Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-18 / 141. szám

11 Csütörtök, 1981. június 18. Növelhetők a termésátlagok Ki keresett többet? Országos eszmecsere és bemutató a búzatermesztésről Csongrád megyében ülése, tó, néhány búzafajta még az GK. Szeged fajták mostaná­sett tegnap az Országos Me- esemény szervezőit is meglep)- ban a legjobbak, ezek ter­zögazdasági Fajtaminősítő Ta- te. A 16-án este kezdődött mesztése indokolt ezután is. nács. Amint a kibővített ülés esőzéskor a székkutasi határ- Az átlagok növelését viszont megnyitójában dr. Eleki Já- ban 30 milliméter csapadék segíthetik a legújabbak: a nos MÉM miniszterhelyettes hullott, s így a résztvevők va- GK. Csongor, a jugoszláv Ba­elmondotta: a hazai búzater- lósághű kép>et kaphattak a ranjka és Super Zlatna faj­mesztés helyzetéről és pers- kalászérés kezdetéről. Egyik- ták. A perspektívát jelzik to­pektíváirói ad képet a fajta- másik fajta bizony gyengén vábbá az Mv 1—08—78, az bemutató és az eszmecsere, vizsgázott: lefeküdt az eső Mv 2—24—78, a GK Boglár, Emlékeztetett arra, hogy utáni reggelre, holott fajtája Apolló és az újvidéki Posav­1985-re 4,9 tonna hektáron- szerint mást vártak tőle. Egé- ka—1 elnevezésűek. kénti átlag elérése a cél. Eh- szében viszont p>ozitív képet A tanácskozás után a mi­hez megvan a szükséges anya- nyújtott a bemutató. A ma niszterhelyettes az alábbiak gi-műszaki bázis. A hazai ku- termesztett fajtákkal a gaz- szerint összegezett: tatás feladata az. hogy gon- daságok eleget tehetnek az öt- — Csongrád megyének a doskodjék fajtaalapról. éves népgazdasági terv köve- hazai búzatermesztésben is Az élénk vita a szabad ég telményeinek. Az a fontos, meghatározó szerepe van. alatt zajlott, részint Székku- hogy a korai érésű fajták Mindig az első öt megye kö­tason és Vásárhelyen. A ta- aránya haladja meg a közép- zött haladt, és azt várjuk, nács tagjai, a meghívottakkal érésűekét, a jó minőségűeké hogv ez így lesz ezután is. — közöttük Papdi József fel, a pedig legalább a 70 százaié- Volt alkalmam határszemlét Csongrád megyei p>ártbizott- kot érje el az össztermesztés- tartani a székkutasi Üj Élet ság titkárával és Szabó János- ben. Tsz-ben. ahol tavaly a búza­néval. a megyei tanács elnök- Kiderült, hogy a kiváló sü- átlagtermés meghaladta a helyettesével — kísérleti és tői pari értékű, javító minősé- hektáronkénti 5 tonnát. A ha­nagyüzemi főtáblákon néztek gé és korai érésű Martonvá- tár most is ígéretes, de úgy meg mintegy 110 fajta ke- sári 4.. és a szegedi GK. Ti- látom, a tavaszi szárazság nyérnekvalót, több száraz- szatáj fajta termőterületétér- meggyötörte a gabonát. Saj­tésztának való durum búzát demes növelni. Szilágyi Ernő, nos. országosan is ez mo6t a és 35 hazai nemesítésű. új a megyei tanács osztályveze- jellemző, és számításaink sze­törzsanyagot. tője megállapította: vidékün- rint a tavalyinál valamivel Szemléletes volt a bemuta- kön a Rana 1—2. valamint a gyengébb termés várható. IIKISZÖV küldöttgyűlése •„Az áraktól és a bérek- százalékának összes kere- kedett. A számok a diffe­től.". Tíz közül kilenc em- sete 1976-ban kereken négy- .renciálás mozgásteret jel­ber ezt a választ adná, ha szerese, 1980-ban pedig alig zik, s e lehetőség ellenere megkérdeznék tőlük, hogy 3,7-szerese volt a legkeve- mégis a nivelláció érve­mitől is függ az életszínvo- sebbet kereső tíz százalék nyesült. Eldöntetlen a vita, nal? S milyen egyszerű len- keresettömegének. Ez a las- hogy miért? A vallalatok a ne a