Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-10 / 134. szám

3 Szerda, 1981, június 10. Jugoszláv küldöttség Csongrád megyében A Mezőgazdasági Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete elnökségének meghívására a Jugoszláv Mezőgazdasági és Dohányipari Dolgozók Szakszervezetének delegációja érkezett Csongrád megyébe. Voja Todoroficot, a jugoszláv ágazati szakszervezet elnökét és Petár Kopilotricot, a vojvodinai területi bizottság tagját tegnap, kedden. a MEDOSZ elnöksége nevében dr. Dobi Ferenc főtitkár fogadta a röszkei határállomáson. A kétnapos látogatás célja a szakszervezetek termelésszervező és termelékenységnövelő tevékenységének tanulmányozása, az e témakörben szerzett tapasztalatok, munkamódszerek kicserélése, valamint szakszervezeteinek nemzetközi kapcsolatai időszerű kérdéseinek megvitatása. A tanácskozás résztvevőit fogadta dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára. A szomszédos ország delegációja ellátogatott a hódmezővásárhelyi Állatorvostudományi Egyetem állategészségügyi főiskolai karára. Ma pedig a Szegedi Szalámigyárat és Húskombinátot és a mihályteleki Űj Élet Termelőszövetkezetet keresik föl. Este visszautaznak Jugoszláviába r Uj szénhidrogén lelőhely A vonatkozó államközi megállapodás keretében sikeresen működnek együtt a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat, illetve a jugoszláviai Nafta Plin szénhidrogénkutatói. A megállapodás szerint: az országhatár mentén, vagy annak közelében végzett szénhidrogén-kutatások műszaki, geológiai adatait kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják. Az információcserével jelentős költségcsökkenést érnek el Az eddigi közös, korrekt munka legnagyobb sikerének kölcsönösen a Dráva völgyében, Barcs térségében talált szénhidrogén-előfordulást tartják. A teljes felderítésén még az országhatár mindkét oldalán tovább dolgoznak. Országos búzabemutató Kutatók és gyakorlat - Háromnapos megbeszélés Szegeden X tudomány és gyakorlat kapcsolata a mezőgazdaságban is létfontosságú kérdé6. Annak érdekében, hogy a kutatók munkájának eredményeit minél hamarabb bevezessék a termesztésbe, a Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet — immár évek óta — a nyár elején rendezi meg az országos fajtabemutatót. Maguknak a nemesítőknek is érdeke munkájuk népszerűsítése, főként akkor, ha olyan nagyszerű sikerekről adhatnak számot, mint a szegedi kutatógárda. Tegnap a megyeszékhelyen, a Gabonatermeszési Kutatóintézet újszegedi központjá ban dr. Magassy Dániel igazgatóhelyettes nyitotta meg a háromnapos rendezvényt. Elmondta, hogy az intézmény az országban 40 gazdaságot lát el teljes fajtasorral. Ily módon az 1—1 hektáros üzemi összehasonlító kísérletek alapján mindenütt a talajhoz, az adottságokhoz legjobban igazodó búzát termesztik. Dr. Erdei Péter igazgatóhelyettes az új agrotechnikai eljárásokról, az idei tél és a kitavaszodás termesztésre, a növények fejlődésére gyakorolt hatásáról szólt. A nemesítés célkitűzéseit, a fajtákat, fajtajelölteket dr. Barabás Zoltán, a bűzanemesítési főosztály vezetője ismertete. Elhangzott: a nemesitői tevékenység a magas termőképességű — hektáronkénti 10 tonna azaz 100 mázsa feletti fajták fenntartása az újak kinemesítése. illetve a mostohább termőhelyi viszonyok között is megfelelő hozamot adó fajták elszaporítására terjed ki. Az elmúlt évben előzetes elismerésben részesítették a GK Csongor őszibúza-fajtát, amely újabb lépést jelent az ezredfordulóra tervezett produktív búza-típus felé. KiNagy László felvétele A bemutató résztvevőinek egy csoportja váló termőképességén kívül a gombabetegségekkel, valamint a megdöléssel szembeni nagy ellenállósága miatt gyors elterjedése várható. A fajta