Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-21 / 144. szám

12 Vasárnap, 1981. június 21. Befejeződött a Nemzetközi Akadémiai Unió közgyűlése Szombaton befejeződött az sait, mégpedig azért, mert Akadémia székházában a jelentős mennyiségű értékes Nemzetközi Akadémiai Unió európai forrásanyag áll ren­55. közgyűlése. Az unió a delkezésére a tudósoknak, világ legjelentősebb nemzet- Üj témaként fölvették a vál­közi társadalomtudományi lalkozások sorába a csendes­szervezete, amely öt föld- óceániai népek nyelvének rész 35 tudományos akadé- vizsgálatát, pontosabban azt miáját tömöríti soraiba. Az a kérdéskört, hogy az euró­1920-ban alapított unió csak- pai nyelvek miként befolyá­nem 50, széles körű nem- solták. alakították át a he­zetközi együttműködésen lyi lakosság nyelvezetét. alapuló tományos vállalko- A Magyar Tudományos zást irányít, köztük olyan Akadémia tíz témában vesz jelentőségűeket. mint pél- részt közvetlenül az unió dául a trópusi Afrika törté- vállalkozásaiban. Vizsgálják netének forrásai, Közép- például Közép-Ázsia civili­Ázsia civilizációi vagy Euró- zációját, a különféle közép­pa nyelveinek atlasza. E vál- kori latin iratokat, s egyál­lalkozások eredményeit eled- talán a latin nyelv múltját dig több mint 800 kiadvány- Magyar tudósok készítik a ban tették közzé. A mostani egyhetes gyűlésen éppen e vállalko­római birodalom történeti köz- térképeinek és Európa nyelvatlaszának egy részét zások eredményeit, helyzetét is. A magyar tudósok mun­vitatták meg és döntöttek kájának elismerését jelzi az újabb tudományos vállalko­zások megkezdéséről. így például kibővítették a tró­pusi Afrika történeti kutatá­a tény, hogy — most elsó Eszmecsere! a gabonáról Mint korábban hírt ad­tunk róla, külföldi kutatók tanácskoztak a szegedi Ga­bonatermesztési és Kutató Intézetben. Hét ország gabo­nával foglalkozó szakembe­rei cseréltek véleményt, mondták el észrevételeiket a gabonatermesztésről szerzett tapasztalataikat. Az egyhetes tanácskozás fő témája az volt, hogyan viseli a gabona a különböző időjárási viszo­nyokat. Az elméletek he­lyességéről vagy helytelen­ségéről a gyakorlatban is meggyőződhettek a KGST­országok növénynemesítői. Ugyanakkor egymás kuta­tási módszereivel is megis­merkedtek a szovjet a cseh­szlovák. a bolgár, az NDK­beli, a lengyel, a román és a magyar szakemberek. A látottakat, a hallottakat ösz­szegezték, majd jegyző­könyvben rögzítették. A ta­nácskozás résztvevői a mar­tonvásárhelyi kutatóintézet­unka és haladás ízben — Budapesten tartotta ' ben tett látogatás után teg­közgyűlését a Nemzetközi | nap elbúcsúztak a vendég­Akadémiai Unió. (MTI) látóktól. Termelési tanácskozások Többet és jobban Rendkívüli termelési ta- ink nyereségtartalma sem le- kú gyártmányokat értékesíte­nácskozásokat tartottak a hét het magasabb, mint a tőkés nek. Kérelemmel fordulnak végen a Magyar Kábelművek piacra eladottaké. a főhatósághoz, mert szeret­gyaraiban. A munkásgyűlése- — Az újonnan kifejlesztett, nének önálló külkereskedői­ken o következő ötéves terv versenyképes belföldi piacra mi jogot szerezni. Ügy érzik, koncepcióját vitatták meg. gyártott termékeink árába hogy az export dinamikus fo­A VI. ötéves tervben igen beépíthető nyersanyagtartal- kozásához ez feltétlenül szük­nagy feladatokkal kell a kol- mat a hagyományos, nagy séges. Elkészült a komplex lektíváknak megbirkózniuk, anyaghányadú szabadvezeték műszaki intézkedési terv is. Július 1-től szeretnének át- gyártmányoknál elért jöve- A dollátrpiacon ugyanis csak térni az ötnapos munkahét- delmezöség határozza meg. valóban konvertálható tér­ré. A munkaidőalap csökken, — Ez azt jelenti, hogy a mékekkel lehet talpon ma­eredményekre csak akkor korábbi 17—18 százalékos radni. számithatnak, ha növelik a belföldi jövedelmezőség 6—7 hatékonyságot. Elveik szerint százalékra csökkent. így a ... ^ egyetlen dolgozónak sem hazai felhasználásra értékesi- megértették, hogy a jövőben csökkenhet a jövedelme. tett termékeink eladási