Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-31 / 178. szám

Péntek, 1981. július 31. 3 A millenniumi ünnepségekre Budapesten, a Hősök terénél épült hidat az évek folyamán erős károsodások érték, s szükségessé vált felújítása. Az építők a terveknek megfelelő­en haladnak a munkával, s így várhatóan augusztus végére megindulhat a forgalom a felújított hídon Mg»ad a Durica A Duna árhulláma csü­törtökön délután Mohács tér­ségében tetőzött 810 centi­méter körüli vízszinttel. A jelzések szerint a péntekre virradó éjszaka elhagyja az országot, s így a folyó teljes magyarországi szakaszára ki­terjed az apadás. Csütörtökig egyébként az áradás tetőzése óta Dunaremeténél 124, Bu­dapestnél 118, Paksnál 41 centiméterrel csökkent a Duna vízállása. Csütörtök délelőtt megnyitották a bu­dai alsó rakpartot a forga­lomnak. Baktériumokkal! szúnyogok ellen Eredményes kísérletek A Növényvédelmi Kutató Intézetben új eljárással, vegyszer helyett „biológiai fegyverrel", speciális bakté­riumtörzzsel irtják a szú­nyogokat A külföldön már bevált módszer legfőbb elő­nye, hogy a baktérium kizá­rólag a szúnyogokra veszé­lyes, más rovart nem káro­sít, így a szúnyogirtáskor megelőzhetik a biológiai Egyre kevesebb föld marad parlagon A három évvel ezelőtt módosított földvédelmi tör­vény, amely a földhasználat korábbi hiányosságainak fel­számolására rendszabályokat helyezett kilátásba a vétők­kel szemben, bevált a gya­korlatban — ez derül ki a MÉM összesítéséből, amely a nyári állapot alapján azt vizsgálta, hogyan tettek ele­get művelési kötelezettsé­güknek a mezőgazdasági nagyüzemek, illetve a kis­termelők. A tapasztalatok kedvezőek? amíg a korábbi években a tavasz végén és a nyár ele­jén rendre ötvenezer hek­tárnyi terület maradt mű­veletlenül, addig az idén mindössze 8500 hektár ma­radt ki a művelésből vala­milyen — általában a gaz­daságot nem terhelő — ok miatt. Igaz, további 12 ezer hektáron sem folyt mező­gazdasági termelőmunka, eb­ben azonban az ár- és a bel­vizek a ludasak. Ezek az idén minden korábbinál hosszabban tartották fogsá­gukban a termőföldeket. A fennálló rendelkezések szerint a földek aranykorona értékének ezerszeres szorza­tát kellett megfizetnie an­nak a nagyüzemnek ame­lyik elhanyagolta a területet, és vetetlenül hagyta a föl­det. (Ez egy átlagos minő­ségű szántóterületnél egy hektáron 20 ezer forintot is jelentett.) Több üzemet az elmúlt egy-két evben meg­büntettek a művelési köte­lezettség elhanyagolása mi­att. de az adatok szerint nem ez vitte előre Igazan az ügyet. Az elmúlt időszakban egyes mezőgazdasági termé­nyek árának növelése nyo­mán a mezőgazdasági üze­mek a korábbinál nagyobb területre vetettek egyebek között cukorrépát, továbbá napraforgót. A fontos ipari növények részben a koráb­ban kihasználatlan terüle­tekre kerültek. Egyre jobban éreztetik hatásukat a nagy­szabású talajjavító munká­latok, ezekkel ugyanis visz­szaadják a földek korábbi termőértékét, és így a gaz. daságok ismét ezekre a terü­letekre irányítják a vetőgé­peket. A felmérés arról is ta­núskodik, hogy az idős em­berek egyre inkább képtele­nek megművelni területeiket. Az országban mintegy két­ezer hektárról állapították meg, hogy tulajdonosaik, művelőik, kezelőik idős ko­ruk miatt képtelenek eleget tenni a termőföld támasz­totta