Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-26 / 148. szám

VXlfoO VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÖLjETEK! 71. évfolyam 148. szám 1981. június 26., péntek Ara: 1,40 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA anácskozik az országgyűlés Napirendjén a tavalyi költségvetés, a tanácsok pénzügyi tervének végrehajtása és a Központi Statisztikai Hivatal elnökének beszámolója Parlamentünk kinyilvánította egyetértését; támogatását a szovjet békefelhivással Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelső államhatalmi testületünk tanácskozásán megjelent Losonczi Pal, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke; ott voltak az MSZMP Politikái Bizottságának más tagjai, a KB Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, a KB titkárai, az Elnöki Tanács es a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Mementóként idézte a hitleri fasiszta Németország Szovjetunió elleni támadását, annak 40. évfordulóját, m&íd így folytatta: — Az évforduló alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa' békefelhívást intézett a világ parlamentjeihez és népeihez. A felhívás arra szólítja fel a népeket, hogy a béke és a nemzetközi együttműködés javára használják fel a parlamentek nagy tekintélyét és lehetőségeit. A Magyar Népköztársaság álláspontja szerint a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, az enyhülés eredményeinek megvédése, a nemzetközi légkör javítása jól szolgálja az emberiség egyetemes érdekeit és teljes mértékben egybeesik a magyar nép törekvéseivel, békés alkotó munkájának céljaival. A magyar országgyűlés kinyilvánítja egyetértését, támogatását a szovjet békekezdeményezésekkel. Meggyőződése, hogy a népek közös erőfeszítéseivel, valamennyi békeszerető, józanul gondolkodó erő hatékony fellépésével elháríthatók az emberiség békéjét és biztonságát fenyegető veszélyek. A Magyar Népköztársaság miként eddig is tette, a jövőben is részt vállal az ilyen kezdeményezésekben és kész hozzájárulni megvalósításukhoz. Ebben a szellemben intéz az országgyűlés uálresjitóenetet a Szovjétunió Legfelsőbb Tanácsához, s ehhez az ülésszak résztvevői egyhangúlag megadták a hozzájárulásukat. Az országgyűlés ezt követően tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a tavaszi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát A NAPIREND: 7

A Magyar Népköztár* saság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976—80. évi pénzügyi tervének a végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; O A Központi Statisztikai ^' Hivatal elnökének beszámolója a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtásáról; 3. Interpellációk. A napirend elfogadása után Hetényi István pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Ezután Szabó Kálmán, a terv- és költségvetési bizottság előadója beszélt. Az első napirendről élénk vita alakult ki, számos képviselő szólalt föl, tett észrevételt, javaslatot. A vitában fölszólalt Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tágja, ipari miniszter és Mag Pál, Csongrád megyei országgyűlési képviselő is. (Méhes Lajos beszédét a 2. oldalon, Mag Pál fölszólalását a 3. oldalon ismertetjük.) Az országgyűlés ma az első napirendi pont vitájáról folytatja munkáját. fl pénzügyminiszter expozéja — Amikor a kormány az országgyűlés elé terjeszti az 1980. évi költségvetésről és a tanácsok 1976—80. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, nem csupán az országgyűléstől jóváhagyott előirányzatokkal való sáfárkodásról számolunk be, hanem egy hosszabb távon ható gazdaságpolitikai irányvonal érvényesülését és a kormányzati munka gyakorlatát tekintjük át — kezdte expozéját Hetényi István. 1980-ban azt az — MSZMP XII. kongresszusán megerősített — irányvonalat követtük. amely a gazdasági munka előterébe a külkereskedelmi egyensúly mielőbbi megteremtését állította, öszszekötve azt az életszínvonal megszilárdításával, az életkörülmények javításával. Az 1979-es év az egyensúlyi helyzet javításában már érzékelhető eredményeket hozott. Az 1980-as év további lépést jelez a nehéz, de szükségszerű és a távlati érdekeket is szolgáló úton. A külkereskedelmi egyensúly tovább javult. A lakosság fogyasztása — ha szerény mértékben is — de nőtt; 1980 folyamán a lakosság jövedelmének és a fogyasztói áraknak a növekedése egymással megfelelő arányban alakult Az áruellátás egészében kielégítő volt a beruházások terén a