Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-25 / 96. szám

-Szombat, 1981. április 18. 7 Tanácskozott a Mit Pénteken ülést tartott a történő intézésére, illetve az Központi Népi Ellenőrzési utóvizsgálatok számának nő­Bizottság: megtárgyalta és velésére hívta fel a megyei elfogadta a Csongrád me- NEB figyelmét. Az ülésen gyei Népi Ellenőrzési Bízott- részt vettek és felszólaltak az ság beszámoló jelentését az MSZMP Csongrád megyei utóbbi öt évben végzett Bizottságának és a megyei •munkáról. tanácsnak a képviselői. A megyében a népi ellen- A K.NEB ezután jóváhagy­őrzési munka számottevően ta az üzemi demokrácia ér­fejlődött, s ezért a KNEB el- vényesíilésével foglalkozó ismerését fejezte ki a válasz- vizsgálat programját. Ennek tott bizottságoknak és a me- alapján több mint. 500 válla­gye népi ellenőreinek. Egyet- latnál, szövetkezetnél és in­értett a munka további javí- tézménynél ellenőrzik majd, tását célzó törekvésekkel is; hogyan hajtották végre a Mi­elsősorban a saját kezdemé- nisztertanács és a SZOT 1977 nyezésü vizsgálatok eredmé- évi együttes határozatát, va­nyességének fokozására, a lamint az erre vonatkozó közérdekű bejelentések és egyéb központi határozato­panaszok saját hatáskörben kat (MTI) Kállai Gyula köszöntése Kállai Gyulát, az MSZMP KB tagját, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnökét, a párt és a munkás­mozgalom régi harcosát, 50 éves párttagsága alkalmából az MSZMP Központi Bizott­sága nevében Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára köszöntötte, és átadta a Központi Bizottság emléklapját. A köszöntésen, amelyre pénteken a KB székházában keriilt sor, jelen volt Bara­nyai Tibor, a Központi Bi­zottság osztályvezetője. (MTI) inaiéi A vámigazgatásról [Záróünnepség Az idegenforgalmi szezon nem ismerkednek meg kellő­közelgő indulása -alkalmából képpen a szabályokkal, pedig a turistákat érintő kérdések- a vámhatóságok mindenkor ről tartott pénteken sajtótá- szívesen rendelkezésre áll­jékoztatót Garamvölgyi Ká- nak információkkal. Különö­roly pénzügyőr vezérőrnagy, sen arra vigyázzanak, hogy a Vám- és Pénzügyőrség or- se forintból se külföldi devi­szágos parancsnoka ^ ne vi'gyenek többet a Elmondta, hogy az első ne. megengedett összegnél, s a ZöZeS^^a^i: külföldről behozott cikkek nak. Tizenöt százalékkal több értékének megállapítasakor turista kereste fel az orszá- mindig a hazai kiskereske. got, mint a múlt év első há- delmi árakat vegyék figye­rom hónapjában. lembe, s ne a külföldit. Na­Egyes külföldre utazó tu- gyon fontos, hogy megbízá­risták azzal okoznak maguk.- sok alapján ne legyenek nak kellemetlenséget, hogy könnyelműek. Tegnap, pénteken délután az öt hónapos pártiskola zá­róünnepségére került sor Új­szegeden, az MSZMP Csong­rád megyei Bizottsága Okta­tási Igazgatóságán, ahol hat­van alapszervezeti pártmun­kás. titkárok és vezetőségi tag fejezte be tanulmányait. Az eseményen részt vett dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára is és to­vábbi eredményes munká­jukhoz hasznos tanácsokkal látta el a végzett hallgató­kat, akiktől ezután Eitlerné dr. Szilágyi Júlia, az oktatá­si igazgatóság vezetője bú­i csúzott el. Beszélgetés Jakab Sándorral, a SZOT főtitkárhelyettesével „A kormány és a SZOT vezetői megállapodtak a továb- maköröket a szakszervezetek bi tennivalók összehangolásában" — ezzel a mondattal fe- dolgozzanak