Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-28 / 150. szám

12 Vasárnap, 1981. június 21. Felmentések, kinevezések Minisztertanács Biró Ferencet, nz Országos Tervhivatal elnökhelyettesét érdemel elismerése mellett, más fontos megbízatása miatt: Horváth Lászlót, az OT elnökhelyettesét erdemet elismerése mellett, nyugdíjba vonulására való tekintettel e tisztségükből Jünlus 36-t hatállyal felmentette, egyidejűleg Craveró Róbertet és Csendes Bélát kinevezte a tervhivatal elnökhelyetteselvé. * Az. Elnöki Tanács — eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából — a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette kl Horváth Lászlót. A kitüntetést Losoncz.t Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. .leien volt Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke és Ballai László, az MSZMP KB osztályvezetője. * A kormány Június 30-1 hatállyal Meisel János egyetemi tanárt, a Budapesti Műszaki Egyetem. Kónya István egyetemi tanárt, a Debreceni Kossuth Lajos Tudomanyegyertem, Inczédy János egyetemi tanárt, a Veszprémi Vegyipari Egyetem, Kecskés Sándor egyetemi tanárt, az Erdészeti és Faipari Egyetem, Várnagy László egyetemi tanárt, az Allatorvostudományi Egyetem, valamint Cselőtel László egyetemi tanárt, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektorát e megbízatásuk alól — munkájuk elismerése mellett — felmentette. Egyidejűleg Poilnszky Károly egyetemi tanárt, a Budapesti Műszaki Egyetem, Cslkal Gyula egyetemi tanárt, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, Heti Bálint egyetemi tanár, a Veszprémi Vegyipari Egyetem, Gál János egyetemi tanért, az Fidéazctt és Falpari Egyetem, Kardeván Andor egyetemi tanárt, az Allatorvostudományi Egyetem, Bíró Ferenc egyetemi tanárt, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektori teendőinek ellátásával három évi Időtartamra megbízta. * A Minisztertanács július 1-től három évi időtartamra meghoszsz.ubbította Eörsi Gyula egyetemi tanárnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Czlbere Tibor egyetemi tanárnak, a Miskolci Nehézipari Egyetem, Földvári József egyetemi tanárnak; a Peest Tudományegyotem. Dlmény Imre egyetemi tanárnak, a Kertészeti Egyetem, Petri Gábor egyetemi tanárnak, a Szegedi Orvostudományi Egyelem, valamint Zfelka András egyetemi tanárnak, a Testnevelési Főiskola rektorának e megbízatását. (MTI! a nyugdíj-kisgészíféselrol A Minisztertanács a közelmúltban határozatot hozott a nyugdíjak és egyéb ellátások rendszeres emeléséről. A változásokkal kaDcsolatban a Munkaügyi Minisztériumban elmondták az MTI munkatársának: — A döntés annak a folyamatnak részeként, született meg. amelv a nyugdíjasok anyagi biztonságát szolgálja. A Minisztertanács 1970-ben ennek iegvében írta elő a nyugellátások, iáradékok évenkénti 2 százalékos automatikus emelését, maid pedig ezért határozott úgv. hogv 1978. január 1-től az emelés összege havi 70 forintnál kevesebb nem lehet. — A mostani rendelkezés az eddigi havi 70 forintról 100 forintra növelte a nyugdíjak és egvéb rendszeres ellátások — járadékok, tanácsi segélyeit hadigondozási ellátások — automatikus emelésének legkisebb összegét, így már júniusban 30 forinttal többet kapott kézhez a nyugellátásban és a baleseti nyugellátásban, valamint a mezőgazdasági szövetkezeti iáradélcban részesülők többsége. A munkások és alkalmazottak minimális nvusdíia pedig havi 1660 forintra módosult — 1982-től évenként 100 forint lesz a nvugdíiak és az egvéb rendszeres havi ellátások automatikus emelésének legkisebb összege. Igv. a fogyasztói árak