követelményeknek. Csökkentette viszont a kieső területet az, hogy az elha­gyott és korábban felszá­molt tanyákat, és azok kör­nyékét, ahonnan idős lakók a falvakba, illetve a váro­sokba költöztek, ismét be­kapcsolták a mezőgazdasági termelésbe. Űjabb ugrásszerű javulás­ra azonban a kieső területek ismételt felhasználásánál nem lehet számítani, hiszen többnyire rossz domborzati viszonyú és csekély termő­képességű talajokról és vi­dékekről van szó. Ezek csak fokozatos szakmai fejlesztő munkával kapcsolhatók be a termelésbe. egyensúly megbomlását. Az intézet eddigi vizsgálati eredményei kedvezőek. Hazánkban tizenöt fajta szúnyog kellemetlenkedik. A védekezés ellenül: gyakran gondot okoz, mert a jelen­leg ismert irtó vegyszerek nemcsak a szúnyogokat, ha­nem további csaknem 200 „ártatlan" rovarfajtát is el­pusztítanak. Többek között a levéltetvek fő ellenségét, a katicabogarat. Ráadásul a vizek védelmére hozott tör­vény szerint a vegyszeres szúnyogirtást a parttól csak 100 méterre lehet végezni, pedig a szúnyog „bölcsője" éppen ez a vízparti sáv. A H—14 elnevezésű baktéri­umtörzs viszont — éppen, mert csupán a szúnyogot pusztítja — a part közeié­ben is használható, és nem veszélyezteti a halak elesé­géül szolgáló többi rovart. Jelenleg laboratóriumban vizsgálják az emberre egyébként teljesen veszélyte­len H—14 hatásmechanizmu­sát. Négy szúnyogfajtánál már sikerrel próbálták ki. A végleges szúnyogölő bakté­rium kitenyésztéséhez, azon­ban még további vizsgálatok egész sora szükséges. Ha­sonló vizsgálatok folynak a Szovjetunióban és Bulgáriá­ban is. Az úi szúnyogölő beveté­sének ideje azonban még odébb van. hiszen nagyon szigorú egészségügyi ellenőr­zésre. és hatósági engedélye­zésre van szükség. Csak ez­után várható — két-három év múlva — próbáihatiák ki gyakorlatban a Balaton mel­lett és más vízpartokon. A rról tanácskozott a pártcsoport, mi­ként teljesítik tagjai kommunista kötelezettségeiket. Egy véleményen voltak mindaddig, amíg az egvik fiatalabb párttag értékeléséhez nem értek. Sok jó hangzott el róla: szorgalmasan dolgozik, a munkahelyi közösségbe jól beilleszkedik, társadalmi megbízatásának is eleget tesz. Ám ekkor valaki közbevetette: „Azért én mégsem mondanám., hogy a Pista min­den kötelezettségét teljesíti. Azt hiányolom, hogy politikai kérdésekben sohasem hal­lani a hangját, nem agitál." Az utolsó két szó hallatán többen fel­kapták a fejüket.v„Már miért kellene agi­tálnia? — jegyezte meg valaki meglepőd­ve. — Hiszen ma rtjár nem olyan időiket élünk..." S ettől kezdve a megbeszélés jó időre elkanyarodott korábban kiszabott medrétől. Élénk vita indult, melynek ten­gelyében az állt: vajon szükség van-e ma­napsáig az agitációra. el kell-e ezt várni a párttagoktól, avagy sem? Aligha állíthatnánk, hogy csupán az em­lített pártcsoportban léteznek ezzel kap­csolatban ellentétes felfogások. Elvileg persze nem szokás vitatni az agitáció lét­jogosultságát. hiszen a különböző szintű" pártszerveknél, vezetőségeknél többnyire léteznek az agitációval foglalkozó reszort­felelősök. titkárok, részlegek. De még az éves munkát átfogóan értékelő beszámoló taggyűléseken is többnyire mellőzik a szó­beli agitáció érdemi elemzését. Vagv pe­dig leszűkítik annak csoportos formáira, a pártnapokra, vitakörökre, és így tovább, és