Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-15 / 164. szám

2 Szerda, 1981. július 15. 3 Tanácskozik a lengyel pártkongresszus (Folytatás áz 1. oldalról.) viszonnyal, és rámutatott, hogy a párt, mint eddig. ..továbbra ls kész együttmű­ködni ezzel az Igen hetero­gén szervezettel. mindig hajlandó szót érteni a Szo­lidaritás valóban munkásjel­legű irányzatával. Ebben azonban ott a határ, ahol véget ér a Szolidaritásnak, mint szakszervezetnek a te­vékenysége. s ahonnan azoknak a reakciós, szélső­séges csoportoknak a műkő­dése kezdődik, amelyek a Szolidaritásnak politikai pártjelleget, mégpedig a szocialista állammal szem­benálló pártjelleget kíván­ták adni. Ilyen irányban be­folyásolja a Szolidaritás egyes csoportjait a KOR, és a lengvel reakció több más csoportja. Az ilyen ten­denciák elleni harc köteles­' sége minden olyan párttag­nak. aki a Szolidaritásnak is tagja". Mint Kania rámutatott, „o szocializmus ellenségei a válságba vetik reménveiket. Mi a válság legyőzésére, ők kihasználására törekednek. A helyi hatalmi szervek megbénításának egész me­chanizmusa létezik már. az ellenfelek a legkülönfélébb módszereket használják a szocializmust védelmező emberekkel szemben. Ml ar­ra törekszünk, hogy a Szo­lidaritás pozitív szerepet játsszék az ország életében. Erre akkor van lehetőség, ha a Szolidaritáson belül a dolgozóknak elegendő ere­jűit lesz ahhoz, hogy meg­szabaduljanak a társadalmi rendünket veszélyeztető el. lenségea erőktől. Sajnos — tette hozzá — igen sok ok van az aggodalomra". A Szolidaritás túl hamar nyúlt a sztrájk eszközéhez, egyre inkább Igényt formál ma­gának arra. hogy beleszól­jon állami vezető káderek kiválasztásába, sőt a válla­latirányítási reformmal kap­csolatban olyan terveket szövöget. ..amelyek értelmé­ben a társadalmi tulajdon­ból csoporttulajdont csinál­na, » eaész vállalatokat ven­ne kezébe, ami gyakorlati­lag egyenértékű a helyi ha­talom megragadására való törekvéssel". — Az ellenforradalmi tö­rekvéseknek nincs esélyük Lengyelországban, az álla­mot nem lehet letéritenl a szocialista építés útiáróL Ugyanakkor a nehézségek ellenére folytatni kell a szo­cialista megújulást, együtt­működve mindenkivel, aki a nép javát akarja. Saját erőből kell leküzdeni a Len­gyelország szocialista fejlő­dését és a haza íüggetlen­séét fenyegető veszélyeket. Kulcskérdés e harcban, hogy a LEMP egysége a marxizmus—leninizmus alapján szilárduljon meg. — Olvan lesz Lengyelor­szág. amilyen a párt. Sem­mi sem határozza meg en­nél világosabban felelőssé­günket a nemzet és az ál­lam iránt. A pórt vezető szerepe nem alkotmányos kiváltság, hanem politikai kötelezettség, és a nemzet­nek tett szolgálat. Kania hangsúlyozta, hogy a pártnak kétfrontos ideolóü giul harcot kell folytatnia. Meg kell küzdenie a szo­ciáldemokrata eszmékkel, a revizionista es jobboldali opportunista nézetekkel, va­lamint azzal a dogmatikus konzervativizmussal, amely fékezni, vagy visszafordítani akarja a megújulás folya­matát. Gnzdasápi kérdésekről szólva Kania kiemelte: min. den eszközzel és minden erővel arra kell törekedni, hogy megszűnjék a termelés hanyatlása. A LEMP KB első titkára szerint a negatív irányzatok fő oka a nyersanyaghiány. Ennélfogva a párt felkéri a bányászokat, hogy vizsgálja­nak meg minden lehetősé­get. miként lehetne növelni — elsősorban — a szén és a réz kitermelését. A másik kulcskérdésről, az élelmiszer-termelésről szólva Kania bejelentette: e kongresszusnak lesz felada­ta. hogy tényleges elsőbbsé­get adjon a mezőgazdaság­Kádár János fogadta a Svéd Baloldali Párt-Kommunisták elnökét H Budapest (MTI) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára kedden, a KB székházá­ban fogadta Lars Wernert. a Svéd Baloldali Párt-Kommu­nisták elnökét, aki üdülésen tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón jelen volt Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Ura! W A megnyitó ülésen a küldöttek az Intcrna cionálét