Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-14 / 138. szám

2 Vasárnap, 1981. ftínhrs H: Közös közlemény (Folytatás az 1. oldalról.) épitó- és épitőanyagipar, kis­és közepes feldolgozó ipar. Tárgyaltak az együttműkö­dés sokoldalú kiszélesítésé­nek további lehetőségeiről, a nigériai falu villamosítási programban és az új szövet, ségi főváros. Abuja felépíté­sében való magyar részvétel­ről, nigériai szakemberek képzéséről és a kölcsönösen előnyös feltételek alapján való magyar részvételről ni­gériai közös vállalkozósok­ban. Különösen fontosnak minősítették a magyar szak­értelem és technológia átadá­sát a nigériai félnek. A két fél nagy figyelmet szentelt a jelenlégi nemzetkö­zi helyzetnek. Kifejezték ag­godalmukat a nemzetközi fe­szültség növekedése miatt, amely súlyosan kockáztatja és veszélyezteti a nemzetkö­zi békét. Ezért a két vezető nyomatékosan hangsúlyozta az enyhülés fenntartásának és megszilárdításának szüksé­geseégét azzal, hogy azt ka­tonai térre is ki kell terjesz­teni. Mindkét államfő egyetér­tett abban, hogy az európai biztonság és együttműködés légkörének fenntartása fon­tos tényező a világ biztonsá­ga megszilárdításának folya­matában. Ebben az össze­függésben hangsúlyozták a helsinki európai biztonsági és együttműködési konferencia Záróokmánya végrehajtásá­nak szükségességét. Támoga­tásukról biztosították az eu­rópai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó kon­ferencia összhí vására irá­nyuló kezdeményezést. A két fél megelégedését fe­jezte ki a Zimbabwei Haza­fias Front győzelme felett. Méltatták a namíbiai nép egyedüli és törvényes kép­viselője, a SWAPO sikerét a fajüldöző rezsim elleni harc­ban. Határozottan elítélték az Angola és Mozambik el­leni dél-afrikai fegyveres tá­madásokat. Teljes támogatá­sukról biztosították a front­országokat. A két elnök aggodalmát és felháborodását fejezte ki Af­rika déli részének megoldat­lan helyzete miatt. Mélysé­gesen elégedetlenek a közel­múltban Genfben tartott Na­míbia-értekezlet kudarca mi­att és élesen elítélték a faj­üldöző dél-afrikai rendszer-; nek a független afrikai or­szágok elleni sorozatos ka­tonai támadásait. Rámutat­tak arra, hogy a fajüldöző rendszer vakmerő és felelőt­len akciói tovább veszélyez­tetik Afrika déli részének békéjét. A közel-keleti helyzet vo­natkozásában a két elnök újra megerősítette, hogy igazságos és tartós megoldás nem érhető el a palesztin nép nemzeti jogainak érvé­nyesítése és az izraeli csa­patoknak valamennyi meg­szállt arab területről történő visszavonása nélkül, beleért­ve Jeruzsálemet is. A két flnök elítélte a térség és a világ békéjét és biztonságát egyaránt veszelyeztető folya­matos és erősödő izraeli ag­ressziókat. A két államfő támogatja az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánítását. Méltatták a fejlődő orszá­gok erőfeszítéseit egy új nem­zetközi gazdasági rend kiala­kításáért. Sajnálkozásukat fe­lezték ki, hogy az ENSZ-köz­gyűlés XI., a világgazdaság kérdéseivel foglalkozó rend­kívüli ülésszaka, nem hozott kielégítő eredményeket. Meg­győződésük, hogy napjaink­ban széles körű nemzetközi együttműködés új korszakára van szükség ahhoz, hogy ja­vuljon a népek életszínvo­nala, hogy felszámolják a társadalmi elmaradottságot, valamint az emberiség több­ségét sújtó nyomort, és meg­védjék a nemzetközi békét. Az elnökök elégedetten méltatták az érintett kérdé­sekben kialakult nézetazo­nosságot és a megbeszélése­ket jellemző baráti egyetér­tés és kölcsönös bizalom lég­körét. Alhadzsi Shehu Shagari, a Nigériai Szövetségi Köztár­saság elnöke köszönetét fe­jezte ki Losonczi Pálnak, a magyar kormánynak és a magyar népnek azért a me­leg fogadtatásért és vendég­szeretetért, amelyben őt és kíséretét részesítették, meg­hívta a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nökét. hogy egy kölcsönösen megfelelő időpontban tegyen látogatást Nigériában. A meghívást örömmel elfogad­ták. Készült Budapesten, 1981. június 13-án. ALHADZSI SHEHU SHAGARI. a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnöke LOSONCZI PAL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke A hét 3 kérdése I. Milyen új tényezők jellemzik a lengyelországi helyzetet? A súlyos politikai, gazda­sági és társadalmi válsággal küzdő Lengyelország életé­ben fontos fejleményeket hozott az elmúlt hét. A Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának II. plénumán megvitatták a párt Politikai Bizottságá­nak jelentését, a vitában felszólalók állást foglaltak a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak a LEMP KB-hez inté­zett levelével kapcsolatban, a levélben megfogalmazott elvtársi figyelmeztetés és marxista—leninista helyzet­elemzés ügyében. Ami a szovjet párt leve­lét illeti, hangsúlyosan szólt arról, hogy a szocializmust Lengyelországban fenyegető rendkívül súlyos veszély RÁDIÓTELEX Palme-bizoftsá g PARTMUNKASOK A SZOVJETUNIÓBAN Az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására Pé­ter Jánosnak, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesé­nek vezetésével június 8— 13. között magyar pártmun­kásküldöttség tartózkodott a Szovjetunióban. A küldött­ség — amelynek tagja volt Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára is — különböző szintű szovjet pártszerveknél és pártszer­vezeteknél tanulmányozta a pártirányítás, pártellenőrzés és a pártmunka tervezésé­nek tapasztalatait, megbeszé­léseket folytatott Nyikolaj Petrovicsevvel, az SZKP KB tagjával a pártszervezési osztály vezetőjének első he­lyettesével. ROMÁNIAI LÁTOGATÁS Pálos Tamással, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesé­vel az élen június 9—13. kö­zött a Román Kommunista Pórt Központi Bizottsága meghívására magyar párt­munkásküldöttség tett láto­gatást Romániában. A dele­gációt, amely az RKP-nak a nemzetközi propagandában kifejtett tevékenységét tanul­mányozta, fogadta Ilié Ra­dulescu, a Központi Bizott­ság titkára. BANISZADR ELTŰNT Kiéleződött a hatalmi harc Iránban azóta, hogy Kho­meini ajatollah, az ország vallási vezetője leváltotta a hadsereg-főparancsnoki tiszt­ségről Abol Hasszan Bani­szadr elnököt. Baniszadr gyakorlatilag „féliUegalitás­ba" vonult. Ismeretlen he­lyen tartózkodik, és feltehe­tőleg ott várja ki, hogy kide­rüljön, milyen erőkre szá­míthat maga mögött. Leszerelés, biztonság # Moszkva (MTI) Szombaton reggel Moszk­vában megkezdte tanácsko­zásait az úgynevezett Pal­me-bizottság, a leszerelés és a biztonság kérdéseivel fog­lalkozó független nemzetközi bizottság. Olof Palme volt svéd miniszterelnök, aki a múlt év szeptemberében megalakította a tekintélyes politikusokból álló nemzet­közi testületet, elmondotta, hogy a moszkvai kétnapos megbeszélés napirendjén el­sősorban a rakétaelhárító ra­kétarendszerek kérdése és a tegyverzetkorlátozás és a le­szerelés ellenőrzésének prob­lémája áll. A bizottság szak­értők bevonásával tanácsko­zik és tapasztalatairól a tervek szerint az ENSZ-köz­gyűlés jövőre összeülő rend­kívüli leszerelési ülésszaká­nak tesz jelentést. A moszkvai ülésen több más ismert nemzetközi sze­mélyiséggel együtt részt vesz Cyrus Vance volt amerikai külügyminiszter, aki ezúttal első ízben kapcsolódott be a bizottság munkájába, Dávid Owen volt angol külügymi­niszter, Egon Bahr, a Bun­destag leszerelési és fegy­verzetellenőrzési albizottsá­gának elnöke Alfonso Gar_ cia-Robles. volt mexikói kül­ügyminiszíer, aki országa küldöttségét vezeti az ENSZ leszerelési bizottságóban. Ró­bert Ford nagykövet, a kana­dai kormány különleges ta­nácsadója, Olusegun Obasan­jo, a Nigériai Államtanács tagja, volt államfő. A Szov­jetunió képviselője a bizott­ságban Georgij Arbatov aka­démikus. az akadémia Egye­sült Áliamokkal és Kanadá­val foglalkozó kutatóintéze­tének igazgatója. A bizottság zárt ülésen ta­nácskozik. megállapításait azonban a megbeszélések be­fejeztével nyilvánosságra hozza. A tanácskozás küszöbén a bizottság elnökét Olof Pal­mét fogadta Leonyld Brezs­nyev, az SZKP KB főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke, aki megismertette Pal­mét a Szovjetunió álláspont­jával a leszerelés időszerű kérdéseiről. Vance és Owen Gromiko szovjet külügymi­niszterrel találkozott. Eppler nyilatkozata Baloldaliak a rakéták ellen # Bonn (AP) Nyugatnémet baloldali szociáldemokraták és béke­kutatók egy csoportja szom­baton felhívást intézett a bonni kormányhoz. hogy szakítson a nukleáris rakéták újabb nemzedékének európai A Villamos Erömütervező és Szerelő Vállalat felvesz belföldi munkavégzésre — villanyszerelő és lakatos szakmunkásokat 4000—5000 Ft-os — segédmunkásokat 3000—3500 Ft-os — kábelfektetőket 4000—4500 Ft-os havi kereseti lehetőséggel a PAKSI ATOMERŐMŰ és » SZEGEDI KÜRZET szerelési munkahelyekre. A szerelési munkahelyeken 5+2-es a paksi munkahelyein 8+6-os munkarendben dolgozunk. DOLGOZÓINK RÉSZÉRE TÉRÍTÉSMENTES MUNKÁS­SZÁLLÁST ÉS KEDVEZMÉNYES HAZASZÁLLÍTÁST BIZTOSÍTUNK! Jelentkezni lehet: a vállalat köroointlában: BUDAPEST. XI.. Fehérvári üt 108—112.. vagv a SZEGED körzeti kirendeltségen: ALGYÖ. Ipartelep. Telefon: 67-087. Megközelítés: 16-os autóbusszal. telepítését elhatározó 1979-es döntéssel. A kormányon lévő Szo­ciáldemokrata Párt balszár­nyának tucatnyi politikusa, valamint egyetemi tanárok egy csoportja szombati saj­tókonferenciáján nyomatéko­san hangsúlyozta, hogy „a békét nem a fegyverek ere­jének egyensúlya biztosítja" és „a világnak egy térségét sem fenyegeti olyan súlyo­san az atomháború veszélye, mint Európát". „Ezt a ve­szélyt csak fokozza a NATO döntése." A csoport tagjai a nyugatnémet kormány kato­napolitikájának felülvizsgá­latát követelik, ideértve an­nak tanulmányozását is, hogy milyen lehetőség van Európa atomfegyvermentes övezetté történő kikiáltására. Erhard Eppler. a csoport szóvivőié — aki egyébként