Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-18 / 141. szám

4 Csütörtök, 1981. június 18. Gábor Andor könyvhogyoiéko Szombathelyre, a Berzse­nyi Dániel megyei könyvtár­ba került Gábor Andor könyvhagyatékának egy ré­sze. Az eddig a Műszaki Egyetem Tudománytörténeti Könyvtárában őrzött anyag­ból mintegy kétezer kötet ér­kezett feldolgozásra és meg­őrzésre Szombathelyre. Köz­tük van az író csaknem va­lamennyi művének első ki­adása és a barátai által neki dedikált könyvek. Az áthelyezés célja az, hogy közművelődési könyv­tárba kerüljön az értékes ha­gyaték. Az anyag feldolgo­zása megkezdődött. Miéit icapiák az elismerést? Sorok két kitüntetett pedagógusról Újsághír tudattá, hogy két pedagógus a honvédel­mi nevelésben, a határőrizet segítésében kifejtett kiemel­kedő munkája elismerése­ként a belügyminisztertől a ..Közbiztonsági Érem" arany fokozata kitüntetést kapta. Ismerkedjünk meg kicsit közelebbről, dióhéjba fogva a két kitüntetettel. Dants László, a mórahal­mi általános iskola igazga­tója. Túl a hatvanon. jó egészségnek örvendve, kitű­nő szellemi frisseséében im­már két és fél évtizede áll az iskola élén. Pedagógus­ként. határterületi lakosként mindig szoros volt a kap­csolata a határőrökkel. Örömmel fogadta a katoná­kat. akik játékos formában adták közre azokat az isme­reteket. amelyek a határ közelében élő gyerekeknek a határőrség segítésében hasznosak lehetnek. más­részt a honvédelmi előkép­zettség alapjául szolgálnak. Dants László aktív közéleti ember. Sokat tett annak ér­dekében — természetesen sokadmagával —. hogy a község a „Határőrközség" címet elérte, majd megkap­Szarvasmarha-tenyésztés Tények a járás háztáji- és kisgazdaságaiból Megyénkben a tehénállo­mány jelentős részét a kis­üzemi gazdaságokban tart­ják. 1975-höz viszonyítva ugyan csökkent a részesedé­i.uk 41 százalékról 34 száza­lékra. de még mindig na­gyobb arányt képviselnek megyénkben, mint országo­san. Különösen nagy a te­hénállomány a szegedi já­rásban, ahol az időjárás sze­r-élveinek kitett kertészke­dés mellett biztonsági tarta­lékot nyújt, s „ingyen" ter­meli a homoki gazdálkodás­hoz nélkülözhetetlen szerves 'trágyát. Megyénk kisüzemi tehénállományának 51 szá­zalékát — 6700 darabot — tartják a szegedi járásban. Ennek a nagy létszámú ál­lománynak a fenntartása nem valósulhatna meg a rmgyüzemi gazdaságok megfelelő segítsége nélkül. A térségben mind na­«yobb mértékben járulnak hozzá a közös gazdasagok az eredményes kisüzemi te­héntartáshoz. Takarmány­termő területet. gyepet, sziUPóeszküzt biztosítani — esetenként kedvezményes áron — a kistermelőknek. A cukorgyári készlettől füg­gően minden évben nedves répaszelettel látják el a te­héntartó gazdákat, például Rúzsán, Csengelén. A pusz­tamérgesi Rizllg Tsz-ben a ' gyepterületet a tejértékesi­tésre a tsz-hez szerződött tagoknak 300 FÜha. a többi Igénylőnek 1200 Ft/ha áron értékesítik. A járás területén több olyan gazdaság van. ahol nem tartanak a közösben tejelő szarvasmarhákat, de a kisüzemből több millió li­ter tejet gyűjtenek össze. Például a rúzsai Napsugár Tsz még két szövetkezettel társulva tej fel vásárlásra gazdásági társaságot alapí­tott Évi 3—3.5 millió liter tejet értékesítenek háztáji és a kisüzemi gazdaságok­ból. A mórahalmi Vörös Ok­tóber Tsz 2.3 millió, a for­ráskút! Haladás Tsz és a domaszéki Szőlőfürt Szak­szövetkezet 1 millió liter tejet vásárolt fel 1980-ban a kistermelőktől. A tejbegyűjtést a tanyák­ról szállítójárművel bonyo­lítják le a teeszek, hogy az idős kistermelöktől is eljut­hasson az áru a tejiparhoz. A forráskútj Haladás Tsz ingyenesen szállít. A tejbe­gyűjtók személyzetének fize­tését, a vegyszerek és az energia árát a 0,30 Ft/liter nagyüzemi felárból fedezik az üzemek. Rúzsán a nagy­üzemi felárat is átadiák a kistermelőknek, és a teibe­gyüjtő költségeit a kedve­zőtlen termőhelyi adottságra adott dotációból térttik. Általában nem jelent kü­lön jövedelmet a téeszeknek a kisüzemi gazdaságokkal való törődés, van ahol még nem is kifizetődő, de nem is ezért végzik ezt a mun­kát a közös gazdaságok. A termelő üzemek vezetői fel­ismerték a kisgazdaságok­kal törődés népgazdaságilag is jelentós hasznát, szüksé­gességét. A VI. ötéves terv számít a kistermelők tevé­kenységére. A jelenlegi energia- és anyagtakarekos beruházások során is 30—40 ezer forintba kerül egy új szakosított telepi tehénférő­hely. emellett a tehenészet nagy eszköz- és munkaerő­igénnyel jár. A kisüzemben a már meglevő épületben a termelő egyéb elfoglaltsá­ga mellett gondozza állata­it, és termeli a lakosság szá­mára alapvető élelmezési cikket, a tejet. A kisüzemi gazdálkodás támogatása jól jön a kistermelőnek, de a nagyüzemi gazdaságnak is hasznost és tevékenységük ma már nem is értékelhető külön. * Megyénkben az elmúlt. 5t évben a kisüzemi gazdasá­gok tehénállománya 13,2 százalékkal csökkent. Ennek ellenére a tejtermelés a ko­rábbi szinten maradt, az ér­tékesítés pedig 8 százalékkal nőtt. A minőségében állan­dóan javuló magvartarka-ál­lomány szakszerű takarmá­nyozása is hozzájárult, hogy a kisüzemi átlagos tej­termelés évről évre növek­szik. 1975-ben 2530 liter, 1980-ban 3106 liter volt az egy tehénre Jutó tej terme, lés. A, kisüzemi gazdaságok szarvasmarha-állományá­nak minőségi javítását a Csongrád megyei Takarmá­nyozási és Állattenyésztési Felügyelőség azzal segíti elő, hogy — elsősorban a mesterséges termékenyítésre — kiváló genetikai adottsá­gokkal rendelkező bikákat biztosít Az állománycsökkenés Is bizonyos pozitív szelekciót jelentett mert a kisebb ter. melésű, csak a család ön­ellátását szolgáló egyedeket selejtezik ki. Előtérbe került az árutejtermelés. Ennek megfelelően koncentrálódott az állomány. Míg 1975-ben átlagosan 1,34 tehén és elő­hasi üsző jutott egy tehén­tartó udvarra, addig a KSH­adatok szerint 1980-ban 1,69. Az Idős gazdák egy része, akik állatszeretetből ragaszkodtak a nem mindig legjobb genetikai képessé­gű, de saját nevelésű tehén­hez — kihalt. A fiatalabb generáció pedig gépesített termelés mellett is csak ak­kor vállalja az állandó le­kötöttséget, ha az anyagilag is megéri neki. Fejőgépet vásárolni pedig csak akkor érdemes, ha legalább 3—4 tehenet tartanak egv udvar­ban. Ez is elősegítette az ál­lomány koncentrálódását. A nagyüzemi gazdaságok segítségnyújtása mellett az állami intézkedések is je­lentősen támogatják a kis­üzemi tehéntartást. A tejter­melés nem adóköteles te­vékenység. 1980-ban össze­sen 42.3 millió forint állami támogatást firetett ki a Csongrád megyei Takarmá­nyozási és Állattenyésztési Felügyelőség a tehéntartó gazdák részére egyéves és négyéves tehéntartásra, en­nek mintegy felét a szegedi járás kistermelói kapták. A kisüzemi tehéntartási kedv fenntartása céljából a biz­tonságos értékesítés megva­lósítása érdekében 1980-ban összesen 1793 darab üsző­borjút vásároltak fel ebből 1231 darab a szegedi járás területéről származik. A kisüzemi gazdaságok­ban a háztáji állattartásnak még hosszú ideig lesz létjo­gosultsága. Az állatszerető, lelkiismeretes munka az ál­lami támogatással és a nagyüzemi gazdaságok segít­ségével jól jövedelmező te­vékenység. Vass Liszlóné mérnök-közgazdász, Csongrád megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség ta a „Kiváló Határőr" ki­tüntető jelvényt. Ott volt a Horváth Pál Úttörő Gárda Határőr Zászlóalj bölcsőjé­nél. majd végig figyelem­mel kísérte a mozgalom fejlődését, és aktív részese volt a munkának, irányítás­nak. Bakacsi Géza. a röszkei általános iskola igazgatója. Ismerik a járásban js. sőt megyeszerte