Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-09 / 159. szám

8 Csütörtök, 1981. július 9. Ülést tartott a járási pártbizottság Tegnap, szerdán délután az MSZMP szegedi járási bizottsága kibővített ülést tartott, amelyre meghívót kaptak a járási pártbizottság hatáskörébe tartozó párt-, állami, gazdasági, társadalmi szervek vezetői is. A bizottság ülése — amelyen részt vettek Vahl Rezső és Keresztúri Istvánná, a megyei pártbizottság munkatársai — Szabó Lajosnak, a járási pártbizottság titkárának, az ülés elnökének megnyitójával kezdődött. Első napirendi pontként dr. Somogyi Ferenc, a járási pártbizottság első titkára tájékoztatót adott az MSZMP KB 1981. június 18-i üléséről. Ezután az ülés résztvevőit Ocskó László, a járási pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője tájékoztatta a járás gazdaságának 1981. évi első félévi fejlődéséről. A beszámolót vita követte, felszólalt dr. Papp Elemér, a járási párt-végrehajtóbizottság tagja, a szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz elnöke, Kalivoda Imre, a domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezet elnöke, Bischof József, a járási pártbizottság tagja, a kisteleki Egység ÁFÉSZ elnöke, Tóth Jánosné, a járási pártbizottság tagja, a sándorfalvi Járási Ruházati és Szakipari Szövetkezet meósa, Kanalas Sándor, a deszki Maros Tsz elnöke. A tájékoztató fölötti vitát — amelyben dr. Somogyi Ferenc is válaszolt néhány felvetésre — Ocskó László foglalta össze. Harmadik napirendi pontként a bizottság megvitatta az MSZMP szegedi járási végrehajtó bizottsága 1981 második félévi munkatervére tett írásos előterjesztést, amelyhez Szabó Lajos fűzött rövid szóbeli kiegészítést. A vita után a pártbizottság egyhangúlag elfogadta a tervezetet. Végül az ülésen személyi ügyekben döntöttek. Megállapodás Sadok Ben Jomaa. tunéziai szállítási és közlekedési miniszter — aki Pullai Árvád kpzlékedés- és postaÜEVÍ miniszter meghívására négynapos hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban — szerdán elutazott Bu"dapestrőL A két ország közlekedési minisztere tájékoztatta egymást a közlekedésfejlesztés időszerű kérdéseiről, s vasúti tudómánvos-műszáki együttműködés lehetőségeiről tárgyalt. Megállapodást írtak alá a Magyarország és Tunézia közötti nemzetközi közúti fuvarozásról. A tunéziai miniszter tárgyalt Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről és Juhász Ádámmal, az Ipari Minisztérium államtitkárával az ipari együttműködés kérdé-l seiről. A tunéziai vendég megtekintett több ipari és közlekedési vállalatot, üzemet. ellátogatott egvebek között a Ganz-MÁVAG-ba. az Ikarusba. a Magvar Haióés Darugyárba, s iárt a metróépítkezéseken. (MTI) lilás a családnak Munkások Szegeden 8. Hétköznapi tevékenységek szerkezete Mind az egyén, mind az egyes társadalmi rétegek életmódiát nagymértékben befolyásolja, hogyan alakul időfelhasználásuk módja és struktúrája. A megkérdezettek tevékenységstruktúráját az úgynevezett „tegnapinterjúk" segítségével állítottuk össze. Választ kaptunk arra vonatkozólag, mit csináltak a munkások a kikérdezést megelőző hétköznapon és az utolsó vasárnapon reggel 4 órától este 2/i óráig, félórás időközökben. A 24 óra időmérlegét 41 különböző tevékenység alapján állítottuk össze. Az átlag szegedi nagyüzemi munkás reggel 4 óra 58 perckor kel és este 21 ora 53 perckor tér nyugovóra, öszszesen 7 óra 5 percet alszik. A munkanapnak több mint a felét munkahelyén, közlekedéssel és otthoni munkával tölti el. Kötelezettségeinek teljesítésére igen magas időtartamot. 12 óra 15 percet használ fel. Az összesített időmennyiség alakulásában nagyon jelentős szerepet játszik az átlag nagyüzemi munkás által a lakóhely és az üzem közötti közlekedésre felhasznált több mint egy óra. Ez az időmennyiség teljes mértékben elvesz az egyén számára. Az átlagosan számított érték nagyságát jelentős mértékben növeli a bejárók magas aránya. Otthoni munkára és a kötelezettségek teljesítésére 2 óra 43 percet fordítanak. A kereső-, termelőmunkán túli egyéb munkavégzés hétköznap inkább háztartási munka jellegű elfoglaltságokat és a gyermek ellátását jelenti. De az átlag nagyüzemi munkás hétköznaponként több mint egy órát fordít valamilyen jövedelemnövelő tevékenységre is. A két és fél órát meghaladó szabad idő több mint a felét a képernyő uralja. Másfél órát fordítanak tévénézésre. Közel egyenlő időmennyiséget, 10—10 percet tölt minden nagyüzemi munkás könyvolvasással, vendégeskedéssel és szórakozóhelyen — kocsmában vagy presszóban. A többi szabadidő-tevékenységekre csak néhány perc átlagidő jut. Személyi higiénére reggel közel fél órát, este 12 percet fordítanak. Az étkezések közül a vacsora foglalja el a központi helyet. A legtöbb család valamennyi tagja ilyenkor találkozik és ekkor közel fél órát töltenek a fehér asztal mellett. A reggelizésre és az ebédelésre azok gyors elvégzése a jellemző. Napközbeni pihenésre átlag 21 percet fordítanak. Ennek az időaránynak alakulásában a több műszakban dolgozók játszanak inkább szerepet. A hétköznap tevékenységstruktúráját tehát a nagymértékű lekötöttség és a pihenésre, alvásra fordított viszonylag kevés időmennyiség jellemzi. A munkavégzésre és a kötelezettségek teljesítésére felhasznált időmennyiség uralja a 24 órás időalapot. Nem biztos, hogy a 7 órát alig meghaladó pihenés kellőképpen regenerálja a több mint 12 órát munkával, kötelezettségek teljesítésével foglalkozó egyént. Így teljesen érthető, hogy a nagyarányú igénybevétel után fennmaradó szabad időben a döntő többség számára egyedül a televízió jelent kikapcsolódást. Az átlagidőt úgy kell érteni, hogy az összes időmennyiséget elosztottuk valamennyi megkérdezett számával, mintha mindenki valamennyi tevékenységet végezte volna. Természetesen nem ez a valóság, mert van, aki valamelyik elfoglaltságra több időt fordított, és más tevékenységre semmit sem. Mi itt csak az átlag szegedi nagyüzemi munkás jellemző időfelhasználásáról beszélünk. Átlag János vagy Átlag Maria természetesen nem létezik. ezért az időfelhasználás egyénenként, és különböző csoportonként igen nagy mértékben differenciálódik. Jellemző különbség van a munkaköri beosztás, a lakóhely, az életkor és számos más tényező szerint is. Talán a legjellemzőbb eltérés a férfiak és a nők tevékenységstruktúrá.ia között mutatható ki. Egyértelműen megállapíthatjuk, "hogy a munkásnők hátrányosabb helyzetben vannak, mint a férfiak. Ez elsősorban a munkavégzésre fordított időmennyiség alakulásán látszik meg. A férfiak átlagos lekötöttsége — az otthoni munkával és a közlekedéssel együtt — 12 óra 2 perc, a nők közel 13 órát elérő munkaidejével szemben. A férfiak több időt töltenek munkahelyükön, mint a nők. Egyrészt a férfiak 95 százaléka jelezte, hogy ezen a napon kereső-, termelőmunkát végzett, míg a nők között gyakoribb a távollét (gyes, saját vagy gyerek betegsége), s így csak 91 százalék dolgozott munkahelyén a vizsgált hétköznapon. Másrészt tudjuk, hogy a férfiak inkább vállalnak túlórát, mert erre esélyeik nagyobbak. A ténylegesen dolgozó férfiak 9 óra 1 percet, a nők 8 óra 31 percet töltöttek munkahelyükön. A két nem munkavégzésének időmennyiségét összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a különbség az egyéb, otthoni munkavégzés időráfordításából adódik. A kereső-, termelőmunkán kívül végzett munka átlagos időmennyisége a férfiak esetében néhány perccel meghaladja a 2 órát, a nőknél viszont már megközelíti a 4 órát. Ennek az eltérésnek legfőbb oka az, hogy a férfiak sokkal kevésbé veszik ki részüket a gyereknevelés és a második műszak gondjaiból, mint ahogy elvárható volna, ha mindkét házastárs dolgozik. Ez azonban nemcsak a szegedi munkásférfiakra jellemző! A fentieket csupán két adattal szeretnénk érzékeltetni. Felvételünk naph'bevásárolt a férfiak 9, a n. 42 százaléka: gyerek(ek)'cf' foglalkozott a férfiak közű! minden hetedik, a nők közül minden harmadik. A kereső-, termelőmunkán kívül a férfiak inkább jövedelemkiegészítő tevékenységet végeznek, és csak kismértékben veszik ki részüket a háztartási munkából és a gyereknevelésből. A nők inkább ez utóbbiakat végzik, s jövedelemnövelő munkájuk alig éri el az átlag fél órát. Mindenesetre, az egyéb, otthoni munkavégzés keretében a nők közel két és fél órával többet dolgoznak, mint a férfiak. A szabad idő kihasználásában nemcsak a fél órát meghaladó, 37 perccel vannak a férfiak kedvezőbb helyzetben, mint a nők, hanem többféle tevékenységet, nagyobb arányban gyakorolnak. Még a tévét is többen, hoszszabb ideig nézik. Dr. Szentirmai László S

