember és megbecsülése S okat beszélünk arról, hogv nálunk legnagyobb érték az ember És valóban. Tízezer meg százszor annvi példa tanúsítja hogy a néphatalomnak egvik legfőbb törekvése a dolgozó ember mind magasabbra emelése. Szociális, egészségügyi, kulturális. iogi intézkedések egész légiója szolgálja ezt acélt, hogy az állampolgárok jól érezzék magukat és boldoguljanak. A munkahelyi közösségek zöme is olyan, hogv nem szívesen válik meg tőle a nyugdíjas korú. De sajnos, vannak kivételek. Akadnak jócskán negatív esetek is. amelyek jobban foglalkoztatták a közvéleményt. mint a természetes és kifogástalan gondoskodás. Elveinkben nincs semmi hiba. Azok olv szépek, hogv a kommunistákon kívül a lakosság zöme is egvetért velük. Hanem a gyakorlat, a ..kivitelezés"! Nemegyszer előfordult, hogv a vállalat, vagv az intézmény vezetője szívet-lelket melengetően szövegelt az „öreg harcosok" megbecsüléséről, óm utána rögtön megfeledkezett róluk Nem azt tartotta fontosnak, hogv a 30—40 évi munkában elfáradtak ténylegesen érezzék a gondoskodást, hanem a felettes szervek jó véleményét. Hogv a főnöke hallion-tudjon a deklarációról. Az ilven formális, bürokratikus lélektelen magatartás szül azután olvan eseteket, hogv a leggjbb munkást sem hallgatják meg. amikor jogos igazáéxí kilincsel: hogv az évtizedekig kifogástalanul dolgozó titkárnőt köszönő kézcsók nélkül menesztik nyugdíjba; hogv a ..góré" szeszélyeit is mindig jól tűrő. annak munkáját készségesen elősegítő gépkocsivezetőnek nincs hova fordulnia kérésével. Nehogv azt gondoljuk azonban, hogy csak ..lett}." ütközhetünk ilyen panaszokba. A ..felső" régiókbait gyakran még cifrább a helyzet. Országos vállalat két első számú vezetője sérelmezte kiábrándultan, hogv 30 éves munkájukat úgvszólván meg sem köszönték, illetékes helyről azt az üzenetet kapták, hogv maradjanak otthon, nyugdíjban. Utólag kaptak ugvan valamilyen vigasztaló kitüntetést, de annak átadását sem kötötték össze az ilyenkor szokásos munkahelyi búcsúztató kézfogással. Egv néhány éve rokkantnyugdíjas elvtárs már csak leevint. amikor az egvmás iránti figyelem kerül szóba Amíg bírta »magát. rendkívül fontos munkakört töltött be Szegeden, vagvis ieles kádernek számított. Nemrég súlyos betegséggel hosszú ideig nyomta a kórházi ágyat-. de nem tud róla. hogv akárcsak egyetlenegyszer is érdeklődött volna valaki a hogyléte felől. Még koránt sincs rendben az egészsége ám erősen bízik benne hogv meggyógyul. Azt fájlalja inkább, hogy a családiáin kívül senki nem törődött vele. Nehezen bírta elviselni, ezért levélben megírta egykori felettesének. Pestre. És lám. csoda történt, Minden bejelentés nélkül kezdtek megjelenni lakásán a látogatók. Szorongatták a kezét, ajándékkal kedveskedtek, s váltig bizonygatták, mennyire örülnek. Minden szép is lett volna, ha a beteg nem tudja a hirtelen megélénkült érdeklődés okát! G I vakran azzal kezdődik el az obsitosok iránti közöny, hogy nem érnek rá a nagv hajtásban. Egyszerre nevetséges és szánalmas kifogás. Aki ilyet mer mondani legalább legyen következetes és ne prédikáljon minduntalan és terjengősen arról, hogy az ember mindenek fölött. Puszta szóval nem lehet enyhíteni azt. ami sajog Mindenki gondoljon arra. hogy egyszer ő is kirekesztődik az aktív közéletből, s akkor a periférián vaion lesz-e. aki rányitja majd az ajtót. F. X. I. Egy udvar dicsérete Van egy udvar