Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-21 / 144. szám

\ Tfasárnpn, Wnlm ?t. Hazai tálakon A Károlyi-palota B udapesten az Egyetem ut­cában álló Károlyi-palota a XIX, században épült. Meglehetősen dísztelen külsejű, ám egyszerűsége mellett ls előke­lő stílusú, tiszte klasszicista ará­nyokkal Ennek az épületnek is megvan * maga sajátos történelme, Majd százötven éven át a gróf Károlyi­nemzetség birtokolta és művé­szetszeretetüknek. áldozatkészsé­güknek köszönhető, hogy szünte­len bővítették, szépítették az épü­letet, mindig a kar uralkodó mű­vészeti stílusának megfelelően. i Már az őket megelőző tula j do­bosok te átépítették jó néhányszor. 4>°gy a főúri kastély fénye állnia város még szebb legyen. A XVIII­század első felében, a mai kiess­fzigisfca épület helyén még egy egészen más. de bizonyára pom­pás díszítési} palota állhatott. AB épület története ugyanis tnég távolabbi időkre nyúlik visz­Sza. Budának a török uralom alól való felszabadulásánál kell kezde­nünk a vizsgálódást. Az ostrom után szétvert, romos városban Werfein István báró kamarai ad­rnirueztrátor osztogatja a betele­pülőknek a házhelyeket. 6 vá­lasztja kt magának a vérop leg­forgalmasabb helyén a romos fa­lakkal borított telket és hamaro­san tetőt építtet rájuk. Wtltershe­im Miklós császári királyi élelme­zést biztos 150 forintért vásárol­ja meg tőle 1061-ben. Az új tu­lajdonná, miután lebontatja az ideiglenes házat, Kalcher Márton építőmester. Pest varosának má­sodik számú bejegyzett polgárát bízza meg a palota felépítésével. Ennek a palotának a leírását nem ismerjük, de bizonyár® a kor Íz­lésének megfelelően díszes épület tehistett, A palota tulajdonosának halála után az örökösök 11000 forintért túladnak rajta, az új vevő: Pa­taehlch Gábor kalocsai énsek, aki peati tartózkodásának céljaira akarja használni, de már a követ­kező évben elhalálozik. Az igazi rangos vevő ezután gróf Berkóczy Ferenc egri püapök laez. ű mér 18 000 forintot fizet az ingatla­nért. Barkóezy a század egyház­fejedelme az országban, mecénás, aki minden valószínűség szerint nagy pompával rendezkedett be a falak között. Palotája a vároe leg­előkelőbb épülete lett. Márta Terézia tetszését is meg­nyerte és 1751-ben férjével, Latharingiai Ferenceel és kísére­tével a Dunán leúszott hajójáról egyenest ide vonult be fényen kí­séretével. Majd az első emeleti ablakból végignézték a magyar katonaság és a pesti polgárság tiszteletadását, ünneplését, A díszterem falára ekkor került fél a királyi pár portréja. Az első komolyabb átépítésre 1759-ben került sor Mayerhoffer András és tíz évvel később pedig Jung József rangos építőmesterek közreműködésével. ök kezdik meg a szárnyak építését, valamint pz árkádos udvari folyosók kiala­kítását. Barkóezy püspök közben her­cegprímása lett Magyarországnak, és így ój minőségében inkább Pozsonyban tartózkodott. 3 bér nagy álmai közé tartozott a palo­ta további építtetése, bővítése, 1765-ben váratlanul meghalt, öos­pse, jónoa örökli az épületet és odaadj® nővérének, gróf Szirmay Tamásné grófnőnek, akt viszont peleznay Miklós tábornoknak ad, ja ki bérbe. 1769-ben kezdetét veszi a palo­ta új korszaka. Gróf Károlyi An­tal Szatmár megyei főispán meg. vásárolja a pesti, főúri rezidenci­át és nagy örömmel veti bele ma­gát a palota rendezésének tervei­be. Bővíteni kezdik az épületet, új palotaszárnyat építenek, bizp­nyos aszimmetrikus elrendezésre törekedve. Ám váratlanul közbe­szól az 1775-ben bekövetkező nagy dunai árvíz, A víz egész pestet elönti és Budát sem kímé­li meg. A hajlék nélkül marad­tak jelentős részét Károlyi gróf befogadja palotájába, megnyitva ejőttük valamennyi díszes szobá­ját, termét, lakosztályát. Az ár­víz a palotát sem kímélte meg, de a vastag falak ellená.itak a