kínálat és a kereslet viszonya valamelyest kedvezőbbé vált. E kedvező jelenségek Bzooban nem kendőzhetik el azt a tényt, hogy az egyensúly javulása nem a tervezett, hanem annál alacsolósult meg. Az ipari termelés csökkent, a mezőgazdaságban — elsősorban a gabonafélék kedvező terméseredményei következtében — a termelés az előző évihez képest több mint 3 százalékkal növekedett A nemzeti jövedelem egésze 1 százalékkal csökkent. Az egyensúly javításában így nagy szerepe volt annak, hogy a nemzeti jövedelem belső felhasználása a tervezettnél kisebb volt; összehasonlító áron számítva 2 százalékkal alatta maradt az 1979. évinek. A tervezettnél jobban csökkent a beruházás volumene és kisebb volt a készletképződés is. A tervezettnél kisebb jövedelem arra mutat hogy a tovább nehezedő külgazdasági feltételek mellett az 1980. évi munkánk színvonala a decemberben elfogadott ötéves terv megvalósításához még kevés, jobb teljesítményeket kell nyabb termelés mellett va- nyújtani. A feladatokhoz mért gazdasági szabályozás Az 1980-as év a gazdaságirányításban kiemelkedő jelentőségű — és remélhetőleg egyre kedvezőbb hatású — változást hozott. Lényegesen megváltoztattuk, a reális feltételekhez közelítettük és fő feladataink szolgálatába állítottuk a gazdasági szabályozást Az átállás az ezzel óhatatlanul együtt járó gondok mellett megtörtént. Az 1980. évi állami költségvetés végrehajtása alapjában tervszerű volt. A bevételek és kiadások összességükben az előirányzottnak megfelelően alakultak. A 423 milliárd forintos bevétel és a 427.5 milliárd foCFolytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága, dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára elnökletével tegnap, csütörtökön ülést tartott Szegeden, az Oktatási Igazgatósag előadótermében. Az ülésen részt vett és a harmadik napirendi pont vitájában felszólalt dr. Lakcs Sándor, az MSZMP KB tagja, a KB Társadalomtudományi Intezetének tudományos igazgatója. Részt vett a tanácskozáson Kalas László, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának munkatársa, továbbá az első és második napirendi pont tárgyalásán Pócs Ervin, a KB gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. • Első napirendi pontként — kibővített ülés keretében — dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatót tartott az MSZMP Központi Bizottsága 1981. június 18-i üléséről. Meghallgatták a tájékoztatót, mint meghívottak, a párt-, állami és tömegszervezeti vezetők, a megye gazdasági, társadalmi és kulturális életének képviselői is. A megyei párttestület a következő határozatot hozta: A megyei pártbizottság meghallgatta és teljes egyetértéssel tudomásul vette dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottsága 1981. június 18-i üléséről. A testület felhívja a párttagságot, megyénk lakosságát, hogy a Központi Bizottság üléséről megjelent közleményben megfogalmazott helyzetértékelés és a kijelölt tor nivalók szellemében erősítsük szocialista közgondolkodásunkat, növeljük munkánk hatékonyságát. Ezután a megyei testület — az állandó meghívottak részvételével — Papdi József, a megyei pártbizottság titkára előterjesztésében megtárgyalta a megye gazdaságának 1981. első félévi fejlődéséről szóló tájékoztatót. A vitában felszólalt Ginczinger István és Frányó Antal. A testület határozatában megállapította, hogy a politikai munka hatására, a gazdálkodószervezetek öntevékenységének mind jobb kibontakozásával, a gazdálkodás fő folyamatai alapvetően összhangban vannak a megyei pártbizottság 1981. évre szóló gazdaságpolitikai állásfoglalásában meghatározott tennivalókkal. A gazdasági hatékonyság. a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását a vállalatok és a szövetkezetek tevékenysége megfelelően szolgálta. Eredményes intézkedések történtek a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítására, a takarékosabb költséggazdálkodásra, a termelési tényezők jobb hasznosítása érdekében. A piaci és a termelési adottságok kedvezőbb feltételeket biztosítottak a gazdasági növekedés számára. így az a meghatározott mértéknél és több területen az országosnál is nagyobb arányú volt. A hatékonyabb gazdálkodás az életszínvonal — számítottnál naavobb mértékű — növekedését tette lehetővé. A lakosság jövedelmei emelkedtek, az ellátás kiegyensúlyozott. A beruházási tevékenység színvonalának emelésére tett intézkedések ugyanakkor nem mindenben bizonyultak elégségesnek. A tervezettől