Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-21 / 144. szám

12 Vasárnap, 1981. június 21. Magyar filmek a plovdivi fesztiválon öt magyar alkotást mulatnak be a június 22. is 21, között Plovdivban sorra ktrülö vadásza ti. halászati és környezetvédelmi témájú nemzetközi rövidfilmfesztiválon. Bodrossy Félixnek két filmjét vetítik. Az utolsó pákász című rövidfilm a hajdani pákaszok, mocsári halfogó emberek életével, munkájával ismerteti meg a nézőket. Az albérlőim a cinkék című alkotás két feszekodu és lakói — egy széncinkepár és egy kékcin-, képér — története. Hárs Mihály Tavasztól taraszia című kisfilmje az évszakok változásának a növény- és állatvilágra gyakorolt hatását mutatja be. Két kincsünk — a hévízi gyógyvíz és a bauxitvagyon. e két egymástól látszólag független világ — összefüggését vizsgálja az Életkora: kétmillió év című filmben Zöldi István és Szabó Árpád: Búcsú címmel a Szigetközről készített filmet Lakatos Inán. A Duna mellékén kétezer hektáros terület víz alá került a vízmű építése miatt Az alkotás a vízre épült természettől, gazdag madár- és állatvilágtól, népszokástól vesz búcsút. Szakembereknégy megyének Dél-Magyarország több megyéjében — így Baranyában., Tolnában. Somogyban és Bács-Kiskunban kevés a középfokú végzettségű autóforgalml szakember, ezért a pécsi tanács művelődésügyi osztályának és a Volán 12-es vállalatának kezdeményezésére autóforgalmi szakközépiskolai oktatás szervezéséről határozott a Baranya megyei tanács. Az új feladattal a pécsi Zipernovszky Károly Ipari Szakközépiskolát bízták meg. A szakmai oktatásba a pécsi közlekedési vállalat legképzettebb dolgozói kapcsolódnak be. Az ősszel induló első osztály hallgatóinak fele baranyai. Köiősen könnyebb Átadás előtt az úttörők vízitelepe Borús volt ugyan az ég. de nem igazi esőfelhőktől, s úcv csak olvan ijesztgetésnek tűnt. mikor az esőről is szót eltettünk néhénv napia. Tisza-parti beszélgetésünkön. A városi tanács főelőadójával. Joo Antallal látogattunk a régi csónakház szomszédságában. egv másikat. e«v úiat megnézni. Elkészült ugyanis a szegedi úttörők vízitelepe. a7. utolsó simításokat végzik az épületen és körnvékén. A városi tanács művelődésügyi osztálya, a Hazafias Népfront szegedi városi bizottságával közösen, még 1976-ban tett először lépéseket. Sokat, esett közben az eső. a Tisza is 'ónéhánvszor kiöntött azóta, hogv csak a természet teremtette akadálvokra hivatkozzunk. Két évvel ezelőtt, a városi pártbizottság. a Hazafias Népfront a városi KISZ-bizottság, ar úttörőelnökség bizottságot, alakított mert a természeti akadályok mellett más problémák is hátráltatták a tervek megvalósítását. A Tanácsi Építőipari Vállalat 1979 nvarán kapott megbízást a tervek kivitelezésére. Mostani látogatásunkkor, az átadás előtt néhánv nappal. a Kőolajkutató Vállalat Mfínnich Ferenc szocialista brigádját, t az ATIV1Z1G dolgozóit találtuk serény munka közepette. Az olaios szakma értől seprővel, lapáttal. csákármval rendezgették a vízparthoz vezető utat. Fehér János brigádtagtól tudtuk meg. szívesen lőttek ide. társadalmi munkában dolgozni, nem is először. A tanácsnak nincs sok Pénze. össze kell fogni a gyerekekért. hiszen itt a nvár. Közben az ATIVIZIG-esek újabb lépcsőfokkal készültek el. Kaptak előre öntött lépcsősort, azt csak bele — fektetik a parton kiásott föildvályúba, s kész. Inkább keverik a sódert —- mondták —. ez a naav darab betonléncső megcsúszhat, veszélyes. Berta József ősz hajú ácsmester a vízaknák tetejére éppen ..takarót" készített. Oda se nézett, tudta, hova nvülion a szögért, kalapácsért. fűrészért. , — Volt már benne? — kérdezte, s fejével intett, a kétszintes csónakház, felé. — Olvan otthonos. nem? Itt dolgoztunk pár hónapja a körgáton, már akkor láttam, lenn a parton készül valami. Nem gondoltam. ho?i> én ls részese leszek. Maid ha születnek unokáim, jő lesz nekik. A szegedi vállalatok dolgozói. szocialista brigádjai. 3 millió forinttal járultak hozzá a vizitelep megvalósításához. Szakértelmükkel. s a hogv Fehér János fogalmazott. szívvel. Az AGROBER tervezői, műszaki ellenőrei három éven keresztül kísérték figyelemmel az építkezést. amelyet, terveik alaplán kezdtek. Az épület szerelési hegesztési munkálataiban részt vettek a Szegedi Vasés Fémipari Szövetkezet, a MAHART Hajójavító tápéi üzeme, a Nagvalföldi Kőolai és Földgáztermelő Vállalat helyi üzeme, a Hídépítő Vállalat. valamint a DÉLÉP dolgozói. A Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a csónakházhoz szükséges faanvaRot biztosította. Az Ikarus karosszéria- ée- tárműevár szegedi gvára a nyílászáró szerkezetek beszerelésével segített. A HÓDGÉP szegedkiskumdorozsmai gyáregysége az épülethez tartozó vasszerkezeti munkákat vállalta. Az épület elkészült ugvan. e példamutató összefogás eredményeként, de akad még tennivaló bőven. A vizitelep környékének estnosttásn.. szépítése — a tulaidonosokra. az úttörőkre és a KlSZ-esekre vár. M. E. Állás kerestetik Ezekben a hetekben drukkol a fél ország. KI azért, hogy felvegyék a gyerekét (óvodába, általános, középés felsőiskolába); ki meg azért, hogy olyan munkához jusson, amilyenre a diplomája. tanult szakmája jogosítja. A drukk mintha évről évre nagyobb lenne. Bár a dolgok szétválaszthatatjanok (egyesek szerint a gyerek jövendője, felnőtt sorsa már az óvodában meghatározódik. hiszen a „szakosodás" már ott Indul; vagy még előbb, amikor kiderül. hogy „hátrányos helyzetbe" született-e bele a szegény, avagy nem), mégis foglalkozzunk most csak a pályakezdők ügyeivel. Azért is, mert — mint köztudomású — ar idén új rendszer. újszerű pályázati szisztéma alapján találnak — vagy nem találnak — munkahelyre. 1. Tükör Szegedről Bárdos Pál: A második évtized Ha az író úgy. dönt. hogy és (természetesen) érdekek Magyarország történetének saját életének eseményeit által meghatározottan. Ami bizonyos neuralgikus pontkronologikusan, a valóságos A második évtized legna- iáihoz, jelenségekhez. tártények leplezetlen mérlege- gyobb erénye: az eszmélke- sadalml rétegekhez csaklésével. azokat szigorúan désvizsgálat. az őszinteségre úgy. mint visszaemlékezéegymá* után sorakoztatva, való törekvés itt-ott elsöprő sekben egyre inkább bővelaz egyéni élményeket az ál- erejű, végső soron azonban kedő korunk lélektanához, talános társadalmi-emberi mindvégig lebilincselő je- röntgenképéhez. Figyelmetanulságokkal ama bizonyos lenléte. A zsidó származás- sen olvasni tudóknak aiánldlalektikus egység Jegyében ból következő bonyolult ér- ható tehát. elsősorban, közreadja — egyértelműen zelmi-társadalml probléma- (Szépirodalmi, 1981.) hihetjük: memoár áll előt- tika kendőzetlen, az obiektünk. Bárdos Pál a Szeged- tiv követelményeknek színről elszármazott író első. lo- te akaratlanul