ok szó esett családról, családvédelemről a népfrontkongresszuson. Nem mintha többeknek véletlenül épp ott jutott -volna eszébe ez a téma. hanem azért, mert rendkívül időszerű, fölvetését az élet sürgette, öregszik hazánk lakossága. A statisztikai hivatal tavalyi kimutatása szerint az ötven éven felüliek majdnem annyian vannak, mint a húszon aluliak, mert a szülők egyre kevesebb gyermeket vállalnak. „Ezerkilencszáznegyvenkilenc óta a három- és többgyermekes családok száma folyamatosan, a négy- és többgyermekeseké, mondhatni, rohamosan csökken ..., ma mintegy hárommillió család egyharmadában nincs gyermek." Ismét hódít tehát az egyke és az egysemke. Egyre több a válás, sok gyermek rendezetlen, mostoha körülmények közt nevelkedik (hazánkban több mint 33 ezer a menhelyi gyermekek száma), aminek visszahatásaként a fiatalság körében terjed a szülők iránti közöny és a társada!ora iránti felelőtlenség. Burjánzik a leg-tülónfélébb útszéli filozófia, szemet szúr a cinizmus, föltűnő a hencegés, a butaság, a munkakerülés, az erőszak. Van, aki hallani sem szereti mindezt Kikapcsolja érzékszerveit, úgymond, inkább lesz süket, mint ideges. Az ilyen ember tündéri színekben lát mindent maga körül, s ha netán valós életgondolatokat jeleznek néki, azt javasolja, hogy le kell venni a sötét szemüveget. Szerinte tökéletes rendben mennek a dolgaink, minden úgy jó, ahogy van. A másként vélekedők vagy bolondok, vagy nem tetszik nekik a néphatalom. Sokféleképpen gondolkodunk, érzünk, viselkedünk, reagálunk. Ki így, ki úgy ítéli meg az élet minőségét és irányát, s ennek akár feloldó, erjesztő, tehát konstruktív hatása is lehet társadalmunkra és gazdálkodásunkra. A kérdés persze az. hogy közösséget akarunk-e. vagy begubózást, tartalmas rendet-e, vagy zűrzavart, s végeredményben szót értünk-e egész nemzeti létünket érintő, lényeges vitapontokban. A családi élet harmóniája alaptétele annak. hogy legyen kedvünk, képességünk, erőnk mindig előre menni, magunkat fölfriso'eni, megújítani, pallérozni, gazdagítani. Ehhez azonban muszáj összefognunk a családnak, mint a társadalom legkisebb egységének védelméért,, ehhez el kell érnünk. hogy a család becsülete lényegesen nagyobb teret bírjon a köztudatban. A rendes családokat, a gyermekeiket példásan nevelő szülőket kötelességünk óvni a lekezeléstől, a gúny nyilaitól, a háttérbe szorítástól. Sajnos, nehezen hajlunk ebbe az irányba. Hányszor hallani, hogy akinek háromnégy. esetleg több gyereke van, az-primitív ember, aki önmagát ragasztja bele a szegénységbe. Ez azért is nevetséges, mert igen sok a népes értelmiségi család, ellenben a rongyrázó „újgazdagok" gyakran évekig tervezgetik egyszem utódjukat is. Mintha a kocsi még mindig nagyobb öröm lenne, mint a kicsi. Manapság nem megélhetési gondok zsugorítják a családok zömét, hanem a kényelmi szempontok, holmi divatos szemléietek. „Egy rakás gyt rekkel nem jutok semmire, de egy gangos víkendházzal lehetek valaki." Sekélye., fölfogás, és inkább ez vall primitívségre mint a gyerekszeretet. A maguknakvalók szoktak morogni, amikor babakocsis anyák utaznak a villamoson; többnyire ők reklamálnak mindenféle fórumon a gyerekzsivaj miatt; nekik nem tetszik, hogy gyes-re mehetnek a kismamák. Még szerencse, hogy a lakosság nemzeti létünk sine gua non-jának tartja a családalapítást. A példás életű népes családok anyagi és erkölcsi támogatását mindig sziem előtt tartja a szocialista állam. A családban sajátítja el anyanyelvét az emberpalánta, elsősorban az otthon légkörén múlik, hogy milyen felnőtté formálódik. Dr. Tényi Mária Síegedi orvosprofesszor mondotta a népfront kongresszusán: „A család, mint jellemformáló tényező nagy hangsúlyt kap életünkben." Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a család egymagában nem tud minden nevelési feladatot megoldani, szükség van az iskolák, a munkahelyek gondoskodására is. A