őszi növekedésű, gyors kezdeti fejlődésű típus. Levelei ősszel élénkzöldek, elterülők, kalásza tar, hceszúkás orsoalakú. Tenyészideje rövid, termőképessége magas. Ismét nagy érdeklődésre tarthatnak számot a durumbúzák, amelyek a „kenyér" helyett „tészta" minőséget produkálnak bár termésátlaguk 5 százalékkal alacsonyabb a hagyományos fajtáknál. A hatodik ötéves tervben hazánkban a gabonaprogram előirányzata szerint 20—30 ezer hektárnyi durumbúzát termesztenek majd. s lisztjéből — tojás nélkül — készülhet a tészta. amely keresett cikk. exportA köztermesztésben — mivel minden talajtípuson biztonságosan termeszthetők, s javító minőségű lisztet adnak — továbbra is a kedvelt fajták maradnak: a GK Szeged, a GK Tiszatáj és a Ljubilejnaja 50. Az őszi árpák közül államilag elismert fajták a GK 58, a GK 59 és a GK 22. Utóbbi fajta szalmaszilárdsága jó. ám termőképessége még kívánnivalókat hagy maga után. A mezőgazdasági nagyüzemek azonban üzemi kipróbálására már vihetnek magjából. A tanácskozáson ismertették a vetőmagellátás helyzetét, végül a résztvevők az öthalmi telepen megtekintették a szántóföldi kísérleteket. Különleges tiszai expedíció száll vízre júliusban Kiskörénél, hogy ladikokon, népiesen szólva, lélekvesztőkön három hétre birtokába vegye a folyót. Utasai alföldi néprajzosok, biológusok, ornitológusok, festő- és grafikusművészek. Ütjük végcélja Tiszaug. A két állomás között levő, mintegy kétszáz kilométeres folyószakasz egyes pontjain kikötnek, sátrat vernek és hiánypótló tudományos kutatómunkát végeznek. illetve a művészet eszközeivel megörökítik a romantikus tiszai környezetet, felvillantják a folyó menti települések életét. A néprajzosok tanulmányozzál; a vízi életet, a vízi közlekedést, kutatják a tutajozás, az átkelő kompok múltját és jelenet. _— scio a Szemügyre veszik: a Tisza menti településeken lakók életében milyen szerepet játszik a halászat, az állattartás. az ártéri gazdálkodás, mi maradt meg a régi szokásokból, formákból, gyakorolják-e a vízhez kötődő háziipart, a vessző- és gyékényfonást, valamint a ladikkészítést. A biológusok a növény- és rovarvilágot, az ornitológusok a vízi madarak életét figyelik meg, hiszen a Tisza több ártéri erdejében, nádasaiban, tocsogóiban találhatók kiskócsagok. kanalas gémek, bakcsók. Választ keresnek arra is, fellelhetők-e még a partifecske-tanvák, gólyafészkek: vizsgálják, hogy a civilizáltabb környezet, a mezőgazdasági gépek, vegyszerek, a vízszennyezések hogyan hatnak a tennén szertes élő környezetre. A mostani vállalkozás bevezetője egy három évig tartó expedíciós munkának. A résztvevői tanulmánykötetben foglalják majd össze a tapasztalataikat. Ki keres vagyonokat? I

smerősöm zöldségesbódét nyitott A harsogóam piros almáik, a primőrök hamar odacsalogatták a környék lakóit Ismerősöm most mégis panaszkodik. Környezetében sokan ferde szemmel néznek rá. összesúgnak a háta mögött. Azt rebesgetik, hogy vagyonokat keres. Azt persze nem tudják a pletykálok, hogy emberünknek hajnali háromkor kell elindulnia otthonról, ha friss áruhoz akar jutni Hétkor nyitja a boltot, és az esti szürkületben vetődiik haza. Tisztes jövedelme pedig messze van. a mesés összegtőL Az eset — ki nem tudná? — korántsem ritka. A magánkezdeményezést, legyen bár hasznos a szűkebb pátria minden lakóiának. sanda gyanú veszi körül. Makacsul tartja magát az a nézet, hogy a termelési viszonyok annál ..szocialistábbak", minél kisebb a magánszektor, a kisárutermelés mozgástere. A közhiedelem azonban sohasem alapulhat pusztán a iólértésültek mende-mondáin. Annál mélyebbek a gyökerei. Ma már tudjuk, hogy a szocialista állam gazdaságszervező tevékenységétől hosszú időn keresztül túl sokat, mindent vártunk. A