Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-12 / 162. szám

10 Vasárnap, 1981. július 12. Avatás, kitüntetések, kiállítás Yasutasnapi ünnepség Ma rendezi Kecskeméten központi ünnepségét a MÁV Szegedi Igazgatósága. Dél­előtt 10 órakor új szociális létesítményt adnak át a hí­rős város pályaudvarán. A négyszintes épület földszint­jén üzemorvosi és fogászati rendelőt, az első és a máso­dik emeleten korszerű öltö­zőt, a harmadik emeleten pe­dig 50 személyes vasúti szál­lodát alakítottak ki. Az épü­letben ma nyitják meg a va­sutasok hobbikiállítását és azt a gyermekrajztárlatot, mely az Álmom a vasútról címet viseli. A központi ünnepség félti­zenegykor kezdődik a Bács megyei Építőipari Vállalat dísztermében. Ünnepi beszé­det Lovász Lázár vasút­igazgató mond. majd kitün­tetéseket ad át. Miniszteri dicséretet kap Farkas Cs. Imréné, a szegedi üzemfő­nökség személyzeti csoport­vezetője, Nagy Illés Béla, a szegedi ÉHF magasépitmé­nyi munkavezetője. Domon­kos Mária, a szegedi óvoda vezetője. Vezérigazgatói di­cséretben Szegedről Adonyi Antal csoportvezető. Fehér Péter Pál mozdonyvezető, Kószó Károlyné pénzügyi fő­csoportvezető. Ladányi Lász­ló biztosítóberendezési mű­szerész, Takács Sándor vál­tókezelő részesül. Igazgatói dicséretet kap Szegedről Szi­kora Béla ügyintéző, Walla László ügyintéző, Balogh Mi­hály tolatásvezető, K. Varga Pálné állomási takarító. Sza­bó Lajos kocsivizsgáló, Otott Kovács György ruharevizor, Árva Lajos belsőellenőr. Il­lés József vetítőgépész, Pé­terfi Ilona óvónő. Ugyanezt a kitüntetést veszi át az igaz­gatóság nemrégiben nyug­díjba vonult dolgozói közül Szegedről Apró Etelka, Kiss Gyula, Iván István, Cseh Fe­renc, Vass György. A Szak­ma Ifjú Mestere és a Kiváló Ifjú Szakember kitüntetést 61-en kapják meg. A vasút­igazgatóság dolgozói között összesen 4 és fél millió forint jutalmat osztanak szét. Munkások Szegeden 11. Hogyan művelődnek? A művelődési tevékenysé­gek ismertetése előtt abból kell kiindulnunk, hogy mun­kanapon a szegedi nagyüze­mi munkások igen magas aránya, minden 6. fő (17%) egyetlen említésre sem mél­tó, legalább 30 percet igény­bevevő szabad idő elfoglalt­ságot sem végez, tehát a te­levíziót sem nézi. A. szabad idő tevékenységek teljes hiá­nya nemcsak a művelődés, kikapcsolódás, szellemi fel­üdülés szempontjából nega­tív jelenség, hanem egyér­telműen káros az egészség­re is. Vasárnap sem rendelkezik Talamennyi munkás szabad idő elfoglaltságokra fordít­ható idővel. Minden 25. megkérdezett (4%) a mun­kaszüneti napon is csak munkatevékenységekre vagy személyi ellátásra, alvásra használta fel 24 óráját. Az otthon folytatható mű­velődési lehetőségek közül elsősorban a tévénézést, az olvasást és tanulást, tovább­képzést kell megemlítenünk. Á hétköznapi és a vasár­napi tevékenységstruktúrá­val kapcsolatban elmondot­tak alapján emlékszünk ar­ra. hogy mind a munkana­pon, mind a munkaszüneti napon a szabad idő eltölté­sét a munkások nagy több­ségénél a képernyő szervezi. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a megkérdezettek csak­nem teljes egészében (94%) a rendszeres tévénézők közé sorolhatók. A munkásság há­romnegyede adásnapi gyako­risággal néz valamilyen mű­aort. Az olvasásról éppen csak megemlékezünk, mert erre a fontos művelődési tevékeny­ségre szeretnénk később visszatérni a Délmagyaror­szág hasábjain. Anélkül, hogy túlságosan előre sza­ladnánk, meg kell jegyez­nünk, hogy a művelődési te­vékenységnek tekinthető el­foglaltságok közül a könyv­Olvasás az az aktivitás, amelynek gyakorisága alap­ján a legpozitívebb képet rajzolhatjuk a szegedi nagy­üzemi munkásság művelődé­séről. Évi legalább egy könyv elolvasása alapján 10 meg­kérdezett közül 8 főt olva­sónak tekinthetünk, s ez jobb, mint az országos átlag. Ehhez hozzájárult, hogy az utóbbi években megnöveke­dett a könyvet vásárló mun­kások aránya. Figyelemre­méltónak tartjuk, hogy 10 szegedi munkás közül 9 fő rendelkezik családi könyv­tárral. amelyben átlagosan 120 kötet található. Az ol­vasmányok jelentős hánya­dát vagv saját maguk, vagy családjuk valamelyik felnőtt tagja kölcsönzi a könyvtár­ból., A munkások közel egy­harmada ilyen módon kap­csolatot tart vagv a Somogvi­könyvtár szegedi hálózatá­val, más településeken levő fiókjaival vagy a munkahelv szakszervezeti könyvtárával. A vásárolt és kölcsönzött könyvek minden bizonnyal nagy szerepet játszanak a tanulásban, továbbképzésben. 1979—1980-ban, illetve az azt megelőző tanévben a 10 sze­gedi munkás közül 3 fő ta­nult állami, 111. pártoktatás keretében. Az otthoni művelődési le­hetőségeken kívül figyel­münk kiterjedt a művelődési házra, mozira és a színház­ra is. A területi művelődési há­zakat, valamint a Juhász Gyula és a Bartók Béla mű­velődési központokat a sze­gedi munkásság valamivel több mint egyharmada ke­reste fel az elmúlt években legalább egy alkalommal. A legutolsó látogatás célja kö­zött vezetnek — a távolról sem a könnyű műfajt kép­viselő — rendezvények:kép­zőművészeti és fotókiállítá­egyben mutatója is annak, hogy a munkásság különbö­ző csoportjai milyen mérték­ben ragaszkodnak az otthon­űlő életmódhoz. A moziláto­gatás elhanyagolásának oka lehet megszokás, kényelem, hiszen a televízió a lakásba hozza a mozit, de közre­játszhat a munkatevékeny­ségek, kötelezettségek, vala­mint más szabad idő elfog­laltságok kiszorító következ­ménye is. A szegedi munkásság kö­zel kétharmada az utóbbi 2 évben legalább egyszer volt moziban, több mint egyhar­mada csak régebben fordult meg ott. A kereső-, termelő­munkán kívül végzett jöve­delemkiegészítő munka ész­revehetően kiszorítja a tevé­kenységek közül még az al sok, vetélkedők, író-olvasó találkozók, különböző jellegű kalmi mozilótogatást is. tudományos és politikai elő­adások, nótaestek. Szakköri jellegű foglalkozáson keve­sebben vettek részt. A fia­talabb korosztályt a disco is vonzza a művelődési há­zakba. Amikor a szakmai közvé­lemény a művelődési házak válságáról beszél, túlságosan szépnek is tűnhet a felvá­zolt kép. Nem szabad azon­ban elfelejtenünk, hogy nem rendszeres látogatásról kap­tunk adatokat, hanem arra vártunk választ, hogy a mű­velődési intézményben volt-e már és mi volt a legutóbbi rendezvény jellege. Az em­lékezés — más vizsgálatok eredményeihez hasonlóan — Az utóbbi 3 évben szín­házi előadást látott a meg­kérdezettek köze! fele, ennél csak régebben mintegy egy­negyede. Még soha nem volt színházban, i 11. legfeljebb valahol műkedvelő előadást látott a szegedi munkásság