Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-28 / 150. szám

Kicsöppenni az életből? Negyvenéves szolgálat után nyugdíjba készül dr. Ozsvár Jó. zsef domaszéki orvos. Mondhatnánk úgy is, hogy végre nyugdíjba megy, ha nem értene ki belőle valaki bal füllel olyasmit, hogy éppen ideje. Hét évvel ezelőtt mehetett volna. — Miért nem ment? — Most is nehezemre esik. Testileg is, szellemileg is frissnek érzem magam, és hétévi szoktató után se tudom elképzelni még. mit csinálok majd utána. Ügy érzem, belepottyanok valamibe, amiben nincsen semmi. — Muszáj mindig csinálni valamit? — Föltétlenül. Az életnek akkor van értelme, ha ki tudjuk tölteni valamivel. — Például? — Nem tudom még. Helyettesíteni talán, vagy üzemorvosnak menni lenne jó. Dolgozni, amíg lehet, és gyógyítani, amíg lehet — Járási főorvos is volt. ! — Tizenöt évig. — Ha ennyire ragaszkodik a gyógyításhoz, tikkor art a tizenöt évet kisiklásnak ls tekinthetjük? Hivatali munka stb. — Magam vállaltam, miért lett Volna kisiklás? Azt a munkát is szerettem. — Amikor a Járási főorvos visszajött körzeti orvosnak, nagyot esett az ázsiója? . — Rangvesztésre gondol? ' — A visszalépés nálunk még mindig fölér* .egy nagy megalázás&ai. — Ronsz szokás. Soha nem éreztem, hogy,kisebb lettem általa. és soha nem vettem észre, hogy ezt valaki éreztetni akarja velem. Azért jöttem vissza a rendelőbe. mert bármennyire éreztem is annak a munkának a társadalmi hasznát messzebb esett attól amit tanultam, és amire mindig is készültem. Az akkori miniszter rábeszélésének köszönhetem, hogy elmentem a Járáshoz. t — Sokszor gondol rét? — Ha összeszedem emlékezetemben, hogy mennyit gyarapodott annyi idő alatt a szegedi Járás rendelőkkel és orvos lakásokkal. akkor szép lista áll elő. de az az igazság, hogy az utána jövő másik tizenöt év koptatja az emlékeket — Ha hivatásról beszélünk, szentségtörés pénzt ls emlegetni hozza, de hadd kérdezzem meg. melyik állás a pénzesebb? — Sokat változtak a bérek, azóta se kérdeztem meg, mennyi a járási főorvos fizetése. Talán a körzeti orvos jobban megtalálja e számítását — Ha elkezdtük a szentségtörést. toldjuk meg még eggyel: gazdag emberként megy nyugdíjba? — Elég egyenes a kérdés, de íiem hárítom el. Nem ls akarom saináltatni magamat, mert éhen nem haltam, anyagi csőd soha nem fenyegetett és úgyse hinné el senki, ha mellébeszélnék. Annyira nem vittem, hogy családi házat építhettem volna, de annyira jutottam, hogy a kicsike szegedi lakásomat most elcserélhetem nagyobbra. Felét kifizettem, a másik felét viszont akkor tudom csak. ha emezt eladtam. — A Járási főorvosnak annyi lehetősége azért volt, hogy kinézze magának a jó körzetet Miért Domaszéket választotta? — Pályáztam én Zákányszékre ls, de akkor még nem engedtek ki a járástól. Megint hagyjuk el a szemforgatást, Szegedhez közel akartam maradni. — Mennyit dolgozik a körzeti orvos? — Tartok tőle, szid maid az utódom. Én hajnalban már nem tudok aludni, négykor kelek, hatkor itt vagyok a rendelőben. Nekem kimondottan jó a korai kezdés de sokan vannak, akiknek szintén jó: mielőtt munkába mennek, ha bajt éreznek, jöhetnek. Délig hozzám jönnek a betegek, délután én megyek a beteghez. ennek szépen kialakult a rendje. Persze, ha valaki tövig nyomja a csöngőt, akkor a kialakult rend azonnal fölborul. Aki szeret korán kelni, az éjszakázást nehezen viseli, ha éjjel hívnak, egy szóval se mondom, hogy kellemes állapot. A nyugdíj küszöbén ennyit már bevallhat az ember, akkor is, ha ezt soha nem vehette figyelembe. — Sok panaszt hallani mostanában. hogy a körzeti orvos futószalagon „gyógyítja" a betegeit. Arra sincs ideje, hogy kikérdezze őket — Hinnem kell azoknak, akik ezt mondják, mert miért mondanák. ha hincsen mögötte semmi. Vigyáztam rá hogy ne így legyen. Hétköznapinak * számító eseteknél is kérdezem a beteget alaposan, sőt ha lehet beszélgetek vele. — Nem fenyeget egy veszély? Ha olyan kedves a doktor úr, hogy beszélni lehet vele, könynyen rá lehet venni arra is, hogy táppénzre küldjön, mert otthon kéne dolgoznom valamit — Két ága van ennek a kérdésnek. Nem biztos, hogy kedves doktor úr vagyok én. csak azért, mert alaposan kérdezek. Meg kell