statisztikus dolga, ha sú, de feltartóztathatatlan bérszabályozásra, s az eh­elfogadná a közvélemény nivelláció mindenkit érin- hez kapcsolódó számos — értékítéletét, s csakis az tett: a legmagasabb rangú erősen adminisztratív szi­árak és a bérek alakulásán vezetőket éppúgy, mint a nezetű — előírásra muto­mérné le, hogy milyen az betanított munkásokat. Pél- gatnak. A bérszabályozás életszínvonalunk? ' Figyel- dául: 1979-ben, az „A" ka- megalkotói és kérlelhetetlen men kivül hagyhatná pél- tegóriájú — tehát a majd- védelmezői pedig a vallalati dául azt a két azonos mun- nem legfontosabb, legna- magatartást hibáztatják, kahelyen dolgozó, azonos gyobb vállalatok vezetőinek mondván: a vállalatoknál szakképzettség miatt ugyan- átlagkeresete mindössze 2,3- még azokat a differenciálási annyit kereső, és fogyasztá- szor volt több, mint a be- lehetőségeket sem használ­si szokásaiban is pontról osztottaké, s ez az arány ják ki, amikre egyébkéntle­pontra megegyező családot, nyolc százalékkal alacso- hetóséget ad a szabályozás, amelyek közül az. egyik pél- nyabb. mint. volt az évtized Ez is jgaz Nem használ­dául lakás nélküli és két közepén. (Mellesleg: a ve- jak a vánalatok a diffe­gyereket nevel, a másik meg zetői keresetek visszafogását renCjáiási lehetőségeket, pél­gyermektelen és rendezett központi rendelkezések szor- dau] az^rt sern. mert ma_ lakáskörülmenyek között éL galmazták...) Továbbá: a gukra vállalták' az időről Tudom: a statisztika so- ^L^J^Z^* ToT idöre ismetlódő áremelések kak számára száraz unal- emberek bérelőnyé, a hat- ki ^emeléssel való kom­mas, fe többnyire 'semnűt- yé*én penzálását. E gyakorlat ered­ne azt hinni, hogy csakis A bér- és keresetdifferen­ciálás elhatározott, többször és nyomatékosan deklarált társadalmi-gazdasági prog' Tegnap délelőtt Szeaeden. zalékkal növekszik a nem kas Imre. az Április 4. Ci­a Tisza-szálló koncerttermé- rubel elszámolású kivitel, pőipari Szövetkezet. Ser­ben tartották az Ipari Szö- Fontos leiadat lesz az el- nula Mihály, a Tápéi Házi- , _ vetkezetek Csongrád me- következő években a szövet- ipari Szövetkezet. Lengyel az árak és a bérek alaku­gyei Szövetségének küldött- kezeti demokrácia fejlesz- István, az Óra-Ékszer és gyűlését. Részt vett raita a tése. Növelni kell a válasz- Könnyűfém Szövetkezet, megyei pártbizottság kéovi- tott testületek tartalmi sze- Szabadi Jenő, a Szegedi seletében Vahl Rezső. dr. repét a döntésekben, s erő- Fényképész •Szövetkezet. Su­Solymossy Margit a szegedi, síteni szükséges a szövetke- rányi András, a hódmezővá­Nagy Lajos a hódmezövásár- zeti tagok beleszólását a sárhelyi Agyag- és Szilikát­helyi pártbizottságot kéDvi- döntésekbe. ipari Szövetkezet elnöke, és selte. Jelen volt dr. Tóth Jó- Szó esett megvénk szö- Vahl Rezső. A felszólalók zsef. az OKISZ főosztálwe- vetkezeti iparának V. ötéves felhívták a figyelmet az új aetője. tervi munkájáról, amelv az árrendszer és a szabályozó 4, irvn-H Vfil országos átlagnál gyorsabban rendszer egyes elemei által ,..