Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-15 / 164. szám

M S Z v ? SZ E G E D -VÁ ROS I BIZOTTSÁGÁNAK lAP JA; 71. évfolyam 164. szám 1981. július 15. szerda Ara: 1,40 forint Magyar-görög tárgyalások Athénban Megkezdődött a Lengyel Egyesül Munkáspárt kongresszusa Varsóban kedden reggel 9 órakor munkaülést kezdett a lengyel Egyesült. Munkáspárt IX., rendkívüli kongresszusa. A munkaülést -Stanislaw Kania, a KB első titkára nyitotta meg. A tanácskozáson, amelyen kizárólag a kongresszusi küldöttek vettek részt, ügyrendi kérdésekről volt szó. Délben a varsói Tudomány és Kultúra Palotájának kongresszusi termében megnyílt a Lengyel Egyesült Munkáspárt kilencedik, rendkívüli kongresszusa. A küldöttek elénekelték a lengyel himnuszt, maid az Internacionálé! A Lengyel Egyesült Munkáspárt kilencedik, rendkívüli kongresszusán Stanislaw Kaniának, a KB első titkárának referátumát követően megkezdődött a beszámoló vitája. A kongresszuson jelen levő külföldi delegációk vezetői közül elsőként. Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, a szovjet küldöttség vezetője szólalt fel. (Beszédét lapunk 2. oldalán ismertetjük.) A délelőtti munkaülésen egyébként a küldöttek mégválasztották a kongresszua elnökségét, titkárságát és egyéb munkaszerveit. A küldötteknek azonban nem sikerült megállapodniuk a Központi Bizottság első titkára megválasztásának módjában és idejében. A LEMP kongresszusára meghívott testvérpártok, közöttük az SZKP és az MSZMP küldöttségei kedden délelőtt Varsóban megkoszorúzták az Ismeretlen katona sírját és a' Lengyelország felszabadításáért vívott' harcokban elesett szovjet hősök emlékművét. Az Ismeretlen katona sírjánál a küldöttségvezetők — közöttük Havasi Ferenc, az MSZMP PB tagja, a KB titkára — beírták nevüket az emlékkönyvbe. Este befejeződött a LEMP kilencedik, rendkívüli kongresszusának első munkanapja. A kongresszus ma, szerdán reggel zárt üléssel folytatja munkáját. Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a Lázár György miniszterelnök vezette magyar és Georgiosz Rallisz miniszterelnök vezette görög küldöttség között. (Telefotó: KS) Lázár György, a Minisztertanács elnöke, aki Georgiosz Rallisz görög miniszterelnök meghívására hétfőn este érkezett Athénba, kedden délelőtt megkezdte hivatalos programját. Először a főváros centrumában levő Szintagma (Alkotmány) térre hajtatott, ahol koszorút helyezett el az Ismeretlen katona emlékművén. Az ünnepélyes aktus után a külügyminisztérium épületében mggkéfcdődtek" a hiváfalos ma-' gyar—görög kormányfői tárgyalások. A két miniszterelnök először rövid négyszemközti megbeszélést tartott. Lázár György és Georgisz Rallisz félórás négyszemközti megbeszélése után a plenáris tárgyaláson a két kormányfőn kívül Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Juhász Ádám ipari minisztériumi államtitkár. Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és Dobos István athéni magyar nagykövet, illetve Arisztidisz Kalancakosz kereskedelmi miniszter, Georgiosz Szufliasz együttműködési minisztériumi államtitkár, Theoharisz Rendisz külügyminisztériumi államtitkár, Lazarosz Mihail ipari és energiaügyi államtitkár, valamint Szpirosz Hriszoszpathisz, Görögország budapesti nagykövete vett részt. A mindvégig szívélyes, őszinte légkörű tárgyaláson országaink kétoldalú kapcsolataival foglalkozva leszögezték: a magyar—görög viszony jó példája annak, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű és különböző szövetségi rendszerhez tartozó országok is egyetérthetnek a nemzetközi helyzet számos alapkérdésében és együttműködhetnek a politikai, a gazdasági és a kulturális élet számos területén. A tárgyalófelek megállapították, hogy a politikai kapcsolatok zavartalanul fejlődnek. Fő figyelmüket a gazdasági kapcsolatokra fordították. Egyetértettek abban, hogy noha a kétoldalú kereskedelmi forgalomnak a 70-es évek második felében elért dinamikus fejlődése tavaly megtorpant, idén pedig visszaesésével kell számolni, ez remélhetően csak átmeneti csökkenés és meg lehet találni mind az