nem tér ki a személves, egyéni agitáció problémáira. Holott a személyes agitáció — termé­szetesen — a legkevésbé sem avult el. Ma is éppoly szükséges, elengedhetetlen ele­me a páirtmunkának. mint bármely ko­rábbi időszakban. Sőt. azt is mondhatnánk, hogy tulajdonképpen most. sokkal inkább 'ét-Zik a valóságban, a mindennapi gya­korlatban — és sokkal jobban, eredménye­sebben folyik —. mint ahogy azt az erről nemegyszer csupán semmitmondó fráziso­kat hangoztató különféle helyi összegezé­sekből vélni lehetne. A kérdés ugyanis az. mit értünk az agi­táció fogalmán. Hadd idézzünk fel ezzel kapcsolatban egy kissé régebbi esetet. Az egvik vállalati pártszervezet szokatlan módszert választott az agitáció hatékony­ságának felmérésére: a pártornkivüliek vé­leményét tudakolta meg erről. Hamarosan tapasztalniuk kellett, hogy ha azt kérdez­ték. agitálnak-e az ő környezetükben a párttagok, a túlnyomó többség tagadó vá­laszt adott, sőt némiképpen indignálódva tették hozzá: ugvan már miért is kellene itt agitálni?! De ha a kérdés úgy fogal­mazódott. hogy beszélgetnek-e velük a ci@ — ciciévcl párttagok politikai problémákról. és el­mondják-e azokban a véleményüket. a nagy többség igennel felelt, példákat is említve, kikkel milyen témákban folvt eszmecsere. Márpedig az agitációnak éppen ez a lé­nyege. Mint ahogy a XI. pártkongresszus határozata is megfogalmazta még annak idején: ennek a tevékenységnek, vagvis a politikai képviseletnek és terjesztésének ..leghatásosabb módja az aktív vélemény­csere a pártonkivüliekkel: ez lehetőséget nvúit a különböző nézetek szembesítésére, tisztázására, a marxista—leninista állás­pont meggyőző kifejtésére." Ez a tömör összefoglalás ma is érvényes módon kör­vonalazza az" agitációnak azt a korszerű értelmezését, melyben nemcsak az egyik fél jut szóhoz, amelyben véleménycsere folyik, szembesütnek az eltérő nézetek, mélyek vitában tisztázódnak, és ígv iut érvényre a valóságnak megfelelő, helyes álláspont. Azért Indokolt ezt hangsúlyozni, mert az agitációtól való húzódozás mögött nem­egyszer az „agitálás" régimódi és elavult értelmezése húzódik meg Az olvan gya­korlat ugyanis tényleg helytelen és káros lenne, hogv a kommunisták beszélnek, ma­gyaráznak. a pártonkívüliek pedig hall­gatták őket. A párt és a tömegek kapcso­latáról vallott felfogásunktól ez valóban mélységesen idegen. De az agitációt nem is szabad ily módon felfogni. Hiszen a munkatársi baráti, rokoni körben termé­szetszerűen merülnek fel politikai kérdé­sek. hangzanak el a nemzetközi, az orszá­gos vagy a helyi politikai eseményekkel kapcsolatos vélekedések. A kommunisták általában az ilyen eszmecseréken elmond­ják a párt álláspont iát kifejező vélemé­nyüket. érveiket is. Agitációs ..munkájuk" tehát a mindennapi politizálás természe­tes része. r­É ppen ebből adódóan az agitáció nem időszakos kampányfeladat, amelyre egy-egy jelentősebb politikai ese­mény alkalmából van csupán szükség. Nyilvánvaló, hogy az ilyen események fel­fokozzák a politikai érdeklődést a polé­mia elevenebbé válik, s így a kommunis­ták állásfoglalása, véleménynyilvánítása is gyakoribb és erőteljesebb. Ám a politi­ka a „csendesebb" periódusokban sem szó­iul ki a közérdeklődésből, már csak azért sem. mert a jelen körülmények között az ilyen „csendesség" csupán