„ ., döttóm?oXn?ZTO&SZ élődött. A Csongrád me- felszínre hozott ellentmondá- ^Ti^nyoT^t kongresszusi iránvelveit * a £vel 1Dan szövetkezetek sokra Szorgalmazták a szö- mauit a DeraranyoK aitle S s^vetZzeti iparáról minteSv 3'5 milliárd forint vetkezetek együttműködését, renciálódása am a kezdett laóh^ jele^tést melvhez Hor- ™ terméket állítanak Hangsúlyozták. a helyes eredmenyektol gyorsan meg­váth János, a KISZÖV elnö- fld ,even'e' . G"**"* ^ lra,nvelvek ellenére elmarad­va Fnrri+f vws^ítóct- iparban foglalkoztatottak let- nak a tartalmi változások a 1 K L száma, némiképpen emelke- káderpolitikai döntések egv A VI. ötéves tervidőszakra dett a lakossági szolgálta- részénél, és a háttéripar ér­ftsszehasonlító árakon szá- tást végzőké. Megvénk szö- dekeltségi rendszerének szá­molva évi 3—4 százalékos vetkezeti iparát kis létszá- bálvozásánál. termelésnövekedést tervez- mú. jól gépesített termelési A Csongrád megvei sző­nek o szövetkezeti szektor- egységek iellemzik. Tovább- vétség 28 küldöttet delegál ban. Az átlagnak megfelelő- ra is jelentős a könnyűipar az OKISZ októberben sor­én növekszik az ipar. a la- aránva. amelv — ellentétben ra kerülő kongresszusára, kossági szolgáltatás és a ru- az országos tendenciával — A tegnapi küldöttgyűlésen bel elszámolású export. Ki- nem csökkent, hanem nőve- az ÉVM Kiváló Munkáért sebb. évi 2—3 százalékos nö- kedett az utóbbi időben. kitüntetést nyújtották át vekedési ütemmel számol a A vitában felszólalt Gut Márta Józsefnek. Solvmosi szövetkezeti építőipar, lénve- Ferenc, a Csongrád megvei Istvánnak. Kincses Pálnak gesen jobban, évi 8—9 szá- Építőipari Szövetkezet. Far- és Varró Lászlónak. emberek bérelőnye, a vanas évek végén 31—34 szá mokkáitalVaSjefzett Atengek SSWS*-' ^Sf^^í^ többnyire fölfo^tetlanok s mS-beT* a''srat ^^s^^in^inek^TT­atko7"ne taS^k- munkások "» átlagoaan 56 febbteSS Sd: S­eleve gyanakvó Sad- ^lékkaI ^mnnfá^ké' iesítménykövetelmény) nél­ják az adathalmazokat. a mlm a ^eomunKasoKe, kü, csupan szociális meg­könyvoldalakat megtöltő táb- 1979-ben mar csak 47 sza- fontolásokbóL lázatokat. Tudva és vállal- zalékkal. A betanított mun- Ha ez így „^gy tovább, va a közvélemény gyanak- kások esetében az előny, lassan oda jutunk, hogy el­stmmtmo^dtkéLg^^l az időszakban 30 vi állásfoglalást kel. megfő­fölérő reakcióját, most még- százalékról 16 (!) szazalek- galmazni: a munkabér nem is egy vaskos statisztikai ra csökkent. szociális járandóság, hanem kiadvány számtengerébe eve- A jelenség azért ,8 ért_ a végzett munka mennyisé­meniyekhTsy ma^T-tTaz hetetlen - és elfogadbatat- ge és minősége szerinti fi­életszínvonalpolitika kulcs- lan —, mert a keresetek zetség. S persze, meg kel­kérdései? Mert tévedés len- nominális növekedése év- lene teremteni egy ilyesfaj­A ta elmélet gyakorlati ről évre jelentős volt. A va elmelet gyakorlati meg­munkások és az alkalmazót- valósításának feltételeit, lé­tak átlagkeresete az 1975. vén, hogy a teljesítmény évi 3066 forintos havi át- szerinti bérezés mégiscsak lása. De hogy ne cáfoljam a közhiedelmet, maradjunk — kezdetként — az utóbbi . , témánál, pontosabban a ke- ~ évenként 6-4 alapvető tényezője az elet­resetek differenciálásánáL zalékkal növekedve — 1980- színvonal-politikának. ban már 4150 forintra emel­V. Cs. Tanácsülés Kisteleken Az elmúlt ötéves terv tak fel, így például több ni. A tervek szerint az épít­gozdÁlkodási tapasztalatait óvodát. A II. Rákóczi Fe- kezést jövőre kezdik el. és és a VI. ötéves tervidőszak renc és a 2. számú általános 1934-ben fejezik be a mun­vi- iskolában, a gimnáziumban, kát. s adják át a tanulók­a művelődési otthonban, a nak. mentőállomáson is elvégez- A tanácsülésen részt vett tették a halaszthatatlan fel- Szabó Sá,idor. a megvei ta­ujitasi munkalatokat nács elnöke A fejlesztési alapból ki­kellett az elmúlt tervidő- adásokra fordítható több gaz- mint 32 millió forintból középtávú elképzeléseit tatta meg tegnap. szerdán délután Kisteleken a nagy­községi tanács. Jóllehet a vártnál kedve­zőtlenebb feltételek között kellett az elmúlt t< szakban a tanácsnak riadva, fokozatosan olyan bér- és keresetszabályozás vette át az uralmat, ami csakis a nivellációs törek­véseket szolgálta. Emlékez­zünk csak: még a hetvenes évek közepén valóságos sors­csapásként kezeltük a mun­kaerő-fluktuációt s egyik adminisztratív intézkedés a másik után született hogy valamennyire is visszaszo­rítható legyen a társadalmi­lag károsnak ítélt mozgás. Sikerült. Olyannyira, hogy a hetvenes évek végére — amikor már fölismertük a j munkaerő-átcsoportosítás el­| vi jelentőségét —, a mun­kavállalók nagyobb részé­nek tökéletesen mindegy volt hogy hol dolgozik, hisz nagyjából mindenütt azo­nos munkafeltételek és azo­nos kereseti lehetőségek fo­gadták őket. A Központi Statisztikai Hivatal „Életszínvonal 1960 —1980" című kiadványában olvasható, hogy a foglalkoz­tatottak legtöbbet kereső tíz Parlamenti bizottságok tanácskozásai Az országgyűlés külügyi vetésének végrehajtásáról és bizottsága Gyenes András az idegenforgalom egyes elnökletével szerdán ülést kérdéseinek tanulmányozá­tartott és Púja Frigyes kül- sára kiküldött albizottság ügyminiszter előadásában jelentéséről tárgyalt szerdai tájékoztatót hallgatott meg ülésén az országgyűlés ke­a minisztérium tevékenysé- reskedelmi bizottsága. A két gi körébe vágó időszerű kér- minisztériumnak a képvise­désekről. A tájékoztatót lökhöz előzetesen eljuttatott megvitatta és tudomásul írásos jelentését a tanács­vette. kozáson Juhár Zoltán bel­A bizottság Nagy János Kereskedelmi államtitkár és külügyi államtitkár előada- Nlelega Tibor külkereske­sában meghallgatta, majd vita után elfogadta a kül­ügyi tárca 1980. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról delrrú miniszterhelyettes egészítette ki szóbeli tájé­koztatással. Ennek során mindketten ismertették az dálkodnia, kellő takarékos- egyebek között 20 célcso­sággal, a feladatok ésszerű portos lakást, szolgáltatóhá­átcsoportosításával mégis xaj, kézilabdapályát. autó­biztosítani tudta a folvama- buszváró-termeket. 700 mé­tos előrehaladást. A kiemelt teren új vízvezeték-hálóza. jelentőségű feladatokat kivé­tel nélkül teljesítették. Je­feladatok _. 33 millió lentős összegeket fordítottak forint értékű társadalmi egyebek között belvízelveze- munkájával komoly segítsé­tésre, köztisztaságra, város- get nyújtott a nagyközség és községrendezésre. park- iakossága." építésre. Közel 5 ezer négy­zetméteren építettek járdát, több mint ezer méteren pe- ^ .... .., . .. dig szilárd burkolatú utat. ötéves tervet. A költségveté­si előirányzat 121,5 millió forint, a fejlesztésekre pedig tot építettek. A megvalósításához. A testület megvitatta és elfogadta a tanács hatodik Igénybe véve a lakosság anyagi hozzájárulását és tár- . sadalmi munkáját is. Egész- 59.9 millió forint jut ségügyi és szociális célokra koltsegvetes összege lehetó­a tervezettnél nagyobb ösz- vé teszi, hogy a tanács za­szeget költöttek. Megállapít- varmentesen üzemeltesse az hatták. hogv a korábbinál intézményéit. Az egészség­lényegesen jobbak az egész­ségügyi alapellátás feltéte­ügyi alapellátásnál, az alap­fokú oktatásnál előrelépésre lei. színvonalasabb a 8-6- b nyílik lehetőség. Ebben az oteves tervben 36 célcso­, portos lakás épül. és 12 mil­ugyancsak ljó forintos költségből sze­eredményesen teljesítették, retnének egy 4 tantermes Számos létesítményt újítót- általános iskolát is felépíte­gyítás. Az oktatási, kulturá­lis feladatokat Takarékosság — összefogással Életszínvonal-politikánk lasára. Elmondotta, hogy a kérdése annak, hogy egyebek megvalósításának egyik alap- VI. ötéves tervidőszak kor- között e szempontokból is vető feltétele az előrelátó, mányprogramjáhan mégha- eredményesebb legyen a takarékos anyag- és energia- tározott cél: az energiafel- szocialista munkaverseny és gazdálkodás. Az eddigi ered- használás racionalizálásával, brigádmozgalom termelést, ményekkel korántsem lehe- a másodnyersanyagok és gazdálkodást segítő tévé­tünk elégedettek. Népgazda- hulladékok hasznosításával kenysége, az újítómozgalom, ságunk sok területén — az elérhető 26—28 milliárd fo- a műszaki értelmiség be­iparban és lakossági ' fo- rintos megtakarítás megva- kapcsolása a komplex bri­gyasztásban egyaránt. — ta- lósitása nem kampányszerű gádok és a DH-munkarend­pasztalható a pazarlás- feladat. A társadalmi szer- szer alkalmazásában rejlő Szerdán Gál László. a vezetek közösen, mozgalmi tartalékok feltárásába, vala­SZOT főtitkárhelyettese aru sajátosságaiknak megfelelő- mint a vállalati és lakóhelyi nak a széles körű társadal- en részt vállalnak a prog- hulladékanyagok folyamatos mi összefogásnak, a céljairól ram végrehajtásából. Min- begyűjtése, újrahasznosítása, tájékoztatta a sajtó munka- denekelőtt — hangsúlyozta a Az együttműködés, a kö­társait, amelyet a Szakszer- SZOT főtitkárhelyettese — zösen szervezett, rendszeres, vezetek Országos Tanácsa, a a takarékos gazdálkodás ösz- nem külön-külön akciókra Hazafias Népfront, a Kom- tvnző mechanizmusának ki- bomló társadalmi öszefogás munista Ifjúsági Szövetség alakítására van szükség, bizonyára hatékonyabban se­és az MTESZ kezdeménye- amiben elsőrendű a vállala- *ítl e,á a népgazdaság min­zett az energia- és anyagta- tok és a lakosság folyama- szenml^tUlettuerjedtésarékés karékosságra, a hulladék- tos érdekeltségének megte- rnindennapi gyakorlattá vá­anyagok fokozott felha&zná- remtése. Ez az egyik kulcs- lását. szóló jelentést Az ülésen idei év elsó öt hónapjának részt vett és felszólalt Pé- eredményeit is. ter János. az országgyűlés A belkereskedelemnek az alelnöke és Villányi Miklós elmúlt évben is az volt a pénzügyminiszter-helyettes, legfontosabb törekvése, hogv A vitában felszólalt dr. zavartalan legyen a lako6­Ruszk Márk Csongrád megve ság áruellátása, a különböző képviselője. társadalmi rétegek részéről * jelentkező igények kielégi­Két témáról, a belkeres- tése. Ezt egészében sikerült kedelmi és a külkereskedel- teljesíteni- Külkereskedel­mi tárca 1980. évi költség- műnkről szólva azt hangsú­lyozták az ülésen, hogy a korábbinál kedvezőtlenebb világgazdasági helyzetben Is sikerült javítani külkereske­delmi mérlegünket. A képviselők megelége­déssel nyugtázták kereske­delmi tárcáink eredményeit, de nem fukarkodtak a kri­tikai élű észrevételekkel, kérdésekkel sem. Az idegenforgalomról el­fogadott albizottsági jelentés részletkérdéseiről Hajós Sándor határőr vezérőrnagy és Szabó Sándor ezredes (Vám- és Pénzügyőrség) adott tájékoztatást A ke­reskedelmi bizottság ülése — amelynek munkájában részt vett Imre István, a SZÖVOSZ elnökhelyettese és Tallós György, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyet­tese is — az elnöklő Nyers Rezső összefoglalójával zá­rult A két kereskedelmi tárca 1980. évi zárszámadá­si jelentését elfogadták, s a parlament elé kerülő tör­vénytervezethez is elfoga­dásra javasolják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents