Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-28 / 150. szám

12 Vasárnap, 1981. június 21. Kommunista műszak az olajmezon Somogyi Károlyné felvétele Képünkön: három szocialista brigád tagjai járdát építenek a gázüzemben Az NKFV szegedi üzemének dolgozói a hét végén kommunista műszakot tartanak az olajmezőit. Tegnap, szombaton az 1600-as létszámból mintegy négyszázan vettek részt a munkában az algyői mezőn, a gázüzemben, a főgyűjtőben. Ferencszálláeoa. Keiebián. Ásottbalmon. Főként karbantartást végeztek. megcsinálták a munkák után szükséges tereprendezést. Emellett járdát építettek például a gázüzemben, technológiai szereléseket, vezetékfeltárást is végeztek. S hogy miért dolgoztak csak négyszázan? Mert 150-en amúgyis műszakban voltak. s a többiek ma. vasárnap, illetve hétfőn mennek be önkéntes műszakra. akkor, amikor szabadnaposak lennének. A kommunista műszakok munkabérét. nedig felerészben a mozgássérültek, félerészben pedig a gyermekintézmények javára utalják maid át. Naponta hsrmmcezren Féléves a nagyáruház ftogjf megnyitottakaptat* Saeged Nagpáruátáz. gfcin éppen xteátis körűtao; fentifct A nyitással kap. , nebéaséflekről annak i tájékoztattuk oisasótoSflost mindössze ana emfeáhezteknénk; az uzteftaöz-. pont gazdái már akkor elfeezdfiék a befcöRöaést, amikor U építők még dolgoztak a házon. így tudták biztosítani, hogy az áruház a karácsonyi fimepek előtt bekapcsolódhatnék a kereskedelmi eflatásba. A sietséget tehát méltánylandó körülmények magyarázzák, viszont az sem kétséges, hogy e megoldás hátrányokkal is járt A különböző gépeket, technikai berendezéseket kipróbálni úgyszólván nem volt idő. Miként a legkülönfélébb helyekről Ö6szewerbuvált dolgozóknak sem volt alkalmuk nyitás előtt alaposan megismerkedni feladatukkal, az új környezet diktálta, megváltozott munkakörülményekkei. Mindezeket szükségesnek láttuk elmondani, mielőtt a Jókai utcai bevásárlóközpont működésének féléves tapasztalatait összegeznénk. Legtöbbet a forgalom mértéke mond egy-egy kereskedelmi üzletről. A Szeged Nagyáruházban 350 millió forint értékű áru talált fél év alatt gazdára. Elégedettek az üzemeltetők az eredménnyel, hiszen egy évre 730 milliós forgalmat terveztek. Harmincezren fordultak meg naponta a különböző osztályokon, a látogatók több mint fele, átlagosan 16 ezer ember vásárol is. Emellett számosan veszik igénybe a szolgáltatásokat. Ruhatár és gyermekmegőrző egyedül a Szeged Nagyáruházban áll a vásárlók rendelkezésére. Az ország más, nagyobb áruházaiban — a sze- gedi gyakorlat sikerén felbuzdulva — ezután kívánják e két, közkedvelt szolgáltatást meghonosítani. A gyermekmegőrzővel kapcsolatban egy adat is fölemlítésre kívánkozik: az idei első negyedévben kétezer apróságra vigyáztak, míg a szülők vásároltak. A ruhatár mellett sem mehetünk ej szó nélkül Már csak azsSt sam. mert — snsnt tapasztalhattok — a nyári saeuonban megszűnt. A jó idő beálltával már nem igényelték, a látogatók. Szeptember 3®. után azonban ismét megnyitják. A házhoz száftttés ugyancsak közkedvelt szolgáltatás. Ezerszáz fuwart szállítottak az első negyedévben a vevők lakására. Tartós fogyasztási cikkeket, szőnyegeket, műanyag padlóburkolókat. A „faltól falig" szőnyegeket minta után értékesítik, a kívánt méretre vágják. Sőt. a vásárló kíván, ságára ingyenesen be is szegik. Csakúgy, mint a függönyöket. Kérésre méretre igazítják, szűkítik, felhajtják a készruhákat. A nehezen beszerezhető árukat, egyebek között a színes televíziókat, a Simson és a Babetta kismotorokat, a keresett kerti gépeket előjegyzésben árusítják. Elégedetten nyilatkoznak az üzemeltetők az élelmiszerABC forgalmáról Naponta átlagosan 5 ezer fizető vevőt számlálnak. Januártól május végéig több mint 120 millió forintos bevételt könyvelhettek el. Az