Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-07 / 132. szám

Túlérzékenység és orvostudomány És a filmcímek: a Hyppoltttól — a Meseautóifi, az Ida regényétói — a Halálos tavaszig. Felvillan Bajor Gizi arca ís egy másodpercre, egy soha el nem készült film próbafelvételéről, s a későbbi korszak nagy színészegyéniségel ls ránk köszönnek az Emberek a havason, a Valahol Európában, A tanítónő, a Talpalatnyi föld kockáiról. Borsodiéit mintegy tízezer méter filmet néztek végig, hogy a maguk negyven percében elmondják a leglényegesebbet erről a korszakról. Kétévi munka gyümölcseként vallanak, hogy a sokak által csak szemfényvesztésnek vélt furcsaság hogyan szerzett nemcsak közönséget, de tekintélyt is magának a társművészetek koszorúiéban. Ezért is több az „ötvenéves a hangosfilm" a mostanában divatos nosztalgiahullám termékénél, s azért is. mert nemcsak a múltba réved, hanem a jelen produkcióin ót fürkészi azt az utat is. amerre a hangosfilm, magyar film ls halad. Higgyünk neki. NEMLAIIA GYÖRGY * Képeinken: Borsodi Ervin, az 50 éves a hangosfilm rendezője (balról) — Lohr Ferenc, a „magyar hang" nagymestere, a film közreműködője, tanácsadója. Az élelmiszeripar fejlődése, jóllehet öröm legtöbbünknek, né lány embertársunknak viszont kellemetlenségeket okoznak A

llergiásak vagyunk ... Rugalmas köznyelvünk szókészletébe nem is olyan régen belopta magát ez az orvosi szakkifejezés, amely ma már nem ls szorul magyarázatra. Hogy hétköznapi nyelvünkben meggyökeresedett, az — érzékletességén kívül — annak is „köszönhető", hogy magát a szót életben tartja Az egyre gyakrabban előforduló betegség. Enyhébb esetben „csak" csalánkiütéseket vakargatunk, kellemetlenebb és veszélyesebb, ha virágport beszippantva köhögőrohamot kapunk, s nem pánikkeltésből vijjog végig a városon a mentőautó, ha a beadott penicillin injekció után a beteg fulladni kezd, bőre kivörösödik, szemhéja bedagad. Az allergiát sokan a huszadik század jellemző tüneteként tartják számon. Mivel magyarázható ez. hogyan védekezhetünk ellene. erről beszélgettem dr. Dobozy Attilával, a SZOTE bőr- és nemibeteg klinikájának docensé- ' vei. Kétségtelen; az ipar, a mezőgazdaság fejlődése, a kemizáció nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az utóbbi évtizedekben több szó esik az allergiáról, többen szenvednek tőle. az orvosok pedig gyakrabban néznek szembe tüneteivel. Mindenekelőtt határozzuk meg, mit jelent a gyógyászatban az allergia. Ha egy szóval válaszolnánk: túlérzékenységet. Ha a szervezet egyébként ártatlan anyagokra kórosan reagál, allergiáról beszélünk. Ez egyébként nem az anyagra, hanem a szervezet reakciójára jellemző tulajdonság. Az allergén anyagok ugyanis csak a túlérzékenységre hajlamos emberekből váltják ki a megszokottól eltérő tüneteket, a többségre nézve nem ártalmasak. Ilyen rendellenes „válaszra" képes a bőr: ekcéma keletkezik rajta. A hörgőrendszer allergiás reakciója az asztma, a nyálkahártyáé a szénanátha. Vajon kik a sors kiválasztottjai, ml dönti el, kl lesz allergiás, ki nem? A tapasztalat szerint az örökletes hajlam lehet a ludas. Ismernek családokat, melyekben halmozódnak a túlérzékenység különböző megnyilvánulási formái. Ha a nagymamának ekcémája volt. a fia asztmától, az unokája gyakori csalánkiütésektől szenved. Ha az apa szervezete számára veszélyes a penicillin. nagy a valószínűsége, hogy a gyermeke sem bírja, ha nem ezt, az amidazophent vagy egyéb