évi 5 százalékos növekedése esetén. a havi 2000 forintnál kisebb összegű nvugdíiak reálértéke nem csökken, és a havi 5000 forintig ter jedő nvugdíiak körében is meghaladia az eddigi 2 százalékot az évenkénti emelés. — Az intézkedés számolt azzal is. hogv a megélhetési költségek növekedése fokozottan érinti azokat az idős házaspárokat, akik egy nyugdíjból élnek. Ezért elrendelte a havonkénti házastársi pótlék 100 forintos emelését. Egyben 100 forinttal növelte azt az összeghatárt, ameddig a nvugdíi a házastársi pótlékkal kiegészíthető. A 600 forintos házastársi pótlékot az a nyugdíjas kaDhatia meg. akinek saját iogú iárandósága a havi 1850 forintot nem haladia meg. A többi esetben a pótlék olvan összeg lehet, amelv a saiát nyugdíjat 2450 forintra egészíti ki. — Végezetül az is idetartozik. hogv júniustól 30 forinttal emelkedtek. 1982. január 1-től pedig évente 100 forinttal nőnek azok az összeghatárok is. ameddig a saját iogú és az özveevi nyugdíj együttesen folyósítható. Jelenleg 1950 forint, jövőre pedig 2050 forint lesz a két járandóság egvütt kifizethető összege. Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye a húsfélék fogyasztói árának emeléséről Hortobágyi lovasnapok Felújították, kicsinosították a matai lovaspályát. A kilenclyukú híd lábánál kijelölték az alkalmi parkolóhelyet, építik a vendéglátóknak és a népművészeti árusoknak a pavilonokat és a sátrakat a puszta legnagyobb rendezvényére, a július 3—4—5-én — tizenhetedik alkalommal — megrendezendő hortobágyi nemzetközi lovasnapokra. Az eseményre 50 ezer nézőt várnak. Ősök és hősök Tévétalálkozó Veszprémben A nyárelő — televíziós ünnep (is). Immáron tizenegyedik alkalommal rendezték meg június 22. és 27. között Veszprémben a tévétalálkozót; versen vében idén 14 drámai, továbbá négy zenés tévéprodukció szeretjeit. Utóbbiak a szakmai érdeklődés homlokterébe kerültek: igen hosszú idő óta először fordult, elő. hogv — ráadásul külföldi tapasztalatok felhasználásával — alaposabban szemügyre vették az illetékesek a közönség körében igen népszerű, de (a tévé családias jellege ellenére) a kritikusok által még mindig sokkal inkább a színházi musical- és operett-előadások által tudomásul vett műfaj helyzetét. A szakmai tanácskozáson Prof. dr. Wielfried Scheib. az Osztrák Televízió. azORF zenei főosztályának vezetőie tartott érdekes előadást. Zenés játékok a tévében címmel. A résztvevők Strauss A denevér című víeoDerá iának az Osztrák Televízióban négyféle változatban is sugárzott előadásaiból láthattak olyan jeleneteket, amelyekben a dramaturgiai és televíziótechnikai elemek bizonyos átfedései tanulságosan voltak megfigyelhetők. A Wiener Staatsoper. a Wiener Folksoper japáni és a BBC által közvetített Covent Garden-béli produkciói a. valamint a vfgoperából készült tévéfilm eltérő felfogásai mégis egyöntetűen bizonyították: Közép-Európában (voltaképpen .Jc. u. k-hagvo mánvok" alapián) óriási a közönség befogadóképessége az efféle tévéprodukciók iránt. Az Osztrák Televízióban például szinte ..álomszerű". 35—55 százalékos nézettség jellemzi a zenés produKciókat. Az élen természetesen Johann Strauss áll de utána — s ez a magvar zenés tévéjátékok illetékeseinek is elgondolkodtató lehet — Offenbach társaságában Lehár Ferenc következik ... Az ország nyilvánossága előtt peregtek a versenyfilmek. a nézők tehát a Cseres Tibor Kossuth-díjas író által vezetett zsűrivel párhuzamosan figyelhették a tévétalálkozó egymással vetélkedő darabjait. Szönvi G. Sándor Látástól vakulásig. Esztergályos Károly IV. Henrik, valamint Mihálvfi Sándor Indul a bakterház című műve ítélhető meg előzetesen különösen nagv vitákat kiváltónak. A tévétalálkozöhor kapcsolódva — szintén hagyományosan — hat ősbemutatót is tartottak. Mrozek Rendőrség című darabiát Gothár Péter nagyrészt a kaposvári Csikv Gergelv Színház művészeivel filmesítette meg: az abszurd társadalomkritikusi funkcióját kitűnően bizonyító mű televíziós feldolgozásában bizonyos ..feszességi" hiányosságok voltak ugvan. de a produkció ahogvan mondani szokták ..