Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-11 / 135. szám

2 Csütörtök 1981. június 11.' (// acta Tudományos közlemények Chiléről és Algériáról Á József Attila Tudományegyetem Tudományos Szocializmus Tanszékének legutolsó tudományos közleményében két, figyelemre méltó tanulmányt olvashatunk Chiléről és Algériáról, amelyekben a szerzők e két orsüáa jelenkori történelmének a gyökereit kutatják. Ftscher Ferenc „A chilei hadsereg és a német katonai befolyás" című cikkének a politikai jelentőségét az adja, hogy érzékelteti az olvasóval annak szükségszerűségét. hogy miért a chilei hadsereg lépett a politikai élet , porondjára 1973 szeptemberében, s miért fasiszta hatalomátvétellel döntötték meg a Népi Egység kormányát. A szerző rámutat arra. n chilei hadsereg már születésének a pillanatában sem volt demokratikus és apolitikus. Hat évtizeden keresztül (1885—1848) a porosz hagyományokon nevelkedett, amelyet a vas- és vakfegyelem. a feltétlen engedelmesség, a büszkeség, a keménység. a kíméletlenség, a felettesekkel szembeni alázat és megbízhatóság jellemzett Pinochet joggal számíthatott a katonák vak engedelmességére. A porosz militarizmus chilei átültetőle Emil Körner tüzérségi kapitány volt. aki a hadsereg reorganizációjával Németország gazdasági és politikai pozícióit is megerősítette Chilében. Az algériai antikolonlallsta politikai erő jelentkezésével foglalkozik Nagy László ..Az öntudatra ébredés kezdete: anttkolonlalista erök Algériában az 1920-as években" című cikke. Az algériai nép fegyveres felkelését (1954. november 1.) főleg a polgári nemzeti szervezetek nacionalista mozgalmai váltották kl. A szerző tanulmányában kifejti, hogy az FKP algériai regionális szervezetének 1928 februári kongresszusán hirdették meg elsőként Algéria függetlenségét követelő jelszót A cikket elolvasva megismerkedhetünk az Ifjú Algériaiak mozgalmával, Haled emír szerelőével, az ENA (Északafrikai Csillag) és az FKP kapcsolataival. A szerző elemzi azokat a problémákat is, amelyek gátolták az FKP algériai regionális szervezetének az európai és az algériai, valamint más haladó mozgalmakkal való együttműködésüket és a tömegbázisuk növekedését. Az utóbbi években a szegedi egyetemeken oktatók (JATE, SZOTE) igényes kutatómunkája nyomán már számos tudományos tanulmány jelent meg LatinAmerika történetéről. Az ..Acta Universitatis Szegediensis" e két tanulmánya azt is jelzi hogy Latin-Amerikán kívül a harmadik világ más országairól is van mondanivalójuk a szegedi oktatóknak. A szegedi egyetemeken dcágozó kutatók olyan Interdiszciplináris együttműködést, vidéki műhelyt hoztak létre, mély sejteti, hogy eddigi írásalkon túl újabb tudományos válaszokat ls kaphatunk a harmadik világ történetéről és megoldandó problémáikról. Munkájukkal hozzájárulhatnak a hazai és a külföldi harmadik világ iránti megnövekedett érdeklődés kielégítéséhez. Kotoffány Ilona Tápai öregek Kéthetente, csütörtökön délután, benépesül a tápal művelődési otthon, öreg tápalak jönnek össze: kulturális műsort vagy filmet néznek. orvosi előadást hallgatnak, író-olvasó találkozó részesel — vagy éppen beszélgetnek. Elődeiknek, a hajdani tápal öregeknek ls megvolt a szép szokásuk. A nagy dolopiidót kivéve — aratás, cséplés, betakarítás — gyakran bandáztak. Estefelé az egyikük háza előtti kispadra. vagy csak n füves árokpartra telepedtek le ét beszélgettek. Mondanivalója mindnek akadt bőven: betegségek és azok gyógyítása, a vetés fejlődése, a kis- és nagyjószágok szaporulatai, valakinek a halála vagy éppen születése, sőt, hogy ki kinek a setyerája. azaz szeretője stb. Minderről persze az asszonyok beszélgettek. Nem ölbe ejtett kezekkel, mert azt tartották, hogy „lobb héjába dógoznl, mint héjába henyélni". Ezért aztán ki fótot vetött. ki krumplit pucolt a vacsorához, de legtöbben a gyékénnyel bajlódtak. A férfltk nemigen ültek ki ar. utcára. főleg hét közben nem. Legtöbbjük a Jószágok, a gazdálkodás eszközei között talált munkál Társalgásra