ára nemcsak többet. de jobban is A szegedi gyár igazgatóhe- — a tekercselő huzalok és kell dolgozniuk. A kábelmű­íyettese, Zádori János, mond- szabadvezetékek kivételével vek ^ akkor juthat előre, ta el: — alacsonyabb az importból ba fokozza gazdaságos ex­— A VT. ötéves tervidő- beszerezhető, hasonló rendel- portját. Ez egyben népgazda­szakra előirányzott főbb vál- tetésű termékek áránál. lalati célkitűzések a követ- — Az ár- és szabályozóvál­kezőkben összegezhetők: —a tozás a hatodik ötéves terv- ^ belföldi kábeligények jobb időszak gazdálkodását _ alap- zájárulnak" kielégítése műszakilag kor- vetően érinti. A jelentős mér- Sokat várnak új munka­szerűbb termékekkel; — a tékű eredmény csökkenése szervezési népgazdaság kábelimportjá- következtében, sem a beru _ __ nak kiváltása hazai gyártású házás befejezéséhez, sem a gaimas munkaerő-átcsoporto­termékekkel, olyan mérték- felvett hitelek visszafizetésé- sftást teszik lehetővé. Ez nő­ben. hogy kábelimport csak a hez nem tudjuk biztosítani a veü az operativitást, de nem speciális technológiát igénylő megfelelő pénzügyi fedezetet csodaszer. Az egyéni teljesít­termékekre korlátozódjon; a gazdálkodásunk jelenlegi mények dinamikus növeke­szocialista államközi szerző- szí vonalán. désére is feltétlenül szükség A munkásgyűlések azt bi­zonyítják, hogy a dolgozók sági érdek is. hiszen, ha ter­vük sikerül, a külgazdasági egyensúly javulásához is lioz­intézkedéseiktöl, melyek a gyáron belüli ru­A z MSZMP Központi Bizottsága csü­törtököm megtartott ülésen áttekin­tette az 1981. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait. Megállapította: a kiegyensúlyozott belpo­litikai helyzetnek, a kongresszusi határo­zatoknak és a tervfeladatok valóra váltá­sát segítő tettrekészségnek, a lendületnek nagy szerepe van abban, hogy a koráb­binál szervezettebb, célratörőbb a munka, kibontakoznak a fejlődés minőségi ténye­zői. öt hónap a mai. gyorsan változó körül­mények között nem túlságosan hosszú idő ahhoz, hogv a kibontakozó gazdasági fo­lyamatokról végleges képet kap junk és messzemenő következtetéseket vonlunk le. De az eddigi tényszámokból és a kibonta­kozó folyamatokból azért már láthatók az idei fejlődés fővonásai és megfogalmazha­tok az év hátralevő részének tennivalói is. A legjellemzőbb vonása ennek, hogv a gazdálkodásban következetesen érvényesül a folyamatosság, úgy is fogalmazhatjuk, a kedvező változatlanság. A Központi Bi­zottság 1978. decemberében, döntött arról a pályamódosításról, aimelv a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításával állítot­ta a gazidasági munka középpontjába, és ehhez rendelte hozzá a gazdasági növeke­dés és az elosztás arányait is. A külkereskedelmi forgalomban a múlt évi tendenciák tovább folytatódnak. A ki­vitél volumene mintegy 10 százalékkal meghaladta az előző év megfelelő idősza­kának szintjét, és a behozatal lényegében nem változott. A terv céljainak megfele­lően. a behozatali többlet mérséklődött. A kivitel emelkedésében, a javuló egyensúly­ban átmeneti tényezők is szerepet játszot­tak. A növekmény döntő része mezőgaz­dasági és élelmiszeripari termékek kivite­léből származott, a nem rubel elszámolású forgalomban az ipari termékek kivitele — főleg a kohászati termékek exportjának csökkenése miatt — visszaesett. Ez azt jel­zi hogv a tartós exportnövelésnek még nincs meg a gazdasági — elsősorban ipari — háttere. Ennek ellenére jelentős eredményként könyvelhetjük el. meri közben üzleti kap­csolatainkat esész sor nemzetközi eseménv. folyamat befolyásolta. Különösen nehezí­tette értékesítési tevékenységünket a foly­tatódó világpiaci dekonjunktúra. Az ez évi munkára való felkészülés, az idei indulás a múlt évinél kedvezőbb kö­rülményeik között történt. A gazdálkodó­egységek időben megismerték a népgazda­sági célokat és élőirányzatokat. A közgaz­dasági szabályozók ismerete és a múlt évi tapasztalatok fokozták a vállalatok bizton­ságérzetét, Döntéseikben mind nagyobb szerepet kap a jövedelmezőség, visszaszo­rulóban van a mennyiségi szemlélet. Az év eddigi tapasztalatai azt, rnutatiák, hogv a gazdaság alapvetően a terv köve­telménveinek megfelelően feilődik. a vál­lalatok jelentős erőfeszítéseket tesznek a feladatok megoldására. Az összességében elfogadhatóan alakuló gazdasági folyama­tokban azonban a pozitív ielenséaek mel­lett kedvezőtlen jelek is tapasztalhatók. Az idei terv továbbra is mérsékelt, de a korábbinál gyorsabb növekedéssel száimol. Az ipari termelésben némi élénkülés. 