eltérően, csökkent az építőipar teljesítménye. Ennek következtében elsősorban a nem termelő beruházásoknál és az épületfelűiítási tevékenységnél elmaradás tapasztalható a tervezettől. A mezőgazdaságban a jég- és aszálykár okozott figyelemre méltó kiesést. A gazdálkodás tapasztalatait figyelembe véve, változatlanul a pártbizottság ez évre szóló gazdaságpolitikai állásfoglalásában megfogalmazott tennivalók maradéktalan elvégzését kell biztosítani. A célok eredményes elérése érdekében a megyei pártbizottság feladatul adja a párttagságnak, s felkéri a tömegszervezetek és -mozgalmak, a szakmai szervezetek tagjait, aktivistáit, az állami szervek, valamint a vállalatok, intézmények dolgozóit, a szocialista brigádokat, hogy munkájuk körültekintő végzésével segítsék a kedvező folyamatok kibontakozását, a kitűzött célok elérését. • A megyei párttestület harmadik napirendi pontként — zárt ülés keretében — Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára előterjesztésében megvitatta a megvei pártbizottság munkarendjéről és munkamódszeréről, s a továbbfejlesztés feladatairól készült jelentést. A vitában részt vett Molnár Sándor, Gyulai István, Palásti Erzsébet, Mukus István, dr. Sándor János, dr. Lakos Sándor és dr. Komócsin Mihály. A vitában elhangzottakat is figyelembe véve. a pártbizottság határozatában megállapította: A megyei pártbizottság — mint a megye politikai életének legfőbb vezető testülete — az elmúlt években rendeltetésszerűen működött. Eredményesen dolgozott a kongresszus, a Központi Bizottság, valamint a megyei pártértekezlet határozatainak valóra Váltásáért. Munkarendjében és munkamódszerében érvényesítette: a lenini normákat; a demokratikus centralizmust, a tervszerűséget, a Kollektíy vezetést és az egyéni felelősséget. Tevékenysége során érvényesültek a kommunista munkastílus fő vonásai, így: a marxizmus—leninizmus tanításaira épülő tudományosság: az elmélet és a gyakorlat egysége: a párt tömegkapcsolatainak állandó erősítése: az operativitás és a gyakorlatiasság; a fejlődéssel. kapcsolatos legfontosabb kérdésekben körültekintő helyzetelemzés és feladatmeghatározás Irányító munkája során a Központi Bizottság határozatait, irányelveit a megyei viszonyokra és' körülményekre alkalmazta. Nagy figyelemmel végezte a megye párttagságát és lakosságát foglalkoztató kérdések elemzését, a problémák feltárását, az esetleges ellentmondások időben történő felszámolását. A pártbizottság ez ideig is rendszeresen elemezte, folyamatosan továbbfejlesztette munkarendjét, munkamódszeréi. A Központi Bizottság 1980. december 13-t határozata alapján — a jövőbeni feladatok hatékonvabb végrehajtása érdekében — kezdeményezte a munkarend pontosítását, az alkalmazott módszerek fejlesztését. Ennek eredményeként el kívánja érni, hogy tovább erósödiék a pártegvség. növekedjék a pártirányítás hatékonysága, szélesedjen a párt tömegkapcsolata, javuljon az alkotó munka színvonala. A pártbizottság feladatul adja a pártszerveknek és felkéri az állami szervek, a gazdasági egységek és intézmények, a tömegszervezetek és -mozgalmak vezetőit, hogy nyújtsanak fokozott segítséget a területükön do'gozó megyei pártbizottsági tagok munkájához. Johlenyészlés Csongrád megye állattenyésztéséből viszonylag kis arányban részesedik a juhászat. önmagában ez még nem indokolná az ágazat fejlesztését, hanem főleg az, hogy belföldi és exportértékesítés szempontjából változatlanul szükség van a juhok húsára. Ezen kívül a hazai textilipar is igényli — mint fontos feldolgozandó nyersanyagot — a gyapjút. Ezekről s a fejlesztés kérdéseiről tárgyaltak tegnap Szentesen a megyei juhtenyésztő gazdasági társulás szakemberei a megye minden részéből. PárlmunKáskiiidöltsérünk hazaérkezett Varsébél Befejezte varsói látogatását az MSZMP pártmunkásküldöttsége. amely Berecz Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának tagjával. a KB külügyi osztályának vezetőjével az élén. a LEMP Központi Bizottságának meghívására tartózkodott Lengyelországban. A delegációt fogadta Román Ney, a LEMP Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára. A küldöttség megbeszéléseket folytatott Waclaw Piatkowskival. a LEMP KB külügyi osztályának vezetőjével a két párt közötti kapcsolatok időszerű kérdéseiről, valamint Stanislaw Gebalával. a KB kereskedelmi és pénzügyi osztályának vezetőjével, aki tájékoztatást adott a lengyel gazdaság stabilizálásával kapcsolatos elképzelésekről.