tel, jelezzék a jezödik be az a közlemény, amelyet a két országos vezető termelés, a mun.ca. a min­szerv legutóbbi megbeszéléséről adtaik ki. Mindennapi gya- dennapi élet területén adódó korlat immár, hogv az állami és a szakszervezeti vezetők problémákat. S nem utolsó­— a legfelső szinttől a vállalatokig. sőt a műhelyekig — sorban: vegyenek részt a megtárgyalják egymással a feladatokat, az előrelépés félté- szakszervezetek a végrehaj­teleit. A szakszervezet önálló tényező minden területen s ;:isban is, országosan éppúgy, ez a legkevésbé sem mond ellent, annak, hogy érvényesíti mint az egyes szakmákban és végrehajtja a párt politikáját. Erről besrélgebünk Jakab és az üzemekben!. Sándorral, a SZOT főtitkárhelyettesével. E, utóbbinál maradva: a Minisztertanács és a SZOT — Május elseje közeled- tőke és a munka közti el- 1376-os döhtése — megválto­tével különösen időszerű lentét, szupoío- :.i ,,!•; a sztiaj- zott gazdasági viszonyokhoz visszapillantani a történei- kok és azokon fxvíál-növek- alkalmazkodva — nagyobb mi előzményekre. Mióta te- szik a politikai okokból vagy jogkört adott a szakszervcze­hinthető önálló politikai té- legalábbis a politika által jj bizalmiaknak és bizalmi nyezönek Magyarországon a erősen motivált sztrájkok testüleleknek. Hogyan való­szakszervezet? száma és súlya. Nagyon is ,neg ez a gyakorlatban? .. .... . ... _ ,„. indokolt tehát, hogy mosta- . , , - Hazankban mmtegy 120 naban 'jelennek meg ~ Hazánkban a dolgozók eves múltra tekinthet vissza tanulmányok úgynevezett százaléka tagja valame­a szakszervezeti mozgalom. el6rejelzések ezekt£n az or_ iyik szakszervezetnek. Ter­Már a kezdet kezdetén is, de különösen azóta, hogy megalakultak az egyes szak- ' mai szervezetek, kénytelenek voltak a tőkések elfogadni r Építésügyi ellencrzés a megyében A szakemberek szerint a fordul egy-egy illegális ga- egyik telektulajdonosnak fez­tiltott építkezések szezonja rázs. általában rügyfakadástól van viszont amiről medi­tában kell lennie azzal, mit szabad és mit nem. Amikor lombhullásig tart. Sokan úgy tálni kell. Szinte általánossá a kertészkedők bérbe vették hiszik, a zöld eltakarja a vált: a hobbikertek és a -ta- a telket, nyomtatványokat szomszéd és a hatóság sze- nyák tulajdonosai nagyon kaptak a tanácstól, amely­me elől az engedély nélkül gyakran elfelejtkeznek arról, ben a hatóságok felvilágosí­növekvö üdülőt, garázst vagy hogy a hatósági előírások rá- tottak mindenkit az építke­akar házat. Talán éppen ^ vonatkoznak. Nem- zéseket illetően. Ebben az ezért is a tavaszi időpontot csak a városban, faluhelyen, esetben tehát nincs arról valasztotta a megyei tanács hanem a külterületre is ér- szó, hogy ne tudnának a építési és közlekedési osz- vényesek az ÉVM szabályai, szabályokról (különben is, tálya, hogy egy általános te- Most többségében külterüle- h°gy nem ismerik a törvényt, repszemlét tartson, milyen ten kellett jegyzőkönyvet ír- az nem mentesít a felelősség az állampolgári fegyelem épí- mert vagv "nem tudták az alól). tés-ügyben. Ugyanis az ed- engedélyt felmutatni, vagy Nem soroiom tovább az digi tapasztalatok nem a leg- az előírt mérettől, építési ellenőrzés tanulságait tétele­jobbak. mivel az allamigaz- módtól eltérően dolgoztak a sen. Hasonlóan, mint a me­gatásban visszatérő gond. kőmüvesek. Szerencsére sében a szabajy enen vétók hogy meg mindig sokan nem olyan házat nem