pusz­tításnak. Csupán az udver, az is­tálló és o gazdasági épületek ron­gálódtak meg erősebben- Előbb ezeket a károkat kellett rendbe­hozatni. Csak ezek után kerül hatott sor a régi elképzelések, tervek meg­valósítására. Nöffl tudjuk ponto­san, kik ég hányan vettek részt a hajdani bgrokk kastély kialakítá­sában. Károlyi Jung József építő­mestert bízza meg a munkálatok­kal, de minden bizonnyal ott ta­lálható a kivitelezők között a két ifjú Mayerhoffer, Peitmülier Jó­zsef és Kaufman Ferenc építő­mesterek is. 178Ű augusztusában tartják meg az építők a bokréta ünnepet, A palota készen áll! Valójábanaljg változtattak a régi építményen, csupán bővítették. Károlyi gróf azonban hamarosan Bécsbe telep­szik át. 1785-ben ő lesz a magyar királyi testőrző sereg kapitánya, később pedig táborszernagy, Csak ritkán jön Pestre. A palotát, mint korabeli írások hírt adnak róla, gyóntató papja, Fater Farkas őr­zi. Jgy aztán a gróf fia, Károlyi József és felesége költöznek be egy szép napon ünnepség köze-' pette, Apja halála után azonban az ifjabb Károlyi gróf Is Bécsbe teszi át rezidenciáját Csak néha-néha nyílnak meg a palota kapui a magas rangú ven­dégek bebocsátására, József fő­herceg nádor 1808-ban többször is megszáll az épületben. A Napó­leon ellenes hadak fővezére. Ká­roly főherceg is tölt itt néhány napot, Albert főherceg is vendé­geskedik a palotában. Károlyi József halála után fiai öröklik a pompás épületet. György hamarosan egyedüli tu­lajdonosa lesz a palotának. Üj életet hoz az elcsendesült termek­be, De nem sokéig. Képtelen meg­barátkozni a barokk környezet­tel, s engedve a kor építészeti tö­rekvéseinek, elhatározza, hogy át­építteti a házat. Felkérésére egy bácsi építész, A. P. Riegi tervezi meg a mai Egyetem utcai épületet klasszicista stílusban. A kivitele­zési munkákat a pesti Hetriehter József építőmesterre bízz®, A régi épületek lebontása után az építés csak lassan halad. A ter­vező munkákat később Koch Henrik veszi át é« Hotrichter épí­tőmester is meghal. Két évvel a teljes befejezés előtt Újabb nagy árvís pusztít 1838-ban pesten és Budán Károlyi gróf. akárcsak nagyapja, ismét megnyitja a pa­lota kapuit a menekültek előtt. Kétszáz szerencsétlen árvízkáro­sult keres menedéket az új épü­letben. Végre 1840-ben elkészül a pa­lota mai formája. Az építkezés hallatlan nagy összegbe, 1 millió 240 ezer forintba került. A bécsi romanticizmus e művét 1841-ben ünnepélyesen felavatták. A naJot® további története szo­morú emlékeket idéz, Falai kőzött Jellasics tanyázott, majd itt fog­ták ej gróf Batthyánv miniszter­elnököt, s itt irányította véres munkáját a hóhér Hajynau, aki magát Károlyi Györgyöt is fog­ságba vetette. Az épületet 1926-ban megvásá­rolja e főváros ég 1934-ben Szé­kesfővárosi Képtár elmen nyílik meg a nagyközönség számára is. Napjainkban B Petőfi irodalmi Múzeumnak ad otthont a törté­nelmi levegőt árasztó, nagy kul. túrtorténeti jelentőségű épütet, SZÉMANN BÉLA Színek harmóniája A ezínek és színárnyalatok íz­léséé összeválogatása csodálatos lehetőségeket rejt magában, öltöz­ködésben és arckikószításben egy­aránt. Vannak hideg ós meleg színgk. Az utóbbiak a naptól erednek, a sárga, a narancs, a vörös és ezek árnyalatai tartoz­nak közéjük. A hideg színek pél­dául a kék, a zöld, a szürke, a li­la és ezek árnyalatai. Ezeket az alapszíneket nem ajánlatos egymással kombinálni (bár a? utóbbi évek divatja sok váratlan színösszetételt produ­kált), Inkább a hideg vagy a meu leg alapszín különböző árnyalata­it kombináljuk össze. A semleges borna színben is gazdag színská­la áll rendelkezésre a különböző kombinációra, a sötétbarnától a mogyoró árnyalatokon át a vö­rösbarnáig, vagy a világos drap­pon ét a tojáshéj színéig. Ehhez a színkombinációkhoz illik még a mohaszín, a