Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-21 / 144. szám

rA £ Nemzeti érdekek és közös törekvések A

munkásosztály forradalmi élcsapatainak, a kommunis• ta pártoknak — tevékenykedjenek bármely országban — azonos a távlati céljuk: a szocialista társadalom megteremtése. Számottevőek azonban a különbségek az egyes pártok konkrét helyzetében, harcuk feltételeiben, ennélfogva más és mág közvetlen feladatok megoldásán munkálkodnakAz azonos stratégiai célt valamennyi kommunista pártnak a marxizmus—leninizmus eszméi ) alapján a szocialista forradalom és építés sokévtizedes gyakorlatban is igazolt közös törvényswerüi ségeivel összhangban kell közüli. , tenie. Ugyanakkor az is általánosan elfogadott és sokszor bizonyított tétel, hogy e távlati cél totó vezető legmegfelelőbb üt kiválasztásának, a stratégia és a taktika kialakításának a nemzeti sajátosságok gondos elemzésére, vagyis az adott ország konkrét társadalmi körülményeinek és történelmi hagyományainak messzemenő figyelembevételére kell épülnie. Más oldalrét Is közelíthetjük a kommunista pártok sajátos és közös céljainak, nemzeti és nemzetközi érdekeinek összefüggését, j Nyilvánvaló ugyanis, bogy szoros p. kölcsönhatás as egyes pártok küzdelmének sikere és a nemzetközi kommunistái mozgalom helyzetének alakulása, fellépésének eredményessége között Egy-egy Párt győzelme, vagy veresége • Liozgalom egészét is erősíti, Illetve gyengíti, másrészről viszont minél nagyobb a mozgalom súlya ta világban, minél hatékonyabb a pártok közös fellépése a harc kedvező nemzetközi feltételeinek > i.iSgtcremtéséért annál könnyeb' ben érhetik el céljalkat a kommunisták az egyes országokban ifl. Mindebből az következik, hogy a kommunista mozgalom egésze • i a7 egyes pártok szempontjából f yaránt alapvető fontosságú kérdés a nemzeti és a nemzetközt dialektikus kapcsolatának pontos értelmezése. Ez annál inkább ls lén'-fges, mert e kapcsolat tartalma történelmileg változik, a kapitalizmusból a szocializmusba , tartó világméretű átmenet előrehaladásának folyamatában szűkképpen módosul. A kérdés jelentőségét csak növeli, hogy az távolról sem csupán elméleti problémákat vet feJ, hanem szorosan összefügg az egyes kommunista pártok gyakorlati magatartásával, s közvetlenül érinti a pártok viszonyát is, Ezekből a megfontolásokból indult ki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, amikor arra vállalkozott hoRy e. kommunista és munkáspártok közös elméleti folyóiratának, a Béke és Szocializmusnak a Szerkesztő Bizottságával együtt nemzetközi elméleti konferenciát rendezzen „A nemzeti és a nemzetközi dialektikus kapcsolata a munkásmozgalomban" címmel. A tanácskozás mintegy folytatását is jelentette azoknak a korábbi rendezvényeknek. amelyeknek az elmúlt években ugyancsak pártunk volt a házigazdája, s amelyek jól szolgálták a nemzetközi kommunista mozgalom számára igen fontos, közvetlen gyakorlati összefüggésekkel is bíró elméleti problé. mák alapos vizsgálatát, A május elején, BalatonföldvároB megtartott konferencián negyvenhét párt küldöttei voltak jelen, köztük a nemzeti felszabadító mozgalomból marxista— leninista élcsapat párttá szerveződő angolai, mozambiki és etióp, melyeket nagyon is közvetlenül érintettek, érintenek e kérdés egyes gyakorlati összefüggéseiÁltalában ls jellemző volt a tanácskozás munkájára, hogy az egyes felszólalások a témakör elméleti pldalát konkrét gyakorlati példákon keresztül vizsgálták. A kérdés átfogó jellegét, s egyúttal fontosságát jelzi az is, hogy annak elemzése során felvetődölt a nemzetközi kommunista mozgalomban vita tárgyát képező csaknem valamennyi elméletiideológiai és politikai probléma. Szó esett a szocialista átmenet és építés közös és sajátos vonásairól, s ennek kapcsán ismét megerősítést nyert, hogy nincs semmiféle „kötelező, modell", alaptalan a félelem, hogy a szocialista országok pártjai esetleg ilyet akarnának rákényszeríteni a tőkés és fejlődő világ kommunistáira Egyetlen párt sem kérheti számon saját történelmi útját, vagy mai gyakorlatát más pártokon, s természetesen az egyejőre csak elképzelt, a gyakorlat által még nem igazolt megoldásokat sem lehet egyedül helyesnek, általános érvényűnek kikiáltani. A már megtett utak tapasztalatait nem lehet más feltételek közepette gépiesen másolni, de ugyanúgy hiba azok tanulmányozásának, figyelembevételének kategorikus elvetése lé. filénk viták folytak a proletár internacionalizmus értelmezéséről. az internacionalista szolidaritás és a nemzeti önrendelkezés viszonyáról is. Abban teljes volt az egyetértés, hogy a forradalmát már győzelemre vitt pártoknak kötelessége a még harcoló forradalmi erők támogatása, az nélkülözhetetlen a belső reakció elleni eredményes fellépéshez, főként pedig a külső támadás visszaveréséhez. Véleménykülönbség abban volt, hogy milyen formákat, eszközöket foglalhat magában ez a segítség, vannak-e ós ha igen. melyek azok a szempontok, amelyek ezt általános érvénnyel meghatározzák. A vita során felmerült konkrét példák — így az 1956-os magyarországi ellenforradalom leveréséhez nyújtott szovjet segítség, az Öt szocialista ország 1968-ban Csehszlovákiának adott támogatása. s az elmúlt években az angolai és az etióp, valamint, az afganisztáni forradalmi vívmányok és nemzeti függetlenség védelméhez nyúitott internacionalista segítség szintén azt mutatják. • hogy itt pem valamiféle elvont problémáról, hanem pz érintett országok szempontjából létfontosságú kérdésről volt B?ó. Ezért is hangsúlyozta a résztvevők nagy többsége, hogy a nemzeti önrendelkezést nem lehet psupán a nemzetközi jog abszolút kategóriájának tekinteni, az mindenképpen történelmileg megható* rnzott, s osztáiytartalommal bíró fogalom. A balatonföldvári tanácskozás résztvevői természetesen egyet* értettek abban, hogy a fejlődő országokban kibontakozó fórra* deimi változóknak objektív mozgatórugói vannak, azokat nem a szocialista országok ösztönzik, Abban ís teljes volt az egyetértés, hogy az imperieliz* mos mindent elkövet e folyamatok megállításáért csakúgy, mint a szocialista országok társadalmi rendjén'ek gyengítéséért, aláásá* sóért, A vita tehát lényegében arról folyt, hogy az említett konkrét példák esetében a külső veszély nagysága indokolta-e az egyes szocialista országok részéről a segítségnyújtás fegyveres formáját, Senki sem vitatta, hogy a támogatás konkrét mód* ját az adott nemzetközi körül* ményak és a segítséget nyújtó lehetőségei meliett mindenekelőtt a yeszéiybe került országok helyzete, szükségletei határozzák meg. Ezért csakis az érintett pártok a csehszlovák, az angolai, az etióp és az afgán — képviselőinek állásfoglalásai te* kinthetők mérvadónak, akik viszont egyértelműen úgy nyilat, koetak, hogy a segítségnyújtás fegyveres formájára volt szükség országuk forradalmi vívmányai, nak ép nemzeti függetlenségének védelméhez. A veszélybe kerfltt forradal. mak fegyveres megsegítése napjainkban nyilvánvalóan a nem. zetközi politika egyik Jegbonyelultabb problémáját jelenti. ír. teimetlenné, alapvető céljaival ellentétessé válna az a forrada. lom, amelynek támogatása világháborús konfliktushoz, az egész emberi civilizáció pusztulásához vezetne. Más oldalról viszont ez imperialista köröknek is tudniuk kell: bármily csábitónak is tűnik a lehetőség egy-egy ország-• ban a társadalmi haladás lolyamptának visszafordítására. ennek kísérlete számukra sem érheti meg a termonukleáris világégés kockázatát. A háromnapos tanácskozás ís megerősítette, hogy mai körülmények között a kommunista mozgalom egésze és az egyes pártok szempontjából egyaránt az egymást feltételező és kiegészftő nemzeti és nemzetközi érdekek. célok, törekvések összhangba hozása a kívánatos. A nemzeti tényezők eltúlzása szükségképpen elzárkózáshoz, nacio? nglizmushoz vezet, nemcsak a közös harc sikerét veszélyezteti, hgnem előbb-utóbb az adott párt tevékenységének eredményességét is. A nemzetközi szempontok abszolutizálásával megfogalmazott célok viszont szükségképpen idegenek maradnak a nemzeti valóságtól. A b-íJatonföldvári tanéaskozás résztvevői eleve nem is tűzték célul ez egybeeső álláspontok rögzítését, Az volt a szándékuk, 'hogy e fontos témákról minél kötetlenebb formában folytassanak véleménycserét, a nvílt vitát pe fékezze a közös dokumentum kimunkálására iránvuló törekvés. A problérp.ák őszinte felvefése nyomán kialakuló^ véleménycserék hangulata a perp csupán aktív, hanem időnkónt heves, szenvedélyes viták ellenére is mindvégig szfvélves légkör ismételten igazolta az üvegfajta fórumok szükségességét, hasznosságát, Altalános volt ugyanis az a vélemépy, hogy a - hazánkban megtartott korábbi rendezvényekhez hasonlóan ez a találkozó is hozzájárult az egyes pártok tapasztalatainak alaposabb megismeréséhez, és a nemzetközi kommunista mozgalom számára nélkülözhetetlen általánosításához, változó \ világunk problémáinak alkotó, marxistaleninista módon történő megválaszolásához. KOVÁCS L. GYÖRGY Tisztelet Bartóknak A Pécsi Nyeri Színház programjából U' } • >." fKörtvélyesi Ws?W felvétele Bartók Hegedűverseny című b«letfte. rtrvelőre a próbateremben. A Pécsi Balett magántáncosainsk „gálája" A Pécsi Nyári Színház (július 11.—augusztus 2.) idei programja -*- míhd az öt színhelyen — tiszteletadás Bartók Bélának. A Szabadtéri Táncszín Balettest '81 címmel három Bartók-művet vonultat föl. A fából faragott királyfi (Eck Imre 1964-es szegedi koreográfiája) és a Csodálatos mandarin (az 1965-ös pécsi bemutató felújítása) egy új táncmű előadását fogja közre, amely Bartók löáfl-BS Hegedűversenyének zenéjére készült Mindhárom koreográfusa Eck Imre, a Pécsi szimfonikus Zenekart Nagy Ferenc vezényli. (Július 11-én, 13én és augusztus 1-én). A kamarabalettek az idén ls több helyszínen jutnak a közönség elé. A Barbakán bástyában Bartók Hegedűduók című művére készült táncművet a Pécsi Balett négy magántáncosa: Bretus Mária. Paranai Magdolna. Hetényi János és Hajzer Gábor adja elő két pécsi hegedűművész, Gy. Vass Ágneq és Gyermán István közreműködésével. fis műsoron tartanak itt két korábbi sikerdarabot is, pz Énekek énekét és Mpnteverdi Magnifioatját. A Tettvei Játékszínen mutatják be a Csángó ballada című bglettfantáziát, A koreográfus javarészt Bartók-gyűjtésű és origipális hangzású moldvai-bukovinai népzenére készült. 2enei szerkesztője: Kircsi László, itt mutatták be táncjáték feldolgozásban 3/ophok. lész Antigonéját a pécsi Baranya Táncegyüttes és a Pécsi Amatör Színpad előadásában. A rendező Bagassv László. a koreográfus: Vidákorics Antal. Ugyancsak itt láthattuk Vidákovics Antal művészeti irányításával a Baranya Táncegyüttes önálló estiét, összecsapások címmel. (Az együttes nemrég érkezett vissza franciaországi körútjáról; jelenleg kéthetes dániai turnéjukon szerepeinek.) Ezenkívül itt is műsorra tűzték a Pécsi Balett egvjk tavalyi sikeres kamarabslettjét, l.iszt Dante szimfóniájának zenéjére. A Villányi Szoborparkban évek óta vidám hangulatú, oldott vasárnap délelőtti balettmatinékat láthat a közönség. A szabadtéri tártat környezetében az idén bárom alkalommal Bartók Szabad* ban eímű zongoraművére készült kamarabalett látható a Pécsi Balett magántáncosainak előadásóban. (Koreográfus: Hetényi János és Majoros István; a többi kamarabaletté Eck Imre.) Két el* kálómmal az elmúlt nyár nagy sikerű Balettek kórusmuzsikára című matinéiét ís felújítják a táncosok és a péesi Nevelók Háza Kamarakórusa előadásában, a kórust Tillai Aurél vezényli. A Pécsi Nyári Színház ötödik helyszíne a Barbskáp várárok. Ezúttal első alkalommal szerepe) itt a Csontváry-udvarból „kikol* töző" Bóbita Bábegyüttes, amely, mint ismert, januártól a Pécsi Nemzeti Színház egyik tagozataként működik, kíűsorukon öt alkalommal Fából faragva címmel Bartók-bábestet láthat a közönség Kós Lajos bábterveivei és rendezésében, Két művet mutatnak be; 3 Cantata profanát ós A fából faragott királyfit. Érdekessége, hogy mindkét mű élő játék, bábokkal, Vagyis olyan bábjáték, ahol faragott bábjaikkal a bábmozgatók is (maszkban) jelen vannak a színpadon, aktív szereplői az előadásoknak. A könnyűzenét, a szórakoztatást az idén a szövetkezeti néptánefeszUvál gálaestje; a szenegáli táncegyüttes műsora és Zerkovjtz Csókos asszony című operettje képviseli a Szabadtéri Táncszínen. Ezenkívül számos kiegészítő program szerepel még a három hét műsorában, egyebek közt a prágai Burlpsgue S-inház vendégjátéka; a VII, országos kisplasztikái biennáló: a Pécsi Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor koncertjei: dzsesszhangversenyek, » a híres pécsi országos csarépváttir (július 13-én) a Sétatéren. A Poenani Teatr Polski vendégjátékét is nagy érdeklődéssel várja a pécsi közönség. Két alkalommal szerepelnek a Szabadtéri Táncszínen, július 15—16-án. és háromrészes műsorukba ők is beiktatták Bartók Csodálatos mandarin című pantomimját, W. E.