Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-11 / 161. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL/ETEK! 71. évfolyam 161. szám 1981. július 11. Szombat Ára: 1,40 forint AZ KSÍMP SZEGED VÁáOSi. BÍZOTT S Á G Á N A KxL A F J A Kádár János és LázárGyörgy fogadta Hun Sent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára péntek délelőtt a KB székházában fogadta Hun Sent. a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Politikai Bi­zottságának és Központi Bi­zottsága titkárságának tag­ját. a Kambodzsai Népköz­társaság miniszterelnök-he­lyettesét és külügyminiszte­rét. aki hivatalos, baráti lá­togatáson tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott megbeszélé­sen Hun Sen tájékoztatást adott a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt IV. kong­resszusa határozatai végre­hajtásának menetéről és a Kambodzsai Népköztársaság előtt álló időszerű felada­itokról. Kádár János kife­jezte a magyar kommunis­ták és a magyar nép szoli­daritását a kambodzsai kommunisták, a kambodzsai hazafiak harcával, amelyet hazájuk függetlenségének megvédéséért, az ország új­jáépítéséért és a társadalmi haladásért folytatnak. A találkozón részt vett Púja Frigyes külügyminisz­ter. Jelen volt Khuon Ran, a Kambodzsai Népköztársa­ság magyarországi nagykö­vete. Ugyancsak pénteken dél­előtt Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke az Or­szágházban fogadta Hun Sándorfalvi tervek Iskola, óvoda, lakások Kádár János a Központi Bizottság székházában fogadta Hun Sen kambodzsai külügyminisztert Sent. A szívélyes légkörű ta­lálkozón részt vett Púja Fri­gyes és Khuon Ran. Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára pénteken találkozott Hun Sennel. A szívélyes lég­körben és az internaciona­lista szolidaritás szellemében lezajlott találkozón áttekin­tették az MSZMP és a Kam­bodzsai Népi Forradalmi Párt kapcsolatait, és emlé­keztetőt foga alak -ei -ifikét párt következő évekre szóló együttműködéséről, A megbeszélésen részt vett Varga István, a KB osztály­vezető-helyettese és Khuon Ran. Délután a Külügyminisz­térium vendégházában meg­kezdődtek a magyar—kam­bodzsai külügyminiszteri tár­gyalások. Púja Frigyes és partnere. Hun Sen eszmecse­rét folytatott a nemzetközi kérdésekről, áttekintették a magyar—kambodzsai kétol­dalú. kapcsolatok alakulását. A megbeszélésen részt vett Khuon Ran is. (MTI) A hatékonyabb gazdálkodást segítik Új kollektív szerződések Az elmúlt öt évre kötött vállalati kollektív szerződé­sek hatálya június 30-án le­járt. Az ezt megelőző hóna­pokban mindenütt számba vették a lezárult időszak ta­pasztalatait, s megvitatták az 1981—1985. évekre szóló kollektív szerződések célki­tűzéseit. Az értékelések ked­vező eredményről adnak bi­zonyságot. Az új — már életbe lé­pett — megállapodások egyik jellemzője: fokozott érzé­kenység a megváltozott gaz­dasági körülményekre. A diósgyőri Lenin Kohászati Művekben például az eddi­gieknél markánsabban fogal­mazták meg a dolgozók tel­jesítménykövetelményeit. Ezentúl a közvetlen terme­lést irányító dolgozók érde­keltségének összhangban kell lennie mind az üzemi, mind a vállalati eredményekkel: ezt az elvet érvényesítik a premizálásban js. A vállalati eredményterv teljesítésekor a prémium 30, a termék ki­szállításakor pedig a prémi­um 20 százaléka fizethető ki. Ez az intézkedés mintegy 2 ezer dolgozót érint. A székesfehérvári Alba Regia Építőipari Vállalatnál a bérfejlesztés mértékét a termelékenység emelkedésé­hez kötötték. Ugyanitt 8— 10 százalékos, minőség utáni mozgóbért vezettek be a tel­jesítménybérben dolgozók körében. A hatékonyabb, kiegyensú­lyozottabb munka, a kapaci­tások ésszerűbb kihasználása érdekében sok helyen szük­ség van az időszakos mun­kaerő-átcsoportosításokra. A Magyar Hajó- és Darugyár új kolllektív szerződésébe bevették, hogy a vállalat hat gyáregységének azok a dol­gozói, akiket ideiglenesen másik üzembe helyeztek, 10 százalékos bérpótlékot kap­nak. A Csepel Autógyárban az új rendelkezések alapján az egészségre ártalmas, kedve­zőtlen munkakörülmények között, dolgozó hőkezelők és edzők ezentúl 10 százalékos pótlékban