Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-27 / 122. szám

ira^s V»LA6 PROLETÁRJA», E 6YES4flJETEKí 71. évfolyam 122. szám 1981. május 27., szerda Ára: 1,40 forint resszus A szárazságra panaszkodtak az állattartó szövetkezetekben. Kevesebb takarmány termett, s a melegben később híznak meg az állatok. Igaz eddig a lucernaföldek, a rétek termését kedvező időjárásban hordhatták össze, de a „csordajárások" sínylették a szeles, meleg időjárást. Romlott a legelők minősége. Bár ezen öntözéssel könnyen lehetne segíteni — de ahol erre van fölszerelés, ott a Tisza magas vízállása nem engedi. máshol pedig a pénzből nem tellett az öntöző berendezésekre. (A legszükségesebb növényeket, paprikát, paradicsomot sorolják a gazdák a gyep- és a rétöntözés elébe.) A szőregi Tisza—Maros Szög Tsz-ben idejében kiengedték a csordát. Szinte „hivatali munkaidőt" szabtak az állatoknak. Reggel nyolctól négyig legeltetik a jószágokat. Tiszaszigeten négyszáz tehenet terelnek a pásztorok. Jobban mondva: tartanak az elektromos karámok. Mivel 1 tevés az ember, már régóta a „villanypászor" vigyázza a teheneket a nagyobb gazdaságokban. A tiszaszigeti és a térvári legelőn naponta kis parcellákat — csíkokat — szabadítanak föl az állatoknak, hogy jóllakjanak. Valósággal „kitanulták" a tehenek a legelés technológiáját, mert az öregebb állatok még csak véletlenül se nyomják meg az orrukkal a „rázós drótot, s mindig annyit legelnek, amennyire „engedélyt" kapnak. Ugyanis az elektromos karám elve, hogy amelyik jószág túl „torkos", azt időben jobb belátásra térítse. Osak a fiatal állatok némelyike próbálkozik. de két-három kudarc után — abbamarad minden kísérlet. Így a „villanypásztor" nagyszerűen bevált a szegedi téeszben is, s mentesíti a gulyásokat az unalmasnak mondott munkától, a jószágőrzéstől. A négy falut átfogó szövetkezetben kétezernél több szarvasmarhát tartanak. Három nagy istállóban elletnek, nevelnek és hizlalnak. Átlagában Tiszaszigeten 400, Kübekházán 200—210, Űjszentivánon 145—150 fejőstehenet gondoznak évente. Tavaly átlagosan 4 ezer 382 liter tejet fejtek egy tehéntől, az idén 4 ezer 400 liter a cél. Az eddigi eredmények jóval biztatják a gazdaság szakembereit. Mióta legeltetik, zölddel etetik a jószágokat, naponta 11 ezer Liter tejet fejnek. (A télen és kora tavasszal 9 ezer liter körül volt az átlag). Ezt nemcsak a helyes takarmányozásnak, hanem a jó fajták kiválasztásának is köszönhetik. Pár évvel ezelőtt kezdtek az ésszerű fajtaváltast. A magyar tarka teheneket selejtezték, keresztezték, míg a mostani „állományt sikerült beállítani". Anyabirkákat is legeltetnek a szövetkezetben. A juhaszok 2 ezer 400-at tartanak számon a szegedi téeszben. Ennél több van a balástyai Móra Ferenc Tsz-ben. A homoki gazdaságban 4 ezer 500 anyajuhot gondoznak. Bárányt hizlalnak, jerkéket, toklyókat legeltetnek. Hegy ne csak a pillanatnyi fölvásárlói érdekek szerint értékesítsék az ért tv os állatokat., juhtenyésztői társulás alaItatják a libákat a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben kult. A balástyai Móra Tsz és A környékbeli téeszek is a Szegedi Szalámigyár és rákaptak a libatartásra. A Húskombinát kezdeménye- csengelei Aranyhomok. az zésére, tíz téesz kötött meg- ópusztaszeri Árpádvezér Tsz állapodást a juhállomány után most a forráskúti Halaévenként 5 százalékos fej- dás Tsz-ben is teremteneií lesztésére. a szakszerű tar- ólakat a libáknak. Nem drátásra és a gyors átadásra. A ga a befektetés — kiszámíkörnyékről a dorozsmai Jó- tották —, mert például a kiszsef Attila, az öttömösi Ma_ teleki téeszben a tehén isgyar László, a baksi Magyar.. tállókba és juhhodályökba —Bolgár Tsz tagja a-nemrég terelték a jószágokat Kevés alakult társaságnak. (Több átalakítással használják az mint 10 ezer anyabirkát szá- üres épületeket, moltak induláskor.) A homoki téeszekből — a A járás északi részén több szentesiek közvetítésével — gazdaságban nevelnek libá- kistermelőkhöz kerülnek a likat. A fő kezdeményező a bák A háztájiban addig tökisteleki Magyar—Szovjet mik azokat, míg el nem érik Barátság Tsz volt. A szövet- a k;vánt súlyt. Azután a bakezetben már csaknem egy romfifeldolgozóba kerülnek évtizedes múltra tekinthet- ^ állatok és amelyik üti a nek vissza a libatartók. Mos- súiyt exportra kerül. Főleg a tanra már 70—80 ezer állatot mája't veszik a külföldi kenevelnek évente. Főleg a tol- reSkedők. A gazdaság, a kisláért tartják a szárnyasokat, termelő és a feldolgozó is jól Nemrég kezdték a kopasz- jár Egyik a tolláért a másik tárt. Erős kezű asszonyok tó- ^nzéért a harmadik a jó pik a ludakat. Van akinek ' J naponta száz liba is „leveti a P'aci poziciojaert ragaszko. bundáját". dik a libatenyésztéshez. Kedden reggel, helyi idő szerint 9 órakor az ulanbátori kormánypalota nagy tanácstermében megkezdte munkáját a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszusa. A kongresszus elnökségében foglalnak helyet a testvérpártok küldöttségeinek vezetői. Az SZKP delegációját M. Sz. Gorbacsov, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára vezeti. Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja áll az MSZMP küldöttségének élén. Az elnökség mongol tagjai párt- és állami vezetők, neves közéleti személyiségek, az ipar és a mezőgazdaság élen járó dolgozói. A kongresszus 831 küldötte — akik 76 ezer 200 párttagot és tagjelöltet képviselnek — először megválasztotta a tanácskozás munkaszierveit: a titkárságot, a szerkesztő bizottságot és a mandátumvizsgáló bizottságot. Az elnöklő Demcsigijn Molomzsamc, az MNFP Politikai Bizottságának tagia ezután üdvözölte a kongresszus külföldi vendégeit, akik a világ több mint 60 kommunista és munkáspártjának, nemzeti felszabadító és demokratikus mozgalmának. szervezetének képviseletében vannak jelen. A szocialista országokban működő ' testvérpártok delegációin kívül — amelyeket, általában politikai bizottsági tagok vezetnék — nyugat-európai kommunista pártok — a francia, az olasz, az angol stb. — csakúgy képviseltetik magukat, mint -Kongó, Angola, Madagaszkár. Etiópia derpokratikus pártjai, s a Palesztinai Felszabadftási Front. A küldöttek egyhangúlag jóváhagyták a kongresszus napirendjét, ami a következő: 1. <\ Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának beszámolója, előterjeszti Jumzsagijn Cedenbal, a KB első titkára. 2. A Mongol Nép Forradalmi Párt Központi Revíziós Bizottságának jelentése, e'őterjeszti O. Njama. a bizottság elnöke. ' 3. A Mongol Népköztársaság népgazdasági és kulturális fejlesztésének alapvető irányai az 1981—1985-ös években. 4. A párt központi szerveinek megválasztása. A napirend megszavazása után Jumzsagijn Cedenbal ismertette a Központi Bizottság beszámolóját. Utána megkezdődött a vita. A vitában felszólalt M. Sz. Gorbacsov és az SZKP, valamint a szovjet nép üdvözletét tolmácsolta. A pártkongresszus ma folytatja munkáját. J. Cedenbal ismertette Központi Bizottság beszámolóját Árak, bérek, világpiac Országgyűlési bizottság ülése Kedden, tegnap délelőtt A hatodik ötéves terv árülést tartott az országgyűlés politikájának legfontosabb terv- és költségvetési bi- feladata: az életszínvonal zottsága. Dr. Csikós-Nagy megőrzése. Évente 4—5 száBéla államtitkár, az Orszá- zalékkal emelkednek majd a gos Anyag- és Árhivatal el- nominálbérek — fizetések —, nöke tájékoztatta a képvi- s hasonló arányban növeselőket áz árak, a bérek és a forint,vásárlóerejének alakulásáról, változásáról. Nyitott gazdaságunknak megfelelően a világpiaci árváltozások ezentúl is hatással lesznek gazdasági életünkre. A világpiacon tovább folytatódik az infláció, de üteme várhatóan kisebb lesz, mint a hetvenes évtized második felében volt. Az európai "konjunktúrakutató intézetek prognózisai szerint a világpiacon folytatódik a kőolaj árának emelkedése. Hazánk exportárai varhatóan öt év alatt 35 százalékkal emelkednek, szemben a kőolaj 70 százalékos drágulásával. Ennek ellenére csupán 4 százalékos cserearányromlást ,-rvez a magyar gazdaság. kednek az árak. A Mongol Népi Forradalmi Párt Kp?pontl. Bizottságának első titkára b^száihó* lójának bevezető részébén aláhúzta a XVIII. kongreszszus jelentőségét, amelyet fokoz az a körülmény, hogy jubileumi esztendőben — a párt megalakulása és a népi forradalom győzelme 60. évfordulójának évében — tartják. A hatvan évre visszatekintve az erőteljes fejlődés különösen fontos mozzanatának nevezte az 1940-ben megrendezett X. pártkongresszust, amely meghirdette az áttérést a forradalom demokratikus szakaszáról a szocializmus építésére. Cedenbal megállapította: „Az egykor elmaradott, feudális Mongólia dinamikusan fejlődő szocialista állammá lett, amely korszerű és sok ágazatú gazdasággal, virágzó kultúrával rendelkezik, és amelyet lakosságának növekvő jóléte jellemez — ez a párt tevékenységének és a mongol nép önfeláldozó munkájának fő eredménye." Töretlenül halad az ország iparosítása. A gazdasági és kulturális fejlődés terén Mongólia túlszárnyalta Ázsia — és nem csupán Ázsia sok országát: például a hús, a gyapjú, a búza. a villanyenergia és a szilárd tüzelőanyagok. némely ásványi nyersanyag és színesfém egy főre jutó termelésében, továbbá a tízezer lakosra jutó diáikők, orvosok, stb. számában. e - ', . r ; .. . . Cedenbal ezután áttért a mongol párt külpolitikai tevékenységére és feladataira. Mindénekelőtt arra emlékez.tetett. hogy öt év előtti . XVII.. kongresszusán az MNFP • megalapozta és kije. lölte a szocialista országokka] — és főként a Szovjet(Folytatás a 2. oldalon.) ÚJ számítóközpontot avattak Vállalatok egyiilMödési megállapodása öt évre szóló együttműködési megállapodást kötött a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat hét konfekcióipari vállalattal, illetve szólsz, a Heves, megyei Ruházati Szövetkezet, a Debreceni Minőségi Szabó Szövetkezet konfekcionálja. Az együttműködés ' közös vetkezettel. A megállapodás kockázatvállaláson alapszik ertelmeben ezentúl -" LSEV szovjet az megrendeléss minden résztvevő számára re gyártott Trapper és kötelező feladatként jelöli Weekend anyagait a Szegedi meg az önköltség csökkentéés a Salgótarjáni Ruhagyár, sét A szerződésben mega Carbon és a Mohácsi fogalmazták azt is, hogy a Könnyűipari Vállalat, vala- jövőben közös' piackutatást mint a Minta Női Szabó végeznek. Az Építésgazdasági és Szervezési Intézet új számítóközpontját és a bolgár importból származó ESZ 1022 B számítógépét avatták fel tegnap Szegeden, a Vág utcában. Az épület mintegy 30 millióba, a berendezés körülbelül 40 millió forintba került. A CSOMITERV készítette a terveket, a kivitelezés a CSOMIÉP műve. Az új számítóközpont és a korábbi 1020-ast felváltó 1022-es középgép az ÉGSZI regionális hálózatának része. Az építőipari ágazat számítógépes hálózata az öt megyei városban működik, a környező területek építő- és ma már egyéb ipari vállalatainak igényeit elégíti ki. A szegedi központ három megye — Békés, Csongrádéi Bács-Kiskun — vállalatainak dolgozik. A hálózat célja, hogy a központilag kifejlesztett számítógépes gazdálkodási információs és irányítási rendszereket az ország teljes építőiparában egy időben, azonos módon vehessék alkalmazásba. Az új középgép korszerűbb, nagyobb tárolóegységgel rendelkezik elődjénél, gyorsabb vele a munka. Somogyi Kái-olyn: 'elvételt Az új számítóközpont részlete 4