a szegedi Belvárosban, amelyet házak zárnak el a kíváncsi szemek elől. Pedig sokat vesztenek vele azok, akik nem tévedtek be eddig a Lenin körút 18—20.. és az Arany János utcai épületek ölelte, rendezett kis parkba. Szépséges látvány ez a gondozatlan. rozoga melléképületek csúfította udvarokhoz szokott bérházlakóknak. Üde zöld pázsit, viruló bokrok és fenyőfák, árnyékot adó lombok, erkélyről bólogató piros muskátliözön. s hogy a szem körbenézve egy pillanatig se csalódjon: vadszöllőruha takarja a csúnyácska házfalat. Az árnyékban hinta, homokozó, pihenőt kínáló padok — épek. Nem számoltam meg, de jóval több mint száz család mondhatja magáénak a Belvárosnak ezt a rejtett gyöngyszemét. Léte az IKVnak. a városgazdálkodási ... vállalatnak köszönhető. Két k°rnyeket, mar llyen enabeezt a parkot. Van. aki a rendszeres locsolást vállalta önként, mások gyomlálgatnak szabad idejükben, s az egyik lakó, noha csak asy éve él itt. legutóbb lek* szálta a füvet, mire a „hivatalos fűnyírók" megérkeztek. Azt mondják, nemcsak az övék a dicsőség ezt a flz üzemegészségügyi hónap után A Magyar Vöröskereszt V. kongresszusa után. az idén májusban negyedik alkalommal rendezte meg a Vöröskereszt városi vezetősége az üzemegészségügyi hónapot. Az előre kiadott szempontok alapján 32 üzem 62 alapszervezete vállalt különböző feladatokat — a megszokottól is többet —. az egészség érdekében. A városi vezetőség — az üzemegészségügyi munkabizottsággal együtt — értékelte az üzemi vöröskeresztesek munkáját. Megállapították: a munkahelyek mindegyikében teljesítették az aktivisták, amire vállalkoztak. Sikeres volt a tisztasági mozgalom. A dolgozók egészségügyi őrjáratokat szerveztek, s maguk föl is számolták a szemet bántó, az egészségügyi előírásokat sértő jelenségeket. Sok helyen söprűt, sőt ecsetet is fogtak, takarítottak. festettek. ablakot tisztítottak, függönyöket mostak. saját kezükkel szépítették munkahelyi környezetüket. Harminc szegedi üzemben mutatták be a városi szervezet 100 éves a Magyar Vöröskereszt című. a balesetvédelmet bemutató vándorkiállítását, sok százan tekintették meg a KÖJÁL egészségnevelési csoportjának Guggolj le mellém és a Helyes táplálkozás című összeállítását. Az üzemekben egy hónap alatt 77 egészségügyi felvilágosító előadást tartottak a szakemberek, melyeket csaknem ötezer ember hallgatott meg. A hagyományokhoz híven a Vöröskereszt városi vezetősége az idén is odaítélte a kiemelkedő munkát végzett alapszervezeteknek, a xwndorserleget, melynek tulajdonosa ez alkalommal a Kábelművek szegedi gyára lett. A versenyben második helyezést értek el a textilművek vöröskeresztesei harmadik lett az NKFV fúró és kitermelő vállalata alapszervezete. éve nyitották össze az udvarokat. aszfaltozták a belső utakat, s akkor ültették el a cserjéket. De hogy azóta sem ment tönkre ez a park. mint jó néhány városszerte, az már az ott élő emberek otthonszeretetét. gondosságát dicséri. A lakóbizottsági elnökkel az élen ugyanis valamennyien — felnőttek, gyerekek — az otthonukhoz tartozóként védik, ápolják rek lakják. „Ott szemben, a Lenin körút és a Juhász Gyula utca sarkán levő kis parkot is minden reggel valósággal kitakarítja a házfelügyelő. Fölszedi az elhajigált papírokat, meglocsolja a füvet, fát. a maga ültette bokrot..." Vajon valóban csak ezt a környéket laknák „ilyen" emberek ? Ch. A. Az udvart is otthonuknak érzik