részesülnek. Szin­tén itt, a járműgyár három üzemében 5 százalékos bér­pótlékot kapnak a termelés szempontjából kiemelt he­lyeken dolgozó csoportveze­tők. Több helyen is szóba ke­rült a mértéktelen túlórázás kérdése. A Magyar Hajó- és Darugyárban például a dol­gozók és a szakszervezeti bi­zottságok kérésére jelentős mértékben — 540 órától 360 órára csökkentették az éven­te felhasználható túlóra­keretet. Jónéhány úi szerző­désben módosították a törzs­gárda-szabályzatot. A VI. ötéves tervben csak­nem háromszor annyit for­dítanak Sándorfalva fejlesz­tésére. mint 1976. és 1980. között. A Szegedhez közel­eső falu gyorsan fejlődik, annak ellenére. hogy az utóbbi időben nem is osz­tottak itt állami telkeket. A lakosság 52 százaléka dol­gozik a megyeszékhely gyá­raiban. intézményeiben. A bejárók gyermekeit is a la­kóhely óvodájában, iskolájá­ban kell elhelyezni. A falu­ban igen sokan igényelné­nek állami lakást. A DÉLÉP a kivitelezője annak a nyolclakásos célcso­portos beruházásként épülő háznak, amelyet a központ­ba terveztek. A kapcsolódó közművekkel és egyéb szük­séges létesítményekkel együtt 5 millió 900 ezer fo­rintba kerül. Panelből készí­tik a ház^t. Májusban kez­dődött a munka, a befejezés határideje ez év október 30-a. A készülő otthonokra már eddig több mint har­minc igénylés érkezett Ok­tóber elején bizottság dönti el, kik lesznek az úi laká­sok bérlői. Figyelembe ve­szik a jelentkezők szociális körülményeit, de a munká­ban való helytállásukat is. A jelenleg érvényes taná­csi rendelet szerint, ha a helyi szövetkezetek vagy a HÓDGÉP kifizeti a lakás költségének (622 ezer forint) felét, kijelölheti az első bér­lőt. A közeljövőben lép élet­be új szabályozás, amely le­hetővé teszi, hogy ne csak egy alkalommal dönthessen a bérlő személyéről a mun­káltató. amelyik részt vál­lal az építés költségeiből. Sándorfalva lélekszáma nö­vekszik. Évről évre több gyermek kér helyet az óvo­dában, iskolában. Az utóbbi években általában három nyolcadikos osztály hagyta el az iskolát, és négy első osztály indult. Ez pedig azt jelenti, hogy évente eggyel több tanteremre lenne szük­ség. A község rendezési ter­vében huszonegy hiányzó tanteremről beszélnek. A Pallavicini-kastélyban. ahol most tanítanak, az általakí­tás után is szűkek a termek, zsúfoltság csökkenti az ok­tatómunka színvonalát. Tizenhárommillió forintos költséggel új iskola épül Sándorfalván. A négytan­termes típustervet szeretnék módosítani, hogy ugyanak­kora alapterületen minél több oktatási helyiséget nyerjenek. Van olyan osz­tály, amelyik még váltott időben sem járhat: vala­mennyi órájukat kénytele­nek délután tartani. A gye­rekek fáradtan ülnek a pad­ba. aligha lehet olvan ered­ményesen oktatni őket. mint délelőtt. Nyolctantermes is­kola lett volna a község jo­gos igénye, erre nem volt pénz, így egy kis fantáziá­val és átalakítással a négy­termes típusban alakítanak nyolc oktatási helyiséget. Mivel a folyosók szűkek ennyi gyereknek, az új épü­letet a régi iskolával fedett üvegfolyosóban kialakítandó zsibongó köti maid össze. Az iskola építése a CSOMI­ÉP-re vár, a zsibongó pe­dig csak társadalmi összefo­gással valósulhat meg. Egykori kocsmahelyisé­gekben működik az óvoda, 20—30 százalékkal több gye­rek jár, mint amennyit op­timális körülmények közt fogadni tudnának. Már az előző ötéves tervben elké­szítették egy 75 személyes épület terveit. Csak a mos. tanj tervidőszakra lesz pénz, és nem 75, csak 50 helyesre. Mégis azt tervezik, az ere­deti elképzeléseknek megfe­lelően építi fel a tanács költségvetési üzeme a házat összeültek a helvi üzemek vezetői, ki milyen munká­val tudná segíteni az épít­kezést. Az anyagokat pél­dául visszfuvarban a helyi gazdaságok járművei szál­lítják helybe. Ocsai József tanácselnök szerint ez a három építke­zés köti le erőiket a követ­kező években. Jövőre ho. mokbetonutat építenek, foly­tatódik a csapadékvíz élve. zetése. és ivóvizet vezetnek egy, az építési tilalom alól felszabadult területre. ' T. I. Több tej és tejtermék A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére 1976-ban hozott kormányhatározat végrehaj­tásának