hol szükséges, először a szülőket kell rendes, dolgos állampolgárokká nevelni, hogy az ő szemléletük összhangban legyen az iskoláéval, a társadaloméval. Számos példa tanúsítja, hogy ahol a kisdiák előtt szidják a tanárt, vagy fumigálják az egyes tantárgyakat, ott nehezebben formálódik a jellem, ott később válik nyilvánvalóvá, hogy a szabadság nem más, mint felismerni a haladás szükségszerű irányát és odaadóan dolgozni másokkal együtt. Ha egy családfő, mint első számú felelős tényező, ezt képtelen belátni, mert tisztátalan a feje. akkor igyekezzünk közös ráhatással megszabadítani minden előítélettől, babonától, gyanakvástól. A „ki vagyok — mi vagyok" légkörű család elkényeztetett egykéje, az úgynevezett majomszereiét, a mindent megadás fitogtatása zavarhatja a nagyobb családok nyugalmát, összhangját, melegségét, ezért kötelesséíiink elszigetelni, A mai, rendkívül lassan változó közfelfogás szerint kinek mi köze hozzá, ha egy kölyöknek minden bitangságot elnéz a szülő, vagy ha egv 6—8 éves kislányt maxi szoknyában, fölkontyolt hajjal járat az anyja. Valóban nem avatkozhat ebbe senki. De egészséges közgondolkodással, a szocialista nevelés népszerűsítésével, az állami és a társadalmi szervek folyamatos és céltudatos támogatásával végül valószínűleg elérhető lenne, hogy meghátráljon a rongyrázás. A közvélemény főhajtásával pedig elnyerné méltó jutalmát a harmonikus, szerény, példás családi életmód. F. Nagy István Minden hely elkelt Még több mint két hónap múlva kezdődik csak az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, de már valamennyi kiállítási terület előre „elkelt". A Hungexpo tájékoztatása szerint ez idáig a fogyasztási cikkek szakvásárára 35 ország 1200 kiállítója jelentkezett. Az őszi BNV 42 ezer négyzetméternyi területet foglal el, a hivatalos kiállítók sorában először mutatkoznak be mexikói, pakisztáni, laoszi, kambodzsai és iráni cégek. Így az őszi vásár újszerű vonása, hogy a fejlődő országok kiállítása minden eddiginél nagyobb lesz. A legnagyobb kiállítók a szovjetek, a jugoszlávok, az NSZK-beliek és az indiaiak. Egyébként a vásáron kiállított termékek egy része a különböző elárusítóhelyeken megvásárolható. A „Csináld magad!" nemzetközi barkács- és kiskertkiállításon — amelyet az őszi BNV-vel egy időben tartanak meg — főleg építészeti barkácsanyagokat, gépeket, építőeszközöket, kertészeti kisgépeket, vetőmagot, faiskolai termékeket, dísznövényeket láthatnak majd az érdeklődők. Ezek jó részét is a helyszínen megvásárolhatják. Az Interplayexpot immár harmadízben rendezik meg a kőbányai vásárközpontban, ugyancsak egyidejűleg a fogyasztási cikkek szakvásárával. A nagyszabású játékvásárra tíz országból 36 gyártócég érkezését várják. Hordják a szalmát Gond szokott lenni aratáskor, hogy a szalmabetakarítók nem érnek a kombájnok nyomába. Ha a tarlón ázik a szalma, romlik a minősége, és akadályozza a tarlóhántást. Az előrelátó gazdaságok nyomban az aratás után a szalmát is bálázzák, és a szérűre szállítják. Így tesznek a zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezetben is, ahol képünk készült. Uborhalermesztésl tanácskozás Fajtabemutatóval eavbekölött uborkatermesztési tanácskozást tartottak szerdán Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben. Elmondták, hogv az uborkasavanvításhóz. amelyhez csak az ipar évente 50—60 ezer tonna nversanvagot használ fék bővíthető a faitakínálat. öt úi hazai konzervipari és salátauborkára h£v+ák fel a résztvevők figyelmét a kutatók. Ezek köztermesztésbe vonásával csökkenthető a drága magbehozatal, ugyanakkor növelhetők a hozamok és javítható a minőség. A kecskeméti fajták alkalmazkodnak a hazai éghajlathoz, s ellenállóak a betegségekkel szemben. A tenvészkertben bemutatták azokat az elismerésre váró úi faitaielölte-v ket is. amelvek rövid tenyészideiűek. indáikon eevszerre fejlődnek az uborkáit, így gépi betakarításra is alkalmasak. Az intézetben kidolgozták az uborka vegvszeres gyomirtásának módját. Az eliárást a nag.•"• ;.ri uborkatermesztőknek javasolják. s ehhez rendelkezésükre bocsátják a kidolgozott technológiát is. (MTI)