gyógyszert. A megelőzés, a védekezés miatt fontos tudnunk, környezetünkben melyek azok az anyagok, amelyek veszélyesek lehetnek szervezetünk — a túlérzékenységre hajlamos szervezet — számára. Különös figyelmet érdemelnek azok a szerek, amelyek egyes foglalkozások űzőit betegítik meg. Gyakori a kőművesek cementekcémája. a fodrászok hajfesték által kiváltott allergiája, a faipari dolgozók növényi gyanták, a festékipar szakemberei festékek. oldószerek. a háziasszonvok mosónorok iránt lehetnek túlérzékenyek. A cementben, a kikészített bőrben, a mosószerben levő króm például ott vált ki ellenreakciót, ahol* érinti a szervezetet, tehát legtöbbször a bőrt betegíti meg. Ezeknek a reakcióknak a nyilvántartása rendkívül fontos, hiszen valahányszor a számára veszélyes anyaggal érintkezik az allergiás ember, betegsége mindannyiszor föllobban. Sőt, az allergiás ember, betegsége mindannyiszor föllobban. Sőt, az allergia kialakulásában ls közrejátszik: minél többször találkozik azzal a bizonyos anyaggal, annál valószínűbb az allergiás reakció. Mi ilyenkor a teendő? A gyógyításnak egyetlen, radikális mó^ta van: foglalkozást kell változtatni. egyes, újonnan fölhasznált szerek. Élelmiszereink közül igen sok ilyen anyagokkal „szennyezett". A tartósító- és színezószerekkel szemben legtöbben közömbösek. akadnak azonban, akik nem. Ugyanígy szervezetünkbe kerülhetnek a permetezöszerek, az állattartás vegyi anyagai ls, amelyek, ha valaki allergiás rájuk, rendellenes reakciókat válthatnak ki. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy egyes gyógyszerek. felszívódva túlérzékenységet okoznak. Ez annak a számlájára is írható, hogy ellenőrizhetetlenül sok orvosságot fogyasztunk,- méghozzá egyszerre többfélét, s ez nehezíti az allergiát előidéző felkutatását is. A megelőzést pedig olykor az akadályozza. hogy ugyanaz a hatóanyag más-más néven is forgalomba kerül. Aki nem bírja az amidazophent. az egy sor más gyógyszert sem szedhet. például Barbamidot. Dolort, Germicidet, Demalgont sem. A klinika elsőrendű feladata természetesen a betegek gyógyítása. Emellett azonban allergológiai kutatás is folyik az intézetben. Vizsgálják azokat a környezetben előforduló anyagokat, amelyek Szegeden — a mezőgazdaságban. iparban — leggyakrabban okoznak allergiás betegségeket. Kutatják azokat a mechanizmusokat is. amelyek révén a közömbös, kismolekulasúlyú anyagokból túlérzékenységet okozó allergén lesz Kiderült, hogy a mindenki vérében megtalálható egyik szérumfehérje képes hozzákötődni ezekhez a kismolekulasúlyú anyagokhoz és föltételezik, ennek következtében nyernek olyan új tulajdonságot, amely allergiát idézhet elő. Annak, hogy a túlérzékenység tünetei ne Ismétlődjenek meg, alapvető feltétele az allergiát okozó anyag földerítése. Olyan új módszereket dolgoztak ki a szegedi klinikán — és vezettek be elsőként az országban —. amelyek alkalmasak arra. hogy sok gyógyszer még több hatóanyagából kiválasszák, melyik váltotta kl a szervezet tiltakozó reakcióját. Ilyen vizsgálatokat a hazánk minden részéről ide érkező betegeken ls végeznek. Az allergia alantas betegség. Egyszer mindenképp kimutatja a foga fehérjét. Ha tudjuk, környezetünk. táplálékunk melyik anyaga vált ellenségünkké, óvakodhatunk tőle. De sajnos gyakran alattomos módon férkőzik a közelünkbe. Előfordul, hogy a gyanútlanul megevett disznóhússal került szervezetünkbe a penicillin, merthogy az állatot korábban azzal kezelték. Arra is volt példa, hogy alapos nyomozás után jöttek rá az orvosok: a lekváros kenyér volt a ludas. A lekvárról leszedték ugvan a penészt, az általa termelt penicillin viszont ott maradt. És jó tudni: a kininre érzékeny ember a világért se üdítse magát tonikkal! CHIKAN AGNES Fél évszázada beszél magyarul a film M

ostanában annyiféle évforduló, esemény sűrűsödik hétköznapjainkba. hogy szinte nem is csoda, hogy a magyar hangosfilm megszületésének 50. évfordulójáról majdnem megfeledkeztünk. Éppen fél évszázada, hogy a Hunniában forgatni kezdték az első, egész estét betöltő magyar produkciót, amely immár nemcsak a rendező, a színészek, a producer nemzetisége, de elsősorban hangla miatt is magyar. Az előrelépés óriási, még ha szükségszerűen eddig biztos külhoni piacok elvesztésévei ls járt együtt. Erre a nemzeti kultúránk hírnevét, létét sok mindenben befolyásoló történelmi dátumra — a Magyar Híradó és Dokumentumfilm Stúdió jóvoltából azonban szerencsére nemcsak kommentárok, megemlékezések figyelmeztetnek, hanem Borsodi Ervin új, csaknem egyórás alkotása is, amely lakonikus egyszerűséggel csak 50 éves a hangosfilm címmel került — az ünneplés legstílusosabb módiaként — májusban — a mozik műsorára. Szerencsére, még sokan élnek az első magyarul megszólaló filmek készítői közül — elsősorban a kitűnő, nagynevű hangmérnök, Lohr Ferenc, aki aktívan részt vett a produkcióban. 6 ő kalauzolja végig a nézőt, az első, ma már megmosolyogtató kísérletektől — a legmodernebb, legrafináltabb technikát is felhasználó alkotások megjelenéséig. Mert való Igaz. a némafilm 30 évének sok. nélkülözhetetlennek vélt fogása illant el a zene. a szó rögzítésével. úi sztárok jelentkeztek — s az úi sztároknak úi rajonRói. Nálunk minden, szinte minden a Bónvi Adorján regénye nyomán, született bűnügyi komédiával, A kék bálvánnyal kezdődött, s a publikum ebben fedezte fel — hogy évtizedkre szinte kizárólag neki hódoljon — Jávor Pált. (Persze, mint. mindenütt, volt néhány rövidebb-hosszabb filmszkeccs, összeállítás nálunk is, Bényel József Csorba kard Mint az első suta rímet, úgy írom ezt a verset, a sorok vesztett uta kért. versekért vezekelnek. Fűszagú széllel szólani Immár logot szereztem. Tán nincs is annyi úira, ahányszor neklkezdtem. Széiiels/órt álmaim fölött most betonoszlop strázsál. — elfogytak s nem lehettem ott az újrafelosztásnál. Most világosabb minden és keménvebbek a sarkok. Most fény a vers. hát leteszem a kicsorbított kardot. mint a Nevető Budapest, a Csak egy kislány van a világon, vagy a Budapesti hangos filmkabaré — de ezek alig többek filmszalagra vett színházi produkciónál...) Borsodi Ervin természetesen idéz az első, a legelső. 1931. április 14-1 híradóból ls, ami bizony nemcsak hazai szenzáció volt, hiszen Anglia, Franciaország és Németország után Európában nálunk készült az első hangos beszámoló, benne a nagy komikus, Harold Lloyd pesti kirándulásával. Gömbös Gyula beszédével, a magyar óceánrepülők tragédiájával. ' A továbbiakban Nemeskürty István számol be az első magyar filmek fogadtatásáról, s mellette ott az akkor pályája kezdetén álló fiatalember, a megszámlálhatatlan filmzene komponistája, Fényes Szabolcs — és persze sok sláger is. Akkoriban szinte mindenki énekelt a hazai alkotásokban: Gózon Gyula. Makláry Zoltán, Erdélyi Mlci, Agai Irén, Törzs Jenő, Perczel Zita, Bársony Rózsi, no meg persze Jávor és Karády... EIGEL ISTVAN FESTMÉNYE: BARTÓK