az SPD végrehajtó bizottsá­gának tagja — elmondta, hogy céljuk az Egyesült Ál­lamok tárgyalóasztalhoz ülte­tése, mert — mint mondotta — ÚRV tűnik, hogy Washing­ton sokkal inkább érdekelt a Szovjetunióra irányzott tá­madó fegyverek európai te­lepítésében, mint Európa vé­delmében. Az Egyesült Álla­moknak érdeke, hangoztatta Eppler, hogy a nukleáris fe­nyegetés egy részét Európá­ra terelje. így bármiféle nagyhatalmi viszály esetén Európa tússzá válna. egyúttal a független lengyel állam létét is fenyegeti. A lengyelországi válság által okozott nehézségeket ki­használták a szocializmus el­lenségei — állapította meg az SZKP KB, majd rámuta­tott arra, hogy különös ag­godalomra ad okot az a helyzet, amely magán a LEMP-en belül alakult ki. A párt rendkívüli kongresz­szusáig alig egy hónap van hátra. Előkészítése során azonban mindinkább a szo­cializmussal szembenálló erők válnak hangadóvá. Nem lehet kizárni, hogy a kongresszuson ezek az erők kísérletet tesznek arra, hogy döntő vereséget mérjenek a párt marxista—leninista erő­ire. A szocialistaellenes erők támadása Lengyelországban veszélyezteti az egész szo­cialista közösséget — han­goztatta az SZKP KB a lengyel párthoz intézett le­velében. Ugyanakkor leszö­gezte: van még lehetőség ar­ra, hogy ne engedjék a leg­rosszabb bekövetkeztét és megakadályozzák Len gyei ­szágban a nemzeti kataszt­rófát. Mi a megoldás? A társadalom valamennyi egészséges erejét mozgósítani kell az osztályellenség visz­szaverésére, az ellenforra­dalommal szembeni harcra. Időközben a Szolidaritás varsói tagozata — a Reuter angol hírügynökség értesülé­se szerint — bejelentette: a lengyel parlament illetékes bizottsága hivatalosan az Államtanácshoz fordult, hogy az kegyelmezzen meg az 1971­ben egy iskolaépület ellen elkövetett bombamerénylet miatt 25 évi börtönbüntetés­re ítélt két Kowalczyk test­vérnek. Mint ismeretes, egy héttel ezelőtt a Lengyel Leg­felsőbb Bíróság elrendelte az előzetes letartóztatásban le­vő, kémkedéssel és államel­lenes szervezkedéssel vá­dolt Leszek Moczulski és há­rom társa szabadon bocsá­tását. 2. Lehet-e beszélni a leszerelési tömegmozgalom megerősödéséről ? Igen! Mind több nyugat­európai politikus és publi­cista, tudós és békeharcos, ifjúsági és nőszervezet hal­latja hangját a fegyverke­zési hajsza megfékezése ér­dekében. A héten egész sor esemény tanúsította ezt. Elég talán Egon Bahr nyu­gatnémet szociáldemokrata politikus moszkvai tárgyalá­saira, a stockholmi békekon­ferencia határozataira vagy az úgynevezett Palme-bizott­ság moszkvai eszmecseréjére utalni. Nyilvánvaló, hogy az új meg új kezdeményezéseknek nagyon is megvan az indo­koltságuk. Vagy két év áll rendelkezésre annak a ve­szélyes NATO-tervnek a megakadályozásához, amely­nek értelmében Nyugat-Eu­rópéban majdnem 600 atom­rakétát akarnak elhelyezni — a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen. Vi­lágos, hogy ezek a rakéták, ha egyszer angol, belga, hol­land, nyugatnémet és olasz területen elhelyezik őket, célponttá változtatják kör­nyéküket, Nyugat-Európa több térségét. S az is mind jobban látható, hogy a ten­geren túl egyesek „az első atomcsapás", „a preventív atomháború" gondolatával kacérkodnak... Megfigyelhető, hogy a nyu­gat-európai szorfáldemokrÁJ cia és annak több kimagas-' ló alakja (Willy Brandt, Olof Palme, Egon Bahr) aktivizá­lódik. Helyenként még sze-; mélyes ambíció ia közreját-; szik, nemcsak a péké ügye melletti elkötelezettség (a svéd Palméról például azt rebesgetik, hogy Kurt Wald­heim utódja lehet az BNSZ­főtitkári posztján). Viszont épp az a tény, hogy egyént törekvések szolgálatában ia hasznos lehet a leszerelés szorgalmazása, azt mutatja) mennyire megfelel a fegy­verkorlátozás a népek igé­nyeinek, vágyainak. Nem véletlen, hogy annyi leszerelési kezdeményezés in-t dul el Moszkvából vagy talál a szovjet fővárosban megfe­lelő, kedvező színhelyre, d szovjet politika, amint ezt Leonyid Brezsnyevnek a a algériai államfő látogatás.! alkalmából tett kijelentései] jelezték, a tárgyalások és a megegyezés politikája. S a hét végén a szovjet fegyver­korlátozási, leszerelési, tár? gyalási javaslatok levél for? májában újra eljutottak szá? mos nyugati politikushoz. 3. Van-e háborús veszély a Közel-Keleten az izraeli támadások nyomán? Anélkül, hogy a különböző izraeli akciók (légitámadás az iraki atomreaktor ellen, kommandóbevetések libano­ni palesztin állások ellen) veszélyességét lebecsülnénk, azt kell mondanunk, hogy higgadtabb a világvisszhang, mint gondolni lehetett vol­na. A tőkés világ reagálását például mindig a tőzsdéken mérheti le a politikai meg­figyelő. Nos, az iraki atom­reaktor szétbombázásának a hírére az arany ára felszö­kött, de másnap már a ko­rábbi árfolyam alá süllyedt. Azt mutatta ez, hogy nem hisznek háború lehetőségéi­ben, sokkal inkább izraeli belpolitikai indítékú erőfi­togtatásnak minősitik a légi­támadást, amely — külön­ben, másutt és más korok­ban — „casus belli", háborút kiváltó ok lett volna. Június 30-án lesz az izraeli parlamenti választás. Begin úgy akarja megnyerni, hogy magát tünteti fel az izraeli nép egyetlen megvédelmező­jének. S a jelek szerint könnyű dolga van, amikor meg akarja lovagolni az iz­raeli nacionalizmust, soviniz­must. Persze, még így sincs lefutva az izraeli választási verseny. A hihetetlen mére­tű infláció, a növekvő mun­kanélküliség. az elvándor­lás és még sok egyéb ténye­ző szintén beleszólhat a vá­lasztási eredménybe. S akár­ki lesz az új kormányfő (akár még a régi is!), előbb­utóbb kénytelen lesz enged­ményeket tenni az USA olaj­érdekeinek figyelembevételé­vel éppúgy, mint az arab (mindenekelőtt a palesztin) ellenállás hatására. Washingtont és Tel-Avivot ugyanis egyformán el kell. hogy gondolkodtassa: az iz­raeli hajthatatlanság arra késztette egyik-másik Ame­rika-barát arab országot, hogy a Szovjetunióval léte­sítsen új kapcsolatokat. S az iraki atomreaktorra ledobott, amerikai eredetű bombák robbanásának szele újra egy­más mellé sodort olyan arab országokat, amelyek mosta­nában szembekerültek egy­mással. Pálfy József KémrepiiSőgép o Bejrút (MTI) A szíriai légvédelem szom­baton délelőtt Damaszkusz közelében. a fővárostól észak-keletre lelőtt egy polóta nélküli izraeli kémrepülőgé­pet. A hírt Tel Aviv is meg­erősítette. bejelentve, hogy egy távirányítású robotgépe nem tért vissza támaszpont­jára. Hírügynökségek megjegy­zik, hogy az izraeli légierő ezzel két hónapon belül ne­gyedik felderítő gépét vesz­tette eL

Next

/
Thumbnails
Contents