Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-09 / 159. szám

8 Csütörtök, 1981. július 9. 11 tanácser Madarászok a természetvédelemért r Annyiban rossz. a cim, '..hogy a madarászt" sokan félreértik, legalábbis amit a megnevezés takar, sokan a madárf ogó-gyű j tő emberekkel azonosítják, akiknek azon túl, hogy egy-egy állatfajt közelebbről megismernek, tenyésztenek és nem utolsósorban kereskednek vele, nem sok közük van a természetvédelemhez. Arinál több viszont az egyre terebélyesedő mozgalom „katonáinak", akik a Magyar Madártani Egyesülethez tartoznak, s az ország minden megyéjében egyre inkább hallatják szavukat a természetvédelem egyik fontos területén. Szegeden a dr. Marián Miklós vezette csoport valójában előbb alakult, mint maga az egyesület. s tagjai, akik a legkülönbözőbb foglalkozási ágakban keresik kenyerüket, a .kazánfűtőtől a gyárigazgatóig, biológiatanártól vegyészkutatóig, egy cél érdekében dolgoznak. Hogy a természetvédelem nem csupán afféle széplelkck galambetető, madártáplá16 kedvenc időtöltése, hanem a tudományos élet számúra is értékes adatokat szolgáltató tevékenység, arra egyebek közt példa éppen szegediek indította Puszta és Tiscla folyóirat is, • amelyben a megfigyelések « redményeit publikálják. Bizonyára majd ezt is: feltérképeztük a tanácserdőt * A határőr barátságosan biccent s ezúttal igazoltatásra sem igen van szükség, annak ellenére, hogy alig pár száz méterre vajdasági parasztok permetezik a szőlőt Az ok, amely ekkora bizalmat adott a látogatóknak, hogy az erdőgazdaság terepjárójából szállnak ki. A terephez öltözött vendégeket Beliczay István erdőmérnök fogadja, s mint valami katonai bevetés előtt a parancsnok, rövid eligazítást tart. A lényeg: a terepjárás célja a határ menti tanácserdő feltérképezése. Kelebia mellett az országhatáron húzódó erdő húszegynéhány évekkel ezelőtti sebeket visel magán, de hogy ezek milyenek voltak a hajdani erőszakos beavatkozás idején, azt ma már csak sejteni lehet S az erdész szakavatott szeme segít a kívülálló tájékozódásában is. Éppen ezért izgalmas ez a terület: a természet begyógyította sebeit szakszerűbben fogalmazva, az erdő regenerálta önmagát Tölgyóriások, emeletmagas szilfa szálfák között az újra 6arjadt erdő megerősödött példányai jelzik az elpusztíthatatlan életerőt. Ha másért nem. már ezért is figyelemreméltó ez az erdőrészlet * — Amikor erdészhallgató voltam — mondja Beliczay István —, csak leírásban ismertük meg a tölgy—szil ligeterdőt Alig van Magyarországon, ahol eredeti szépségében és a legjellemzőbb növények együttélésével található meg. Ezt a megállapítást a szegedi madarászok, dr. Marián Miklós, dr. Kasza Ferenc, Bogdán István és Molnár Gyula mellé szegődött botanikusok, Kocsis Vilmosné és Szöllősi István a bejáráson a helyszíni vizsgálattal és növényhatározó segítségével is megerősítik. Jó két évtizede Európában elkezdtek pusztulni a szilfák. Mint kiderítették, vírus okozza a betegséget, amelyet szilfavésznek neveztek el. A tanácserdő hosszú idő óta érintetlen rengetegében is jó néhány — fiatalabb — kidőlt fa jelzi az erre is pusztító vész nyomát. • — Érdekes, hogy az idősebb példányoknak kutyabajuk — mondja Szöllősi István. — Feltételezzük, hogy az Idősebb fák reziszetensek a szilfavé3szel szemben — mondja az erdőmérnök. — S tervezzük, hogy ezt kísérlettel Igazoljuk, s amenynyiben így van, ezeket tekinthetjük a veszedelmes betegséggel ellenálló törzsanyagnak. Halad a kis csapat, nem törődve a térdig érő vizes fűvel, s szaporán kerülnek a naplóba a bejegyzések. Itt seregélyodú, amott harkályé, egerészölyvfészek a szemközti hatalmas fán, s feketerigó költ az alatta levő bokorban... A feltérképezés természetesen még csak elindult, s ezt afféle „felderítő repülésnek" lehetne nevezni, melynek végén a hangulatos erdészházban a szegedi madarászok és a kelebiai erdész, aki egyébként maga is a szegedi egyesület tagja, a Füvészkert biológusaival rövid értékelésre ülnek össze. A tanácserdő az Alföld egyik ritkaságszámba menő, természetes, ősi állapotokat idéző növényegyüttes. Ha semmi mást, csak a cönológia szempontjait nézzük, akkor is megérdemli, hogy így, ahogy van, fennmaradjon. De a további kutatások, a tudományos alapossággal végzett felmérés teljesebb képet adhat arról, mit is ér a kelebiai erdő. Ehhez viszont mielőbb védelem alá kell helyezni. A szegedi madarászok bejárása egy természetvédelmi javaslat előkészítésének nyitánya. Igriczi Zsigmond Hagyományok Tápén Gyékényszövés ' A hajdani tápai gyerek ^.gyékénybe születött". Apró, mászni is alig tudó még, amikor érti, mit beszélnek szülei a gyékényről. Ha szövés közben az ijan elszakadt, s az anya az összetoldáshoz ,a körülötte játszadozó Andriskától kért néhány szál selymet, Andriska megértette és segíteni is tudott. A gyerek két-három éves korában végzett először kenyérkereső munlcát: a selyemből ijant. sodrott Ezt a munkát a fiúk és a lányok egyaránt megtanulták, öt-hatéves korban kezdték el a szövést tanulni. A lányok alig várták, hogy édösszüléjük a főzéshez fogjon, máris beleültek az ijanok közé és döcögtették. Ahol több lány is született, ott általában az édesapa .iölőtött" az asztal lábára a legkisebbnek. A lányok ft—7 éves korukra olyan ügyesen Bzőtték a gyékényt, mint szüleik, nagyszüleik. Amíg a lányok szinte kivétel nélkül megtanultak szőni, a fiúk elsősorba® hámiztak, sodrottak, csak kevesebben szőttek. Szőni csak ott tanult meg a fiúgyerek, ghol nem született a családban lány. Pénzt csakis a szövött gyékényért fizettek a kofák. A lányok iskolahagyott korban akár férjhez is mehettek, mert munkájukkal képesek voltak fönntartani kis családjukat. Mivel azldőben több gyerek is született egyegy családban, ahogyan nőtt az Igényük, úgy szaporodott a munkáskéz is. Ekkor a hangsúly már átterelődött arra, hogy a feldolgozásra szánt nyers gyékényt ki szedje meg. A fiúgyermek sutytyó korában — 16—17 évesen — állt apja elé, hogy most már ő is elmenne gyékényt szedni. Tette, mert úgy volt vele. hogy csak attól kezdve nézhet a lányokra, netán a bálba is elmehet táncolni, ha tud; szünetben legurlthat egy lemonádos fröccsöt. sőt. ha időközben megtanult szépen kaszálni, rágyújthatott egy pipa dohányra ls. Az így felnőtt korba igyekvő „gyerököt" az apa vagy maga mellé vette bandatársnak, vagy bekomendálta valamelyik másik bandába. A banda szó ma lekicsinylő, csirkefogó. munkakerülő társaságot Jelent. Lehet. Am egykoron talán a mostani brigádba szerveződésnél ls többet mondott. Hiszen az arató a cséplő, vagy éppen a gyékényszedő banda tagjai egymásra voltak utalva. Ha valamelyikük „eldobta a kalapács nyelet", azaz — valami oknál fogva nem volt alkalmas arra, hogy továbbra is a bandában dolgozzon, annak, sőt családjának a jövő évi kenyere veszélyben forgott. Ugyanakkor rossz híre kerekedhetett az őt korábban befogadó bandának is. Legényembernek nagyon igyekeznie kellett, hogy az öreg. összeszokott bandatagok maguk között megtűrjék. Főleg akkor vigyáztak bandabéll helyükre, ha jó volt a lelőhelyük. Hogy egy legény kikkel és hova járt gyékényt szedni, az a lányok szemében sokat jelentett. „Jó gyékénybűi öröm vót dogozni." Am amíg a lányok — mint láttuk — igen korán férjhez mehettek volna, addig a legények csak „katonaüdő" után gondolhattak házasságra. A lányok