igen magas aránya, megkö­zelítőleg minden harmadik fő (30%). Nagyon nehéz le­írni ezt az adatot egy olvan városban, ahol többtagozatos színház működik és nyáron szabadtéri játékokra kerül sor. A művelődési intézmények különböző rendszerességű lá­togatása tehát jelen van a szegedi munkásság szabad 2—3 év egy-egy eseményéig elfoglaltságai között. Bár­mely intézmény felkeresésé­nek gyakoriságát befolyásol­ja az iskolai és szakmai vég­zettségben tükröződő kép­zettségi szint, a továbbkép­zésre való készség, a műve­lődés iránt fogékony moti­vációs rendszer. Ez utóbbi hosszabb távon ellenáll a napi munkatevékenységek időtartama szorításának és ezért nagyobb periódusban, például az alacsonyabban kvalifikált, valamint jobban leterhelt munkásnők eseté­ben is, a férfiakhoz hasonló rendszerességű látogatást kö­vetel meg. Szentirmai László nyúlhat vissza a rendezvé­nyek, alkalmi látogatások esetében. Természetesen a szakköri foglalkozásokon és a discón való részvétel ennél rendszeresebb látogatást von maga után. Ilyen megszorí­tással értékelhetjük a mű­velődési ház látogatásának gyakoriságát. Nem hagyhat­juk azonban figyelmen kí­vül, hogy a műveltebb ré­teghez szóló rendezvények nagyobb arányban vonzzák a munkásokat. Az intézmények között vizsgáltuk a mozilátogatást is, amely szórakoztatva mű­vel, de a mi kutatásunkban Dr. Iszapcsapda és szennyvíz­tisztító épül Nagy munka kezdődött el a Balaton délnyugati part­jánál Balatonszentgyörgy határában: a Balatoni Víz­ügyi Kirendeltség szakembe­rei — az Országos Vízügyi Hivatal megbízásából hoz­záfogtak egy másfél kilomé­ter hosszúságú iszapcsapda­rendszer kiépítéséhez. A Zala folyó torkolatánál, a parttól 150—200 méterre, négy iszapfogó kádat ké­peznek ki a tóban. Ezek közül idén kettő készül el, a másik kettőt 1982-ben mé­lyítik-kotorják. A munkála­tok során kilencszázezer köbméter iszapot emelnek ki s térítenek át a part menti lápos területre. Az iszapcsapda-rendszer megfogja a Zala finom hordalékát, a folyóban lebe­gő anyagokat. A hőmérsék­let-változás és a légmozgás hatására a keszthelyi öböl­ben körkörösen áramló Ba­laton-víz ugyanitt rakja le az iszapot, amit a csapda­medencék újrakotrásával távolítanak majd el. Védi a Velencei tó vizé­ének minőségét. óvja a bele­ömlő Császárvíz tisztaságát, s félezer hektár öntözését teszi lehetővé a tó víz­gyűjtő területén gazdálkodó Csákvári Állami Gazdaság­ban épülő hígtrágya-öntöző­telep. A csaknem harminc­ötmillió forintba kerülő tisztítót a huszonhatezer fé­rőhelyes sertéstelep egy ki­sebb városénak megfelelő mennyiségű szennyvize „el­tüntetésére" építik. A szenny­vizet három egyenként ezer köbméteres tartályban üle­pítik majd, föld alatti cső­rendszerekben vízzel hígít­ják, s a földekre vezetik. A vízigényes növényi kultú­rák öntözésére használják majd. A telep jövőre ké­szül el. Áz ember és megbecsülése S okat beszélünk arról, hogv nálunk legnagyobb érték az ember És valóban. Tízezer meg száz­szor annvi példa tanúsítja hogy a néphata­lomnak egvik legfőbb törekvése a dolgozó ember mind magasabbra emelése. Szociális, egészségügyi, kulturá­lis. iogi intézkedések egész légiója szolgálja ezt acélt, hogy az állampolgárok jól érezzék magukat és boldo­guljanak. A munkahelyi