mustárszín, az arany­sárga. Egyes árnyalatai halvány­zölddel is szépek, ízlésesek. A színek összeválogatásánál a bőrünk színe domináljon- Fonto­sabb, mint a hajszín. A ezínszabá­lyoktoí azonban eltérhetünk, ha egyéni adottságaink erre módot nyújtanak. A színek harmonikus összeválogatására legjobb mód­szer, ha kiválasztunk egy alap­színt, Ós ezt variáljuk, erre „épít­jük" fel a különböző kiegészítők­kel elérhető változatos ruhatárat (ugyanaz a ruha másképpen hat, ha más színű sálat, gallért, bizeut viselünk hozzá). A kellemes megjelenés egyik aranyszabálya az öltözködés és a kikészítés közötti színösszhang. Ez nyomatékosan vonatkozik a szem­héjfestékre. Elrettentő színössze­állítás. amikor piros ruhához pél­dául zöld színnel történik a szem­környék színezése. Helyes színvá­lasztás például: barna szemhez aranybarna, kék szemhez világos­szürke árnyalatok. A legsikerültebb arekikészítés kellemes hatását is leronthatja, ha öltözékünk nincs összhangban a sminkhez használt színekkel, egyéniségünkkel, testalkatunkkal. A megjelenés sikerének egyik tit­ka: korunkhoz és alkalomhoz il­lően dekoráljuk magunkat (példá­ul munkahelyre nem velő a szín­házi smink, idősebbek paazteUszí, n(j kozmetikumokkal, szolidan színezzék a szemkörnyéket és az ajkakat, a körömlakk ssíne te bal. vény legyen), FA8J KATALIN Andrássy Lajos Nyáresti meditáció a kertben Rózsák közt, hulló csillagok alatt, teríteti nyári kertben illattal részegít a múlt ülők magamban most leverten; elnyflt virágok k oly bein egv-egy arc. egy-egy élet; ismert Világom múlik el s feladva lesz, ha nem beszélek; Szólnék ls. szólnék rólatok csak háj hol kezdjem, kire nézzek mint hallgatómra. »H én akivel agy-nyelven beszélek? ölel a csend: emiéketek sűrűbb is már való világnál, befon, hálóba köt s maraszt: nyár van S lovam a tél haván áll! Lehetnél friss még, illatos, terített kertben tearózsa: Te, ki szegődtél társamul, legalább Te. — ha letarolta ágaimat a jégverés, társaimat a körvadászat... -— Túl közel élted a vihart: beleroppant a gyönge vállad. Petrl Csathó Ferenc versel Grock utolsó fényképe Megütik. Elgáncsolják. Esik. kel, Elgáncsolják. Megütik. Figyeljetek csak: e? az ember nem játszik, ez az ember tényleg könnyezik, ennek magától görbed le a szája. Mondjátok, ml most röhögünk, könnyesre röhögjük magunkat, vagy csak könnyezünk azon. hogy milyen röhögnivaló: hogv ezt az embert megütik. elgánceoiJák­es)k, kel. Elgáncsolják. Megütik, Csendélet Alcsi szigetén esteledik, jönnek vendégeink. sz ajtó tárva-nyitva leng, mint minden estén, fúila széL 0 szél estára mindig magjön a Tiszáról jönnek a vendégeink, előbb Bálint, aztán Sebestyén, Bálint a Hőidet világítja, I Sebestyén zengő sebeit visel a testén homálv hullong le már, ez asztalon szalonna és kenyér, mereng s kés derengő porcelánon, jönne* vendégeink, vizespohárba kareos bor csorog, múlatjuk az időt e világvégi házban. pilács se gyűlik Alcsi szigetén, csak a zene és csak a szó, a szép szó ad mag erőt. hogv legyünk, mert vagyunk, fiunk a rácsos ágyban gőgicsél egicsíia, mondta nóki Bálint, bubuia. mondja nóki dalban el Sebestyén, akit halálra szánnak, ÉL. Az ige SZŰCS CPUA BAJZA Ma mar érzem, hogy hiba volt ki U hirdetnem BZ igét; ma mar tudom, hogy végzetes hiba, Tanítványok támadtak hirtelen Nem is ismerem őket. Nem "tudom miket zagyválnak xssze-vissza. Handabandáznak, hallgatok, Tudom, ha önként nem megyek majd fölcipelnek Ők a Golgotára. Menyegző Se vízöntés se füstölés SO káromkodás se ima tőled már rne«» n»n szabadii csontjaim szövetébe arcom arka.ua beleivódtál kitörölhetetlen Most már halálomig visellek most már a íe szemeddel is látok most már minden végleges most már halálig összezárva az Űr legyen irgalmas mihozzánk

Next

/
Thumbnails
Contents