is. Több mint húsz éve iskolaigazgató, s mindig szoros szálak fűzték az úttörőmozgalomhoz. Tíz éve áll a Horváth Pál Úttö­rő Gárda Határőr Zászlóalj parancsnoki posztján. A Mó­rahalmon alakult zászlóalj a szegedi járás úttörőiből több ezer ifjú határőrt ne­velt. Sok felejthetetlen szemlén, versenyen, táboro­„tson vettek részt. Azok a "iuk, lányok — sokan már leszereltek, családot alapí­tottak —, akik a zászlóalj­nak tagjai voltak, büszkén beszélnek erről. Bakacsi Gé­za is elhárítja a dicsérő szót. amikor a zászlóaljjal kapcsolatban személyes ér­demeiről beszélnek. Ilyen­kor elismerően szól Dongó Imréről. Kristó Imréről és Farkas Jánosról, akik alapí­tó tagok voltak, és sokat tettek a zászlóalj sikeréért. Büszkén beszél viszont ar­ról, amikor átvehette dr. Horváth István belügymi­nisztertől a zászlóaljnak adományozott „Haza Szolgá­latáért" érdemérem arany fokozata kitüntetést. A két pedagógus azzal ér­demelte ki az elismerést, hogy az általános oktató-ne­velő munkával együtt , ki­emelkedő munkát végeztek a honvédelmi, hazafias ne­velésben. Szabó Zoltán Uj vegyszerek a mezőgazdaságnak A növényvédelem lehető­ségei tovább bővülnek; a MÉM illetékes főosztálya sok újabb nagy hatású vegyiké­szítmény kísérleti forgalom­bahozatalát és felhasználását engedélyezte. — A vegysze­rek egy része hazai gyárt­mányú, és a hatékonyság te­kintetében felveszi a ver­senyt az eddig külföldről be­hozott készítményekkel. A Niptan gyomirtó permetező­szert például a Nitrokémía Ipartelepek gyártja; kizáró­lag nagyüzemekben használ­hatják a kukorica vegyszeres gyomirtására. Az Észak-ma­gyarországi Vegyiművek ké­szíti az Alirox gyomirtó per­metezőt, amely szintén a ku­koricához „társuló" gyomok elpusztítására alkalmas. A terméskötődést elősegítő szert készit a Nehézvegyipari Ku­tató Intézet, ezt a nagy ha­tású készítményt a cseresz­nyés, a meggyes és az al­máskertekben, valamint a szőlősökben használhatják feL reflektor Kevesebből - okosabban Sorozatunk mai cikkében a VI. ötéves tervidőszak köz­úti közlekedési főbb célki­tűzéseivel ismertetjük meg olvasóinkat. Felvázoljuk a KPM Közúti Igazgatóságá­nak Csongrád megyére vo­natkozó elképzeléseit. ki­emelten foglalkozunk a me­gyeszékhely, Szeged közle­kedésének fejlesztésével. A megye nagyobb városai nak feladatait, a városi tanácsok terveit későbbi írásunkban foglaljuk majd össze. Az igények és a lehető­ségek felvonultatása, a konkrét intézkedések ismer­tetése előtt nem árt leszö­gezni : a mostani tervidő­szakban az előzőnél szeré­nyebb anyagi eszközökkel kell a korábbinál nagyobb feladatokat megoldani. Ki­sebb pénzösszegből kell a szokásosnál okosabban, cél­ratörőbben gazdálkodni, mégpedig oly módon, hogy ez semmiképpen ne járjon a közlekedés biztonságára ká­ros követelménvekkel. Ilven körülmények között még in­kább szükség van a tartalé­kok. a még kiaknázatlan le­hetőségek feltárására, a for­galomszervezésben meglevő és a technika biztosította adottságok eddiginél haté­konyabb hasznosítására. Kétszer annyi gépjármű A feladatok nagyságát jel­zi egyebek között, hogy az elmúlt öt évben megkétsze­reződött Szegeden a nyil­vántartott gépjárművek szá­ma. Ma már több mint 92 ezer gépjármű fut a megye útjain. Számolnunk kell a tranzit- és a turistaforgalom fokozatos növekedésével is. A KPM Közúti Igazgatósá­ga a járműpark gyarapodá­sát figyelembe véve, a kul­turált, biztonságos közleke­dés körülményeinek fejlesz­tését szem előtt tartva ala­kította ki elképzeléseit. Csak a legfontosabbakat so­rolva: nagy gondot fordíta­nak arra. hogy az útburko­lati jeleket mindenütt szak­szerűen. a forgalmi szituá­ciókhoz alkalmazkodva fessék fel. Kevésbé általá­nosan fogalmazva: csak ott legyen például záróvonal, ahol feltétlenül szükséges. Ne úgy, mint egyebek