a gyékénymunkák mellett megtanultak sütni. főzni, meszelni, mázolni, kenyeret sütni. Emellett a mezőgazdasági munkákban is részt tudtak vermi, sőt a evermeknevelésben is járatossá váltak, sőt a pénzt is tudták kezelni: takarékosan, okosan költekeztek a kevésből. A legénvek már regutakorukra egyedül is be tudták állítani az ekét tavaszi vagy őszi szántáshoz, tudtak kaszát választani a „bótosná", azt meg tudták kalapálni, fenni is. Mire a legénysorba serdült, apróbb paraszti tudományoknak is birományosa lett: értett az állatok gyógyításához, Jósolt a csillagok járásából, hogy milyen idő lesz másnap, vásározni ment. vett vagy eladott, a család szükségletelnek megfelelően. If i. Lele József Avar fazekasfalu Teljesen új fényt vetnek az avarok életére a Szekszárd külterületén feltárt avar kori fazekasfalu ezerszáz-ezerháromszáz éves leletei. A felszínre került gabonahombárok és fazekasműhelyek egyértelműen igazolják azt a feltevést, hogy az avarok nem minden csoportja folytatott nomád életmódot; a társadalmi munkamegosztás, rétegeződés olyan fokára jutottak, amikor a különböző mesterségeket, közöttük a kerámiakészítést már főfoglalkozásként gyakorolták. Művészeti könyvsorozatok Az év második felében több újdonsággal jelentkezik a Népművelési Propaganda Iroda. Tavaly József Attila születésének 75. évfordulója alkalmából adta közre a költőről készült fotókat tartalmazó kötetet, s a sorozat második részeként a napokban kerül forgalomba a Jókai Mórról készült összes fényképet közreadó könyv. A képek mellett a fotók keletkezésének történetét is Ismerteti a kiadvány. A sorozatban a tervek szerint ez évben Karinthy Frigyes fényképeit is közreadják. Nemrég szó érte a könyvkiadást, hogy nem követi elég rugalmasan a múzeumok programját, azaz a kiállításokhoz kapcsolódóan kevés művészeti album, mappa jelenik meg. A kritikát megszívlelve a Népművelési Propaganda Iroda a Szépművészeti Múzeummal együttműködve elkészítette a Rembrandt évszázada, valamint a XX. századi grafikák című mappát. E kiadványok a kiállítások húsz-húsz művének reprodukcióját tartalmazzák. Űjabb kötetékkel gyarapodik a Filmbarátok Kiskönyvtára könyvfüzér. A napokban két magyar rendezőről, — Bacsó Péterről és Kovács Andrásról — készített monográfia kerül a könyvesboltokba. s elhagyja a nyomdát az a két füzet, amely Ruttkai Éva és Latinovlts Zoltán művészi pályafutását ismerteti. Az NPI — színháztörténettel foglalkozó — szkénétéka sorozata a színházművészet nagyjainak állít emléket, s feldolgozza a magyar színházak világát. A Várkonyi Zoltán-kötet után az idén közreadják a Gellért Endréről, valamint a kaposvári színházról szóló műveket. 1881. Július 9-én és l«-én 20 órakor a Szegedi Ifjúsági Házhan, az AMATÖR SZÍNHÁZ keretében a Cvoci Burlesk Színház, prágai pnntomlmcsoport vendégjátéka. Belépőjegy: 20 Ft. Országos nagyvállalat, szegedi gyára pályázatot hirdet szállításvezetői munkakörre Pályázat feltélele: munkakör betöltéséhez szükséges vasúti-közúti tech. érettséRi. vagv felsőfokú szállítási szaktanfolyam. 5 éves gyakorlati idő. A pályázatot: fizetési, igény mealelölésével .TIR" i el igével, postafiók 152. lehet beküldeni. 1 Televíziós vilaműsor Beszédtéma — beszéljünk róla címmel havonta jelentkező vitaműsor indul útjára holnap, pénteken a televízió 2-es csatornáján. Mata János rendező és Balogh Mária• szerkesztő-műsorvezető új sorozatában nem a központi stúdió a vita helyszíne: a megyei művelődési központok adnak otthont a műsornak. Havonta más-más kulturális központ kapcsolódik be az adásokba, s a megyék legjellegzetesebb szakterületét képviselők, vezetők, beosztottak, gyárigazgatók, tszelnökök, szakmunkások mondják el véleményüket egy-egy témáról. Az első élő műsor Miskolcról, a Rónai Sándor Művelődési Központból jelentkezik. Vendégei a megye váJ rosaiban, községeiben a legkülönfélébb munkakörökben dolgoznak. Állattenyésztők, főorvos asszony, vezérigazgató és lakatos fejti ki gondolatait mindennapi életünk során észlelt esetek alapján a közérzetet befolyásoló jelenségekről. A szerkesztő elképzelései szerint a nézők is bekapcsolódhatnak majd a vltasorozatba. Levélben várják véleményüket a látottakról-hallottakról, s későbbi adásokban a levélírók is meghívót kaphatnak a művelődési házak vendégei sorába. A második adás színhelye a tervek szerint Győr lesz, augusztus 13-án. Kombájnok a közotakon Közlekedésük útvonalengedélyhez kötött Ezekben a napokban minden közúton megtalálhatók a legnagyobb méretű mezőgazdasági munkagépek, a' kombájnok, amint egyik gabonatáblától a másik felé haladnak. Mozgásuk akadályozza a közlekedést, de természetesen minden járművezető igyekszik segíteni őket. Az óriás méretű aratócséplők közúti forgalomban való részvételének azonban külön előírásai is vannak. A KRESZ kimondja, hogy olyan járművel, amelynek szélessége vagy magassága, illetve hosszúsága meghaladja a külön jogszabályban meghatározott méreteket, — így a 12 méter hosszúságot, a 4 méter magasságot, a 2,5 méter szélességet — csak az útügyi hatóság külön engedélyével, meghatározott útvonalon és ugyancsak megszabott feltételek megtartásával lehet részt venni a közúti közlekedésben. A mezőgazdasági nagyüzemek egyre nagyobb méretű és teljesítményű gépekkel végzik a rájuk háruló munkát, így napjainkban éppen a betakarítást. A méretkorlátozást meghaladó önjáró munkagépek, mint közlekedési eszközök, potenciális veszélyt jelentenek, hiszen például kikerülni is csak egészen lassan, esetenként az útpadkát is igénybe véve lehetséges azokat. A kombájnokat kerülő autósoknak, egyéb Járműveket vezetőknek be kell kalkulálniuk, hogy ezek a nagy gépek nehezen irányíthatók, vágószerkezetük — amely gyakran nagyobb méretű, mint maga a szilárd útburkolat szélessége — menet közben oldalirányban kissé kilenghet. nem tanácsos mellettük túlságosan közel elhaladni. A kombájnok vezetőinek ugyanakkor használniuk kell a sárga villogó figyelmeztető jelzőlámpát, s jelzőőröket is kell alkalmazni mellettük. A KPM Szegedi Közúti Igazgatósága, mint útügvi hatóság adja ki az útvona engedélyeket minden túlméretes járműre; az arató-cséplő gépekre is. A közút használatát kérelmező mezőgazdasági üzemek igényelt av igazgatóság soron kívül, de mindenképpen két napon belül elintézi, illetve megadja. A KPM útellenőrei azonban így is találkoztak engedély nélkül és szabálytalanul közlekedő mezőgazdasági nagygépekkel. Már az idei betakarítás kezdete óta is előfordult. hogy a munka sürgősségére hivatkozva, vagy a rendelkezés nem kellő ismerete miatt szabálytalanul közlekedtek arató-cséplőgépek a közutakon. A közös gazdaságok, nagyüzemek saiát gabonaföldieiken végezve a betalwirítással, minden bizonnyal a közeljövőben is útrakelnek, s besegítenek ott. ahol még több munka marad hátra az aratásból. Ezért is jó gondolni az üzemekben már előre arra, hogy a szükséges útvonalengedélyt időben kérjék meg gépeik részére a közúti igazgatóságtól, ahol kérésükre az írásos engedély mellett a szükséges információkat, közlekedésbiztonsági szempontokat is ismertetik velük. Autósok, figyelem! JŰMUS in-ÉN. PÉNTEKEN RENDKÍVÜLI VASAR! Csak egy napig! — Üléshuzatok — fejtámaszok — csomagtartók — gumiköpenyek 20% árengedménnyel vásárolhatók. VARJUK ÖNT IS NYITASTÖL ZÁRÁSIG a földszinti akcióterületen. SZÍTSD nagyáruház