központosítás olyan feladatokra is kiterjedt. amelyek nagyüzemi méretek között csak nehézkesen, rugalmatlanul oldhatók meg. Különösen igaz ez a fogyasztás szférájára. Kezdetben azonban a hagyományos kisárutermelés. kiskereskedés visszaszorítása nem okozott különösebb gondot, hiszen az igények is mérsékeltebbek voltaik. Később, az életkörülmények javuláséival a fogyasztási kívánalmak mind sokrétűbbek lettek. Az új helyzetben egyetlen lehetőség kínálkozott az ellátás hiányainak csökkentésére: a lakosság öntevékeny többletmunkája — aimit ma oly gyakran, és oly solcféle ..felhanggal" kísérve, kiegészítő gazdaságinak nevezünk. Ez az a terület. ahol ügyeskedők és szerencselovagok látványos sikereiről és még látványosabb lebukásairól is hallani. Épp ezért nem csoda. hogy egyelőre lényegesen több szó esik a kiegészítő gazdaság kapcsán a jövedelemkülönbségekről és a visszásságokról — azaz az elosztási viszonyok csöppet sem általánosítható sávjáról —. mint a jelenség valódi tartalmáról, a kiegészítő gazdaság ágaiban végzett munkáról. Mit takar a meglehetősen általánosítható gyűjtőfogalom? Ide tartozik mindenekelőtt a mezőgazdasági kistermelés — a háztáji és kisegítő gazdálkodás —. ami az ország agrártermelésének több mint harmadrészét adja. A hagyományos javítótevékenységet jobbára ma is kisiparosok végzik el. De az évente felépülő 35—40 ezer családi ház döntő többsége is kalákában. csaláldi összefogással, javarészt kisiparosok szakipari munkájával készül. Becslések szerint mintegy ötmillióan dolgoznak a kiegészítő gazdaságban, közülük százezren főfoglalkozásban. Aligha vitatható, hogy erre a rugalmas. munkaigényes, a személves kockázatvállalási sem nélkülöző tevékenységi formára még hosszú időn keresztül szükség lesz. Időszerű tehát, hogy — a bizalmatlanságot és előítéleteket tápláló, s ezért zavaró körülményektől mentes legyen a kiegészítő gazdaság. Nemcsak a mindenki által elítélt fusizást 'az engedély nélküli iparűzés néha hajmeresztően agyafúrt ötleteit kell említeni itt. hiszen az ilyen hítelrontó kalandorkodás ellen határozottan és kellő szigorral védekezik jogrendünk. Ám ennek a formának a becsületéhez, a benne rejlő előnyök kihasználásához legalább ilyen, fontos, hogy összhangba kerüljön a szocialista üzemekben dolgozók munkaidőben ós szabad időben végzett munkája. A mostani, sok tekintetben rendezetlen helyzet visszaélésekre — vesztegetésekre lopásra. a társadalmi tulajdon károsítására — ad lehetőséget. Az sem írható a jelenlegi helyzet iavára. hogv a szolgáltatás és a termelés néhány ágában — gondoljunk csak az építőipari javításokra — elsősorban a szocialista szervezetek hiányos kínálata miatt a kiegészítő gazdaság szinte monopolhelyzetben van. aminek árfelhajtó hatását nem kell ecsetelni. Az a munkás pedig, aki a műszak befejeztével, különmunkájával a fizetése többszöröséhez juthat, erejét, a ..maszekra" tartalékolja, a napi nyolc óra során pihend ki az előző délutáni fáradalmakat M

indezek a káros jelenségek azonban semmiképp sem kérdőielezihetik meg a kiegészítő gazdaság szerepének fontosságát. Mert egyre erősödő igény, hogy legyenek olyan szervezeti formáik. ameLvek a szocialista jelleget az egyéni kezdeményezést és a vállalkozó kedvű emberek ésszerű kockázatvállalását szerencsésen ötvözik. A „kenőpénzek" vándorlásának, a munka nélküli jövedelemszerzésnek pedig elejét vehetnék a szabályozott beszerzési csatornák, az öntevékeny gazdálkodók gépekhez juttatása — akár a bérleti rendszer kibővítése révén —. az anyagellátásuk javítása. A kiegészítő gazdaság néhány területén érzékelhető veszélyes monopolhelyzetet pedig a vállalkozók versenyeztetésével — több működési engedély kiadásával — meg lehet szüntetni. És akikor, nyilván