éneklik (Telefotó: CAF. MTI. KS) nak és az élelmiszeriparnak. El kell érni. hogy a mező­gazdasági termelés gazdasá­gos legyen érvényesüljön a parasztok anyagi érdekeltsé­ge. Másfelől növelni kell azt az ipari potenciált, amely a mezőgazdaság szá­mára termel. A kedvezőbb gazdasági feltételeknek a mezőgazdaság valamennyi szektorát érinteniük kell, ideértve az egyéni gazdál­kodókat is. Az első titkár ezután — az életszínvonal további esé­sének elkerülését szem előtt tartva — állást foglalt a be­ruházások korlátozása mel­lett. A most következő 1—3 éves Időszakban az erőfeszí­téseket a gyorsan átadható és gyorsan megtérülő beru­házásokra összpontosítják. Emellett a lengyel gazdaság élni fog azzal a lehetőség­gel. hogy az épülő beruhá­zásokban részt vegyenek a bennük érdekelt szocialista országok. A LEMP KB első- titkára állást foglalt a fogyasztói árak reformja mellett, még­pedig azzal, hogy az Intéz­kedések végrehajtásakor te. kintettel kell lenni az ala­csony jövedelmű, sokgyer­mekes családok helyzetére. Az árreform tervezete szé­les körű társadalmi vita tár­gya lesz. Beszámolója befejező, nemzetközi részében Kania rámutatott: a társadalmi­gazdasági válság minden eddiginél határozottabban domborította ki a lengvel külpolitika alapelveinek ér­vényességét. Ezek az elvek — barátság és szövetség a Szovjetunióval, a szocialista közösséghez tartozás, a Var­sói Szerződésben való rész­vétel. együttműködés a KGST-ben. szolidaritás a világ összes haladó erejével — változatlanok lesznek a jövőben is. Ami a Szovjetuniót Illeti, az első titkár kiemelte: ez az ország tettekkel bizonyí­totta. hogy érdekelt egy erős. baráti, szocialista Len­gyelország létezésében. A hozzá fűződő szövetségesi viszony a lengyel független­ség és biztonság legerősebb biztosítéka. „Aki ennek a szövetségnek ári az népi hazánk létalapját fenyegeti. Pártunk, amely e biztosíté­kot megteremtette, soha nem engedi meg senkinek, hogy megfossza őt ettől." A barátokhoz és a szövet­ségesekhez fűződő viszony általános problémájáról szólva Kania kifejtette: nem szándékokon és nyilatkoza­tokon múlik, van-e bizalom Lengyelország, a LEMP iránt. Ez mindenekelőtt a tettektől, a párt megerősíté­sét szolgáló következetes munkától, a szocialista építő munkára nehezedő veszé­lyek leküzdésétől függ. Ami a nyugat országainak a lengyelországi események­kel kapcsolatos magatartá­sát illeti. Stanislaw Kania megemlítette azokat. akik jól megértik, hogy csak a szocialista, a Varsói Szerző, déshez hű I-engyelország tehet hozzájárulást az euró­pai stabilizációhoz és egyen­súlyhoz. amelyen az egész kontinens biztonsága nyug­szik. Említést tett ugyanak­kor azokról ls. akik a „len­gyel kártyára" játszva pró­bálják módosítani a kiala­kult erőviszonyokat. majd hangoztatta: „Senkinek sem engedjük meg. hogy beavat­kozzék belügyeinkbe. ve­szélybe sodorja baráti és szövetségesi viszonyunkat a Szovjetunióval." Beszéde végén Kania re­ferátumának tő következte­tései között az alábbiakat említette: — Szülessék újjá a LEMP • marxizmus—leninizmus Jegyében, legyen a társadal­mi megállapodások, a szo­cialista megúihodás. egy­szersmind a szocializmus el­lenségeivel vívott politikai harc pártja; — Sürgősén Javítani kell az ellátáson, hozzá kell lát­ni a gazdasági reform beve­zetőiéhez El kell érni. Hógy Lengyelország önmagát élel­mezze: — Meg kell erősíteni az államot, hogy az eddiginél jobban szolgálja a nép ér. dekeit, védeni kell a társa­dalom és a köz rendlét. Végül az első titkár széles körű hazafias összefogást kért mindazoktól, akik a jó­zan ész és az állampolgári felelősségtudat jegyében ké­pcsek a népet és az államot megmenteni a katasztrófá­tól. s ezt az összefogást a történelem parancsának ne. vezte. Arra van szükség — mondotta —. hogy Lengyel­országban ..okosan folyta­tódjék a szocializmus építé­se". Viktor Grisin felszólalása Az SZKP küldöttségének vezetője. Viktor Grisin, a Politikai Bizottság