eredményeként a tejtermelés évenként 5,6 szá­zalékkal növekedett, s a me­zőgazdaság 1980-ban 100 mil­lió literrel teljesítette túl az előirányzott 2350 millió liter tej termelését — állapította meg a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság és a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a tejtermelés, tejfeldolgozás és -fogyasz­tás helyzetét vizsgálva. A tejipari vállalatok és terme­lőszövetkezeti tejfeldolgozók tavaly több mint 2000 millió liter tejet vásároltak fel, csaknem 400 millió literrel többet, mint 1977-ben. Az ipar számottevően gyarapí­totta a tejtermékek választé­kát is: 1978-ban 7, az utóbbi két évben 9—9 új terméket állított elő, a többi közt ízesített joghurtokat, sajto­kat, túrókrémeket és fagy­laltokat. i A tej és tejtermékek zö­mének minősége jobb, mint régebben volt, csomagolása — némelyik sajtféle és a zacskós tej kivételével — megfelel a fogyasztói igé­nyeknek. A tejipar és a ke­reskedelem sokkal több helységbe és boltba szállít tejet és tejterméket, gondos­kodott arról, hogy a vendég­látóipari üzletek vasárnap tejet is árusítsanak. A vál­lalatok, az AFÉSZ-ek előír­ták boltjaik számára a kö­telező minimális választékot, illetve tejterméket, ez több boltban hiányos, annak el­lenére, hogy a tárclási fel­tételek javultak, nagyobb a hűtőkapacitás. Az ellátás javulásának eredményeként növekedett a fogyasztás is. Lakosonként évente átlagban 162 liter te­jet fogyasztunk, 20 literre! többet, mint néhány évvel ezelőtt. A bölcsődéket és az óvo­dákat rendszeresen ellátják tejjel és tejtermékekkel, az általános iskolás korú gyer­mekeknek azonban mindösz­sze egynegyede részesül a szervezett tejellátásban. Csaknem 2500 általános és középiskola vesz részt az „iskolatej"-akcióban, több mint néhány évvel ezelőtt, de még mindig kevés. Jól lehet példamutató helyi kez­deményezések — hűtőpult felszerelése révén megvalósí­tott önkiszolgálás, tejauto­mata beszerzése, felsőtago­zatos tanulók, a szülői mun­kaközösség tagjainak köz­reműködése — bizonyítják: lehetséges az iskolai tanulók szervezett tejellátása; (MTI) A volt Pallavicini-kastélyban is tanítanak Megnyílt a pécsi vásár Ünnepélyesen megnyitot­ták pénteken a 8. Pécsi Ipa­ri Vásárt. A megnyitó ven­dégeit a 200 magyar és a félszáz jugoszláv kiállító képviselőit Czente Gyula, Pécs város tanácsának el­nöke köszöntötte, majd Kört­vélyes István ipari minisz­terhelyettes mondott beszé­det. A többi között megál­lapította. hogy a legutóbbi időszakban javult az ipari termelés alkalmazkodása a piaci igényekhez, csökkent a gazdaságtalan termékek száma, felgyorsult a termék­szerkezet kedvező átalakulá­sának folyamata. Ezt a fo­lyamatot erősítik a vásárok is, amelyek ió alkalmat ad­nak a tájékoztatásra és a tájékozódásra. A most megnyílt vásár le­hetőséget nyúit az idén ön­állósult vállalataink bemu­tatkozására is. A 8. Pécsi Ipari Vásár ren­dezői és kiállítói számos olyan bemutatót tartanak, amelyek közvetlenül szolgál­ják a lakossági igények ki­elégítését. tgy például a Dél­Dunántúli Tüzép építőanya­gok szerelvények széles választékával várja a látoga­tókat, akiknek a helyszínen felállított legújabb hétvégi faházakat is bemutatják. A vegyipari ágazat kiállítói számos építőipari vegyiter­méket kínálnak, az építés­ügyi tájékoztatási központ információs irodája pedig szaktanácsokkal, ingyenes családi ház tervekkel áll az érdeklődők rendelkezésére. A kiskertek művelőinek szin­tén számos úi anyagot, esz­közt mutatnak be. A vásár területén több kereskedelmi vállalat árusítással egybeköt­ve népszerűsíti cikkeit. Űj színfoltja a vásárnak, hogv az idén először száz kisipa­ros, népi és iparművész ér­kezett az ország különböző vidékeiről Pécsre, hogv ki­rakodóvásáron kínálja el­adásra portékáit. A közönséget aazdaa kul­turális program várja: a vásár területén rendezik meg a KISZÖV néptáncfesztivál­iát, amelyen külföldi együt­tesek is fellépnek. A nagyközönség pénteken 14 órától tekinthette meg a vásárt, amely tíz napon át, naponta tíz órától húsz óráig tart nyitva. A pécsi vásárra utazóknak a MÁV 33 száza­lékos kedvezményt nyújt. i

Next

/
Thumbnails
Contents