Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-31 / 126. szám
Vinkler László grafikái NYILAS 10 Vasárnap, 1981. május 31. mutatógép érzékelteti az egyedülálló produktumokat. Az integrációk a technika minden változatát képviselik, olajfestmény, relief, transzparens, az alapanyagok valamennyi fajtájában, a fától a fémig, a szintetikus plasztikáig. Vasarely új anyagokat ajánl az építészeknek, a színes cementet, a homokkőt, a kerámiát, a mozaikot, az üveget, a szintetikus anyagokat. Felvonultatja a jövő építkezési formáit, a szemnek tetsző, örömet okozó, harmonikus környezet kialakításának eszközeit. A modern építészet anyagaihoz illő új ornamentika kialakítása is foglalkoztatja, eszménye a sokszínű város. Az esztétikus emberi környezet. az utcák, az épületek, a külső. belső terek, a városképek modern forma- és színvilágának kulcsát az építészet és a díszítőművészet egységében találta meg Vasarely. Ennek bizonyítására Európától az Egyesült Államokig számos monumentális mű alkotására fogadott el megbízást. A többi között a caracasi egyetemi város részére fekete, sárga kerámia elemekből 100 négyzetméter felületű, mindkét oldalán szemlélhető, szabad téren elhelyezett, három monumentális művet készített. Mexikóban templomfalfelúle.t kiképzését vállalta, 20 méter magas és 33 méter széles felületen 9 egységből 134 különleges forma- és színhatású ablakdekorációt készített Jeruzsálemben az Izrael Múzeum kertjének építészeti díszét alkotta meg, Grenoble-ban az olimpiai korcsolyapálya, Párizsban a Luxemburg ' rádió-televízió székháza nagyszabású fémhomlokzatát tervezte meg. Az ő alkotása emeli a brüsszeli Hilton-szálló külsejét. A Néniét Szövetségi Köztársaságban számos egyetem, középület Svájcban szabad téren elhelyezett jelszobrok, középúletdíszek, Franciaországban középületeken, egyetemeken, vasúti pályaudvaron, a Renault Müvekben elhelyezett alkotásai teszik esztétikusabbá a környezetet. Mindezeket nagyméretű fotókon ismerhetik meg a látogatók. Pécsett, a szülőházában alapított múzeumban egyre több művét fedezhetik fel az érdeklődők. A gyűjtemény egy részét időnként vándorkiállításon mutatjak be az ország különböző városaiban. Győrben a Kisfaludy Színház homlokzatán látható különleges alkotása, a fővárosban a Déli pályaudvar előterében áll mértani kompozíciókból készült térplasztikája. Vasarely minden alkalmat megragad, hogy művészete minél közelebb kerüljön a tömegekhez. KRDOSI MARIA A Vasarely-alapítvány épülete A boldogság színes városa KÜZDELEM Az ENSZ 27. kongresszusa alkalmával, 1972-ben, Stockholmban, az első Környezetvédelmi Világkonferencián született meg a határozat, hogy minden évben június ötödike környezetvédelmi világnap legyen. A környezetvédelem nemzetközi hadszinterén igényes programmal, céltudatos ars poeticával képviseli a művészetet Victor Vasarely, a világhírű, magyar származású. Franciaországban élő művész. „Harcolni a vizuális ártalmak ellen, megszépíteni a mesterséges környezetet, megvalósítani a boldogság színes városát" Ezeket a gondolatokat jeleníti, testesíti meg a Marseille közelében, Aix-En-Provence-ban felépített alapítványában, valamint a körölben levő Gorúesban, ahol művészetének meg éltesét szolgáló módszertani múzeumot alapított. Vasarely húsz évig készült; arra, hogy megfelelő környezetben mutassa meg a világnak alkotásait. Századunk egyik legérdekesebb művészeti, építészeti alkotását álmodta meg és építtette fel. s Fondation Vasarely néven ismeri a világ. Korunk egyik legjelentősebb művésze az építészeti integráció mestere is, programja évtizedek óta követeli, hogy a művészetet mindenki számára elérhetővé kell tenni, beilleszteni az emberi környezetbe! E cél érdekében egyetemes formanyelv kialakítására törekedett, inkább vizuális, mint értelmi művészetre. Az emberibb környezet megteremtéséért az építészethez, a közterekhez, a városklekhez kapcsolódó monumentális műveket alkotott. Művészetének célja az elemi esztétikai , érzék fejlesztése, a természet formáit, színvilágát beépíteni az ember életébe. Nem csodákat, hanem megvalósításra alkalmas alkotásokat sürget, és aggódik, hogy mához szóló művészetét ne csak évtizedek múlva hasznosítsák. Azért hozta létre saját költségén módszertani múzeumát és alapítványát, hogy az úrban istáknak. építészeknek, dekoratőröknek természetes nagyságban mutathassa be monumentális művészi alkotásait. Különös építményként tartják számon a Fondation Vasarelyt, az alkotó planétáját a mai modern művészetben. Ö tervezte és irányította fantáziájának megvalósítását. Az épületkomplexumot hatszög formában emeltette, 12 méter magas falai üvegkupolában végződnek, ahol megsokszorozódik a külső fény. A tizenhat, egymás mellé helyezett épületblokk homlokzata eloxált alumíniumból készült, ezüst alapon feketekör-, fekete alapon ezüstkor-díszítéssel. A felülről sugárzó. fenyfúrdöt>en úszó, egymasba nyíló belső teremsora a kinetizmus legcsodálatosabb katedrálisát alkotja. A belső tér óriási, 5 méter széles, 8 méter magas, geometrikus elemekből tervezett művek borítják a falakat. Jellegzetességük, hogy a nézőpont változtatásával együtt változnak, ily módon teremtette meg az alkotó az örökmozgás illúzióját. Negyvenkét monumentális mű, 800 tanulmány, mintegy 30 formaós 30 színvarációban tárul a látogató elé a Vasarely-bolygón. Belső és külső integrációk, műtájképek. városközpontok a bemutatótermekben, az előadótermekben pedig audiovizuális programok, szemináriumok, elektromos kepernyő, valamint 22 beIdegen szavakkal (Szergej Jeszenyin sírjánál) Agyonszeretett földedbe gyökerezve állok pompa nélküli, elegancia nélküli sírod előtt, s félhangosan, mint a bolondok, mondogatom felejthetetlen soraid: „Mezítlábas nagy csatangolásra nem hívnak már nyírfaligetek" mert „jéggé hűltél, míg mást öleltél; tested most néma és hideg, lelkedből hűs eső szemerkél". Ha nem is lelkedből, de a szeptemberi Moszkva szakadozott felhőiből bizony hűvös eső szemerkél. Mit bánom én! A Vaganyi temető mesebeli óriássá nőtt fái, nagy mancsú lombjaj mintha fittyet hánynának az ősznek: tartogatják leveleiket. Talán, hogy ne ázzanak alattuk a sírodhoz zarándoklók tömegei, ha Neked már el is ázott az egész életed? Ez hát a hely, ahol világcsavargó útjaidnak vége szakadt; egy feketemárvány sírkő, minden más szöveg helyett rajta csak a neved, körben fiatalos nyírfák, egyetlen eltévedt orgonabokor, és melletted, melletted nyugszik az édesanya. Bátortalanul teszem föléd a cserepes aszparáguszt — mert mezei virágot itt nem árulnak a temetői virágboltban —. s közben félek a körbenállók szemevillámaitól, akik talán Konsztantyinovóból, a tengeren túlról, a Riviéráról vagy éppen a Kaukázusból hoztak mezei virágot Neked. „Oroszhon tovább sír. nevet, s hogy voltam egyszer, elfelejti" — látod nem vált be ez a jóslatod! Mert rossz kedvű gépkocsivezetőnk is, akinek láthatóan nem volt kedvére ma a moszkvai kocsikázás; azonnal földerült, amikor idevezető úticéiunkat megmondtuk neki. „Az más!" — mondta, és már nyomta is a gázpedált. Szergej Jeszenyin, az más. Ha leányzó lennék — bíz' isten — még ma is szerelmes lennék aranyszőke ústöködbe, amely könyvespolcomról huncutkodik felém egy réges-régi fotográfiáról. Fűzfapoéta koromban Tőled, csakis Tőled kölcsönzött sorokkal udvaroltam körbe az Évákat, Máriákat, Zsuzsannákat és Zsófiákat. Ha sikereim, ha kudarcaim voltak, tudom már; a Tiéid is voltak. Azt is tudom, hogy mindezt megbocsátod. mert utolsó száll > dai szobádban megbocsát o! tál sorsodnak a huszadik századnak. És nem tehettek mást NewYorktól Moszkváig a világvárosok szalonjaiban kurizáló parfúmös hölgyek sem, a fenkölt irodalmi társaságok irigykedő pópái sem. Látod, milyen hamar ránk zuhant ez az esős szeptemberi este? Már csak a madarak sírnak Itt az örök álmok kertjében. Verseid sírják, mintha nem is idegen szavakkal, hanem egy közös nyelven, a költészet nyelvén: „Mint koszos gy apjától juhot: megnyírom most a kék eget." Megnyírom, hogy sárga vitorlásként szállhasson av emberi képzetet. ahivá kedve ta ' ip r> ,m ki 'ánko-ik. PLTKAI TIVADAR