Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-06 / 131. szám

37 Szombat, 1981. június 6. A júniusi Tiszatáj Már hagyomány, hogy a melyet Kiss Gy. Csaba Fran- D. Molnár István a Krakkó­Tiszatáj évente egyszer-két- ciszek Ziejka Lengyel míto- ban kiadott magyar könyve­szer Most— Punte—Híd című szok között című könyvéről, ket recenzálja. A júniusi rovatában valamelyik szocia- Rövid ismertetés olvasható szóm gazdag illusztrációs lista ország irodalmából, kul- Krakkó új irodalmi havilap- anyaga a város magyar emlé­turájábói ad válogatást. A járói, a Pismo-ról. keivel ismerteti meg az olva­folyóirat lengyei irodalmi és Három kapcsolattörténeti sób STm«?SkóTfóku írá8 kaPott még a Ti- A lap új számában Keresz­™ r„nT W^i Jz^ lengyel összeállításé- túry Dezső. Kiss Dénes. Tor­^k a múl t i óbóL körténél mi ban' Lagzi István a lengyel- rwt József. Serfőző Simon és rwtS L^S magyar történelmi kapcsola- Pintér Lajos versei jelentek hól ^ríagyar ÍESSmSm tDk klvá10 kuta^ának. Jan meg. Tóth Béla Tiszajárásá­Dabrowskinak a portréját nak új darabja mellett a Kri­szeretnénk izeítót adrm Ke- rajzolJa Koyács István tik rovatban öt könyröl punk természetesen toredekes Waclaw Fefczak történésszel. (Eörsi István. Rákos Sándor, lesz. hiszen például kapcso­a Jagelló Egyetem tanárával Hervay Gizella, Szőcs Géza Műsorajánlat Á DELEP Napsugár tánc- szus alkalmából a film együttesének és citerazene- azokról a gyógyítási módok­karának közös évadzáró mű- ról szól. melyeitkel a szak­sorát rendezik meg ma, orvosok a halláskárosulta­szombaton délután 6 órai kon segítenek, hiszen Ma­kezdettel a vállalat Kossuth gyarországon félmilliónál Lajos sugárút 72/B szám több a nagyothallók száma, alatti munkásszállóján. latainknak számos fontos ese- beszélgetett (A neves tudós ^ Mester Zsolt munkájárói) Snl A .S^rodSnti P°Utikai PMyafutása is ^ Alföldy Jenő. Imre Lászlő. rXS £ Sí isíulán -1elentős: a háború alatt azt a Pom°°áts Béla> Görömbei alig néhány jelenség bemuta- feladatot kapta, hogy a rna- András és Márkus Béla tolla­tására nyílik lehetőség. Meg- gyarországi állandó képvise- ból jelen meg bírálat A nem­szólaltatunk krakkói költőket, letet megteremtve összekötő rég elhunyt Zeik Zoltánról történészeket és irodalomtör- j Vareó ^ az emigráns nekrológ olvasható a lap jú­íeneszeket. A város kultura- . , . . .. ..... . . . jának nálunk kevésbé ismert lenSyel l««™any között.) niusi szamaban. hagyományaira és esemé­nyeire szeretnénk irányítani a figyelmet Arra a korszak­ra, amikor Krakkó külön or­szág volt például, a város színházi életének néhány nemzetközi mércével is' ki­emelkedő fejezetére." Az ösz­szeállításban a krakkói köl­tők verseit a Kerényi Grácia és Csordás Gábor átköltésé­ben olvashatjuk. Izgalmas kortörténeti dokumentum Petneki Áron közleménye (Egy krakkói polgár feljegy­zései Bóthori István korából). Kovács István a Krakkói Köztársaságról, Hadik And­rás a lengyel szecesszióról (Népművészet és nemzeti stí­lus), Spiró György a krakkói színház nagy korszakáról írt tanulmányt. Tadeusz Kantor világhírű színházával, a Cri­cot 2-vel két írás foglalko­zik: Jan Klossowicz: A meg­állított élet színháza és Be­szélgetés Eleonora Udalská­val, a katowicei egyetem színháztudományi szakának docensével. Nagy érdeklődés­re tarthat számot a kiváló krakkói Irodalomtörténész, Jan Blonski esszéje a XX. századi lengyel irodaiam je­lentós alakjáról, Gomrowicz­róL Szintén érdekes az a cikk, Peáagógus­napi kitüntetések A pedagógusnap alkalmá­ból kitüntetéseket adomá­nyozott az egészségügyi mi­niszter a Szegedi Orvostu­dományi Egyetem oktatói­nak. Kiváló Munkáért kitün­tetést kapott Bakóné dr. Ve­res Ilona, dr. Husz Sándor, dr. Papósné dr. Poberai Má­ria. dr. Lázár János adjunk­tusok. dr. Kovács Aranka ta­nársegéd és Hajdú István, a központi könyvtár tudomá­nyos munkatársa. Miniszteri Dicséretben részesült dr. Stá­jer Gézáné adjunktus. dr. Nagy Attila tanársegéd. Var­ga Béla testnevelő tanár, és Tiszaközi Attila technikus. A KISZ Központi Bizott­ság Dicsérő Oklevelét kap­ta a 624-es számú Szakmun­kásképző Intézet pedagógusa: Lehoczkv János, az intézet igazgatóhelyettese, dr. Szán­tó Zsuzsanna Aranvkoszorús KISZ-jelvénvben részesült. Növények csokra, mesék tüköré Igazán pórját ritkítja az A könyvhétre megjelent olyan könwhét, amely a Űton-útfélen cimű kötet tu­szegedi irodalom friss sike- lajdonképpen a kedvtelés, rei mellett a képzőművészet, az öröm termése. Olvan nö­az illusztráció eredményei- vények bravúros akvarelljei vei is megajándékoz ben- láthatók a könyv lapjain, nünket. A mostani ünnepi melyeket ..Régi idők dűlő­könyvhét kínálatában két útjain, alföldi futóhomokon, olyan kötet Is szerepel, a Tirrén-tenger gyöngyház­amely képanyagánál fogva fényében. Nápoly lángoló meghatározó jellegű és sze- ege alatt és füvészkertünk gedi kötődésű. Richter Ilona, csendes ösvényein" szedett a nálunk kellően nem mél- csokorba. Akvarelltechnika­tányolt, nagyszerű felké- val készültek ezek az első­szültségű tudományos könyv­illusztrátor Űton-útfélen cí­mű, műfajilag nehezen meg­határozható, „A füvek, a fák, a virágok nyelvén. A szépség, az erő, a gyengéd­ség nyelvén" szóló, képben hanem és régi növényleírásokban mert a sorban kínai és japán mü­vekre emlékeztető festmé­nyek. Nem véletlenül. S nem csupán azért. mert Richter Ilona finom kínai papírra dolgozik akvarellel, elsősorban azért, távol-keleti mflvé­Japánról tart ismeretter­jesztő előadást dr. Móczár László egyetemi tanár júni­us 8-án, hétfőn délután 6 órakor a Juhász Gyula Mű­velődési Központban. A rádiótelefonok haszná­latáról, működéséről, építé­séről. engedélyeztetéséről tart előadást Tóth András hétfón este 8 órakor a DÉ­LÉP Vár utca 1. szám alat­ti ifjúsági klubjában. A szegedi papucsossigról beszélget Rátkai Sándorral Holakovszky István a Kos­suth rádió Kihaló mestersé­gek című adásában június 0-én. kedden 22 óra 50 perc­kor. Űjra hallok — e címmel jelentkezik a szegedi körzeti stúdió műsora kedden este fél 7 órakor a televízió l-es programjában. A júniusban Budapesten megrendezendő orr-fül-gége-vllágkongresz­Dzsesszfábor Szegeden A Bartók Béla Művelődé- A szegedi dzsessztábor si Központ és a megyei eseményei közül kiemelke­KlSZ-bizottság a November dik a 20-án este 8 órakor a 7. Művelődési Ház dzsessz- Bartók Béla Művelődési stúdiójának kezdeményező- Központban megrendezendő sére dzsesszoktatási tábort gálakoncert, ahol fellépnek rendez június 18. és 21. kő- a táborban oktató muzsiku­zött Szegeden. A program- sok, a Szegedi Dzsesszkvar­ban hangszercsoportos szek- tett és a tábor „házigazda"­ciófoglalkozások, jam ses- együttese. A szimpózíúmot a sion-ek. dzsessztörténeti és résztvevők legjobbjainak dzsesszelméleti előadások. 2i-j bemutató matinéja zár­ST^SJ^fí!^ * A dzsessztáborba eisősor­ber 7. Művelődési Házban ban alyan fiatalok jelentke­és a Bartók Béla Művelődé- zéeét várják, akik több éves si Központban szervezett 2enei előképzettséggel ren­programokon többek között' , . . ri7qp„„7 v.,„. Gonda János. Kovács Gyu- deIkeznek' 69 űzsessz- vagy la és Dresch Mihály vezeti dzsesszrock együttesek tag­a foglalkozásokat. jai. kiteljesedő kötete mellett szettől a megfigyelés lénye­Papp György grafikusmű- gét tanulta meg. Azt ugyan­vész az illusztrációt túllépő, is, hogy úgy fogadja be, úgy önálló grafikai nyelven fo- adja át, úgy jelenítse meg a galmazó képtábláival megje- látványt, hogy az egyszerre lent Gyémántkígyó című viselje az egyedi jegyeket és mesegyűjtemény érdemel a tipikus vonásokat. Ez a kiemelt figyelmet. fajta festői technika óriási n/ri , „ ,.,,.„, fegyelmet, biztos felkészült­Mintegy két évtizede egy séget ^ bravúros, ugyanak_ - -- • tanutaáwut kor ifeUazult tudást„ igé_ nyeL Egy letett folt megma­rad a papíron, ez kizár min­olaszországi során kapott Richter Ilona megbízást a nápolyi öböl itf^Sr TyZmZ -ntajta^ns"^: nyos illusztrációinak elké­szítésére. Később egy svájci megrendelés nyomán a Földközié-tenger csigáit Külön értékei a kötetnek a festmények mellé válogatott magyarázó szövegek (Krasz­nahorkai László munkája). _ . „ , A növények lelkét is megra­mentette rajzpapírra egy dó finom akvareUeket kí­sérő szöveganyagot a ma­gyar tudományos élet. a ré­Tíz esztendő alatt e két, ha­talmas. monografikus anyag gi botanika, az egykori fü­gyűjtő-feltáró tevékenysége vészkönyvek és receDteián~ lusztrációkat^Az16előző kö* lás0k tók- Ezek az ízes. néha vas­^ .ÍSSw^i, ^J^f^C kos' nyelvi fordulatokban részletek nagyszert kiegészítői Richter Ilona emlékezetes és szép köteté­nek. Dobos Ilona néprajzkutató Gyémántkígyó című gyűjte­készítésénél tartanak. Mint­egy hat éve a Magyar Tudo­mányos Akadémia munka­társaként a JATE növényta­ni tanszék alkalmazottja, mindenekelőtt a szegedi fű Mocsár Gábor V* Cl fii Tíz év egy kiskutya életéből csendben megöregszünk" Itt egy példa: a „kutyarendelet" idején, mint említettük, jó néhány kutya „gazdátlanná" vált Egy szép nyári napon négy-öt kisfiú becsengetett Gazdiékhoz. Ajtót nyitottak, hát a fiúk madzagon egy tacskót vezetnek. Mit akartok ezzel a kiskutyával? lakik egy tacsikutya, hátha elveszett... De akkorra már Pajti is megjelent, s a fiúk lótván-1 itták: nem veszett el. Láthatjátok, a mi tacsink itt van. lettek. — Hát akkor hová vigyük? Gazdiék mondták, menjetek ide, menjetek oda, M Ahogy öregszik, úgy nő benne a szeretet címeket, adtak, ahol tudták, tacsi kutya él. Pár • iránti igény. Sértődékeny és konok és zsar- óra múlva a fiúk visszajöttek kutyástul, s letör­nok most is, de nagyon szereti, ha szeretik. Ha ten mondták: egyik helyen sincs elveszett tacái. szokta már az új környezetét és új cimboráját. Pajtit. Végül is a fiúk elvezették. Gazdiék szo­morúan néztek utána. Mami szemében még egy könnycseppféle is megjelent, mert ők már na­gyon jól tudták — az utóbbi időben jó néhány ta­pasztalatot szereztek —, hogy az a néni vagy — Keressük a gazdáját — mondta a szóvivő nincs, vagy pedig egy szó sem igaz abból, amit . és nekünk azt mondták, jöjjünk ide, mert itt a fiúknak mondott. Ez az amúgy jól ápolt, ked­ves vendégkutya nem a gazdájához fog vissza­találni, hanem a klinika kísérleti intézetében fe­jezi be, talán nem is sokára, ahogy mondani szokás, a tudomány oltárán, az életét. A néni A fiúk elvesztették a reményüket, szomorúak megkapja érte azt a pénzt, amit ilyenkor kifizet­nek egy beszolgáltatott kutyáért. Vesz rajta főzni való kolbászt, megeszi, váljék egészségére. Evés közben bizonyára eszébe sem jut, hány gyerek­nek és felnőttnek szerzett tettével szomorúsá­got. Sok ilyen kutyatörténetet hallottak másoktól Mami elmegy a boltokba vásárolni — azt győzze mert nincs, ami elvesszen. A megadott címeken is Gazdiék. A kővetkezőt például Mami mesélte valaki visszavárni! —, vagy látogatóba megy va- a gazdik megszabadultak kutyájuktól. Ez a fel­lahová — az is nagy időbe telik ám! —, Pajti emelt adó után történt pár héttel, alig győzi visszavárni. A szoba közepén leül, s Gazdi, Mami összenézett, vár. Ha Gazdi ilyenkor viszi le, akkor meg a — Nem tudná valamelyikőtök befogadni? Len­fűbe ül le és néz arrafelé, ahonnan Mami a vil- ne egy ügyes kiskutyája... — mondta Gazdi, rá­lamossal meg szokott érkezni. A kutyák látása beszélő hangon. meg sem közelíti a szaglóképességüket, így hát A fiúk nemet integettek a fejükkel Kicsi a la­merőn néz... néz... néz, s akkor is futásnak eredne, ha Mamihoz hasonló alakú néni köze­ledik — ha Gazdi vissza nem tartaná. „Nem ő az! Nem ő az!", mondja neki, s Pajti visszaül a fenekére. Ha a szobában figyel, meg tudja kü­lönböztetni, melyik villamos jön kifelé a város­kásuk, nincs, aki törődne az új családtaggal. — Hát akkor hagyjátok itt. Ahol elfér egy, elfér ott kettő is. De csak egy darabig. S aztán megbeszélte a fiúkkal, hogy két kutya jas, rendszerint otthon tartózkodik, ő is megle­pődött a jövevény láttán. Jólelkűek voltak, en­ni adtak a talált kutyának. Csak úgy falta az után már 1300 forint az adó, ki bírja azt kifizet­ni? A fiúk vállalták, hogy minden idejüket arra ból, melyik megy befelé a városba. A kifelé jövő szánják, hogy érdeklődnek a környéken, kinek ételt, mert ki volt éhezve. Aztán vizet adtak ne­villamos érkezésekor feláll, tovább figyel, és ha veszett el tacskója. Elmentek. A vendégkutya te- ki, azt is a végtelenségig lefetyelte. De most mi meghallja Mami cipőjének koppanását az utcán hát ideiglenesen otthonra lelt. Először is Pajti- történjék vele? — ezer közül is meg tudja különböztetni Mami val ismerkedett meg. ami abból állt. hogy egy- A talá'* kutya... illetve, az a kifejezés nem járását —• rohan az ajtóhoz, szűköl, ugrál a ki- mást elöl-hátul megszagolgatták. Ügy látszik, jó, mert nem ők találták a kutyát, hanem a ku­1 ncshez. Pontosan tudja, hogy most következik Pajti is helyeselte Gazdiék döntését, mert elfő- tya talált új otthonra. Csakugyan: azonnal ott­a mámor, az őrjöngő szeretetkitörés, a hanyatt- gadta lakótársának az új kutyát, akinek senki -' - ..__.... miii... sem tudta a nevét. Pár napig békességben étiek egymás mellett, csupán az okozott az utcabeli ismerősök körében megrökönyödést, hogy Gazdi penderülés, a gyomrozás, és a Mam Ma ... mmiii. . Itt álljunk meg egy cseppet. Gazdi is belátta végre, hogy Pajti csakugyan Ma . . . mmit mond — valóban tisztán, érthetően, amikor örömében vinnyog, s azt be kellett látnia, hogy Pajti Ma­mit szereti jobban, mint őt. Tudja az ördög, mi­ért Talán mert Mami adja neki rendszerint, az ennivalót? Meg ő füröszti esténként, s közben magyaráz neki? Ügy látszik, van valami általá­nos kutyatulajdonság, s ez Pajtiban is benne van, az ugyanis, hogv a kutya kiválaszt valakit a környezetéből — lehet az akár egy kutyaszere­tő kisfiú is —, s arra pazarolja szeretetének, ra­gaszkodásának minden aranyát. „Meghibbantak ezek? Pont most, amikor fel emelték az adót?" Eltelt négy-öt nap, és a fiúk úira megjelentek, egy helyett két, kutyát vitt le pórázon az utcára. ék közelről is szemügyre vették, vajon nincs-e a szőre közt bolha. Nem volt. Azt is megállapít­hatták, hogy elkóborgása — vagy elzavarása — előtt szépen gondozták, a lábai kissé porosak. Egymás szavába vágva elhadarták, hogy nyom- csatakosak voltak, de a hátán a szőr tiszta, maid­ra bukkantak. Érdeklődtek egy idős néninél, aki nem fényes. Ez nem lehet afféle kóbor kutya, ál­azt mondta nekik, hogy van egy ismerőse, aki lapították meg. Ez vagy elveszett, vagy.. rossz­panaszkodott neki. hogy elveszett a tacskójuk. ra gondolni sem mertek. Sőt. Mindennap tüzete­Ugy hogy most ők elviszik a vendégkutyát, oda- sen átolvasták az újság „Esvéb" címszó alatt adják a néninek, az meg odaadja a kutya gaz- meglelenő apróhirdetéseket, hátha valaki keresi dájának. Gazdiék a vendég nyakára tettek egy ezt az elveszett kiskutyát, ócska pórázt — vigyétek. A kiskutya húzatta ma­gát, nem akart elmenni, mert igen-igen jól meg- (Folytatjuk.) vészkert izgatja alkotói fan- mesemondó — táziáját Tapasztalatait a tu- Ordody József és Kovács dományos könyvillusztrálás Karoly — mintegy 15—20 modern módszereiről készü- évvel ezelőtt magnóra mon­lő könyvében szeretné ösz- meséit tartalmazza. , , , . . Ezek a mesék ui színekkel szefoglalni, a tiz-tizennégy és Í2ekke, g-^f^ ^ éveseknek sok illusztráció- magyar népmeséről kiala­val támogatott ismeretter- kult elképzeléseinket. A tör­lesztő könyvet ír tenger- ténéseket-fordulatokat át­meg átszövik az óegyiptomi biológiai 'témakörről. motívumok, bibükus ele­"mek, keresztény hiedelmek és mondák, s jelen vannak az immár modern élet. a mindennapi sors elemei, for* d ulatai is. Ehhez a kötethez készített illusztrációkat a magyar folklórkinccsel már évtizede jegyben járó szegedi grafi­kusművész, Papp György. Régóta várjuk már, hogy a folklórmotívumkincs feltá­rásában, korszerű grafikai felhasználásában végzett kutatómunkája és kísérletei­nek eredményei ilyen komp­lex feladatban koncentrálód­janak. Sok-sok linómetszet és tusrajz őrzi azt a folya­matot, melynek során a gra­fikusművész föltárta a ma­gvar nép ábrázolóművésze­tének sokszínű, mégis sajá­tosan nemzeti karaktert, hor­dozó világát, ezeket ko­runkhoz idomította, a mo­dern grafika nyelvére for­dította. s olyan témákban alkalmazta, amelyek túllép­nek az illusztratív szándé­kon. s önálló grafikai alko­tásokká lesznek. Gyémánt­kígyó-sorozatának egyik va­riációja a tavalyi könyvhét­re megjelent Szegedi Grafi­kusok című mappa egyik szép darabja volt. Számom­ra ez a fekete-fehér sorozat még izgalmasabb. sűrítet­tebb és technikához kötö­dőbb. mint a kötetben most megjelent illusztrációsor. Talán a summázást föloldó rajzosság és a barna szín­nyomás miatt veszítettek erejükből a rajzok. De ez már nem a grafikus hib-'<ta. hanem szerkesztői-köavvter­vezői vélemény tükre. Pa-o György mindenesetre be'v . nyitotta, hogy új színt je­lenthetnek munkái a ma­gvar könyvkiadásban, az il­lusztrálás terén, s képes úgy alkalmazkodni irodalmi ínyaghoz. hogv önmagában is érvényes grafikákat al­kot. T. L. el Gazdinak, de előbb egy néni mesélte el Ma­minak. Az a néni délután, munka után ment ha­zafelé, amikor a háta mögött apró koppanásokat hall. Visszanéz, egy fekete hátú tacskó üget utá­na hűségesen. „Hát te?" — kérdezte tőle. A ku­tya természetesen nem válaszolt. De baktatott a néni nyomában. Amikor betért egy kapu alá, hogy hazaérjen, akkor is, Az a néni a földszin­ten lakott, kinyitja az ajtót, hát a kutya a la­kásba is utánament. A néni férje már nyugdí­hon érezte magát. Mindjárt le is feküdt a cse­répkályha elé — mióta kószálhatott otthontala­nul! Előző otthonában is bizonyára a cserépkály­ha előtt szokott szenderegni. Akkor az új gazdi-

Next

/
Thumbnails
Contents