árucserében, mind a kooperációkban azokat a területeket újabb hatékonyabb módszereket, amelyek révén Görögország közös piaci tagsága mellett is mindkét ország érdekeinek megfelelően bővíthetők a magyar—görög gazdasági kapcsolatok. Ezek konkrétabb lehetőségeiről, formáiról a magyar miniszterelnök kíséretében levő személyiségek a nap folyamán közvetlenül is tárgyaltak görög partnereikkel. Az MTI tudósítójának értesülése szerint a magyar küldöttség igen hasznosnak tartaná magyar—görög gazdasági, ipari és műszaki vegyes bizottság létrehozását, mivel az államközi kapcsolatoknak ez a formája általában igen jó keretet teremt a mindkét fél számára kölcsönösen előnyös együttműködésre. A keddi tárgyalások befejeztével Lázár György a magyar nagykövetségen találkozott a görögországi magyar kolónia képviselőivel, majd megtekintette az Akrcpoliszt. Georgiosz Rallisz görög miniszterelnök este díszvacsorát adott- Lázár György tiszteletére. A kormányfői tárgyalások ma. szerdán folytatódnak. (MTI) Stanislaw Kania terjesztette elő a Központi Bizottság referátumát Stanislaw Kania, a Központi Bizottság első titkára mintegy háromórás beszédben előterjesztette a Központi Bizottság referátumát. Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy közeleg Lengyelország újjászületésének 37. évfordulója, a az elmúlt három és fél évtizedben olyan eredmények szúlettek, amelyekre a jelenlegi nehézségekből való kiút keresésében építeni lehet. Megnyílt a pedagógiai nyári egyetem II személyiség kiteljesítése Társadalmi fejlődésünknek olyan szakaszába érkeztünk, amikor mind több szó esik az emberi tényező megnövekedett szereperöl, a benne rejlő tartalékokról. A gazdasági élet mellett kiemelkedő nevelési feladattá vált a társadalom minden egyes tagja személyiségének kifejlesztése, az emberekben lévő potenciális lehetőségek kibontakoztatása. Ez egyszerre feltétele és záloga az egyéni boldogságnak, a társadalom boldogulásának. Nem véletlen hát, hogy a tegnap délelőtt az MTA Szegedi Biológiai Központjában megnyílt XVIII. pedagógiai nyári egyetem témájául a képességfejlesztés és tehetséggondozás összetett problémáját választotta. Több mint háromszáz pedagógus érkezett a szegedi nyári egyetem idei kurzusára, 40 százalékuk már nem először hallgatja a kiváló szakemberek előadásait, 20 százalékuk már többször járt e továbbképző fórumon. Pusztán ez a tény is bizonyítja. az intézmény életképességét. Közel két évtizede vállalja föl ez a fórum a magyar pedagógusok magas szintű továbbképzését olyan témakörökben, melyeknek részint tudományos, részint közoktatáspolitikai, részint az iskolai oktatás-nevelés gyakorlati szempontjából különös jelentősége és aktualitása van. A pedagógia és a társtudományok úi tudományos eredményeinek sokaságát közvetítették a résztvevő hallgatóságon át a pedagógusok tízezreinek. Fontos szolgálatnak tekintik a Pedagógusok a hallgatóság soraiban szervezők ezt a továbbképző fórumot, jelentős társadalmi értéknek a nyomában kibontakozó színvonalasabb munkát. A nyári egyetem hallgatói, — a pedagógiai, pszichológiai, a nevelést érintő szociológiai, biológiai kultúra terjesztésének jelentős képviselői. Többek között ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg tizennyolcadik kurzusát kezdő nyári egyetemet dr. Ágoston György, i neveléstudományok doktora, a JATE tanszékvezető egyetemi tanára, az intézmény igazgatója. A megnyitó ünnepségen ott volt dr. Sebe János, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára. Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese, Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese. A nyitóelőadást dr. Ádám György akadémikus, egyetemi tanár, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke tartotta A személyiség pszichofiziológiája címmel, maj d dr. Lénárd Ferenc főiskolai tanár, a pszichológiai tudományok doktora a képességfejlesztés és tehetséggondozás problémáit foglalta össze. A XVIII. TIT szegedi peiagógiai nyári egyetem júius 21-ig tartó programsorozatában az előadások mellett a résztvevők megismerkednek Szeged és Csongrád megye nevezetességeivel. megtekintik a Szegedi Ünnepi Hetek kulturális rendezvényeit Jelenleg azonban — mondotta — „heves ideológiai és politikai osztályharc folyik a hatalomért, országunk arculatáért, helyéért és orientációjáért a nemzetközi küzdőtéren. Szaporodnak az ellenforradalmi jelenségek, szélesedik a gazdasági válság, lazul a közfegyelem, s mindez az állam létét veszélyezteti, s napirendre tűzi a nemzet megmentésének feladatát", „Ezt az állapotot haladéktalanul meg kell változtatnunk, el kell hárítanunk a veszélyeket, s az országot az eredményes szocialista fejlődés útjára kell vezetnünk" — hangsúlyozta Kania, majd emlékeztetett arra, hogy a népi Lengyelország nem először él át politikai megrázkódtatásokat, amelyeket az esetek többségében „az állam vezetésének hibái okoztak". Elemezte a múlt nyáron kirobbant válságot, és helyesnek mondta, hogy a párt már a társadalmi konfliktus legélesebb szakaszában megértette: „Nem a szocializmus, hanem annak torzulásai ellen" tiltakoztak az emberek. A válság fő okának azt az ellentmondást nevezte, „amely a 70-es években keletkezett és egyre mélyült a rohamosan fejlődő termelőerők, másrészt a változatlan vezetési és gazdaságirányítási rendszer között". Az ország mértéktelenül eladósodott, túltengtek a beruházások, csökkent a nemzeti jövedelem, a piacon nagyarányú egyensúlyhiány, a gazdasági életben nagyméretű infláció keletkezett. Mindehhez hozzájárult még az élelmiszerkészleteket csökkentő hibás mezőgazdasági politika. Ezen a talajon alakult ki a társadalom elégedetlensége, amelyet kihasználtak a szocializmus ellenségei, többek között az olyan csoportosulások, mint a KOR és a Független Lengyelország Konföderációja. Tevékenységüket nyugati felforgató központok is támogatták. A pártban, annak vezető szerveiben megsértették a lenini elveket és a demokráciát. A múlt nyári eseményeket. követően jelentős személyi változások történtek, egyben megkezdődött a párt és az állami szervek hibás működési mechanizmusainak kiküszöbölése, a szocializmus alapvető értékeinek helyreállítása. Ezt a Központi Bizottság VI. plénumán a szocialista megújulásról elfogadott program tartalmazza, amely a mélyreható gazdasági válság leküzdését, a szocialista demokrácia fejlesztését — végső soron a párt vezető szerepének megszilárdítását tűz*, te ki qélul. Kania emlékeztetett, arra. hogy ezt az irányvonalat az országban széles körben támogatják, így a két szövetséges párt és a fegyveres erők is. Felidézte Leonyid Brezsnyev nek az SZKP XXVI. kongresszusán elhangzott szavait, amelyek szerint a lengyelországi események ismételten bizonyítják, milyen fontos a párt, annak vezető szerepe szempontjából a tömegek meghallgatása, a bürokratizmus, a voluntarizmis minden megnyilvánulásával szembeni határozott fellépés. A Lengyel Egyesült. Munkáspárt „mindent megtesz annak érdekében, hoRy viszszaszerezze a párt és a néphatalom iránti bizalmat" — hangsúlyozta Kania. Kalandorságnak nevezte az összes olyan megnyilvánulást, amely a konfliktusok tárgyalásos, az állam szocialista jellegét figyelembe vevő megoldási módja ellen irányul. A párt marxista—leninista jellegét erősítő tevékenységben, a szocialista megújulás védelmezésében „a társadalom minden osztályában és csoportjában szövetségeseket keresünk. A párt számára most és a jövőben is a lengyel munkásosztály marad a fő támasz". A szakszervezetekről szólva Kania hangoztatta, hogy a párt megpróbált erőfeszítéseket tenni a szakszervezeti mozgalom politikai széthullásának megakadályozására — „de sajnos, ezen erőfeszítések mérlege nem adhat okot derűlátásra". A szakszervezeteket a párt úgy kezeli, „mint az államirányítástól független, a dolgozók szociális érdekeit képviselő, a bürokrata, technokrata torzulásokat, elhárító szervezeteket". Ezzel kapcsolatban kijelentette: a párt örül annak, hogy az ágazati szakszervezetek kezdik visszaszerezni befolyásukat a dolgozók körében. Ezután részletesen foglalkozott a Szolidaritáshoz való (Folytatás a 2. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!