2—3 százalékos növekedés tapasztalható. de még nem éri el a tervben előirányzottat s összetétele sem szolgália teljes egészében az egyensúly követelménveit. A népgazdasági egyensúly javítása céljá­ból a terv előirányozza a beruházás csök­kenését. Ennek megfelelően az év első négy hónapiában állami és vállalati be­ruházásokra mintegy 5 százalékkal keve­sebbet fordítottak, mint egv évvel koráb­ban. Kedvező, hogv a kifizetések jelentős része a beruházások befejezésére koncent­rálódott. A lakosság fogyasztása, életszínvonala, ellátása a terv követelményeivel összhang­ban. alakul. A jövedelem- és bérkiáramlás, a fogyasztói árak emelkedése lényegében a terv keretei között maradt. A vásárlóerő és az árualap közötti összhang biztosított, az árukínálat jobb a tavalyinál, a takarék­betét-állomány emelkedik. Mindezek alapján a Központi Bizottság foggal állapította meg. hogy további erő­feszítések szükségesek az 1981. évi terv egyensúlyi céljainak elérése érdekében. Az év hátralevő részében még jobban kell a gazdálkodás változó feltételeihez igazodni és a belföldi felhasználásnak a nemzeti iö­vedelem növekedésével összhangban kell alakulnia. Változatlan feladat a gazdál­kodás és a külpiaci értékesítés hatékonysá­gának javítása. Ugyancsak hangsúlvozta. hogv az idei terv eredményes végrehajtása •tapvető jelentőségű a VI. ötéves terv szempontjából is. összegezve az év első öt hónapiának tapasztalatait megállapítható: a kitűzött feladatok megoldásával — a külső nehézségek ellenére is — teljesithető az 1981. évi terv. I bből adódóan, az év hátralevő ré­szében a legfontosabb feladat az erők összpontosítása azokra a ten­nivalókra. amelyek a vállalatoknál a leg­jobban segíthetik az idei tervben megfo­galmazott célok eredményes megvalósítá­sát. az ésszerű, takarékos gazdálkodást, a hatékonyság érezhető javulását. A gondok ellenére is az idei gazdasági teljesítmények biztatóak és a nagyobb kö­vetelményekhez való gyorsabb alkalmaz­kodás feltételeinek a megteremtésével, a dolgozók aktív részvételének kibontakozta­tásóval adva vannak a lehetőségek a terv­ben foglalt feladatok megoldására, az idei népgazdasági terv eredményes végrehajtá­sára. D. S. El 1985-ig összes árbevételűket lesz a következő években. 45 százalékkal növelik. A mostani 5 milliárd 150 mii­Ezeken a munkásgyűlése­ken döntöttek a kollektív értekezletén érté­P. F. désekből ránk háruló felada­tok teljesítése; — a nem ru­bel elszámolású exportérté­kesítés volumenének dinami- Hó forint értékű áru helyett 8 szerződés módosításáról is. kusnövelése, a kínálható ter- milliárd forint értékű termé- Az összegyűlt munkásvéle­mékválaszték bő.ütése és a ke* adnak el. Dollárbevéte- ményeket a nagyvállalati bi­gazdaságosság fokozása; — a lüket szeretnék meghárom— zalmiak termékszerkezetünk korsze- szorozni, méghozzá úgy. hogy kelik, rűsítését célzó műszaki fej- magasabb feldolgozottsági fo­lesztési tevékenység gyors:- m,.,, ,„ ­tása; — a gazdálkodás haté­konyságának fokozása a ki- j épített kapacitásaink k;has- j nálásának növelése, feszített j önköltségcsökkentési progra mok végrehajtása; — a vál­lalat pénzügyi helyzeténél rendezése; — a dolgozók át lagbérének. áUakeresetének növelése, minimálisan a gép­ipari átlagnak megfelelően — A középtávú tervidőszak­ban meghatározó gazdasáe feladatunk, hogy a rekond rukciós beruházásból adód ' az ár- és szabályozóváltozás miatt bekövetkezett ered­ménycsökkenés következté­ben előállott pénzügyi prob­lémáinkat