Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-09 / 107. szám

2 Szombat, 1981. máius 9. Román pártmunka Csongrád me Dr. Komócsin Mihály köszönti a román küldöttséget. Pénteken Ion Bucyr. a Román Kommunista Párt Bukaresti Bizottságának titkára, a Központi Bizottság tagja vezetésével öttagú román pártmunkás küldöttség érkezett megyénkbe, amely a külgazdasagi kapcsolatok párti l ány ításának tapasztalatait tanulmányozza. Délelőtt Szegeden, a megyei pártbizottság székházában dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a delegációt. Tájékoztatta őket a megye gazdasági," társadalmi fejlődéséről, majd részletesen szólt a megye vállalatainak, szövetkezeteinek tevékenységéről, a külgazdasági kapcsolatok jelentőségéről. a külkereskedelem, az export, a határmenti árucsere alakulásáról, továbbá a pártszervek és pártszervezetek irányító, koordinációs munkájáról, gazdaságpolitikai agitációs és propaganda tevékenységéről. A megbeszélésen megvitatták Csongrád megye és a romániai Temes megye közötti gazdasági kapcsolatok, a határmenti árucsere fejlesztésének kérdéseit is. Román vendégeink a délután folyamán — Csernus Imrének, az MSZMP KB munkatársának és dr. Bartha Lászlónak, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetőjének kíséretében — Hódmezővásárhelyre látogattak. A HÖDIKÖT központjában a delegációt Pál Rozália vezérigazgató és Nagy Ernő, 'a vállalati pártbizottság titkára köszöntötte. Ott volt dr. Szalontai József, a városi pártbizottság első titkára is. A vezérigazgató tájékoztatta a román vendégeket a gyár életéről és fontosabb termelési mutatóiróL Egyrészt a tájékoztató keretében, másrészt a delegáció vezetőjének és tagjainak kérdéseire válaszolva, beszélt a negyedik és az ötödik ötéves terv végrehajtása során elért fejlődésről, részletesebben az exporttermelésről és értékesítésről. Ismertette a vállalat külkereskedelmi kapcsolatait, ezen belül a román kapcsolatokat. Beszélt a nyersanyagbeszerzési kérdésekről, a gyár energiaellátásáról és -gazdálkodásáról, és arról, hogy a nyersanyagtömeggel miként gazdálkodik a vállalat és milyen az elosztás módja. A vendégeket érdekelte, hogy egy-egy divatcikk meddig ..él" a piacon és a termelés hány százaléka cserélődik évente. Az eszmecsere során foglalkoztak még a divattervezés problémáival, a szakmunkásképzés módjával és formáival, a vállalat szakmunkás-ellátottsággval. A vállalati pártbizottság titkára a delegációt tájékoztatta a vállalat gazdaságpolitikai céljairól és azok megvalósulásáról. A vezetőtestületek tanácstermében folytatott eszmecsere a felső kötöttáruk bemutatásával ért véget. Ezután a küldöttség és kíséretük megtekintették a kötődét, az exportraktárát és a befejező gyártási műveleteket. A delegáció a gyárlátogatás után városnéző sétán vett részt Hódmezővásárhelyen. Felylitotf vendéglátóipari üzletek Jól időzítve, még az idegenforgalmi szezon kezdete előtt befejeződött Szegeden az Alföldi' Vendéglátó Vállalat Debrecen éttermének teljes felújítása. A kicsinosított, esztétikusan berendezett üzletet tegnap délelőtt mutatta be a megye és a város párt- és állami szervei képviselőinek. a szakma megbízottainak Benczik Ferencné. az Alföldi Vendéglátó Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese. Elmondta, hogy a felújítás közel 800 ezer forintba került. E pénzösszeg felhasználásával nemcsak hogy a korábbinál lényegesen kulturáltabb körülményeket sikerült teremteni, a férőhelyek számát is gyarapítani lehetett. A mostmár valóban étterem-jellegű, s az osztálybasorolás követelményeinek megfelelő Széchenyi téri üzletben díszfallal takarták el a söntéspultot, a