emeleti eladótér gazdái büszkén említették: sikerült elérniük, hogy a szőnyegek állványáról még egyetlen egyszer sem fogyott el az áru. Az ellátási nehézségeket ismerve, ez valóban dicséretes eredmény. Elismerés illeti a divatáruosztály felelőseinek munkáját is. Többek között azért, mert folyamatos ellátást biztosítanak a sok helyütt hasztalan keresett harisnyákból. A rugalmasan megvalósított üzletpolitikára jó példa a fiatalok osztályán folytatott értékesítési gyakorlat. Szinte naponta cserélik itt az árut, változtatják az elrendezést. Törekvésük, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a szezonális igényekhez, s hogy az áru elrendezésével minél jobban tájékoztassanak. A különböző kereskedelmi akciókkal kellőképpen mobilizálni tudják a készletet. A kdekázati alap terhére rendezett engedményes vásárok révén jelentős összegeket takaríthat meg a lakosság. Közkedveltek a divatbemutatók, Jövedelmezők ls. hiszen egy-egy bemutató után jelentősen növekszik a forgalom. Nem hallgathatunk azon ban a kellemetlen tapasztalatokról sem. Reggel 9 órakor még meglehetősen szegényes az élehmdszer-ABC zolÖ6égkír.álata. Aki munkából jövet, délután 5 óra tájban akar zöldséget — káposztát, karfiolt, egyebet — vásárolni, csalódottan távozik. Nem egy osztályon tapasztalni: az eladók egyike-másika közömbös arccal támasztja a pultot vagy az állványokat, kényszeredetten szolgálja ki a vevőt. Előfordul, hogy kimondottan udvariatlanul utasítják el a vásárlót. Az ABC pénztárosai között akadnak, akik nem ismerik kellően az árakat. tévesen számláznak. Mi több, akad köztük, aki éles hangon utasítja rendre a reklamálót. A vendéglátásban hasonló problémák tapasztalhatók. Nem minden felszolgáló tette magáévá az üzletvezető áltál váltig hangoztatott, „mindent a vendégért" jelszót. Mi tagadás, az ételekre nem lehet panasz. A „gyertyafényes csütörtöki esték", a tájnapok sikere is bizonyítja: a vendégek általában elégedettek a felszolgált menükkel. Végezetül egy nagyon is égető problémáról szólunk. A hirtelen jött kánikulában joggal vetődik fel a vásárlókban a kérdés: miért nem működik az épülő áruház ismertetésekor beharangozott klímaberendezés. A kérdést az üzemeltetőkhöz továbbítottuk. Hadd ne idézzük a részletes, szakmai szempontokra is kiterjedő választ! Röviden csak annyit: a télen meleg, nyáron hűtött levegőt fújó — áz éttermi részben a radiátorokat meleg. illetve hideg vízzel ellátó — berendezés „lelkét" még nem „keltették életre" a szakemberek. Ígérik, a budapesti Sugár üzletközpont hasonló munkáinak végeztével a szegedi berendezést is „beszabályozzák". Reménykedhetünk hát. hogy a közeljövőben már kellemes hőmérséklet lesz az eladótermekben. Ladányi Zsuzsanna Hz életszínvonalai érintő időszerű kérdésekről Interjú Hetényi István pénzügyminiszterrel Hetényi István pénzügyminiszter nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda munkatársának a lakosság életszínvonalát érintő időszerű kérdésekről. # A kormány a közelmúltban több olyan intézkedést hozott, amely a lakosság életszínvonalát érinti. Ezek közül a legjelentősebb a hűsáremelés, továbbá a nyugdíjemelés évi rendszeres minimumának növelése. Hogyan illeszkednek ezek az intézkedések a tervszerű életszínvonal-politikába? — Az életszínvonalat érintő központi intézkedések szorosan kapcsolódnak a VI. ötéves terv. illetve az 1981. évi terv előirányzataihoz. azok megvalósítását szolgálták. Ismeretes, hogy terveink a már elért életszínvonal megtartását irányozzák elő. Ez mindenekelőtt azt ielenti. hogv a keresetek és az árak emelkedése nem szakadhat el egymástól. Magában foglalja azt is. hogy az ötéves terv előírásainak megfelelően emeljük a legalacsonyabb és megőrizzük az átlagnál alacsonyabb nyugdíjak reálértékét. Emellett szélesedik a szociális és kulturális ellátás. És azt is ielenti. hogy a lakosság a jövedelmét az előző években kialakult módon, keresletének és igényein.