a közös. utcai gémeskútnál nyílt módjuk, de csak addig, amíg a lovak Ittak. Aztán mentek a földre: szántottak, vetettek. ekéztek, csinálták azt, ami éppen következett — napnyugtáig. Hosszabb beszélgetésre a tápai emberek is a helybéli korcsmákban ültek le. vagy ha vásárba mentek. Korcsmába csak vasárnap jutottak el. de ez nem Jelentett kocsmázást; rendeltek egy fröcscsöt, aztán a koma kedvéért még egyet, közben megbeszélték, hogy őszre mindenkeppen nrfeg kell trágyázni az Ingyenöst (tápai dűlő neve), ha azt akarják, hogy több teremjen, mint tavaly. Mások örültek a malacszaporulatnak. meg annak, hogy a Fecske Janiék tehene bikaborjat elitül. Az asszonyok olykor sötétedésig „epélétykálkodtak". Az emberek közben hazanéztek a korcsmából, hogy beéjázakázzanak a jószágok körül: megitatták azokat, és kukoricaszárat vagy szénát vetettek eléjük, almot szórtak alájuk. Becsukták a tyúkvermet. a liba- és a kacsaólat. aztán visszaballagtak a cimborákhoz kártyázgatnl. Télen a szomszédolás Járta, ahova együtt ment az aszszony és az ember, sokszor a gyerekeket is magukkal vitték. Az 1980-as téesztagosítás után rengeteg Ideje vált szabaddá a tápal öregeknek ls. öregek? Némelyik akár ÖL venévesnek mondhatná maga. Olyan üde, fiatalos. Am az ldö eljárt, és a mai Tápén több mint ezer nyugdíjas él. Időszerűvé vált tehát a nyugdíjasklub, amely végül is megalakult, s az avatásra több mint százan jöttek el. Azóta a foglalkozásokra általában 00—70-en. Van. aki házastársával, mások a cimborával jönnek. Az asszonyok nem hoznak gyékényt, se varrnlvalót. A férfiak sem kártyáznak, így aztán innivalóra sincsen szükség. De van érdeklődés a tudomány, a kultúra, a világ eseményei, és legfőképpen önmaguk iránt, még akkor is. ha a tévé, a rádió naponta sugározza azokat a témákat. amelyek mindennapjaikat foglalkoztatják. Kedves esemény a szomszédolás, amikor a petőfitelepl. a szőrqul klubtársakkal kölcsönösen meglátogatják egymást. A közeljövő nagy eseménye: a tápai öregek Gyulára mennek. „vldéköt láni". IfJ. Lele József „Termáicsirke Deszkről" Gazdasági gondjainkból arra illetékesek régen levonták már azt a következtetést, hogy sok pénzt fölemésztő és lassan fizető vállalkozásokba nem érdemes kezdeni. A mezőgazdaság se kivétel ez alól, a pénz Itt is pénz. Csakhogy az a szándék, hogy stabilizáljuk eddig elért életszinvonalunkat, egyértelműen azt jelenti, hogy a mezőgazdaságnak évről évre lényegesen többet kell termelnie. Az eddigi magas százalékokat túlszárnyalni viszont újabb befektetések nélkül nem nagyon lehet, a fokozatos fejlesztés az alapja a termés állandó növelésének. Ha a puszta logikát veszszük elő, elvonatkoztatva az adottságoktól, eljátszhatunk vele napestig is. A jól megfontolt fejlesztésnek azonban nem áll útjába semmi, sőt, ezután is előnyt élvez. Arra kell csak ügyelnünk, hogy ne álmokat kergessünk, és ne ábrándok szerint költsük a pénzünket. A deszk! szövetkezet elhatározta, hogy olyan „csirkegyárat" épít, amely egy év alatt egymillió csirkét képes adni. Ahhoz, hogy a csirke negyvenhét napos korára elérje a piaci súlyt, fűtés kell, és jó takarmány — természetesen szakszerű gondozással kiegészítve. A fűtés már mostani áraink mellett is igen költséges, kapóra jött, hogy a szövetkezet szempontjából alkalmas helyen egyik kútban sem gázt, sem olajat nem találtak az olajosok. Megcsapolták a termálvizek rétegében, nyolcvanfokos vizet találtak benne. A hőmérséklet elég, de a percenkénti liter víz kevés. A szakemberek számítása biztató, hja búvárszivattyúval megszívatják, adhat a kút 800— 1000 litert ia. Azt már tudjuk, hogy a csirkegyár lehet olcsó is, és drága is. Talán az a legolcsóbb megoldás, ha fából és csőből összeállított szerkezetre egyszerűen műanyag fóliát húznak. A szövetkezetnek határozott érdeke, hogy ezt válassza. Betonozással, vízzel, villannyal és a szükséges kiegészítésekkel így is belekerül 12 millióba. Török Tibor, a szövetkezet elnökhelyettese ázt mondja, kiszámították azonnal, hány