az üdvös döntéseket követő „türelmi idő" elteltével, zöldséges ismerősömet sem érik maid igaztalan támadások. GAZSÓ L. FERENC / • • Önjáró gépek kertészeti nagyüzemeknek Az önjáró kertészeti gépek állta. Az idén húszat készíteiránt — a növekvő üzemel- nek belőle, tetési költségek és a viszony- A mezőgazdasági nagyüzelag magasabb ár miatt — az meknek elkészítették az önelmúlt két évben némileg jarö zöldborsógép-rendszert, csökkent a gazdaságok ér- Készen van az önjáró zölddeklődése. A Mezőgépfejlesztő Intézet és a vele kapcsolatban levő üzemek azonban nem álltak le a további fejlesztéssel, . számítva arra, hogy az érdeklődés mérséklődése csak átmeneti lesz. Az újabb gépek próbáit, valamint a gyártás előkészítését ' megkezdték. A korszerű cukorrépa-betakarító gép ötéves fejlesztési munka eredménye. A már sorozatban gyártott berendezés a betakarítást egyetlen menetben végzi el. Továbbfejlesztett változata egy év alatt készült el, és a termelők kívánságára az úgynevezett kétmenetes betakaritógépek családjába tartozik. (Ezt a konstrukciót a nagyüzemek jobban kihasználhatják.) A berendezés a nemzetközi összehasonlítást kihab-betakarító gép mintapéldánya is. A kísérleti munka tapasztalatai alapján szervezhetik meg a sorozatgyártást. Az uborkatermesztő gazdaságok kérésére előfeldolgozó gépsort terveztek. A prototípust sikerrel próbálÁrucsere A Budapesten lefolytatott kereskedelmi tárgyalások eredményeként kedden, a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták az 1981 évre szóló magyar—kínai árucsere-forgalmi és fizetési egyezményt. Ennek alapján Magyarország a többi között televízió-részegységeket, orvosi berendezéseket, műszereket. méterárut és gyógyszereket szállít Kínába. Behozatalunk jelentős részét a kötöttáruk, konfekcióipari termékek, pamut- és gyapjúszövet, irodaszerek, játékok, porcelánáruk, valamint gyümölcs- és zöldségkonzervek alkotják. Tanácskozás Pakson Kedden a Paksi Atomerőmű Vállalat telephelyén tartotta meg soros ülését az Országos Atomenergia Bizottság. Szekér Gyulának, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az OAB elnökének vezetésével. Az ülésen Kapolyi László, ipari minisztériumi államtitkár, az atomenergia hazai felhasználásának perspektíváiról tartott beszámolót, majd tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit a Paksi Atomerőmű állami inditó és ellenőrző bizottságának tevékenységéről. A tanácskozás résztvevői megtekintették a Paksi Atomerőmű létesítményét is. Közúti darabárus járat Budapest-Moszkva között A két ország közötti külkereskedelmi árufuvarozás gyorsítását szolgáló megállapodást kötött a Volán Tröszt és szovjet testvérszervezete, a Szovsztranszavto Közlekedési Vállalat. A megállapodás értelmében június 10-én megindul a rendszeres közúti darabáru-fuvarozás Budapest—Moszkva között Az egyik héten a Volán, a másikon a Szovsztranszavto kamionja bonyolítja le a forgalmat A nemzetközi darabárus forgalomban a Szovjetunió, illetve hazánk egész területére a zöldségtől az öttonnás gépekig, feladhatók kistételű mezőgazdasági, ipari, élelmiszeripari termékek. A belföldi darabárus járatok továbbítják a budapesti. Nyugati pályaudvari és a moszkvai gyűjtőközpontba a Szovjetunióba. illetve a hazánkba irányuló exportszállítmányokat. amelyek helyi kézbesítéséről a két autóközlekedési vállalat gondoskodik. A KGST-tagországok külkereskedelmének fejlődése, a szerződéskötések megbízható, pontos, gyors teljesítésének igénye indokolta ennek a fuvarozási formának a nemzetközi bevezetését. A két ország közötti rendszeres darabáru-szállítás hiányt is pótol. Lehetővé teszi a kisebb tételű áruk biztonságos, menetrendszerű fuvarozását az év minden szakában, a csúcsforgalom idején is.