Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-10 / 134. szám

4 Szerda, 1981, június 10. A jelenben élni Beszélgetés Szakonyi Károllyal Szakonyi Károly, a magyar' irodalom közepgenorációjának kiemelkedő tehetségű irója. Ebben az évben 50 esztendős. Egyik kötetének fülszövegén így jellemzik a pályakezdés előtti esztendőit: békétlen korban nőtt fel: gimnáziumi tanulmányait megszakította a háború. Négy évvel a háború befejezése •után már katona, egyenesen az iskolapadból vonult be. Két esztendei szolgálat elteltével segédmunkásnak állt, majd betanított munkásként kereste kenyerét, az ötvenes években olykor irodai alkalmazott. raktáros, kocsikísérő is volt." Huszonöt éve aktfv réskese irodalmi életünknek. Novellistaként indult, aztán sok hangjáték, világszerte ismert dráma fémjelzi nevét A könyvhét három napját Csongrád megyében töltötte, találkozott diákokkal, munkásokkal, szakmunkástanulókkal. Az utóbbi években talán nem volt olyan könyvhét. amikor Szakonjrinak ne jelent volna meg új munkája. ne közötte volna elbeszélését a Körkép, drámáját a Rivalda. Most azonban se új kötet, se antológiái szereplés. Vajon miért 7 — Ennek csakis én vagyok az oka. Belefogtam egy 13 részes szatirikus tévéjéték-sorozatba, s ez bizony minden időmet és energiámat lekötötte. Mai miliőben játszódik a történet, melynek főhőse egy sok helyen megforduló, mozgékony, jószártdékú fotós, akinek azonban minden cselekedete balul üt ki. A mindig jót akaró kisember mai csetlését-botlását igyekeztem ' megírni. harminc perces sztorikban. 12 részben. Szálkái Sándor rendező irányításával és Huszti Péter föszerepléséveitjtoat osésa elkészült, ősszel forgatjuk a következő hetet, s valószínűleg jövőre kerül képernyőre. — t9S3-bam mutatták be etsö. óriási sikerű drámáját, az Eletem Zsókát. egy évtizede a külföldön is sok helyütt bemutatott Adáshibát, majd a Honkongi parókát. Mostanában mintha csöndesebb lenne a magyar drámairodalom, és Szakonyi is hallgat. — A 70-es években igen sikeres volt a magyar drámaírók és a színházak együttműködése. A nyugati divatok most ideérkező hulláma, a rendezőcentrikusként emlegetett törekvés, vagy az attraktív színház divatja, nem kedvez a magyar drámairodalomnak. Prekoncepciók vannak, minden színház, minden szakmai közeg másmás mércét támaszt, másmás igényt testesít meg, s ettől nem függetlenítheti magát a drámaíró sem. Eleve tudom, hogy melyik színház mit várna tőlem, és még a művem kritikáját is meg tudnám fogalmazni. Ezeknek felismerése és sok helyen elhangzott nyílt sértések is több drámaírót visszavonulásra késztettek. Persze, biztos vagyok benne, hogy ennek a hullámvölgynek hamarosan vége lesz, és újra megerősödik a magyar drámairodalom. A külföldi érdeklődés nem véletlen. Különösen a nyugat-európai színházak ismerik fel értékeit és állítják szabadságeszményét, nemzeti öntudatát, jobbra törekvő szándékát szembe a sokkoló, félelmet sugalló, manipulált világgal Az is közrejátszik ebben, hogy a mi nemzedékünk a jelenidejűségre nyitott Én a közelmúltból legfeljebb annyit tudok megfogalmazni, amennyit érzelmileg is föl tudok dolgozni. Mondjuk apám életét, korát. Ez nem jelenti azt, hogy történelmi témákkal ne lehetne szólni a máról. De az én igényem a jelenidejűség. Ügy érzem, a közönség szereti, érti és méltányolja törekvéseinket. Volt olyan mumus, hogy a közönséget nem érdekű a ma. Igénye: tessék engem elkábítani! Miután a kortárs drámaírók a valós konfliktusokat ábrázolták, s a hatvanas években ezt a valóságeszményt optimálisan meg is közelítették, sikereket értek el a közönségnél. Hiába van az olyan elkésett bemutatóknak, mint Örkény Pistije, vagy Csurka Deficitje sikere, nincs meg a jelenidejűség varázsa. Fiókoknak pedig egyszerűen nem lehet írnti! Nem lehet elég korán kezdeni... A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat munkavédelmi csoportja felhívja a lakosság figyelmét hogy a megye területén levő bányagödreiben fürödni, csónakázni, és a bánya területére idegeneknek bemenni életveszélyes és szigorúan tilos! , Figyelem! A városgondnokság értesíti a lakosságot, hogy Szeged város közterületéin levéltetű ellen (JJÍIFOSZ 50 EC rovarölő szerrel. 