eleget tevő gikailag is „passzoló" című megléte fontos információ(Az első évtized) kötetét ir- kat nyújt, akárcsak az egyes ta tovább, s regénynek ne- társadalmi jelenségek, esevezi művét Holott legftil- mények — ÁVH. 1956 ősze jebb kizárólag önéletrajzi Szegeden — részletes taglaelemekkel operáló, esezéiaz- lása. tikus prózának minősíthető Sajátos kép a Bárdos PáA második évtized. S még lé: A második évtized hemlelőtt az öncélú esztétlzá. lyenkénti túlírtsága és a mélái bűnébe esnék a recen- moárirodalomban megszozens. siet kijelenteni: azért kott. jóformán elkerülhetetfontos Bárdos könwének len, néha túlzó önigazolásműfaji definiálása, mert ez kényszere olyan tükröt tár a 800 oldatna kor- és ember- elénk, ami ma éppen Szekép egész tartalma nem vo- geden is roppant fontos lenatkoztatható el az önvallo- het. Tisztán kell látnunk másnak, mint fokozott mér- ugyanis, hogy a város kötékben vizsgálandó emberi zelmúltbeli történelmének teljesítménynek ténvétől. elemei egyetlen ember megVitatkozásra. ellentmon. élt élményeinek szűrőjén is dásra ingerlő könw. Bárdos milyen szervesen kapcsolódPál írásából Szeged úgv tű- nak a mai Szeged eszmeinik elénk a negyvenes évek társadalmi arculatához. az második és az ötvenes évek egyetemtől a helvt értelmielső felében — helyenként ségen át a fejlődés jelenlegi megragadó erővel és szug- éllapdtdig. gesztivitással, helyenként Nem kritika, sokkal !n(nem lévén mentes némi kább megfontolt. higgadt nárcisztikus attitűdtől) a aiánlás illeti e könyvet: lészemélves sors szövetébe nveges adalékokkal szolgál burkoltan kissé önkényesen Szeged és természetesen Domonkos László „Üj?" — mosolyog keservesen a pályázatokkal foglalkozó egyetemi adjunktus. „Ugyanolyan zavarodottság uralkodik, mint eddig, a lényeges problémák megmaradtak. a legfőbb úr a káosz, az áttekinthetetlenség és a protekció." Kemény szavak. Emlékszem, áprilisban imponáló magabiztossággal beszéltek minisztériumi tisztviselők az új pályázati rendszerről, mindvan, nincs ember, aki — mindent mérlegelve — enpél jobbat tudna kitalálni. Nos, lehetséges. Hiszen kétségtelenül jószándék munkált azokban is, akik az úgynevezett irányított elhelyezkedés rendszerét bevezették. Pontosabban: a társadalmi érdek szemmel tar.táaa. Mert azt. akarták például, hogy jusson orvos, pedagógus a kis településekre is, vállalják a fiatalok a rosszabb életkörülményeket is, ha egyszer „hivatástudatosak." S ha már (még) nincs közpénzünk arra, hogy az azonos értékű (egyformán I drága) diplomákat nagyjából azonos fetételek között hasznaihassák tulajdonosaik. Jó szándék ide vagv oda, a hároméves „röghözkötüttséget" (a pályakezdők csak engedéllyel, kellően indokolt esetben változtathattak állást) kívánó pályázati rendszer 3 évig tartó vergődés után — megbukott Az Idei újításokkal, megint jószándékúan, kiiktatták a régi szisztéma néhány bürokratikus és mosolyogtatásra gyermeteg előírását. Hogv ezzel megoldották-e a frissen végzett szakemberek társadalmi szükségletek szerinti „elosztását"? A területenként arányosabb elhelyezkedést? Hogv jobban érvényesíthetők-e a pályakezdők egyéni érdekei? A kérdőjeleket (az Itt sorakozóknál egyébként jóval több van a valóságban!) egyelőre senki sem tudja feloldani. Hiába mondja az orvosprofesszor, miután számtalan volt hallgatójának elhelyezkedési kálváriájával megismerkedett : „hagyni kellene érvényesülni a szabad piaci mechanizmusokat!" Vajon elérnénk így, hogy ki-ki a helyére kerüljön? Vagy könnyedén foglalná el a jó kapcsolatokkal rendelkező jelölt a jó helyet azok elöl, akiknek „csak" a tudásuk, rátermettségük van meg? Szabályozás nélkül vajon megoldható kis országunkban a különböző országrészek. települések viszonylag legjobb ellátása a mégiscsak „közszolgálatban álló" orvosokkal. pedagógusokkal? ? Másrészt: van-e értelme kényszeríteni a friss diplomást egy nemszeretemhelyre? Szabályzatalkotó illatékes fogalmazta visszatetsző fölénnyel: „Amikor felveszik őket, bezzeg lobog bennük a hivatástudat. Aztán ha Bivalvboconádra kell menni, a hideg rázza őket. Ha egyszer valaki hivatástudatos, nem árthatnak neki az előnytelen körülmények sem!" L?J A végzősök gondolatai más vágányokon haladnak. Például: ha a társadalom áldozott arra (nem ls keveset), hogv megtanuljam a szakmámat. miért akadályozza, hogy megtérüljön a befektetése? Miért menjek az isten háta mögé. harmadrangú szakközépiskolába a jeles diplomámmal? Ráadásul albérletbe, amikor itthon, a nagyvárosban, egyetemi tanulmányaim színhelyén a szüleimnél lakhatnék. együtt még egyetemista felesegemmel? A szegediek és a környékbeliek problémái úgyszólván megöl dhaiatlanok. A szakember-ellátottság évek óta teljes, vagy csaknem az. Az itteni felsőoktatási intézményekben frissen végzett helybeliek rendre vidékre kényszerülnek, vagy „pályaelhagyókká" válnak, vagy kreált állásokért brusztolnak. Az ül pályázati rendszer előírja, hogv a megyei művelődésügyi osztályok télies körű nyilvántartást vezessenek például a pedagógus álláshelyekről, valamennyi üres állást hirdessék meg, sőt, salát hatáskörükben intézkedjenek a szükséges új helyek megteremtéséről. Akár tanulócsoportok bontásával, vagy a túlórák terhére biztosithatnak új munkahelyeket, de ..állandó helyettesi" státuszokat is létesíthetnek és szerződéses állásokat ls meghirT detnek. A művelődésügyi osztályok jogkörének kitágításával (tulajdonképpen az eddigi minisztériumi jogkör „leadásáról" van szó) részben a bürokráciát csökkentik. de főként azt igyekeznek elérni. hogv valóban gazdálkodjanak (méghozzá rugalmasabban, mint eddig bérmikor) a megyék a szakemberekkel. Elsősorban a középiskolai tanárok elhelyezkedésére ügyelnek, hiszen a közelmúltban nekik ajánlották a legkevesebb állást. Szegeden éltek az újonnan kapott lehetőségekkel: öt állandó helyettesi pedagógusállást hirdettek meg, középiskolai tanulócsoportok megbontásával és a túlórák terhére is alakítottak ki státuszokat. Mégis, egyetlen pedagógusállásra 6—8 pályázó jut; általános és középiskolai tanárokról van szó. Hiszen a tanítói és óvónői helyekre — úgy tűnik — megint nem jön elég szakember. A szegedi tanító- és óvónő-hiány ls arra bizonyíték. hogy a fiatalok mindig a képző városokban és a környékén kívánnak elhelyezkedni. 3. Ebből ls következik, hogy olyan pályázati rendszeri, amely minden egyes pályakezdő érdekeinek megfelelne — egyszerűen lehetetlenség kialakítani. Az is bizonyos viszont, hogy valamilyen szervezettség. szabályozottság szükséges. Ez a mostani alkalmasnak látszik arra, hogy bizonyos tájékoztatást kapjanak az új szakemberek az elhelyezkedési lehetőségekről, az irányító szervek (tanácsok, minisztériumok) pedig a szakember-ellátottság mértékéről és lehetőségeiről. De nyilvánvalóan nem oldódik meg számos egyént és társadalmi gond. S minthogy a felvételi rendszer a pályázatitól teljesen független mechanizmus — ez a viszonylag nagyobb tájékozottság sem segíthet « társadalmi szakember-szükséglet jobb megtervezésében, azaz felsőoktatási képzési rendszerünk minden bizonynyal legnawobb gond Iában, Sulyok Erzsébet Elhunyt Nemes József Fájdalommal közöljük, végezte példamutatóan több hogy Nemes József elvtárs, évtizeden keresztül felelős a Szegedi Fodrász Vállalat társadalmi megbízatásait, igazgatója 58 éves korában Környezete, munkatársai elhunyt. Nemes József mun- szerénysége közvetlen mokásszülők gyermekeként 14 dora. segítőkész emberi maéves korában kezdett dol- gatai-tésa alapján becsülték, gozni. 1945-től tagja a kom- Kiemelkedő. lelklismeremunista pártnak. A felsza- tes. szakmai, társadalmi, badulást követően a meg- közéleti munkáiénak ellsalakult demokratikus rend- méréséként a Munka Érőrségnél. majd a karhata- demrend arany fokozata, a lomnál teljesített szolgála- Felszabadulási Jubileumi tol. 1953-tói a Szegedi Fod- Emlékérem, s több más kirósz Vállalat igazgatója, tüntetésben részesült. Munkásőrként. tanácstag- Nemes József elvtársat a ként MSZMP alapszerveze. Szegedi Fodrász Vállalat sati titkárként, ' az MSZMP ját halottjának tekinti. TeTanácsl Szolgáltató és Kom- metése 1981. iúnius 24-én. munalis Vállalatok Bízott- szerdán 12 órakor lesz a ságn gazdaságpolitikai bi- szegedi Belvárosi temető razottségának tagjaként, a sze- vatalozóiából. gedi Tanácsi Vadásztársa- Szeged megyei Városi ság elnökeként, maid va- Tanáes V. B. daszmesterként. és más tár- Ipari Osztály sadalmi szervek tagjaként Szegedi Fodrász Vállalat Hétköznapok Az ész trónfosztása Árkot ásnak a házunk közelében. 15 éves közműrendszert újítanak fel. Nem téma, megszokott dolog. Semmi sem tart örökké. A munkások a 8 órából aligha dolgoznak többet háromnál. Hol a padon üldögélnek, hol az árok partján. Ez sem érdekes, futja a költségvetésből. Megszoktuk már. Az sem háborít föl. hogy közterületen pálinkát isznak. Régi. jól ismert védekezés: mindenki iszik. Aki irodában dolgozik, az irodában iszik. Aki közterületen dolgozik, ott iszik. Éz sem rosszabb a másikhál. csak szem előtt van. Abban, hogy valaki nyakalja a pálinkát, még van némi ráció. Azért issza, mert 6zereti. Abban is. hogy valaki munkaidőben az árokban üldögél, Azért üldögél, mert nem szeret dolgozni. Arra azonban mind ez Ideig nem találtam magyarázatot, mi értelme az üres üveget a játszótéri fák tövén vagy a homokozó betonkáváján szilánkokra törni? Szövő utca A Szövő utcába tilos behajtani. mindkét végéről. A Szövő utca Újszegeden van, párhuzamos az éppen lezárt Bérkert utcával. Vajon miért kerültek oda a tiltó táblák? Mindenfélére gondol az ember. Talán, mert a Szövő utca kockaköves, és kímélni akarják a járműveket: De hét aki nem félti a saját kocsiját, az miért ne rázódna a kockakövön? Az is lehet persze, hogy az elegáns kertvárosi utcában a szövők nyugalmát védik a táblák. Miért ls ne? (Lehet, hogy erre utal az utca neve: miként a régi szegedi halászok a Sajka vagv a Maros utcában laktak, úgy a Szövő utca szövők és szövőnők otthona.) Hazajönnek fáradtan az éjszakai műszak után. ne zavarja álmukat a robogó iérművek zaja. Ha ígv lenne, mllven szép Is lenne! Bizonyítana, példamutatóan érvényesül a munkástömegek növekvő beleszólási joga. T. I.