megoldjuk. Az '976. évben indított beruhá­ás célja a növekvő hazai 'ények kielégítése, s ezzel a tógazdaság tőkés importja­ik csökkentése, valamint a ókés exportárualap növelése •olt. A beruházás finanszíro­zását eldöntő ÁTB-határozat ehetőséget, adott a terméke­ink 13—14 százalékos belföl­di áremelésére, s a rekonst­rukció pénzügyi fedezetét ez­zel teremtettük meg. — Az 1980. január 1-től életbe lépő ármechanizmus azonban e belföldi árakha beépített fininszírozási konst­rukciót megszüntette. A bel­földre értékesített terméke­Gyufagyár, fél év előtt A VI. ötéves terv első fél- vács József, a szegedi gyu­éve nemsokára befejeződik, fagyár vezetője. I A hat hónap mérlege afféle Meglesz' részbizonyítványnak is te- _ Igen. egészen biztosan, kinthető. Milyen alapokkal eddig, adataink az év első kezdik a vállalatok a mun- hónapjáról vannak; 184 mii­kát, ez derül ki most. \hagyta tel a ^árT toszalagot: ez a tervezettnél az evben 370 ^ mi ilióval több. — Ebben millió doboz gyártanunk ­gyufát kell mondja Ko­Gyenes Kálmán felvétele Az ópusztasveri Nemzeti Emlékpark főbejárati épületének alapozását tavaly ősszel kezd­ték meg a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói. A nyolcszögletű, fa­vázas kupola 227 négyzetméter alapterüle ti csarnok fölé borul ahová a fény huzalbetétes iVegfedésű mennyezeten át érkezik. Június első felének kánikulai napjaiban már a vas­vázas iivegfognkat szerelték föl a főtartókra a XI. kongresszus szocialista brigád tagjai, köztük a képünkön is látható Soós István és Zsirmik Jenő lakatos szakmunkások. Ha­marosan hozzáláthatnak a kupola üvegezéséhez is — A minőség? — Jelentősen javult, hi­szen a nagy teljesítményű automaták, amelyeket nem­régiben állítottunk munkába, a réginél jobb terméket ál­lítanak elő. — Ez mit jelent? — Azt például, hogy min­den gyufa meggyullad. — Híresek arról, hogy sa­ját műhelyeikben okos cél­gépeket konstruálnak. .. — A két legújabb beren­dezés. ami nálunk készült a kartontekercselő és a gyufaszál tisztító. Elmondha­tom: sikeresen vizsgáztak, termelékenyek, s mindemel­lett fizikai munkát tesznek szükségtelenné. Készült köz­ben egy családi gyufásdo­bozt töltő gép is. Harminc­nyolc százalékkal nótt a ter­melékenység ebben az üzem­részben azóta. — Jól haladnak az építők. Üj szociális épületünk szinte minden igényt ki tud már elégíteni. Itt mondom el, hogy erőnkhöz mérten je­lentős összeggel támogattuk már eddig is a petőfitelepi szociális otthont. Kommu­nista műszakjaink munka­bérét nekik utaljuk át. — összességében? — Reméljük, jeles kalku­lus kerül félévi bizonyítvá­nyunkba. F. r. Hitel ­beruházásra Négy százhétmillió forin­tos hitelszerződést írt alá szombaton a Temaforg Tet:­tilhasznosító Vállalat a Ma­gyar Nemzeti Bankkal, a textilhulladékok fokozottabb hasznosítására. A VI. ötéves terv hul­ladékhasznosítási program­jának megfelelően a Tema­forg vállalat a most felvett hitelt a feldolgozás fejlesz­tésére fordítja. A 407 mil­lióból 249 millió forintot a műszaki célú. nemszőtt tech­nológiával előállítható tex­tiliák gyártókapacitásának megteremtésére költenek. A termékeket, amelyeket zömmel hulladékból készíte­nek, az út- és vasútépítés­ben szigetelésre, tömítésre, a mezőgazdaságban meliorá­ciós szűrőként, a környezet­védelemben pedig levegő- és porszűrőként használhatják. A beruházás megvalósítása — amelynek során az első gépfcor már az idén működ­ni kezd — 2500 tonna, azaz 12 millió négyzetmé+er mű­szaki textília többletet ie­lent az országnak. A heru­házás a tervek szerint 1983­ban feieződik be. A hitelkeretből a fonodái tevékenységet is fejlesztik. Az erre szánt 158 millió forintból mintegy 500 tonna másodnyersanyag feldolgozó, fonalgyártó kapacttás meg­valósítását tervezik. A má­sodnyersanyagból készült fo­nalak nagyobb részéi az ipar hasznosíthatja újra. A beruházáshoz — a ter­meléshez szükséges raktár­helyiségekkel együtt — mindössze 80 millió forint építési költséget irányoztak elő. (MTD

Next

/
Thumbnails
Contents