év alatt térül meg a befektetett pénz. Három év Jött kl, és az igen kedvező. Körülbelül négy kilő takarmányt eszik egy csirke, amig megnő, az egymillió tehát négymilliót. Eddig úgy volt, hogy megtermelte a szövetkezet a gabonát — beleértve a kukoricát is —, eladta és beszállította a malomiparnak, aztán tőle vett, ha szüksége volt rá. Ha csak a kétszeres szállítást tudják is megtakarftani, és a táptakarmány igen drága zsákjait nélkülözöhetik; már akkor is nagy summa pénz maradhat a kasszájukban. Azt tervezik, ha elkészül a cslbetelep, csak a takarmányhoz szükséges sűrítményt vásárolják, és saját keverőüzemükben maguk dolgozzák föl. Természetesen pénzbe kerül a saját keverőüzem ls, de költségei hamar és sokszorosan térülnek meg, ha azt is belekalkulálják, hogy a háztáji gazdaságokat is el tudják látni garantáltan jó minőségű táptakarmánnyal. Azt se hagyták ki a tervekből, hogy a tagok szívesen eltanulnak egy-egy módszert a nagyüzemtől, és fölhasználják otthon is. A termálfűtés persze nem jöhet így számításba, de a fólia alatt nevelt csirke tavasztól őszig fűtés nélkül is jól növekszik. A szövetkezet vállalni tudja, hogy beszerzi a naposcsibéket a tagoknak Is, takarmányt ad, és el is szállítja, ha megnőnek. A közös gazdaság és a háztáji ésszerű együttműködése ezen az úton ls bővíthető tehát. Marad a gond. mert ázévi egymillió csirkéhez legalább harminc-harmincöt ember is kell. Azt mondja az elnökhelyettes, amikor fölszámolták a kertészetet, sokan Szegeden vállaltak munkát A bérekkel összefüggő kedvező ajánlatra föltehetően sokan szívesen lemondanak a naponkénti bejárásról, és ezt ls vállalják, hogy szakmaként tanulják meg a csibetartást. A képzésnek meg kell előznie az építkezéseket, az őszi—téli hónapokban már tanfolyamokat szeretnének szervezni. Föltettünk természetesen az elnökhelyettesnek egy „meleg" kérdést ls. Többször hallani, hogy hullámzik a szerencse a csirke körül. Érdemes-e olyankor belevágnia egy nem túl erős szövetkezetnek, amikor néha azok is meggondolják, akik benne vannak. Azt a feleletet kaptuk, hogy Ilyen aggodalmuk nincsen. Ha a legdrágább fűtéssel még nyereséges, akkor a lehető legolcsóbbal föltétlenül annak kell lennie. Más tervei is vannak a deszki szövetkezetnek. ' Kiszámították, hogy tizenöt év alatt körülbelül nyolcvanmillió forintot kitevő kárt szenvedtek a belvizektől. Belevágtak a nagy munkába, a veszélyeztetett területnek egyelőre a feléről földbe süllyesztett műanyag csöveken elvezetik a vizet, és javítják a talajt. Több évre szóló terv ez, 36 millióba kerül — négyötödét az állam kifizeti —, és ezerhúsz hektárt érint majd. Idén hatvan hektáron készülnek el vele úgy, hogy biztonságossá válhat a termelés, a felületi vizek megszűnnek, a talajra hamar rá lehet menni anélkül, hogy pusztulnának közben a gépek, és egyúttal szabályozni tudják a talaj vízkészletét a növények szükséglete szerint Olyan befektetés ez -is, amely a több terméssel hamar megtérül, és h^na szinte beláthatatlan ideig élvezhető. Horváth Dezső Ügyeletes gyógyszertár: 13/67. sz. gyógyszertár. Szeged. Kossuth Lajos sgt. 31/B. Este 8 órától reggel 7 óráig, csak sürgős esetben. Kz „AMFORA AIUNDEK e heti ajánlata: » ¥ áMFORA-ÜVÉRT — márkás, kézzel festett import porcelán vázáik, tálak. — Ballagásra ólomkristály vázáik. A csütörtöki bevásárlónapon 20-30°/ árengedménnyel — Egyes modern kerámiák és hangulatlámpáik; — lámpaernyők. Nagv választékkal várjuk vásárlóinkat AMFORA AJÁNDÉK, Széchenyi tér 2/ lüyár!! férfiingek június 11-től 1S-ig • PÖK divatáruboltban (Széchenyi tér 14.) 307 árengedménnyel kaphatók ÁRUSÍTÁSSAL EGYBEKÖTÖTT bútor-és lakberendezési bemutató Június 11—20-ig. naponta 8—16 óráig LTÁ ESKEDELMI ÍLLALAT bútorboltjában: SZEGED. Kálvin tér 1. » LAKÓSZOBÁK. SZEKRÉNYSOROK. KARPITGARNITÜRAK szőnyegek, szőttesek, ágyneműgarnitürák NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK! THÉBA-MIDI KARPITOARNTTÜRA 20% árengedménnyel kapható! GYORSÍTOTT OTP-ÜGY1NTÉZÉ8 A HELYSZÍNEN!