élt" hatott. emlékezetes volt. Szenzációszámba ment az idei könyvhét meglepetése zerzőjének. a Tények és tanúksorozatban megjelent Zuhanóugrás írólának-Bárczü Jánosnak dokumentumregénvéVilágnézet-formálás, erkölcsi nevelés A Politikai Főiskola Közleményei úi számáról Június 29-től átlagosan 10 százalékkal emelkedik a húsfélék fogyasztói ára. Az intézkedést az tette szükségessé, hogy a fogyasztót áruk 1979. júliusi rendezése óta — az energia, az ipari anyagok, eszközök, takarmányok drágulása miatt — számottevően emelkedtek a mezőgazdasági termelés és az. ipari feldolgozás költségei. Emiatt a húsfélék jelenleg átlagosan 36 százalékos fogyasztói ártámogatással kerülnek forgalomba. (Minden kilogrammjuk vásárlásához átlag 17 forinttal járul hozza uz állami költségvetés.) A húsfélék árának mostani emelésével 23 százalékra — az 1979. évi árrendezés utáni szintre — mérséklődik a fogyasztói ártámogatás. A főbb termékcsoportok közül átlagosan: — 13 százalékkal emelkedik a sertés és marha tökehúsok, valamint a belsőségek; — 8 százalékkal a húskészítmények és az étkezési szalonnafélék; — 6,9 százalékkal a húskonzervek, 12,6 százalékkal a gyorsfagyasztott húskészítmények és — 6 százalékkal n baromfihúsok fogyasztói ára. Nem változik a zsír és a zsirszalonna fogyasztói ára. A rövid sertéskaraj kilónkénti ara például 80 Ft-ról 90 Ft-ra; a sertésoldalas 52 Ft-ról 58 Ft-ra; a marha fehérpecsenye és felsál 78 Ft-ról 90 Ft-ra; a rostélyos, hátszín ára 56 Ft-ról 62 Ft-ra; a párizsi és a szafaládé ára 56 Ft-ról 60 Ft-ra; az olasz felvágotté 66 Ft-ról 74 Ft-ra; a csemege szalámié rúdban és darabolva 175 Ft-ról 190 Ft-ra; az előhűtött csirkecomb ára 70 Ft-ról 74 Ft-ra; az 520 gr-os (konzerv) sertéspörkölt ára 55 Ft-ról 59 Ft-ra; a 200 gr-os (konzerv) marhapörkölt ára 26 Ft-ról 28,50 Ftra; a 65 gr-os sertésmájkrém ára 6,60 Ft-ról 7 Ft-ra; a 200 gr-os gyorsfagyasztott bélszinroló ára 12,80 Ft-ról 14,20 Ft-ra emelkedik. Nem emelkedik a darabolt csirkemell éra. A kereskedelmi vendéglátás ételárai a felhasznált hús árának emelkedéséhez igazodnak. A munkahelyi étkezésben a munkáltatói hozzájárulás növelésével ellensúlyozzák a húsárak emelkedését. A költségvetési gyermek-, oktatási, szociális és. egészségügyi intézményekben az élelmezési költségek növelésével egyenlítik ki n húsáremelés hatását, ennek terheit az állam vállalja. 1981. július 1-től a vállalati és tanácsi gyermekintézmények étkezési normái is emelkednek. A gyermekés oktatási intézményekben, szociális otthonokban a lakosság által fizetett térítési díjak változatlanok maradnak. A kedvezményes üdültetés térítési díjai idén nem emelkednek. A vállalatok és a költségvetési szervek üdülőiben ebben az évben saját erőből kell fedezni a hús árának emelésével járó többlelkiadásokat. (MTI) Propagandistáknak és pedagógijsoknak, gazdaságpolitikusoknak és közgazdászoknak, külpolitikusoknak és történészeknek, s természetesen minden érdeklődőnek ajánlott anyagokkal jelent meg a Politikai Főiskola Közleményei című folyóirat idei első száma. Ripp Géza Két korszak határán címmel a modern szoc iái reformizmus ideológiája kialakulásához fűz megjegyzéseket; Pankovits József az olasz kommunista pártvezető Luigi Longo politikai életútjáról ír; Rathmanné Túry Mária az NDK megalakulását ismerteti; Vígvári András a brit Konzervatív Párt második világháború utáni ideológiai. politikai és szervezeti koncepcióját elemzi. Figyelemre méltó Losoncz Miklós nyitóírása is, amely rámutat: milyen az Európai Gazdasági Közösség stratégiájának hatása a kelet— nyugati kapcsolatokra. A 80as évek elejére a Közös Piac már több mint 70 országot kötött magához különböző tartalmú két- és többoldalú nemzetközi jogi megállapodással. Világgazdasági expanziójának mértékét jól érzékelteti. hogy míg az alapító hat tagország kivitele 1960-ban a világexport 23 százaléka volt. addig 1979ben az EGK és' a vele vámengedményt is tartalmazó szerződéses viszonyban levő országok már a világkivitel 45 százalékát adták. Fokozottan kell tehát számolni azzal, hogy a Közös Piac céltudatos tevékenysége. Illetve integrációja nem marad hatás nélkül a kelet—nyugati kereskedelmi kapcsolatokra sem, s jelentősen érinti a KGST-tagországok exportjának túlnyomó részét. Az EGK importszabályozó intézkedései következtében 1973 és 1977 között a szocialista államok részesedése 5,1-ről 4,1 százalékra csökkent például a lábbelik. 6-ról 5,4 százalékra pedig a ruházati termékek nyugati Importjában. Nyilvánvaló, a Közös Piac szerződésrendszerébe tartozó országok kereskedelempolitikai előnyökben részesítése fokozza a szocialista ipar termékeinek kiszorulását a kapitalista piacokról. Különösen érzékenyen érinti ez hazánkat. amelynek — mint ismeretes — különleges érdekei fűződnek ahhoz, hogy fejlessze gazdasági kapcsolatait nyugati országokkal. A következtetés: műszakilag korszerűbb és olcsóbb árukkal kell tehát jelentkeznünk még akkor is. ha a 70-es évek második felében megnehezültek a modern nyugati technológiához jutás föltételei. A világnézet-formálás néhány pedagógiai föladata a pártoktatásban címmel Zrinszky László irt tanulmányt. Mint tudjuk, a világnézet igen bonyolultan formálódik. Régóta vitatott kérdés azonban, hogy ebben milyen szerepe van a tudatos és tervszerű ráhatásnak, vagyis a nevelésnek. Pártunk állandó törekvése, hogy propagandája ne csak tartalmilag fejlődjék, hanem módszertanilag is. Hosszú út vezetett odáig, hogy a marxista pedagógia fölvesse, miként tehető a környező, úgynevezett kisvijág a szocialista társadalom pozitív hatásait fokozó nevelő környezetté. A világnézet alakulásában is éreztetik hatásukat a körülmények és az életmód változásai. Valamilyen világnézete mindenkinek mindenképpen kialakul, számunkra azonban nem mindegy. ki milyen fölfogással szemléli saját lehetőségét és föladatait. a társadalom lehetséges jövőjét. Tudatformáló, nevelői közbeavatkozásaink elsősorban arra irányulnak, hogy a világnézet meghatározott tartalmú és minőségű legyen, vagyis „a fejlett szocializmus távlata legyen az az objektív kritérium, melyen minden értékelhető társadalmi cseLekvés és gondolat megmérettetik." A személyiség megszilárdult világnézeti meggyőződése, osztályálláspontja szerint válogat az őt ért hatások, a hozzá jutott információk, a szerzett tapasztalatok közül: egyeseket elfojt, másokat fölerősít. Az a propaganda, amely önmagát nem az emberek kitanitójának fogja föl. hanem nevelőerőnek s meg is tud felelni az ebbeli követelményeknek. igen sokat tehet a szilárd jellem és szocialista világnézet kialakulása, illetve megszilárdulása érdekében. Farkas Endre a pedagógiai tevékenység legfontosabb összetevőjének az erkölcsi nevelést tartja. Az erkölcsi nevelés sajátosságai című írásában hangsúlyozza: ahogy az erkölcs nem a személyiség egyik vagy másik oldala, hanem az eRész ember keresztmetszete, úgy az erkölcsi nevelés is a személyiség egészére irányul. Természetes, hogy a közösségi nevelést is az erkölcsi nevelés kiemelten fontos részeként kell tekintenünk. Nem csupán azért, mert csak közösségben fejlődhet kl a társadalomért élni tudó egyén, hanem azért is. mert csak az igazi közösségben alakulhat ki az egyéni szabadság, s fejlődhet ki a markáns egyéniség. Törekednünk kell tehát a társadalmi tapasztalat és erkölcsi értékrend tudatos megismertetésére. F. N. I. bői Szántó Erika és Haidúfi Miklós által készített. Vádindítvány című kétrészes film. A mű egyik fő színhelye éppen az a Veszprém környéki vidék volt. ahol — egészen pontosan a Veszprémi Állami Gazdaságban — a filmet, először Magyarországon levetítették. A végre megismerhetővé vált Horthvhadsereg ejtőernyőseit meglehetősen valósáaízűen. « ugyanakkor vitákra ingerlően felmutató alkotás részben a történelmi hűség, részben az eszmei-társadalmi ..alapállás" oldaláról szemlélve keltett nagv hatást a nézőkben — s remélhető, hoev az ország nyilvánossága is minél hamarább megismerkedik a filmmel a tévé képernyőjén. A felsoroltakon kívül még több ősbemutató, egv másik, szintén izgalmas szakmai vita (Ancsel Eva tanszékvezető egyetemi tanár előadása: A nyolcvanas évek problémái a tévédrámákban) tette teljessé az ez évi veszprémi tévétalálkozó programját. Tanulságként, főként az először bemutatott produkciók alapján elmondható: az „ősök" igazából ugyanazt" a benyomást keltették, mint a versenyprogramban vetített, a tévében már játszott alkotások. Vagyis: nehéz ma „hősnek" lenni, igazából kiemelkedni a tévés mezőnyből Magyarországon. Igazi, szívet-lelket melengető, teljesen kifogástalannak nevezhető alkotást (magyarán; remekművet) nem láthattunk. Ami viszont föltétlenül örvendetes újdonságnak tűnik: mintha több lett volna az izgalmas, az egyes társadalmi konfliktusokat keményebb platformról vizsgálóbíráló témák száma. A Vádindítvány több ejtőernyős hőse, a Rendőrség rablóból pandúrrá és pandúrból rablóvá változó két főszereplője, de akár Gábor Pál, Vészi Endre művéből készített Kettévált mennyezetének ötvenes évekbeli, kényszerűen eltorzult értelmiségi figurája egyaránt — és több szempontból — ősök és hősök jótékonynak minősíthető kölcsönhatásait kívánta szemügyre venni. E tény pedig a Magyar Televízlóban — már valami. Domonkos László Ünnepélyes díjkiosztással befejeződött, Veszprémben a Dimitrov Művelődési Központban a XI. veszprémi tévétalálkozó. Drámai kategóriában a fő díjat a ÍV. Henrik című tv-füm kapta amelynek rendezője Esztergályos Károly. Ugyancsak fődíjat kapott az Oroszlánszáj című tv-játék, amelyet Margueríte Duras kisregénvéből televízióra alkalmazott és rendezett Kern András. Zenén kategóriában fő díjat a Millöcker zenés iátékából tévére adaptált Koldusdiák című alkotás érdemelte ki, amelyet Seregi László rendezett. Veszprém város díját a Védtelen utazók című tévéjáték nyerte, amelyet Felvidéki Judit rendezett. Kelta temetőt tártak tel A Mecsek déli előterében kétezer éves kelta temetőt tártak fel a régészek. A sírokból tömérdek remekművű fegyver és ékszer került elő, ami a törzs harciasságára és gazdagságára vall. A területen több ősi áldozóhelyre bukkantak, és ez régészeti szenzációnak számít. Magyarországon ugyanis egyetlen kelta szentélyt találtak eddig. Mégpedig a Velencei tónál, ám annak közelében sem temető, sem település nem volt.