1981. június 10-töl júniius 12-ig permetezést végeztet A szer munka-egészségügyi várakozási idele 3 nap. éteimezésreegészségügyi várakozási ideie 7 nap. A hársfák virágzatának, begyűjtése TTLOS1 — Igen izmos, erős hagyományokra építő, széles tartalmi és formai skálán mozgó novellairodalmunk képviselője. Hogyan ítéli meg ennek a műfajnak mostani helyzetét? — Hadd idézzek néhány gondolatot Kosztolányinak egy 1917-ben írott cikkéből. Arról kesereg, hogy milyen rohanó lett az élettempó, mennyire kiveszőfélben van világszerte a novella műfaja, mennyire hiánycikk az újságokban a friss, jó elbeszélés. Ezeket a gondolatokat azóta évtizedenként megismételjük. Ma is elmondhatjuk, hogy megcsappant a magyar novellatermés, s ennek legfőbb oka, hogy egyszerűen nem lehet megélni pusztán elbeszélések írásából, s aki már mást csinál, mint én mostanában, az képtelen olyan teljes koncentrációra, ami a novellaírásHoz elengedhetetlenül szükséges. Évente öthat jó novellát megírni már igencsak szép teljesítmény. Viszont öt-hat novella honoráriumából ma lehetetlen a megélhetés. Ezért kényszeríteni magam, hogy minden héten két és fél flekket leadjak a Népszavának, de persze ez nem pótolja a novellaírást. — Igen karakteres csoportként indultak a hatvanas évek elején Csurkával, Görgeyvel, Gyúr korits-csal, Maróti Lajossal. — A mi generációnk kimaradt a hivatalokból, a vezetésből. Nincs gyakorlatunk, tapasztalatunk e téren. Ezért úgy érzem, hogy műveinkkel tudjuk leghatásosabban átvenni a szellemi élet irányítását. fönntartani az Illyéstől, Dérytöl. Ném«th Lászlótól ránktestált kontinuitást. Nem funkciókban, háhem privátabb közegekben, elsősorban műveinkkel. — Ebben a színházi szezonban majdnem volt Szegeden egy „fél-Szakonyi"-bemutató. Ám a Szönyi Erzsébet megzenésítette Adáshiba — elmaradt. — Számomra nagyon szimpatikus Szőnyi Erzsébet operája. Sajnálom, hogy a mostani szezonban egy betegségsorozat miatt elmaradt az opera szegedi bemutatója. Remélem ősszel a társulat közönség elé viszi a darabot. Annál is inkább szeretném, mert egy svéd zeneszerző is operát kíván írni az Adáshibából. Az ősbemutató joga mégiscsak Szőnyi Erzsébetet illeti. — Milyen Szakonyi-művekkel találkozhatunk legközelebb? — A harmincévesek problémáiról írtam tévéjátékot, mélyet Megy a gyűrű címmel tűznek műsorra még a nyáron, Kiss Marival és Dunai Tamással a főszerepben. Nemrégiben egy rádiós játék résztvevője voltam Csurkával, Görgeyvel. Gyurkovitacsal, ezt most folytatjuk Bor Ambrussal, Maróti Lajossal és Koppányi Györggyel. Egy történet-csontváz alapján mindenki rádiójátékot ír. Közönségsiker volt. decemberben talán egy nyolc résztvevős fordulót is elkészítünk fis persze novellát is írni kellene. meg szerződésem van drámára — a Madách Színházzal Tandi Lajos — Jó napot kívánok, Olgi néni! Jó napot kívánok, kedves vendégek! — Maradjatok állva! Tornázunk. A gyerekek „bemelegítésként" elvégeznek néhány fejkörzést, testkörzést, jobbra, balra, jobbra, balra ... Kipirult, élénk tekintetek az óvónőn. Barna Lajosnén. — Üljetek le! Mi ez, gyerekek? — kérdezi a játékvillamosra. az autóra, a motorra mutatva. A tanítványok rövid mondatokkal válaszolnak. És válaszolnak arra is, melyik milyen színű, hány kockát látnak, melyik mekkora — kicsi vagy nagy — és piros, sárga, kék vagy zöld. Becsapni sem hagyják magukat. Amikor Olgi néni beugratósan megkérdi, fölemelve egy játékbabát: ..Ezek babák?", egyszerre lendülnek a kezek a magasba, s a felelő tiltakozik: „Nem. ezek nem babák, ez baba." Zoli vállalkozik arra, hogy élő „próbababa" lesz; testrészeit,' szemét, fülét, orrát, haját, kezét, lábát nevezik meg a többiek. Csupa mozgás, csupa játék ez a foglalkozás. Az egyik kislány perdül, fordul, s megteríti a kisasztalt, közben magyaráz: — Ez tányér, ez is tányér. Ezek tányérok. Ez pohár. Ez kés, ez villa, ez kanál, ez szalvéta. — Ültesd le a babát! Józsika, te adj neki enni. A kisfiú kenyeret tart a baba szája elé, Margitka kiszalad, megissza a pohárban levő tejet, Juditka eszi a kását, majd megtörli a száját. A többiek mondják, amit látnak, és bemutatják a képeken ábrázolt családtagokat, elmesélik tömör mondatokkal, ki mit csinál, s a jól ismert állatfigurákról, a macskákról, oroszlánokról, tigrisekről, nyuszikról, tehenekről és bocikról van mondanivalójuk. Miért csoda ez? Miért említésre méltó, hisz természetes, hogy az ötéves apróságok fogalomkörében már meggyökeresedett mindaz, amit környezetük tárgyairól, saját testükről, színekről, nagyságokról, mennyiségekről, az állatokról, a családról életkoruknak megfelelően tudniuk kell. Csakhogy mindez, ami ezen a foglalkozáson az óvónő és a nagycsoportosok szájából elhangzott, orosz nyelven hangzott el. Saját, ötéves fejjel fölfogható világukról beszélgettek, igen, beszélgettek, csevegtek, teljesen fesztelenül. bátran — idegen nyelven, a helyes kiejtés és a nyelvtan szabályai szerint. Hogy ez milyen nagy szó, bizonyíthatják, akik egy évtizednél is tovább tanulták az oroszt, s bizony sokuknak a megszólalás is nehezére esik, ha arra kerül a sor. — Elégedett-e az első év eredményével — kérdezem az óvónőt, Olgát, akinek egyébként anyanyelve az orosz, pszichológiai, pedagógiai képesítését is még a Szovjetunióban szerezte, férjhezmenetele előtt. — Meggyőződésem, az idegen nyelv tanulását nem lehet elég korán kezdeni. A kicsinyek rendkívül fogékonyak minden új iránt, s valóban játszva sajátították el az anyagot, mondhatom, nagyon jól. — Tananyagot említett. Összeállításában nyilván egységes szempontok érvényesültek ... — A tanárképző főiskola orosz nyelvi tanszéke állította össze az oktatási programot, s ennek alapján tanítják a nyelvet az óvodásoknak. Az oktatást egyébként a TIT szervezte, s a gyerekek önkéntes alapon — évi 280 forintért — részesülhetnek ebben a képzésben. Itt Hattyastelepen két csoportra való, vállalkozó kedvű óvodást verbuváltunk össze. — És az óvodából kikerülve hogyan tovább? — Noha a nyelvtanulásban nélkülözhetetlen a folytonosság, sajnos, ez egyelőre nem biztosított. A szülők valamennyien szeretnék, ha az iskolában azonnal folytatnák a gyerekek az orosz nyelv tanulását, természetesen fakultatív módon, erre azonban egyelőre nincs lehetőség. Félő, hogy a kényszerű szünet sok értékes tudást a feledésbe fojt. Hogy az óvodai idegennyelv-oktatásnak egyáltalán a gondolata fölmerült, annak bizonyára minden szülő Örül. Nemcsak az egyéni, hanem a társadalmi perspektíva szempontjából sem közömbös, idegen nyelvet beszélő fiatalemberek kerülnek-e majd ki az iskolapadokból. Aki a-t mond, mondjon b-t is: a kísérletet oktatási rendszerünkbe beágyazva kellene folytatni. Ha lehetőséget adunk a nyelvtudásbeli előny megszerzésére, arra is kellene lehetőséget kínálni, hogy ezt az előnyt mindvégig megtartsák, akik korán, kisgyerek fejjel vállalták a tanulást. Chikán Ágnes Az egészségügyben dolgozó nyugdíjasok kedvezményeiről Egészségügyi dolgozó volt K. I.