kö­zött Hódmezővásár telven, a Szántó Kovács János és a Marx utca keresztződésében, ahol a megálló autóbuszt csak szabálytalanság áran, a záróvonal átlépésével tud. jak az autósok kikerülni. A jelzőtáblák kihelyezésé, nél — hallottuk a tájékoz­tatást — hasonló megfon­toltsággal járnak el. hasz­nosítva a baleseti statiszti­ka tapasztalatait is. Szege­den. a Kamaratöltésnél pél­dául sebességkorlátozó táb­lát terveznek felállítani az utóbbi időkben bekövetke­zett nagyszámú balesetek miatt. Tájékozódás az alsóbbrendű utakon A KPM egyik újdonságá­nak számító intézkedésének még idén hasznát látiák az autósok és a motorosok. A helységek egymáshoz mért távolságának jelzéséről _ van szó. A főútvonal-hálózaton már korábban elhelyezték a távolságot jelző táblákat. De mert a megye úthálóza­tának jelentős része alsóbb­rendű — ám igencsak for­galmas — út. indokoltnak látszik ezeken Is a tájékoz­tatás. A meglehetősen bor­sos benzinárak mellett nyil­vánvalóan igénylik is ezt a gépjárművezetők. Akiknek egyébként az sem lényegte­len, hogy útközben talál­nak-e felfrissülésre, pihe. nésre alkalmas helyet, vagy éppen szerelőt meghibáso­dott járművek javításához. A vendéglátásban na­gyobb gondot kellene fordí­tani kulturált útmenti bü­fék létesltesére, akár a szerződéses rendszer lehető, ségeivel élve. A KPM szí. ve8-örömest vállalja. hogy táblával hívja fel ezekre az autósok figyelmét. Útjaink karbantartására, korszerűsí. tésére változatlanul kiemelt figyelmet szentel a KPM. Sokakat érint egyebek kö­zött a Dorozsmai út felújí. tása. A már megkezdődött munkálatok keretében át. építik a vasúti keresztező­dést is. A tömegközlekedés kap elsőbbséget ARUSLTASSAL EGYBEKÖTÖTT bútor- és lakberendezési bemutató június 11—20-ig. naponta 8—16 óráig KI^SA. bútorboltiában: SZEGED. Kálvin tér 1. LAKÓSZOBÁK SZEKRÉNYSOROK. KARPITGARNITÜRAK szőnyegek, szőttesek. ágvneműKarnitúrák NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK! THÉBA-MID1 KARPITOARNITÚRA ZU^'N árengedménnyel kaphatói GYORSÍTOTT OTP-ÜGYINTÉZÉS A HELYSZÍNEN! Az utak túlnyomó része — 204 ezer négyzetméter felületen — az új lakótele­peken, például a rókusi l-es, a felsővárosi Ill-as, az Északi városrész Il-es üte­mében épül Szegeden. Száz­nyolcvan milliós költséget Irányoztak elő a tanácsi he­lyi közlekedésben utak, jár­dák kialakítására, a beruhá­zásokra szánt több mint 526 millió forintból. A terve­zett költségben az Északi körút, az új forgalmi cso­mópontok kiépítése, a troli­hálózat fejlesztése is szere­pel. Ez utóbbiról már tájé­koztattuk olvasóinkat. Akár­csak a fenntartási, javítási munkálatokról, melyekre a mind inkább fokozódó jár. műforgalom miatt évről év­re egyre nagyobb gondot kell fordítani. Állandó feL «dat továbbá a forgalom­irányító berendezések prog­ramjainak karbantartása, a forgalmi igényekhez alakí­tása. Felülvizsgálják egye­bek között a Lenin körúti Jelzőlámpák programját A Nagykörút átépítési munká. latainak befejezésével mű­ködésbe lépő jelzőlámpák zöld hullámot biztosítanak a járművezetőknek, hasonló intézkedést terveznek a mostani tervidőszakban im­már a Dugonics térig fel. úlitandó Lenin körúton is. A fejlesztésnél és fenntar­tásnál egyaránt a tömeg­közlekedés kap elsőbbséget. Miként a kohósalakos úL stabilizációknál is azokat az utcákat részesítik előny­ben, melyekben a lakosság jelentős részének kereske­delmi, egészségügyi ellátá. sára hivatott létesítmények találhatók. Na és azokat, melyek szilárd burkolatú utak között biztosítanak összeköttetést. A kohólakos útjavítást ezután — egy-két év múlva, ha a forgalom is Indokolja — több he­lyen felválthatja a végle­ges, ám lényegesen költsé­gesebb megoldás, a szilárd burkolat kialakítása. Ladányi Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents