Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-11 / 135. szám

2 Csütörtök 1981. június 11.' Megbeszélés az MSZBT-munkáról Csongrád megyében 54 ÍMSZBT-tagcsoport tevékenykedik, közülük a MÁV 6zegedi Nevelőotthon csoportját kereste fel tegnap délelőtt Duschek Lajosné, ez MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság alelnöke, akit Fülöp János igazgató tájékoztatott az intézmény munkájáról. Délután Duschek Lajosné a megyei pártbizottságra látogatott. ahol Szögi Béla. a megyei pártbizottság osztályvezetője ismertette vele a párt nőpolitikái határozata végrehajtásának Csongrád megyei tapasztalatait, aktuális feladatait. Utána dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára fogadta az MSZBT alelnökét, megbeszélést folytatott vele a barátsági munka Csongrád megyei tapasztalatairól, valamint az MSZBT ez év októberében sorra kerülő VII. országos konferenciájának előkészületeiről és az ezzel kapcsolatos megyei feladatokról. DuscheK Lajosnét a délutáni órákban fogadta dr Komócsin Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. Munkáslakások Tizenkét komáromi üzem, illetve vállalat közös beruházásában 152 munkáslakás építését kezdte meg a városban a Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat. Többek között a kőolajipari vállalat az öntöde, a víz- és csatornaművek javítják ilyen módon munkásaik lakáskörülményeit. A város egy másik pontján 64 új lakás alapozásához fogtak hozzá. Ezek a Mészöv szervezésében készülnek az Almásfüzitői Timföldgyár és a Komáromi Állami Gazdaság dolgozói részére. A lakások építését két kivitelező vállalat, egymással kooperálva gyorsítja Három nap testvérszövetkezetekben Odesszai mezőgazdasági szakemberek Csongrád megyei tapasztalatcseréje A testvérmegyei kapcsolatok keretében — mint. hírül adtuk — e hét eleién tizenegy tagú szoviet mezőgazdasági szakemberekből álló delegáció érkezett öt Odessza megyei szövetkezetből. A szovjet mezőgazdászok a Csongrád megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. illetve a testvér-termelőszövetkezetek meghívására utaztak megyénkbe, öt termelőszövetkezetbe a delegáció két-két tagia utazott, ahol három napot töltöttek el. Szegeden, a szőregi TiszaMaros Szög Termelőszövetkezet, a tatarbunari iárási Dimitrov Kolhozból érkezett Viktor Georgijevics Donkolovot. a pártbizottság titkárát és Ivan Mihajlovics Zlatovot látta vendégül. Bódi János, a termelőszövetkezet elnöke szóbeli táiékoztatóia után délután határszemlén vettek részt. Tegnap délelőtt Berta István. a Szeged városi pártbizottság titkára fogadta a vendégeket. Beszélt a város mezőgazdasági szövetkezeteiről. maid a szőregi téesz Marx téri pavilonjába és az alsóvárosi húsüzembe látogattak. A vendégek egybehangzó véleménye szerint a szesedszöregi Tisza-Maros Szög Termelőszövetkezetben példamutató a közös és a tagság közötti kooperatív munka. Tervezik- hogv a magvar tapasztalatok alaoíán a Szovjetunióban is felfejlesztik a háztáji gazdálkodást. Elsősorban ott is az önellátó szerep dominál maid. A szakemberek elmondták, hogy elsősorban szakvezetők látogatnak maid el az együttműködési N szerződés keretében Szőregre. ahol a háztá.ii gazdaságon kívül a nagyüzemi virágkertészetet és dísznövénytermesztést tanulmányozzák. összességében — ahogyan a vendégek fogalmaztak —. hasznukra vált ez a látogatás. Elismeréssel szóltak a virágkertészetről. s nem titkolják, hogv Tatarbunarban is szeretnék meghonosítani a kolhoz üvegházaiban a rózsát és a szegfút. Ennek érdekében bizton számíthatnak a szőregi dísznövénv-soecialisták segítő támogatására. A székkutasi téesz odesszai testvérközössége, a krasznooknyaszki Maiak Kolhozból látogatásra jött Marija Dmitrijevna Solar elnökaszszonvt. a Szocialista Munka Hősét, valamint Leonyid Antonovics Umanyecet. a kolhoz műszaki főmérnökét látta vendégül. Első nap a szentesi járási pártbizottságot keresték fel. Szentesen a szovjet delegáció tagjai közül Viktor Mihajlovics Szavenkót, a beliaievszki iárási Kirnv Kolhoz Pártbizottságának titkárát és a kolhoz elnökhelyettesét Iván Leontyijevics Nyikorofenkót, a szentesi Árpád Termelőszövetkezet vezetősége fogadta, maid a szoviet szakemberek a termelőszövetkezettel