találtak, „elnyerik" büntetésüket A veszik figyelembe az epitesi ^jy életveszélyes lett vol- jövőben a megyei tanács na. De amit a szakemberek építési osztálya gyakrabban A közelmúltban megtar- legjobban kifogásolnak — szervez őrjáratokat. Az ál­tott, egész megyére kiterjedő elsősorban a szegedi járás- lampolgári fegyelmezetlenség ellenőrzés mind az öt várost ban és Hódmezővásárhelyen ellen nemcsak azért lépnek és a legtöbb községet érin- —, sok a környezetet csúfító fel a hatóságok, mert védik tette. Harminckét bizottság bodega, szabálytalanul felhú- a településfejlesztési elveket jarta a településeket, üdülő- zott házacska. Különösen a és célokat, hanem, végre el körzeteket, tanyákat. És dorozsmai új telkeken lehe- szeretnék érni, hogy egészen igyekeztek képet kapni ar- tett ezt tapasztalni. Az en- minimálisra csökkenjen a ről, vajon 1981-ben az eló- gedél.v nélküli építkezésekre s/abálvtalansáeok száma A írásokat, jogszabályokat mi- 10-20 ezer forintos bírságot szabálytalansagok szama. A ként tartja be a lakosság. A rónak ki az illetekes hatósá­szúrópróbaszerű építésrendé- gok. Hozzátartozik az ellen- kezdődött, szeti ellenőrzés statisztikai őrzés anatómiájához: mind­eredménye: a közel 400 ma­gánépitkezésnél 53 szabályta­lanságot. találtak. Műfajuk szerint sem közömbös, hogy ki milyen előírás ellen vét. Változnak az idők és a til­tott munkák természetrajza is. Ma már a városban szin­te nem fordul elő, hogy en­gedély nélkül húzza fel va­laki a házat. Pedig egy év­tizeddel ezelőtt a hatóságok még igen sokat hadakoztak az építőkkel, sőt volt olyan eset is, hogy akkor kérték az engedélyt, amikor az emeletes ház már felépült. Egy-két ember a világ leg­természetesebb dolgának tar­totta, hogy pecsétes papír nélkül munkához lásson. Az­tán következett a tiltott ga­rázsalapítások korszaka. A belvárosi házak udvarain gombamódra szaporodtak a csúnya kasznik, dobozok, ahova a kocsik beálltak. Ma már ez a jelenség is letűnő­ben van, de a mostani ellen­őrzés szerint néha még elő­kedvező folyamat talán el­li. M. szagokban a 80-as, 90-es niészetes, hogy az egyes évek szakszervezeti mozgat- emberek számára a szak­szervezet — az az alap­szervezet. amely munkahe­~ ** jflent pontosan ko- lyükön müködik. Ennek kell azokat tárgyalópartnerként, zelebbrol az annyit emiege- ^^^^^ ^ ő bérezési és Ez az adott körülmények tett „beleszólás"? termelési ügyeibe. Ez intézi kozott azt jelentette, hogy _ Előtérbe került ez kele_ üdültetését, ez gondoskodik a r?11^3'- ^"^ ten és nyugaton egyaránt, munkavédelmi felszerelések, ,?p!?u , ehODD1 R^f a de természetes, hogy más- berendezések szabályszerű Horthy-rendszer idejen igen más tartalommal Nyugaton meglétéről stb. Az alapszer­naf a t6kés munkaltatók « ma- vezet és a bizalmi van tehát tek leeáhsan XtódX a ga a kapitalista társadalom „api kapcsolatban az egyes Lom nun stok fXmerték az iO"*"^ a válság okoz- dolgozóval. A helyi szb dön­ebben reüő tehrtSSeket te gondjaÍt lekÜ2denil tései kötelezőek a szakszar­FlXlán csak ^Trit támadást indít a szociális vezeti tagságra, de ennek kettefei hoffv a Sks^vt vívmányok, illetve az erre keU képviselnie a szakszer­XS^rS fordítc^költeégve^ őssze- vezeti tagságot az üzemi dön­megszervezni az 1930. szep­gek ellen. Növekszik téseknél, ismertetnie állás­témber l-f Kudanóstí tömeg- egyes t6kés országokban porLtja1, határozathozatal Sít Eajk lásdé ls korábbinál nagyobb PlőttJ önálló ^liükai ténye­mls kommunista ve^tlk Jeteket ölt a munkanelku- tónek kell tehát lennie, s a irányították az építőmunka- Seknek e^ kell teptóük P'ak(>rtat „ bizonyítja, ? ok és egyéb szakmák doi- vez^eknekfelkelllépnuk hogy mind tobb helyen egy­gozóinak sztrájkjait S^lnakTX ™ A — És a felszabadulás után? sadalmi kérdésekbe, a vál­- Már az Ideiglenes Nem- f? leküzdésének tehet&é­zetgyúiésber, és a nemzeti .^Í^ÍLÍL* bitói.tsagokban is külön kép­viselői voltak a szakszerve­zeteknek. Az akkori Szak­tanács a koalíciós harcok tdején a Baloldali Blokknak önálló tagja volt,'s jelentés szerepet-játszott abban, hogy sikerült mind jobban kiszo­rítani a hatalomból a iobt>­oldají­Milyen felfogások isme­re irtkább azzá fejlődik. A tagságnak tudnia kell, hogy mi a szakszervezet vélemé­nye, s nem utolsósorban azt is, hogy az ő, az egyes dolgo­zó véleménye eljutott-e a XX. század utolsó negyedé­ben már nem tehetik meg „,, r„ a tőkések azt amit koráte magasabb testületekhez. Je­ban oly sokszor megtettek lentekenyeredmenye.nkvan­nak e teren, de a legjobb .— nem mellőzhetik, nem hagyhatják* figyelmen kívül módszereket tovább kutat­munkások, a szaltszei"ve­zstek véleményét. — Milyen területeken lart — Mi a helyzet szocialista szükségesnek további elöre­viszonyo.* között? lépest? — Először is: gondolnunk A Minisztertanács és a retetek ma a szakszervezet kell arra, hogy napjainkban SZOT együttműködéséhez jellegéről, feladatairól, ezen nemzedékváltás történik az és munkamodszerehez ha­beiüí az önállóságról? — Itt ismét vissza kell kanyarodnunk a múlthoz. Régen, de különösen a két világháború közti időben a magyar szakszervezetek tag­jai autoniatikusan a Szo­ciáldemokrata Párt. tagjai is lettek. Ez alól csak az ifjú­munkások képeztek kivételt, de ők is csak a háborús években. Ma számos nyugat-európai órszágoan hasonló a helyzet, de mivel ott több párt van. szin;e ugyanannyi ' szakszervezet is múködik. Újabban minde­nütt az érdeklődés közéi ­pontjába került a szakszer vezet, különösen mint tár Nyugat-Európában — szá­mos, közismert okból — az utóbbi években éleződött, a £z odesszai küldöttség látogatásai A megyénkben tartózkodó gyakorlatát. Külön ismertet- Délután a odesszai vende­odesszai pártküldöttség tag- ték a pártszervezet és a tár- gek a megyeszékhely két leg­jai Viktor Ivanovics Zsura- sadalmi szervezetek — szak- nagyobb kereskedelmi egy­vok, az Ukrán Kommunista szervezet, KISE. MHSZ stb. sége. a Szegedi Nagyáruház Párt Odessza Területi Bizott- — együttműködésének mód- és a Centrum, tevékenységé­ságának főmunkatársa es szereit, valamint a szociális- vei ismerkedtek dr. Farkas Jurij Petrovics Zsugyin, a ta brigádmozgalom kiemel- Miklós, a TESZÖV titkárhe­Területj Építési Igaz- kedő eredményeit. A dele- lyettese kíséretében; majd a gatóság igazgatóhelyet- gációt ezután a szegedi váró- Tisza Halászati Szövetkezet­tese tegnap, pénteken si pártbizottság nevében kö- be látogattak, ahol tájékoz­délelőtt a Dél-magyarországi szöntötte Ambrus László, a tatták őket az idén ötödször­Magas- és Mélyépítő Válla- pártbizottság munkatársa, ra Kiváló Szövetkezet címet latot keresték fel. ahol Heim Majd sor került a DÉI.ÉP lé- elért gazdaság munkájáról. János termelési igazgató és tesítményeinek és a megye- Az odesszai delegáció mai Martonosi Imre a vallalatt székhelyen folyamattan lévő programjában mezőgazdasági pártbizottság titkara fogadia építkezéseinek megtekintésé- üzemek felkeresése szerepel okét. re. A rekonstrukció alatt ál- ^ a pártküldöttség tagjait A vendéglátók ismertették a ló házgyárat és tevékenysé- fogadja dr Komócsin Mi­DÉLÉP gazdasági munká.iá- gét Garay Antal üzemigaz- hály az MSZMP Központi nak eredményeit, majd a gató mutatta be. amit a ró- B| 'tt- - k . , _ vállalati pártszeivezet fel- kusi és a felsővárosi lakás- lzo t'sa8anaK wgJa' a me" építését és a pártmunka gaz- építkezések megtekintése kö- Syei pártbizottság első titká­dasági tevékenységét segítő vetett. ra. étetnek minden területén sonló alakult ki a 19 megye­Azok a fiatalok, akik már ben és a 19 szakmaban is. A a felszóx-mlás után nevel- közeljövőben újjá alakulnak kedtek. nem voltak aktív — aho1 méS nincsenek — a résztvevői a társadalmi át- községi szakmaközi bizottsá­alaltulásnak Az idősebb S°k. amelyek érdekképvise­nemzedékeit számára termé- let' funkciókat is látnak él. szetes, hogy „miénk az or- Beleszólhatnak, s bele is kell szág". a fiatalabbaknak még szólniuk a lakóterület fej­meg keli tanulniuk ezt, bele leszlésébe. az ipartelepítés, kell jönniük a „tulajdonosi be. a lakosság szociális ellá­szeniléletbe." Ez pedig csak- tásának ügyeibe stb. Mind­is úgy • lehetséges, ha látja a ezekben legyenek partnerei fiatal, nogy tényleg beleszól- az államigazgatás megyei hat a dolgok menetébe, éle- tanácsainak a szakszerveze. tének, muokakörülményei- tel: megyei tanácsai. Hason­nek alakításába, a bérel- 'óképpen fejleszteni kell a osztásba és éi£V sor más. fon- partnerkapcsolatot a minisi­tos kérdésbe. tóriumok és a megfelelő — Hogyan kell értelmezni .•jzakmai szakszervezetek kii. sadalmi szervezet, annak azt, hogy ct szakszervezetek Z(),t ^ véleménycseréknek a és tevékenvséae szeroezetdao HnAIMalt? " ' haladást, a fejlődést keU — Helyesebb, úgy monda- előbbre vinniük ne legyenek ni: szervezetileg önalloaiv es politikailag elkötelezettek. A öncélúak. Élo, eleven kap­kettöt nem lehet egymástól csolatra gondolunk. amely­elvalasztani. A Magjai- Szo- ben a szakszervezetek meg­cialista Munkáspárt a • dol- mutathatják életképességü­gozó nep élcsapata, horizon­tálisan és vertikálisan is át- k(?t- és önállóságukat. Mindez fogja az egész társadalmat, azonban nem állhat szemben a központi akarattal, vagyis az önállóság korántsem je­lenthet valami önmagáért való „függetlenséget". S ami ugyancsak fontos: nem me­het a többi szakma, más dol­gozók rovasára. Nyíltan, szakszervezetnek speciális nyilvánosan akarunk dolgos, feladataik, amelyeket nem ni. ezt megkívánjuk az egyes a pártnak, nem más szeivc— szakszervezetektől, az SZMT­zeteknek, hanem csakis és ktől, a szakmaközi bizottsá­üzárolag a szakszervezetek- goktól, de az egyes üzemek, nek kell megoldaniuk. A sok vállalatok szakszervezeti bí­közül egy példa: szakszerve .zottságaitól, bizalm: testűle­zeti feladat a munkavéde- teitől. minden egyes bizalmi­lem. a szociálpolitikai teen- tói — mondotta befejezésül dók egész sora, az üdüite- Jakab Sándor, a SZOT főlit­tés. De ezeken túlmenően kárhelyettese, is szükséges, hogy egyes té- V. E. vezető szerepét nem lehet vi­tatni. Mint ah-ogyan nem le­het „nem politizálni" sem. A szakszervezet a bérből és fizetésből élők szervezete, tagjai a szocializmus eszmé­jét és gyakorlamt a magu­kénak vallják. Vannak a

Next

/
Thumbnails
Contents