-né szegedi olvasónk, aki jelenleg nyugdíjas. Volt munkatársaitól azt hallotta, hogy ez évben az egészségügy területén dolgozó nyugdíjasoknak kedvezményeket biztosítanak, vagyis korlátozás nélkül dolgozhatnak. Kéri, ismertessük, hogy van-e ilyen intézkedés, s ha igen, mit tartalmaz az? Olvasónk tájékozódása helyes, mert valóban van egy egészségügyi miniszteri közlemény, amely felsorolja azokat a munkaköröket, ahol a nyugdíjas fizikai munkakörben korlátozás nélkül dolgozhat, nyugdíjának folyósítása mellett. A közlemény az Egészségügyi Közlöny 1981. év 8. számában jelent meg. A közlemény szerint az egyes fizikai dolgozók — 1981. évi tevékenysége — mentesül a 17/1975. (VI. 14.) MZ. sz. rendelet 202. paragrafus (1) bekezdésében. valamint a 3/1975. (VI. 14.) SZOT sz. szabályzat 2. számú mellékletében meghatározott foglalkozási korlátozás alól. A közlemény részletesen felsorolja azokat a munkaköröket, amelyekben a nyugdíjas egészségügyi dolgozók a nyugdíjuk korlátozása nélkül, teljes munkaidőben foglalkoztathatók — az engedélyben foglaltak alapján — a következők: folyamatosan működő egészségügyi és szociális intézményeknél az ápolói, ápolónői, gyermekápolónői (szülésznői, műtős, altató), csecsemő- és gyermekgondozónői, műtőssegédi, a beteghordozói, a konyhai és mosodai fizikai dolgozói; a bölcsődékben, a csecsemőgyermekgondozón öi, és konyhai dolgozói; a körzeti ápolónői; a körzeti (területi) védőnői; a területi házi szociális gondozónői; az öregek napközi otthona gondozónői; asszisztensi (kórházi, rendelőintézeti, üzemorvosi, gyógyszertári) munkakörök. A jogszabályban meghatározott évi 840 órás foglalkoztatási lehetőséggel szemben a gyógyáruértékesftő vállalatnál és a gyógyszertári központok gyógyszertáraiban foglalkoztatott drogisták; raktári munkások. A gyógyszertári központok gyógyszertáraiban foglalkoztatott pénztárosok az évi 1260 órában történő foglalkoztatását engedélyezte a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága. A rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők foglalkoztatása esetén mindenkor vizsgálni kell a rokkantság jogi feltételeinek fennállását. Ez az engedély nem vo-" natkozik a korengedményes nyugellátásban részesülő és nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személyekre, valamint azokra, akiknek nyugdíjazása 1981. január hó 1. napját követően történt. Dr. V. M. szegedi szervezete folyamatosan szervez segédmotorkerékpáiv motorkerékpárés részletfizetési kedvezménnyel személygépkocsi-vezetői tanfolyamokat. A lesközelebbi személvsépkiocsiés motorkerékpár-vezetői tanfolyam: 1981. június 18-án indul A tanfolyam elvégzése salát motorkerékpárra? és gépkocsival is lehetséges. Vezetői engedéllyel rendelkezők részére gyakorló vezetést tanítunk. Jelentkezés, tájékoztatás a klubirodában. Kossuth L. sgt. 112.. munkanapokon 8—16. szombaton 8—12 óráig. Autóközlekedési Tanintézet gyorsított személygépkocsi-vezetői tanfolyamot indít, fízetéskedvezménnyel Jelentkezés: Üttörő tér 5/73. alatti ügyfélfogadóban hé t fő—csütörtök péntek szombat 8—19 óráig 8—15 óráig 8—12 óráig KERESKEDELMI VALLALAT A DELTA Kereskedelmi Vállalat 1981. augusztus 1-től 1984. augusztus l-ig dj a következő üzleteket: 3. sz. házfartásl-vas-edény áruda Hódmezővásárhely Nádor o. 44. II. sz. háztartás-vegyi áruda Hódmezővásárhely Holló u. 2. 323. sz. aiándékáruda Szeged. Zárda u. 6. 327. sz. horgászbolt Szeged Zárda u. 6. A pályázatokat 1981. iúnius hó 30-tg kell benvűitani a vállalat központ iába: Hódmezővásárhely. Lenin u. 29. A versenytárgyalás 1981. túlius 7-én 14 órakor lesz Hódmezővásárhely. Lenin u. 27. sz alatt, az ebédlőben. Táiékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást SÍPOS Attiláné ad a vállalat fejlesztési osztályra. Hódmezővásárhely. Lenin u. 27. Telefon: 11-611/6-os mellék.