viszonylagos. Mindig adott tehát az agitációra a lehe­tőség. De fennáll szükségessége is. mivel a párt politikájának, határozatainak, törek­véseinek megismertetése, megmagyarázása, elfogadtatása állandó, sohasem szűnő fel­adat Gyenes László r Uj szőlő­fajták A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Kecskemét melletti Mathiász János te­lepén fokozatosan érnek az újonnan nemesített cseme­geszőlő hibridek. A legko­rábbiakat követően egy­mást váltva késő őszig hoz­nak termést a fajtajelöltek. Jó néhány közülük rezisz­tens. nem igényel permete­zést, étkezésre is alkalmas, bora is kitűnő. Sajátos a zamatuk, óriási, ropogós a bogyójuk. Némelyik hibrid kilós fürtöt nevel. Az ed-" digi nyolc fajta közül vala­mennyi állta a szigorú zsű­rizést, s elszaporításra vár. Munka- és tűz­védelmi verseny A szeged-algyői ÁFOR el­osztótelepen' munkavédelmi, biztonságtechnikai és tűzvé­delmi járőrversenyt rende­zett tegnap, csütörtökön az AFOR tiszántúli központja. A versenyen a három-három főből összetevődő 12 csapat­nak tűzoltási, balesetvédel­mi feladatokat kellett meg­oldania. majd különféle biz­tonságtechnikai hiányosságo­kat kellett felismerniük. Végeredményben az első he­lyezést a békéscsabai ÁFOR­telep raja szerezte meg. az algyői ÁFOR elosztótelep, s a szajoli bázistelep csapatai előtt. A vállalat az első há­rom csapat tagjait jutalom­ban részesítette, az első két csapat pedig továbbjutott a vállalati országos döntőbe, amely szeptember 1-én lesz Székesfehérváron. Propagandisták kitüntetése Áz ifjúsági mozgalomban hosszú időn át kiváló mun­kát végző propagandistákat tüntettek ki tegnap Szege­den, a KISZ Csongrád me­gyei bizottsága vezetőképző központjában. Az ünnepsé­gen — amelyen megjelent Kamenszky Péter, a megyei pártbizottság munkatársa és Turcsikné Süli Mária, a me­gyei KISZ-bizottság titkára — Kmetykó Lajos, a vezető­képző központ igazgatója kö­szöntötte a meghívottakat. Beszélt az elmúlt politikai képzési év tapasztalatairól, majd kiemelte: a jövőben méginkább számít az ifjúsá­gi szövetség a tapasztalt pro­pagandisták segítségére. Ez­után a kitüntetéseket adták át. A Magyar Kommunista Ifjúsági -Szövetség Kiváló Propagandistája plakettet kapta: Hévézi Tibor (FÉG), Makó), Katona Ferenc és Donáth Miklós (Szeged), Mé­rai József (Vásárhely) és Bihari Etelkar (Szegvár). Több éves hagyomány, hogy a politikai képzési év befejezésekor a fiatalok ne­velésében, az ifjúsági moz­galom történetének kutatá­sában kiemelkedő munkát j végző tanárokat, politikai I munkatársakat a megyei propagandista konferencián elismerésben részesitik. Te j­nap dr. Vezér Károly és eir. Szetei József (pártiskola), Bálint Jánosné (SZOTE) és Kiss Ferenc (Nevelési Ta­nácsadó Intézet) a vezető­képzésben kifejtett tevé­kenységéért, dr. Hegyi And­rás (JATE) az ifjúságmoz­galmi kutatásban elért ered­ményeiért és Szekeres Ferenc (Móra Ferenc Múzeum) a fiatalok szabadidős-tevékeny­ségének szervezéséért kapott elismerést. Kincsek, mikrofilmek Mikrofilm-laboratóriumot rendezett be Szekszárdon a Tolna megyei levéltár, hogy. iratkincseiről, muzeális érté­kű térképeiről, fényképeiről fotómásolatot készítsen. Így az értékes dokumentumokat nem kell kézbe venni — koptatni, törni —, ha szük­sége van rájuk a kutatóknak. I »

Next

/
Thumbnails
Contents