ismerkedtek. Hódmezővásárhelyen Vaszilij Nyikolajevics Bondarcsuk, a tatarbunari Felkelés Kolhoz pártbizottságának titkára és elnökhelyettese, valamint Vlagyimir Gyemjanovics Kotovics. a kolhoz főállattenvésztőie a Vörös Csillag Termelőszövetkezet közösségiránvító-tervező. illetve termelő munkáiét tanulmányozta három napig. Makón, a Maros-parti városba hétfőn délelőtt érkezett meg a Kossuth Termelőszövetkezet meghívására Vaszilij Jefimovics Liszenko. a berezovszki iárás Poszmitmi.i Kolhoz főagronómusa és Vjacseszla„ Petrovics Formusz. a kolhoz főmezőgazdásza. A gépparkot. a szarvasmarhatelepet, a szemestermény-szárítót tekintették meg. Megismerkedtek a téesztagok háztáji állatállományával. mint az egyszerű. gazdaságos jószágtartás módszerével is. A delegáció tagjai tegnap este búcsúztak téeszvendéglá tóiktól. K

evés olyan ember akad. aki ne tudna valamiféle bosszúságot felidézni, ami hivatalos ügyeinek intézése közben érte. A hivatali munka bürokratikus vonásai bizony gyakorta megkeserítik egyikünk-másikunk életét. Érthető hát. hogy e jelenségek ostorozása szinte napi téma a hétköznapi beszélgetésekben csakúgy, mint a nyilvánosság hivatalos fórumain. S eközben egyre gyakrabban fogalmazódik meg az a kérdés is: kik és mit tehetnének ellene? A tekintet — természetesen — mindenekelőtt a hivatali munka „első vonalában" tevékenykedők, vagyis a lakosság ügyeinek közvetlen intézői felé fordul. Jó néhányan hajlamosak csakis őket hibáztatni minden bürokráciáért. S noha ez a legkevésbé sem jogos vagy igazságos, azért az sem yonható kétségbe, hogy az ügyintézők munkastílusán, felkészültségén. lelkiismeretességén. felelősségvállaló hajlandóságán is múlik. hogy elégedetten vagy bosszúság[ tói eltelve lépünk-e ki a hivatal ajtaján. Ha pedig ez így van. akkor nyilvánvalóan a hivatalokban dolgozó kommunisták. az ott működő pártszervezetek számára sem lehet közömbös az ügyintézés színvonala. Felelős és rangos pártfórumok, így a XII. kongresszus határozatai egyenesen kötelezik is őket arra, hogy munkálkodjanak az ügyintézés gyorsabbá és egyszerűbbé téteíén, lépjenek fel a bürokrácia ellen. E határozatok arra a felismerésre épülnek, hogy az ügyintézés minősége ma, nálunk politikai kérdés. Nem egyes személyek — ügyfelek és lisztv selők — viszonyára hat ki csupán, hanem befolyásolja a lakosságnak a szocialista államról, a népi hatalomról alkotott véleményét. ahhoz fűződő viszonyát. Ebből adódóan a pártszervezeteknek elsőrendű politikai kötelességük a bürokratikus jelenségek elleni céltudatos és állandó küzdelem. a gyors és pontos ügyintézés előmozdítása. Sok mindent tettek már és tehetnek még az érintett pártszervezetek ebben a tekintetben. Első helyen a hivatal légkörének, az ott dolgozók szemléletének alakítása említhető. Ha valahol, a mostanában sokat emlegetett emberi tényezőnek itt valóban kulcsszerepe van. A pártpolitikai munka sokat tehet az olyan hivatali közszellem meggyökereztetéséért és állandósításáért, amelyben a tisztviselők a szó legnemesebb értelmében vett szolgálatnak, a lakosság szolgálatának tekintik foglalatosságukat. Sokat tehet a meggyőző, nevelő munka azért, hogy az ügyintézők ne a kényelmesebb utat, keressék, ne a felelősség áthárítására fordítsák energiájukat, hanem azt vizsgálják, miként lehet egy-egy ügyet az érintettek és a tágabb közösség érdekeit egyaránt szem előtt tartva, a lehető legjobban megoldani. A

hivatali munkának megvan a maga rendje és szabálya. Amit a társadalmi élet némely más területén joggal kárhozlatunk. s vetünk el a „hivatalnoki munkastílus" bírálandó megnyilvánulásaként, az a hivatal tevékenységében nemegyszer az egyedüli helyénvaló eljárásmód. A pártszervezet természetesen nem' léphet fél az ilyén étjárások ellen, de meg kell különböztetnie az előírások pontos betartását, azok lélektelen. gépies kezelésétől, a körülmények gondos mérlegelését az óvatoskodó tehetetlenségtől, a precizitást az üres formák előtérbe állításától; röviden: a körültekintő ügyintézést a bürokratizmustól. \ Ezen a területen is igaz, hogy az eredményes munkaIndulás előtt a nagyegyházi bánya Megkezdődött a '„•visszaszámlálás" a Tatabányai Szénbányák legfiatalabb üzemében, a nagyegyházi bányában. Négy évvel az első aknahajtás megkezdése után június utolsó hetében — tizenkét hónappal az előírt határidő előtt — megkezdik a folyamatos széntermelést az épülő bánya első frontfejtésében. Addig azonban a föld alatt és a külszínen is még sok feladat vár a nagyszabású beruházásban közreműködő kétezer munkásra. Megfeszített tempóban szerelik például a frontfejtés berendezéseit. Korszerű eszközökkel minimálisra csökkentik a fizikai munkát, lehetőséget teremtenek átlagon felüli termelékenység elérésére és egyúttal meaiereraük M bw. tonságos munkavégzés feltételeit. A korszerű hálózat — műszerek és érzékelők százainak segítségével — folyamatosan szolgáltatja majd az információt, a termelés, a szállítás, a biztonság és az energiaellátás helyzetéről jellemzőiről. Június utolsó hetében a termelő üzemek sorába lép a nagyegyházi bányaüzem — a márkushegyi bánya után — az eocénprogram „másodszülöttje". Az idén már 270 000 tonna szén felszínre szállítását tervezik. Az ősszel már a második frontfejtés is szenet ad és rövidesen megkezdik a kutatóvágatok kihajtását a harmadik frontfejtés előkészítésére. A bánya építése még több évig tart. 1985-ben kezdik meg a széntelepek alatt húzódó bauxit fejtését, i \ Mecseki Ércbányászati Vállalat 5. számú üzemében elkészült a több mint ezer méter hosszú szállítóakna. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói most a légakna mélyítésén és a vágatok biztosításán dolgoznak, de közreműködésükkel építik át a Pécs alatti — sok gondot okozó — pincerendszert is. A képen: ebből a pincéből ifjúsági klub. illetve bányászmúzeum lesz nak feltétele a szűkebb és tágabb érdekek gondos egyeztetése. Aligha lehet vita tárgya, hogy a közérdek a bürokratikus jelenségek leküzdését igényli. Ám lényegében ilyen irányba mutat az ügyintézéssel foglalkozók közvetlen érdekeltsége is. Aki ismeri a hivatali munkát, az tudja, hogy a bürokráciától sokszor maguk a tisztviselők is szenvednek, s nemegyszer több fejfájást okoz nekik, mint az ügyfélnek. Igaz, a bürokratizmus spanyolfala némelykor segít elfedni egyes ügyintézők lustaságát, hozzá nem értését, felkészületlenségét. A nagy többségre azonban nem ezek a tulajdonságok jellemzőek, ők nem érdekelten egy efféle spanyolfal létében. Viszont az ő nyugalmukat is gyakorta felbolygatja, ha önmaguk vagy kollégáik hosszadalmas körülményeskedésre kényszerülnek, ha emiatt hiányzik a s'kerrel végzett munka öröme. Épp ez az érdekeltség ad alapot ahhoz, hogy a pártszervezetek következetesen és határozottan lépjenek fel akkor is, amikor az adott hivatal keretein túl levő tényezők váltják ki a bürokráciát. Felelős testületek nyilvánosan is szóltak már arról, hogy a bürokratizmusnak ma nálunk egyik számottevő forrása a rendelkezések elburjánzása, a jogi túlszabályozottság. ami a tisztviselőket gyakran bürokratikus lépésekre kényszeríti. Az irányító politikai fórumok változásokat sürgetnek e tekintetben is. E változásoknak fontos részesei a hivatali pártszervezetek, amikor a maguk tapasztalatait elemezve feltár iák a bürokratizmust „felülről" kiváltó okokat, s jelzik a véleményüket a döntésre illetékeseknek. E jelzések révén a hivatali pártszervezetek a maguk közvetlen működési területén túlmenően is közreműködhetnek az igazgatási munka korszerűsítésében. H

ogy a bürokratizmus elleni küzdelem ne egyszeri kampány legyen. hanem a hivatal élelének állandó eleme, ahhoz az szükséges, hogy e törekvés az egész ottani kollektíva ügyévé váljék. Ebben a pártszervezet eleven politikai, szervező, meggyőző munkája nagyon fontos szerepet tölt be. Az ésszerű, egyszerű, korszerű ügyintézésnek a mi viszonyaink között ez a politikai tevékenység nélkülözhetetlen mozgatója és ösztönzője. Gyenes László Székesfehérvéhr Tatarozzák a királykutat Helyreállítják Székesfehérvár egyik nevezetes műemlékét, a hajdani budai városkapu közelében levő királykutat. A vizénél — a középkori krónikák szerint — a koronázásra érkező királyok frissítették fel magukat, mielőtt bevonultak a városba. Az 1790-es évek elején a kút fölé egyemeletes manzárdtetős épületet emeltek. Az Országos Műemléki Teliigyelőség megkezdte, s ez év végéig be is fejezi az épület külső-belső helyreállítását, tatarozását.