-k megfelelően használhassa fel. vagyis megfelelő legyen az áruellátás. Ebből következik. hogy az életszínvonal-politikai intézkedésekre — figyelemmel azok politikai-társadalmi jelentőségére — hangsúlyozottan a tervszerűség jellemző. Mivel a kiskereskedelmi árak egyik része hatósági, másik része pedig szabadon mozog, az árváltozások közt is mindkét típusú mozgás előfordulhat. Az 1981. évi népgazdasági terv 4.5—5 százalékos árszínvonal-emelkedéssel számol. Az év első négv hónapjában a fogyasztói árszínvonal 3.8 százalékkal nőtt. Ez úgy jött létre, hogy egyes termékek — például a benzin, vagy a mosószerek — árának emelkedése mellett más termékek, mint. például a zöldség-gyümölcs és egyes vas-műszaki cikkek, ára csökkent. A húsáremelés éves szinten 0.6 százalékkal növeli az árszínvonalat. Mivel ebben az évben csak félévi kihatása lesz az idei egész évi fogyasztás költségeit 0.3 százalékkal emeli. — A lakosság pénzbevétele az év első négy hónapjában 6.6 százalékkal vagyis a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett. Ennek következtében a takarékbetétállomány korábbinál gyorsabb növekedése ellenére is az éves előirányzatnál nagyobb mértékben nőtt a fogyasztás. Munkánk ma ismert körülményei és feltételei mellett azonban ebben az évben az alapvető cikkek esetében már nem tervezünk további árintézkedéseket. • Miért éppen a hús árának emelése vált szükségessé? — A racionális gazdálkodás és az igazságos elosztás követelménye, hogy a termelés társadalmilag indokolt költségeit a fogyasztók általában térítsék meg. Az alapvető élelmiszerek fogyasztói árát tekintve ez a követelmény természetesen csak hosszabb távon, a lakosság tervezett életszínvonalával összhangban valósítható meg — A legutóbbi húsáremelós óta a mezőgazdasági termelésben felhasznált — nem kis részben importból származó — energia, ipari eredetű anyagok, takarmányok árának emelkedése lényegesen növelte az állattenyésztés költségeit. A termelői érdekeltség fenntartása érdekében e költségek nagyobbik részét szükséges volt a felvásárlási árak emelésével ellensúlyozni. 1979hez viszonyítva — tehát két év alatt — a vágósertés felvásárlási árai mintegy 21. a vágómarháé pedig 16 százalékkal emelkedtek. Ezért a költségvetésből folyósított fogyasztói árkiegészítés a hús és húskészítményekre az 1979. évi 23-ról 36 százalékra nőtt. s elérte a 8.5 milliárd forintot. Ezt külkereskedelmi és idegenforgalmi érdekeink sem indokolják. — Szándékunk, hogy a fogyasztói támogatások elfogadható keretek között maradjanak s növekedésük ne vezethessen egyszerre nagyobb mértékű áremeléshez. A hús és húskészítmények árának átlagosan 10 százalékos emelése lényegében az 1979. évi támogatási szint helyreállítását eredményezi: az e termékekre adott fogyasztói támogatás átlagosan újra 23 százalékos lesz. — Az áremelés hatására előreláthatóan valamelyest csökken a húsfogyasztás: a csökkenés valószínűleg az értékesebb tőkehúsokat és az azokból feldolgozott készítményeket érinti. Az eddigi tapasztalatok azonban arra utalnak, hogy a csökkenés csak átmeneti lesz. Ugyanakkor számolunk azzal, hogy növekszik a kereslet az áremelés által kisebb mértékben érintett baromfi iránt, és bővül a tei és teitermékek fogyasztása. E cikkekből a szükséges árualapok biztonságosan rendelkezésre állnak. Valószínű továbbá, hogy az áremelés ösztönzi a kistermelőket saját fogyasztást célzó termelésre. ® összefügg-e egymással a húsáremelés és az évi minimális nyugdíjemelés mértékének növelése? — A hús árának növelése — mint már említettem — az 1981. évi népgazdasági tervben előirányzott bér- és áremelkedések keretében valósul meg. Ezért szélesebb körű. külön ellentételezést, nem iránvoztunk elő. A nominálbérek tervezett átlagos növekedese összhangban van az árszínvonal tervezett 5 százalékos emelésével. Hangsúlyozom. hogy a nominálbér-emelésnél átlagról van szó hiszen a bérek differenciált emelését a teljesítményeknek kell megszabniuk. — Ami pedig a júniusi nyugdíiintézkedéseket illeti: a kormány a nyugdíjak évi 2 százalékos automatikus emelésének ez évben érvényes legkisebb összegét a korábbi 70 forintról júniustól 100 forintra emelte fel. Ez a 3 ezer 500 forint alatti ellátásoknál teljes egészében többletet jelent, sőt a 3 ezer 500 és 5 ezer forint közötti nyugdíjának esetében is valamelyest növeli az eddigi ellátást. Az intézkedés tehát a nyugdíjasok túlnyomó többségét érinti kedvezzen. csak a kisebbség esetében marad változatlan a nyugdíjak automatikus emelkedése. A mostani nyugdíjintézkedés az idén 350 millió, egész évre számítva pedig 700 millió forint többletet jelent a nyugdíjasoknak a költségvetés számláiára. Sajnos. vannak olyan nvugdíiasrétegek is. ahol a nvugdíiak vásárlóértékét nem tudjuk megőrizni. Azt a nyugdíiasréteget. amelyiknél egv ellátásból ketten élnek, mindig megkülönböztetetten kezeltük. Ennek megfelelően, ez év iúniusától a házastársi pótlék összege és a pótlékra jogosító nvugdíiösszeg határa 100 forinttal magasabb lett. Az intézkedés éves szinten 200 millió forint többletet jelent maid. Ezzel 240 ezer nvugdíias családnál ahol ketten élnek 2 ezer 450 forintnál kisebb nyugdíjból. valamelyest javulnak a megélhetés feltételei. — Mindent egybevetve a húsáremelés és a nyugdíjemelés a terv előirányzataival, s+ámításaival van összhangban. A VI. ötéves tervtörvénv előirányozza, hogv az átlag alatti nvugdíiak reálértékét megőrizzük. 1981-ben 4.5—5 százalék árszínvonalemelkedés mellett mindazok nyugdíjának a reálértéke nő vagy szinten marad, akiknek a nyugdíja a havi 2 ezer—2 ezer 500 forintnál nem több. És ez a réteg ma a nyugdíjasoknak több mint a fele. Felhívom a figyelmet arra is hogv amíg a húsáremelés egyszeri kiadástöbbletet jelent, addig a nyugdíjintézkedés. mivel beépült a nvugdíi-automatizmusba. nemcsak ez évben hanem minden következő esztendőben is az eddiginél magasabb évi növekedést biztosít. A 30 forintos emelés kihatása tehát iövőre 60. 1985-re pedig egv érintettnél már havi 150 forint többletet jelent. • A húsáremelés minden egyéb vonatkozásban a lakosságot érinti, vagy az állam és a vállalatok is viselnek-e többletköltséget? — A nvuedíiasok. járadékosok, rendszeres szociális segélyezettek ellátásának növelése mellett a húsáremelés terhét több területen nem a lakosság, hanem az állam, illetve a vállalatok intézmények viselik. — Az ellátást nyújtó egészségügyi, szociális. valamint gyermek- és diákjóléti intézményekben az étkezési költségek többletét az állam vállalia magára, vagyis a térítési díjak nem változnak. Ezzel összhangban a vállalati gyermekintézményekben alkalmazott tanácsi gyermekintézményi élelmezési költsé"normatívák is módosulnak. s július 1-től a gyermekintézménnyel rendelkező vállalatok nagyobb összeget helyezhetnek jóléti alapjukba. Megjegyzem még. hogy ezzel az intézkedéssel együtt az általános iskolai étkeztetés színvonalát is javítottuk, ugyanis a költségkereteket — pontosabban: a napi élelmezési normákat — a húsáremelés indokolta mértéknél nagyobb arányban emeljük. A térítési díjakra ezt a többletet sem hárítottuk át. A munkahelyi étkeztetésben sem növekednek a dolgozók térítési díjai, a húsáremelés kihatását a munkáltatói hozzájárulás növelésével kell ellensúlyozni. A SZOT-, illetve a vállalati hivatali üdültetés térítési díiai sem emelkednek az intézkedés nyomán. — Bizonyos vagyok benne hogy a közvélemény is megérti a kormány szándékait. intézkedéseit.