közösségek zöme is olyan, hogv nem szívesen válik meg tőle a nyugdíjas korú. De sajnos, vannak kivételek. Akadnak jócskán nega­tív esetek is. amelyek jobban foglalkoztatták a köz­véleményt. mint a természetes és kifogástalan gon­doskodás. Elveinkben nincs semmi hiba. Azok olv szépek, hogv a kommunistákon kívül a lakosság zöme is egvetért velük. Hanem a gyakorlat, a ..kivitelezés"! Nemegyszer előfordult, hogv a vállalat, vagv az in­tézmény vezetője szívet-lelket melengetően szövegelt az „öreg harcosok" megbecsüléséről, óm utána rögtön megfeledkezett róluk Nem azt tartotta fontosnak, hogv a 30—40 évi munkában elfáradtak ténylegesen érezzék a gondoskodást, hanem a felettes szervek jó véleményét. Hogv a főnöke hallion-tudjon a deklará­cióról. Az ilven formális, bürokratikus lélektelen ma­gatartás szül azután olvan eseteket, hogv a leggjbb munkást sem hallgatják meg. amikor jogos igazáéxí kilincsel: hogv az évtizedekig kifogástalanul dolgozó titkárnőt köszönő kézcsók nélkül menesztik nyugdíjba; hogv a ..góré" szeszélyeit is mindig jól tűrő. annak munkáját készségesen elősegítő gépkocsivezetőnek nincs hova fordulnia kérésével. Nehogv azt gondoljuk azonban, hogy csak ..lett}." ütközhetünk ilyen panaszokba. A ..felső" régiókbait gyakran még cifrább a helyzet. Országos vállalat két első számú vezetője sérelmezte kiábrándultan, hogv 30 éves munkájukat úgvszólván meg sem köszönték, illetékes helyről azt az üzenetet kapták, hogv marad­janak otthon, nyugdíjban. Utólag kaptak ugvan vala­milyen vigasztaló kitüntetést, de annak átadását sem kötötték össze az ilyenkor szokásos munkahelyi bú­csúztató kézfogással. Egv néhány éve rokkantnyugdíjas elvtárs már csak leevint. amikor az egvmás iránti figyelem kerül szóba Amíg bírta »magát. rendkívül fontos munkakört töltött be Szegeden, vagvis ieles kádernek számított. Nemrég súlyos betegséggel hosszú ideig nyomta a kór­házi ágyat-. de nem tud róla. hogv akárcsak egyetlen­egyszer is érdeklődött volna valaki a hogyléte felől. Még koránt sincs rendben az egészsége ám erősen bí­zik benne hogv meggyógyul. Azt fájlalja inkább, hogy a családiáin kívül senki nem törődött vele. Nehezen bírta elviselni, ezért levélben megírta egykori felette­sének. Pestre. És lám. csoda történt, Minden bejelen­tés nélkül kezdtek megjelenni lakásán a látogatók. Szorongatták a kezét, ajándékkal kedveskedtek, s vál­tig bizonygatták, mennyire örülnek. Minden szép is lett volna, ha a beteg nem tudja a hirtelen megélén­kült érdeklődés okát! G I vakran azzal kezdődik el az obsitosok iránti közöny, hogy nem érnek rá a nagv hajtásban. Egyszerre nevetséges és szánalmas kifogás. Aki ilyet mer mondani legalább legyen következetes és ne prédikáljon minduntalan és terjengősen arról, hogy az ember mindenek fölött. Puszta szóval nem lehet enyhíteni azt. ami sajog Mindenki gondoljon arra. hogy egyszer ő is kirekesztődik az aktív közéletből, s akkor a periférián vaion lesz-e. aki rányitja majd az ajtót. F. X. I. Egy udvar dicsérete Van egy udvar a szegedi Belvárosban, amelyet házak zárnak el a kíváncsi szemek elől. Pedig sokat vesztenek vele azok, akik nem téved­tek be eddig a Lenin kör­út 18—20.. és az Arany Já­nos utcai épületek ölelte, rendezett kis parkba. Szép­séges látvány ez a gondozat­lan. rozoga melléképületek csúfította udvarokhoz szo­kott bérházlakóknak. Üde zöld pázsit, viruló bokrok és fenyőfák, árnyé­kot adó lombok, erkélyről bólogató piros muskátliözön. s hogy a szem körbenézve egy pillanatig se csalódjon: vadszöllőruha takarja a csú­nyácska házfalat. Az ár­nyékban hinta, homokozó, pihenőt kínáló padok — épek. Nem számoltam meg, de jóval több mint száz család mondhatja magáénak a Bel­városnak ezt a rejtett gyöngyszemét. Léte az IKV­nak. a városgazdálkodási ... vállalatnak köszönhető. Két k°rnyeket, mar llyen enabe­ezt a parkot. Van. aki a rendszeres locsolást vállalta önként, mások gyomlálgat­nak szabad idejükben, s az egyik lakó, noha csak asy éve él itt. legutóbb lek* szálta a füvet, mire a „hiva­talos fűnyírók" megérkez­tek. Azt mondják, nemcsak az övék a dicsőség ezt a flz üzemegészségügyi hónap után A Magyar Vöröskereszt V. kongresszusa után. az idén májusban negyedik alkalom­mal rendezte meg a Vörös­kereszt városi vezetősége az üzemegészségügyi hónapot. Az előre kiadott szempontok alapján 32 üzem 62 alapszer­vezete vállalt különböző fel­adatokat — a megszokottól is többet —. az egészség ér­dekében. A városi vezetőség — az üzemegészségügyi munkabi­zottsággal együtt — értékelte az üzemi vöröskeresztesek munkáját. Megállapították: a munkahelyek mindegyiké­ben teljesítették az aktivis­ták, amire vállalkoztak. Si­keres volt a tisztasági moz­galom. A dolgozók egészség­ügyi őrjáratokat szerveztek, s maguk föl is számolták a szemet bántó, az egészség­ügyi előírásokat sértő jelen­ségeket. Sok helyen söprűt, sőt ecsetet is fogtak, takarí­tottak. festettek. ablakot tisztítottak, függönyöket mos­tak. saját kezükkel szépítet­ték munkahelyi környezetü­ket. Harminc szegedi üzemben mutatták be a városi szer­vezet 100 éves a Magyar Vöröskereszt című. a baleset­védelmet bemutató vándor­kiállítását, sok százan te­kintették meg a KÖJÁL egészségnevelési csoportjá­nak Guggolj le mellém és a Helyes táplálkozás című összeállítását. Az üzemekben egy hónap alatt 77 egészség­ügyi felvilágosító előadást tartottak a szakemberek, melyeket csaknem ötezer ember hallgatott meg. A hagyományokhoz híven a Vöröskereszt városi veze­tősége az idén is odaítélte a kiemelkedő munkát vég­zett alapszervezeteknek, a xwndorserleget, melynek tu­lajdonosa ez alkalommal a Kábelművek szegedi gyára lett. A versenyben második helyezést értek el a textil­művek vöröskeresztesei har­madik lett az NKFV fúró és kitermelő vállalata alap­szervezete. éve nyitották össze az ud­varokat. aszfaltozták a bel­ső utakat, s akkor ültették el a cserjéket. De hogy azóta sem ment tönkre ez a park. mint jó néhány városszerte, az már az ott élő emberek otthonszeretetét. gondossá­gát dicséri. A lakóbizottsági elnökkel az élen ugyanis va­lamennyien — felnőttek, gyerekek — az otthonukhoz tartozóként védik, ápolják rek lakják. „Ott szemben, a Lenin körút és a Juhász Gyula utca sarkán levő kis parkot is minden reggel va­lósággal kitakarítja a ház­felügyelő. Fölszedi az elhaji­gált papírokat, meglocsolja a füvet, fát. a maga ültet­te bokrot..." Vajon valóban csak ezt a környéket laknák „ilyen" emberek ? Ch. A. Az udvart is otthonuknak érzik

Next

/
Thumbnails
Contents