kiszolgáló részt. Immár 84 vendégnek tudnak ülőhelyet biztosítani, s mától, szombat reggel 9-től. másodosztályú áron választékos fogásokat, köztük debreceni specialitásokat kínálni. Befejeződött a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ Kék golyó üzletének felújítása is. A ma délelőtt nyitó, változatlanul harmadosztályú, de a korábbinál sokkal kellemesebb benyomást keltő szegedi söröző minden szempontból megfiatalodott. A közel 1 millió forint értékű felújítási munkálatokat az ÁFÉSZ maga végezte. j A felújított Debrecen étterem A vállalati tervezés tapasztalatai A kohászati, a gépipari és a villamosenergia-ipari vállalatok már meghatározták az új ötéves tervidőszak fő célkitűzéseit, kijelölték a vállalati fejlesztések fő irányait. felgyorsult a vegleges tervek kikalakítása. A Vasasszakszervezet elnöksége pcníeki ülésén megvitatta a tervkészítés eddigi tapasztalatait, s állást foglalt amellett, hogy a VI. ötéves terv készítésénél a gyárak, üzemek fokozottabban támaszkodjanak a piackutató és marketing munkára, az export-árprognózisokra, a bérek és keresetek tervezésénél pedig jobban vegyék figyelembe a termelési és a munkaeröstruktúra változásait. Mint az ülésen* megállapították: a tervkészítést néhány helyen lassítja az exportlehetőségek körüli bizonytalanság, máshol az elhúzódó vagyonmegosztás .vagy a tárgyi, személyi feltételek hiánya miatt késnek vele. A szakszervezet vezetői megállapították, hogy a vállalatok döntő többsége a VI. ötéves tervidőszakban létszámcsökkenést tervez. A szociális tervek készítésénél számos vállalatnál tervvariációk készülnek. A szakszervezeti bizottságok munkáját segíti, hogy több üzemben a dolgozókat széles körben bevonták a tervezésbe, s előre kiadott kérdőíveken gyűjtötték össze az igényekről, elképzelésekről a véleményeket, Hegyei Vöröskereszt ünnepség A Magyar Vöröskereszt megalakulásának 100 évfordulója és a Vöröskereszt Világnap alkalmából ünnepséget rendezett tegnap, pénteken a Vöröskereszt megyei vezetősége a Tisza-szálló hangversenytermében. Jelen volt Bódi "György, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára, dr. Rózsa József, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője, dr. Gál György, egyetemi tanár, a megyei vezetőség elnöke. Molnár Sándor, a népfront megyei bizottságának titkára, valamint Zeleiné Horváth Sara, a megyei úttörőelnökség elnöke is. Pádár Lászlóné, a Vöröskereszt megyei titkára üdvözölte a megjelenteket. majd dr. Vetró János főorvos, a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségének tagja mondott ünnepi beszédet. Visszaemlékezett a nemzetközi humanitárius szervezet múltjára, fejlődésének állomásaira, fölidézte programját és alapelveit. vázolta a Magyar Vöröskereszt 100 éves tevékenységét. Elismeréssel szólt az emberek humanitására építő tömegszervezetről, amely jelentős részt vállal szocialista hazánk erkölcsi gazdagításában is. Dr. Ágoston József, nz MSZMP megyei bizottságának tagja, az SZMT vezető titkára köszöntötte a Vöröskereszt ünneplő vezetőit és aktivistáit. méltatta embert védő, áldásos tevékenységüket, melyhez további sikereket kívánt. A tarjáni IV. számú általános iskola 5502 számú, Dáni János úttörőcsapat műsora után dr. Losoncz Mihály, a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségének tagja, a Bács-Kiskun megyei Kórház főigazgató főorvosa kitüntetéseket adott át. A véradó mozgalom szervezésében elért folyamatos, kiemelkedő teljesítményéért a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége oklevelét kapta a szegedi és a hódmezövá-' sárhelyi városi vezetőség. A Vöröskereszt Munkáért kitüntetés arany fokozatát vette át a megyei jutalmazotfak között dr. Keszthelyi Béla (Szeged). A Vöröskereszt Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát kapta a szegedi Dávid Péterné, Dékány Lászlóné és Halász Katalin is. A Vöröskereszt Munkáért kitüntetés bronz fokozatát érdemelte ki Kapovits Endréné (Mórahalom) és Kiss Józsefné (Balástya). Kiváló Véradó Szervező: Balla Vincéné (Pusztamérges). Síeged és a járás varöskeresztesei közül Centenáriumi emlékérmet kapott: dr. Bagdi Sándor (Szeged), Balogh Dezsőné (Pusztamérges), dr. Benedek Judit (Szeged), dr. Berkes Jenőné (Szeged), dr. Budai Margit (Szeged), Dants Lászlóné (Mórahalom), Dósa János (Szeged), Gáspár János (Üllés), Gáspár Jánosné (Üllés), Frányó József (Szeged), Héjjá Ilona (Szeged), dr. Hős Erzsébet (Szeged), dr. Ozsvár József (Dom»szék), Priskin Sándor (Szeged), dr. Rózsa József (Szeged), Sebők Józsefné (Röszke), Szabó Ferencné (Szeged), dr. Szél Éva (Szeged), Tasi János (Szeged), dr. Várkonyi László (Szeged) és dr. Vrátán György (Bordány). Az ünnepségen Kiváló Véradó kitüntetéseket is adtak át, a szegediek közül dr. Soproni Lajos 30-szoros véradásért kapott elismerést. Az évforduló alkalmából tizenegyen centenáriumi emlékplakettet vettek át. Wllágnésefl Nevelés a tanulóifjúság körében Szegedi tapasztalatok Immár évtizedes téma, hogy az ifjúságpolitikai párthatározat megvalósítása az egész társadalom ügye. Rögtön leszögezhetjük: a tanuló fiatalok világnézeti nevelésében jelentős eredményeket értünk el, ugyanakkor számos megoldatlan probléma és újonnan jelentkező nehézség hátráltatja a színvonalas munkát. A tennivalókat az iskolák nevelési-oktatási tervei rögzítik, s a megvalósításban igen nagy a pedagógusok felelőssége. Az általános és középfokú iskolákban valamennyi oktatott tárgy — közvetlenül vagy közvetve — a tudományos világnézet kialakítását szolgálja. Nyilvánvaló tehát, hogy a tényleges ismeretek elsajátításának, az összefüggések feltárásának, egységes rendszerré alakulásának folyamatában fontos szerepe van a pedagógusok egyéniségének, politikai és szakmai felkészültségének, a tantestületek egységének, az iskola vezetésének, a szakfelügyeleti és általános felügyeleti követelményeknek. Kiemelt jelentőségű a korszerű tudatformálásban a történelemtanítás, az anyanyelvi és a világnézeti tantárgyak elsajátítása. A középfokú tanintézetek utolsó évfolyamán ezek összegzésére külön tantárgy hivatott, tanításának személyi feltételei azonban több iskolában korántsem megnyugtatók. A világnézeti tárgyak óraszámcsökkentése indokolatlan, hisz pozitív hatása jól mérhető a tanulók közéleti aktivitásán. fokozódó politikai érdeklődésén. rendszerezettebb természet- és társadalomszemléletén. Évek óta nagy probléma volt az osztályozás. Kísérleteztek az osztályozás nélküli világnézeti oktatással, ez azonban csödöt mondott. Bebizonyosodott, hogy anyagismeret és követelmények nélkül nem lehet eredményesen tanítani. A tudásszint mérése továbbra is gond. Az osztályfőnöki órák általában jól szolgálják a tanulók meggyőzését, a közéletiségre, a demokratizmusra, a közösségi magatartásra nevelést. E témák nagy felkészültséget, sokoldalú ismeretanyagot követelnek, ugyanakkor a tanári kézikönyvek ehhez kevés segítséget nyújtanak. Baj, hogy az osztályfőnökhöz nem jutnak el szervezetten a különböző KISZkiadványok és az időszerű brossúrák. Eredményes a honvédelmi isiúeretek oktatása — erről tanúskodnak a Honvédelmi Napok rendezvénysorozatai és a megyei honvédelmi versenyek — ugyanakkor nem megnyugtató a tanulóifjúság fizikai állóképessége, erőnléte. Problematikus a honvédelemre, a katonaéletre való felkészítés is. Az eredményesebb neveléshez az iskolák mind jelentősebb segítséget kapnak a kollégiumoktól, a diákotthonoktól, ahol az eddigieknél • kötetlenebb, változatosabb formában, a fiatalok öntevékeny részvételével irányítják és szervezik a közösségi életet, teszik tartalmasabbá a szabad időt. A világnézeti nevelés kiegészítője a tanórán kívüli szervezett tevékenység. Ebben elsődleges szerepe van az úttörőmozgalomnak és a KISZ-nek. Az ifjúsági szervezetekben sokat javult az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó politikai képzés, a párt politikájának megismertetésére azonban nem sikerült igazán alkalmas módszeréket találni. A foglalkozások egy része kevésbé vonzó, szinte tanóra jellegű. A fiatalok közül sokan érdeklődnek a világnézeti, etikai kérdések iránt, figyelemmel kísérik a külpolitikai eseményeket, keveset foglalkoznak azonban a belpolitika, a gazdaságpolitika és a várospolitika kérdéseivel. Az iskola nevelési törekvéseit támogatandó, az ifjúsági szervezetek igyekeznek tudatosítani tagjaikban, hogy ma a hazafiság leglényegesebb megnyilvánulása a szocializmus építésében való aktív részvétel, a képesség szerinti tanulás, a becsületesen végzett munka, örvendetes ez a szemléletváltás, hozzájárul a munkafegyelem a munkamorál szilárdításához. A munkára nevelés társadalmi szükségességét ismerte fel a KISZ Központi Bizottsága, amikor meghirdette a tanulmányi mozgalmat. Hasznos kezdeményezésnek bizonyult ez még akkor is, ha jelenleg még nem sikerült megfelelő értékelési rendszert kialakítani. Elismerésre méltó eredményeket érnek el a KISZfiatalok az őszi betakarítás idején, a nyári építőtáborokban, a Négy órát Szegedért mozgalomban, a papirés rongygyűjtésben. Előfordul azonban, hogy a munka szervezetlensége, a felnőttek egy részének fegyelmezetlensége, laza munkaerkölcse, a társadalmi, a személyi tulajdon megsértése, a példamutatás hiánya stb. nevelési törekvéseinkkel ellentétes hatást vált ki. Az iskolai pártszervezetek patronálással, beszámoltatásokkal, a mozgalmi munka évenkénti minősítésével jelentős segítséget nyújtanak az ifjúsági szervezeteknek. Az ifjúsági mozgalom hozzájárul az iskolai élet demokratizálásához, az egyéni képességek kibontakoztatásához, a közösségi szemlélet kialakításához, a szabad idő hasznos eltöltéséhez. Egyre tartalmasabban működnek a közéletiségre nevelés fórumai: az ifjúsági és diákparlamentek, az osztálydiák-bizottságok, a kollégiumi ifjúsági önkormányzat, az úttörőtanács és az iskolai KISZbizottságok. Az ifjúsági szervezetek által rendezett változatos programok — kirándulások, üzemlátogatások, találkozók, sportrendezvények — szintén jól szolgálják a világnézeti nevelést. Mivel a fiatalok társadalomképe, világról alkotott véleménye korántsem tekinthető véglegesen kialakultnak, a tanulóifjúság eszmei-politikai, erkölcsi nevelésének mérése bonyolult feladat. A közvélemény érzékenyen reagál a nevelési problémákra. Sajnos, nem mindig jó partnere az iskolának a szülői ház, a környezet, a baráti kör, a gyakorlati munka idején megismert termelőkollektíva. Nevelésünk hiányosságaira figyelmeztet a fiatalok szűk körénél jelentkező céltalanság, tájékozatlanság, közömbösség. A tanulók nagyobbik része azonban becsületesen tanul, tisztességesen dolgozik, érdeklődik és eligazodik a világ dolgaiban, véleményt mond. közéleti tevékenységet vállal és társadalmi munkát végez. A jövőben erősítenünk kell a társadalmi felelősségérzetet. Jobb eredményt csakis a szülői ház. az iskola, az ifjúsági szervezetek és a társadalmi tényezők egységesebb. célratörőbb, összehangoltabb munkája hozhat. »