mondanom sokszor gorombán is, hogy hagyja az italt, vagy változtasson másfajta egészségtelen életmód ján. A táppénz' Megint nem mondom, hogy engem még egyetlen egészséges ember se csapott be. de ha gyanítom, hogy ilyesmi bujkál benne, mindenképpen szakvizsgálatra küldöm. A statisztikai összehasonlításokra túl sokat nem szabad adnunk anélkül, hogy a dolgok mögé ne néznénk. Biztos vagyok benne, hogy Domaszéken több a táppénzes, mint Ottömösön. Csakhogy Domaszékről szinte minden családból jár be valaki Szegedre, néha az egész család. Ha valaki beteg lesz ki kell íratnia magát. Aki viszont otthon dolgozik, addig dolgozik, amíg bír, táppénzre nem kéri magát sőt menekül a gondolattól is, hogy ne menjen kapálni vagy gyümölcsöt szedni. — Az alkohol nagy gond? — Homoki falvainkban nagyon nagy. — összefog az iskola, az egészségügyi fölvilágosítás, a Vöröskereszt. tiltó rendszabályaival a munkahely, és mégis? — Azért, mert az italmérés ls kifejt legalább olyan erős propagandát. az ott való találkozás is csalogató, zugkocsmák is vannak, saját bor is van, és sokszor a családi hagyomány is ide húz. Ez maradt a legnagyobb gondunk. és az egyedül élő öregek sokszor iien nehéz állapota. Ahogy a születési arányokat figyelem. sajnos, később is nyomasztó gond marad az időseké. — A nők is isznak? — A hagyományokat általában negatív előjellel szoktuk emlegetni. ebben az esetben örülhetünk neki, hogy még hatnak. Nem mondom, hogy nem láttam még részeg asszonyt, de a nőkre nálunk nem jellemző. — Nyilván sokan kérdezték már az orvostól, hogyan őrizheti meg valaki nyugdíjas korában is testi és szellemi frisseségét Az orvos hogyan őrizte meg? — Nem tudom. Adottság.? Kiegyensúlyozott élet? Azt hiszem, más se tudná megmondani. — Van, aki azt mondja, föl kéne készíteni az embereket a nyugdíjra. r— Lehet hogy kellene, nem tudom. Én még nem voltam nyugdíjas. Értelmes elfoglaltságot mindenképpen keresnünk kell magunknak. Azt nem hiszem el, hogy a társadalomnak ne lenne szüksége az öregek munkájára. — Arra például, hogy az esztergályos bejárjon esztergálni? Vagy az öntő vasat önteni? — Arra, hogy mindenki képessége és kedve szerint dolgozhasson. Ha valaki precíziós eszközöket esztergált egész életében, föltehetően kitűnően meg tudná tanítani rá az ipari tanulókat is szakmai gyakorlatokon, ha egyéb képességei is adottak. Szükség lenne rá. hogy ő tanítson? Szerintem. igen. Jól is esne neki, biztosan szívesen is vállalná. Azt nem tudom, hogy mennyi munkaerő szabadulna így föl. mert nem csupán esztergályosokról lehet szó. de azt sejt-m. hogy klcsöppenni az életből nem lehet Jó. H. D. A Dóm tér százados mesterei KUCSERA ANDRÁS RAJZA A szegedi Dóm tér az idén ünnepel. A szabadtéri játékok kezdetét. jelző fanfárhangok köszöntik az építészettörténet, az emlékmúszobrászat jubiláló jeles alakjait is. akik alkotásaikkal, műveikkel kötődnek a Tisza-parti város legszebb teréhez, * Rerrich Béta száz éve, 1881. július 25-én született. A kiváló építész és kertmüvész főműve a lexikonok summázó értékelése szerint „o szegedi Dóm teret körülvevő épületek terve az egységes térkörülépités első modern példája hazánkban", A haladó szellemű Rerrich a fogadalmi templom körül klinkertégla-borítással, archaizáló és modern hatást ötvöző épületegyüttest alkotott. Az egyetemi intézeteket és a püspöki rezidenciát magéba foglaló árkádos épületcsoporttal — épült 1928 és 30 között — olaszos hatású teret alakított kl. melyet „ma egyre többen az ország zárt tereként" emlegetnek. Rerrich nevéhez fűződik még többek között a püspöki palota intérieurjének terve, valamint a klinikai épületek ridegségét feloldó kertek elgondolása is. * A Dóm tér építészeti koncepciójában hatásosan ízesül a 12— 13. századi Dömötör-torony, mely Szeged legrégibb műemlékének tekinthető. Űj bejárati ajtaja fölé került a feltehetően szintén e korbői való, úgynevezett „szegedi kőbárány". Amikor Szeged a török uralom után visszanyerte szabad királyi városi rangját — 1719 —, ez a kőbárányszimbólum a város címerébe ls belekerült. A Dömötör-toronyról írja kötetében Varga József: „... nemcsak történeti, hanem művészi szempontból is jelentékeny épület, mai megjelenítési formáját Rerrich Bélának köszönheti". aki „...a Dóm tér kialakításával foglalkozva, helycsen ismerte fel az építészeti együttesbe való Szerves bekapcsolás le. hetőségét". A torony helyreállítása után került az épületbe VVeichinger Károly (1893—) keresztelőkútja és a 40 éve elhunyt Aba Nóvák Vilmos szuggesztív freskója. A fél évszázaddal ezelőtt, 1931-ben elkészült egyháztörténeti témájú faliképeken átdereng a római mozaikművészetnek hierarchikus merevsége". E kompozícióhoz készült freskóvázlataival és egy másik tervével Aba Nóvák 1931-ben elnyerte a padovai nemzetközi egyházművészeti kiállítás első díját és az azzal járó aranyérmet. Egy évvel később a művésznek a nedves falon pusztulni kezdő freskóját új alapra kellett festeni. * A két világháború közötti évtizedekben uralkodó hazai neoeklektikus építészet, valamint az akadémikus és neoklasszicista szobrászat rányomta bélyegét a vidéki városok arculatára. Szeged épületei és emlékművei is viselik ezeket a jegyeket. Jellemzőként említhetjük a fogadalmi templomot, melyet az árvíztől való megmenekülés és újjáépítés szimbólumaként emeltek a városlakók. Alapkövét 1913-ban helyezték el, építése az első világháború miatt megszakadt, ígv a munkálatokat csak később folytathatták, s jó fél századdal ezelőtt, 1930-ban fejezték be. A 140 éve született Schulek Frigyes (1841—1919) tervét anyagi okok miatt némileg átdolgozva. Foerk Ernő (1868—1934) valósította meg, neoromán stílusban. A fogadalmi templom az azt környező egyetemi épületekkel a korszak legnagyobb szegedi vállalkozásának tekinthető. A vörös téglából és fehér kőből megépített dóm 93 méter magas tornyai a város jelképévé váltak. A Szegedi Szabadtéri Játékok emblémájaként világszerte is ismertek. A templom külső és belső díszítésén, plasztikai és festett dekorációin sok művész dolgozott. Többek között a másfél évtizede Szöriné Boga Lujza (1895—1966), a tíz, illetve a harminc éve halott Papp József (1894—1971) és Taiszer János íl878—1951). a 75 éve született Heks Nándor István, akik valamennyien Szegedhez kötődő alkotók voltak, csakúgy, mint Erdey Dezső (1902—1957), szobrászművész, aki ebben a városban diákoskodott. Alkotásaik nemcsak a dómot díszítik, de a Móra Ferenc Múzeum is őrzi műveik egv részét, melyekből emlékükre kiállítást kellene rendezni. * A Dóm tér épületegyüttesén több archltektonlkus szobrot találunk. Ezek szinte nyitányai annak az országos viszonylatban is kiemelkedő plasztikai gyűjteménynek. mely a tér U alakú árkádjai alatt kapott helyet. A Rerrich és társa. Kertész K. Róbert (1876—1951) által közösen tervezett, több mint 300 méter hosszú szegedi panteont 1930-ban nemzeti emlékcsarnokká nyilvánították, melyben száz jeles hazánkfia szobrát kívántak elhelyezni. A gyűjtemény alapját a 125 éve, 1856. június 21-én született Stróbl Alajos szobrászművész hagyatékából 1929-ben megvásárolt portrék képezik. Arcmásai őrzik a politikus Deák Ferenc, az író Arany János és Jókai Mór, a szobrász Ferenczy István és Izsó Miklós, a festő Székely Ber. talan és Lotz Károly, a zeneszerző Erkel Ferenc és Liszt Ferenc, az építész Steindl Imre és Schulek Frigyes vonásait. Stróbl nagy elhitető erővel jeleníti meg az ábrázolt alakok portréjának vonásait, külső és belső tulajdonságaikat, tipikus és egyéni sajátosságaikat. A plasztika eszközeivel igyekezett meglesni, felszínre hozni és visszatükröztetni az ábrázolt személyiségek bensőlét, lelki habitusát (Munkácsy Mihály, Szín vei Merse Pál stb.). Arra törekedett. hogy szobrai meggyőzően sugározzák a modellek min. dig különböző, de egyben meghatározó egyéniségét (Zichy Mihály, Vajda János stb.). * A nemzeti emlékcsarnok szoboregyútteséről mondta Rerrich Béla, hogy az architektúra eszközeivel, az érdeklődést felkeltő eszmekapcsolatokkal, a lelki tartalom érzékeltetésével igyekeztem — a művészekkel karöltve — olyan kompozíciók elérésére, amelyek túvol attól, hogy az illusztráció hatásával megelégednének, a megörökítendő nemzeti nagyság életrajzának főbb vonásait megragadják." Az állandóan gyarapodó szegedi panteon ma már a magyar portré szobrászat csaknem teljes keresztmetszetét adja". SZELESI ZOLTÁN