tagja, a moszkvai várósi pártbizottság első titkára a LEMP kong­resszusán elhangzott beszé­dében a többi között kijelen­tette: — Kongresszusuk a szocia­lista Lengyelország számára nehéz időben ült össze. Szó volt itt arról, hogy a lengyel munkásosztály forradalmi vívmányalt halálos veszély fenyegeti, felhívások hang­zottak el arra, hogy határo­zottan kell cselekedni a szo­cializmus megszilárdítása ér­dekében. — A lengyelországi válsá­got illetően az SZKP állás­pontját tömören összegezte a LEMP Központi Bizottságá­hoz június 5-én intézett levél. Az volt a véleményünk s ma is az. hogy a lengyel kommu­nistáknak, Lengyelország dol­gozó népének kell kivezetnie az országot a válságból. Pár­tunk s a szovjet emberek azonban nem maradhatnak közömbösek, ha egy testvéri szocialista országban a szo­cializmus sorsáról van szó. Nem a szovjet emberek szo­kásához lenne Illő, ha baj­ban hagynánk barátainkat, szövetségeseinket Erről nyi­latkozott teljes tekintéllyel Leonyid Brezsnyev az SZKP XXVI. kongresszusán. Az ilyen internacionalista álláspont jelentősége annál is nagyobb, mert Lengyelország az imperializmus tömeges méretű politikai és ideológi­ai nyomásának célpontja lett. A szocializmus országon be­lüli ellenségei s azok, akik külföldről irányítják őket. a r.éphatalom megdöntésére tö­rekedve a Lengyel Egyesült Munkáspártra összpontosít­ják a fő csapást — A szocializmus Lengyel­országnak mindenekelőtt megadta az állam független­ségének és szuverenitásának biztosítékát, a területi prob­léma végleges rendezését. Lengyelország határait a Var­sói Szerződés tagállamainak egyesített ereje megbízható­an garantálja. — A szocializmus másik hatalmas vívmánya az ország forradalmi átalakulása lett. A néphatalom mindörökre végzett az osztályelnyomás­sal, létrehozta az alapvető termelőeszközök társadalmi tulajdonát. Lengyelországot a világ első tíz ipari hatalma közé vezette, biztosította a dolgozók életszínvonalának emelkedését. — Természetesen az a tény. hogy elismerjük a szocializ­mus vívmányait, nem jelenti azt, hogy igazoljuk az elkö­vetett hibákat. Amint az ma már világosan látható, sok hiba abból származott, hogy az előző vezetés eltért a párt tevékenységének lenini elvei­től. A lengyel kommunisták képesek arra, hogy helyreál­lítsák a párt tekintélyét a társadalomban, visszaszerez­zék a nép bizalmát A szovjet—lengyel kapcso­latokról szólva Grisin kije­lentette: a két országot ösz­szefüzi a szoros, egyenjogú együttműködés, amely a gaz­daságban, a politikában, a kultúrában és más területe­ken alakult ki. A szovjet kő­olaj, földgáz, vasérc, gyapot, fűrészáru s a többi — a len­gyel gazdaság számára lét­fontosságú — áru továbbra is szünet nélkül szállításra ke­rül, a világpiaci sílntnél ala­csonyabb árakon. A Szovjet­unió ezen felül nagy összegű pénzügyi segítséget is nyúj­tott Lengyelországnak. Grisin külön aláhúzta, hogy az Egyesült Államok globá­lis stratégiájában megvan a szerepe a lengyel válság ki­használásának. Most. amikor a nemzetközi helyzet élező­dik, a szocialista országok népei tovább erősítik a béke megőrzéséért, a nukleáris há­ború fenyegetése ellen ví­vott harcukat — hangoztatta Viktor Grisin, az SZKP kül­döttségének vezetője. Az OBI és a Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata 0 Budapest (MTI) • Az Országos Béketanics és a Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozatot tett közzé a nemzetközi cipru­si szolidaritási hét alkal­mából. 1081. július 15—21. a cip­rusi néppel vállalt szolidari­tás nemzetközi hete egybe­esik a jobboldali államcsíny és a török csapatoknak a szi­getország ellen elkövetett in­váziója 7. évfordulójával. Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizott­ság az elmúlt évek során következetesen kifejezésre juttatta a ciprusi néppel vál­lalt cselekvő szolidaritását. Bekapcsolódott abba a széles körű nemzetközi mozgalom­ba. amely nemcsak az euró­pai népeknek . a kontinens békéjéért és biztonságáért, hanem a világ békéjéért folytatott küzdelmétől is el­választhatatlannak tekinti a Ciprusi Köztársaság sorsát. Az Országos Béketanáos és a Magyar Szolidaritási Bi­zottság őszinte- aggodalom­mal állapítja meg — han­goztatja a nyilatkozat —, hogy az ENSZ által elfoga­dott. a kérdés megoldására vonatkozó számos határo­zat, valamint a világ haladó közvéleményének egyre nö­vekvő követelése ellenére sem történt előrehaladás a ciprusi probléma igazságos rendezése, a Ciprusi Köz­társaság függetlenségének, szuverenitásának és terüle­ti integritásának visszaál­lítása érdekében. Kifejezve szolidaritásunkat a ciprusi nép küzdelmével, sürgetjük olyan egyezmény létrehozását, amely az ENSZ vonatkozó határozatainak fi­gyelembe vételével garan­tálja az ország függetlensé­gét. szuverenitását, területi integritását, el nem kötele­zett politikájának folytatá­sát. Követeljük a Cipruson levő katonai támaszpontok megszüntetését, a szigetor­szágban állomásozó külföldi haderők visszavonását, az ország demilltarlzálását. a menekült görög és török ciprióták jogainak elisme­rését. Elítéljük a NATO azon kísérleteit, melyek a sziget végleges kettészakitására, a NATO ciprusi katonai je­lenlétének tőrvényesítéséra t irányulnak. Meggyőződésünk, hogy a ' 'nemzetközi ciprusi szolida­ritási hét demonstrációi hoz­zájárulnak a ciprusi nép igazságos harcával vállalt nemzetközi szolidaritás to­vábbi erősödéséhez, es a ciprusi kérdés mielőbbi igazé ságos rendezéséhez. SZKP—PKP ESZMECSERE Kedden a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának székházá­ban Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára és Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára megbeszéléseket folytatott Alvaro Cunhallal, a Portugál Kommunista Párt főtitkárával. MEGHALT BORISZ POLEVOJ Hosszú, súlyos betegség után, július 12-én, 74 éves korában elhunyt Borisz Po­levoj, a Magyarországon is jól ismert kiváló szovjet író, a nemzetközi békemozgalom ismert személyisége, a Szov­jet Írószövetség titkára. Ha­láláról az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége és a Minisz­tertanács adott kl gyászje­lentést, amelyet a szovjet párt- és állami vezetők, élü­kön Leonyid Brezsnyevvel, valamint az irodalmi élet ismert képviselői írtak alá. ESKÜTÉTELEK A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1957. évi 22. sz. törvényerejű rendelet alap­ján hozzájárult Szobonya Észternek, a Miasszonyunk­ról nevezett iskolanővérek női szerzetesrend tartomány­főnöknőjévé történő kine­vezéséhez. A tartományfő­nöknő kedden Tíautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke előtt esküt tett a Magyar Népköztársa­ság alkotmányára. Az eskü­tételen részt vett Miklói Imre államtitkár, az Álla­mi Egyházügyi Hivatal el­nöke és Ijjas József kalo­csai érsek. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bakos La­josnak, a Magyar Izraeliták Országos Képviselete alel­nökévé és a budapesti iz­raelita hitközség elnökhe­lyettesévé történő megvá­lasztásához az 1957. évi 22. sz. törvényerejű rendelet alapján hozzájárult. Bakos Lajos kedden Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke előtt esküt tett a Magyar Népköztársaság al­kotmányára. Az eskütételen részt vett* Miklós Imre, va­lamint Héber Imre, a Ma­gyar Izraeliták Országos Képviselete elnöke. FOGADÁS A FRANCIA NEMZETI ÜNNEP ALKALMABÓL Jacques Lecompt, a Fran­cia Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából kedden fogadást adott rezidenciá­ján. A fogadáson részt vett Pozsgay Imre művelődési miniszter, Szentágothai Já­nos, az MTA elnöke. Jelen volt a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos ve­zetője és tagja is. BEGIN KORMÁNYALAKÍTÁSI MEGBÍZATÁSA Jichak Navon izraeli ál­lamfő kedden bejelentette, hogy Menahem Begint kéri fel az új kormány megala­kítására. Navön szerda dél­előttre magához hivatta Be­gint, hogy hivatalosan kö­zölje vele a megbízatást

Next

/
Thumbnails
Contents