Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-24 / 95. szám

3 Péntek, 1981. április 17. Dr. Komócsin fogadta II. V. Romanovot A munka értéke szerint Tegnap délelőtt a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóságára látogatott az MSZMP KB vendégeként hazánkban tartózkodó Alekszej Vladimirovics Romanov. az SZKP KB póttagja, a Szovjetszkaja Kultúra főszerkesztője. Itt Horváth Mihály igazgató tá- • jékoztatta a Szabadtéri játékok múltjáról, jelenéről, az idei programról, majd a szovjet vendég megtekintette a Dóm teret. Ezt követően városnézésre került sor és a múzeum képtárában Makrisz Agamemnon szobrászművész alkotásait nézte meg a Szovjetszkaja Kultúra főszerkesztője. Délután A. V. Romanovot fogadta dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és tájékoztatta a XII. kongreszszussal összefüggő megyei munkákról, valamint az MSZMP KB legutóbbi ülésén tárgyalt belpolitikai és kulturális kérdésekről. Maid kölcsönösen szóltak az SZKP XXVI. kongresszusán megfogalmazott célokról, és azok ismertetésének fontosságáról. Enyedi Zoltán felvétele A. V. Romanov, a Szovjetszkaja Kultura főszerkesztője dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára és a tolmács. Ezt követően a Csongrád A. V. Romanov. Az előadást megyei Oktatási Igazgatósá- konzultáció követte. A Szovgon A Kommunista építés jetszkaja Kultúra főszerkeszlenini útján címmel előadást tője ma reggel elutazott Szetartott a propagandistáknak gedről Szekszárdra" Az odesszai Kisteleken és 1 Megbeszélés laíiBon az árucseréről A megyénkben tartózkodó odesszai pártküldöttséget, Viktor Ivanovics Zsuravokot, az Ukrán Kommunista Párt Odessza Területi Bizottságának főmunkatársát és Jurij Petrovics Zsugyint, a Területi Építési Igazgatóság igazgatóhelyettesét tegnap, csütörtökön délelőtt Szegeden, a megyei tanács székházában fogadta Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke és Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese. A vendégekkel ismertették a megyei tanács jelenlegi feladatait, egyebek közölt azt, hogy a hatodik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása milyen nagy erőfeszítéseket igényel. Az odesszai delegáció ezután dr. Masa István, a TESZÖV titkárhelyettese és Gulyás Antal, a megyei tanács osztályvezetője kíséretében Kistelekre látogatott, ahol Ott József tanácselnök és Papp István, a nagyközségi pártbizottság titkára fogadta őket. A vendégeit tájékoztatót hallgattak meg a helyi lakásépítkezésekről és kommunális ellátottságról, majd megtekintették a nagyközségi építkezéseket. Délután az odesszai vendégek Mórahalomra látogattak. ahol Szűcs lstvánné, a nagyközségi . pártbizottság titkára és Murányi György tanácselnök tartott tájékoztatót a település életéről, a folyamatban levő építkezésekről. Ezután a helyi Homokkultúra Szakszövetkezet munkájával ismerkedtek. Az odesszai pártküldöttség ma, pénteken a Dél-magyarországi Magas- és . Mélyépítő Vállalatot keresi feL Az áruházak közötti közvetlen árucseréről, a kishatár menti áruforgalomról és az ipari együttműködésről tanácskoztak csütörtökön Szombathelyen a Vas megyei tanács és a Jugoszláviai Szlovén Gazdasági Kamara vezetői. A szombathelyi Borostyánkő Áruház három esztendeje jelentős közvetlen árucserét bonyolít le több szlovéniai nagyáruházzal. A mostani megbeszélésen elhatározták: külön bizottságot alakítanak a cserekapcsolat további szervezésére. az árualap bővítésére, a jövőre lejáró szerződés meghosszabbításának előkészítésére. Üj kezdeményezés a ' határ menti területek üzemeinek ipari együttműködése. (MTI) M

uszáj mindenben kételkednünk, ha meg akarjuk közelíteni az igazságot — tanítják a bölcsek. Valóban. Ismereteink még a társadalmi szférában is többnyire viszonylagosak, illetve átmeneti jellegűek, s csalt addig tartanak, amíg az újabb tapasztalatok, fölfedezések, más oldalú megvilágítások, esetleg az élet követelményei, ki nem bővítik a róluk alkotott fogalomkört. Azt hiszem, az effajta tételek közé sorolhatjuk a szocializmus alapelvét is. amely társadalmunk továbbfejlődésével érvényét veszti majd. illetve átadja helyét a kommunizmus alapeszméjének. Hol van az még? — legyintenek a jövőben. realitásában kételkedők. Pedig ahogyan a tavaszt követi a nyár, úgy jön egyre magasabb rendű korszak az emberiség életében, s megeshet, hogy arról a magaslatról ük-, vagy szépunokáink megmosolyogják a javak elosztásának jelenlegi módját. De maradjunk egyelőre saját valóságunknál. Lehet, hogy ismét megharagítok egy-két névtelen "levélírót, mégis újra aláhúzom a'szocializmus alapelvét: ki-ki képességei szerint dolgozzék és munkája értékének arányában részesüljön, fogyaszszon a megtermelt javakból. A nép nyelvén, közmondássá kanonizálódva ez úgy hangzik, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék. Olyan magától értetődő erkölcsi tétel ez^ akkora közösségi szempontú igazság, amelyhez egyelőre nem férhet kétség, s amelyet — legalábbis szavakjoan — mindenki elismer, aki nem „here módra él magában", mások rovására. Merész állítás — vethetik közbe azok, akik bölcseket talán sohasem olvastak meg, de mindenben tamáskodnak. Még talán abban is. hogy a magunk erejéből kell boldogulnunk, átok. fohász, csodalesés itt nem segít. Azért állítható, hogy a szocializmus alapelvé tulajdonképpen a munkából élő emberek ősi vágyának megfogalmazása. természetes énjének kifejeződése, mert tapasztalatok tömege támasztja alá. Talán tízezerszer is Szorgalmaztuk már a „dologtalan ne is egyék"-féle axióma gyakorlati érvényesítését. Szeged lakosságából azonban a legutóbbi időkig viszonylag kevesen tiltakoztak ellene. Mi sem természetesebb. hogy legfőbb alaptörvényünk, a Magyar Alkotmány is a munkát, az egyetlen értéket termelő tevékenységet, a legszebb emberi megnyilvánulást teszi meg szocialista társadalmunk pillérévé. A legutóbb kapott névtelen levél szerzője azért keltett némi föltűnést, mert. nem kevesebbet nyilatkoztatott ki. mint hogy a teljesítmények szerinti differenciálás szorgalmazásával „csak a gyűlölködés magvát hintjük el" a dolgozók körében. Ez nagyon valószínűtlen. Arról hallunk, tudunk, hogy a „ki érdemel többet"-ről élénk eszmecsere folyik mostanában a munkahelyeken, azt azonban még a sötéten látó jóhangulat-felelősök sem jelezték, hogy a műhelyek kiválóságai, vagy a huzamosan magas színvonalon teljesítő munkások ferde .szemmel néznének az igazságosabb bérezés kezdeményezőire. Számukra ugyanis természetes örömforrás, nekik lényeges összetevőjük a kifogástalan teljesítmény, s ennek erkölcsi, anyagi honorálása, társadalmi elismerése nem más, mint szívesen fogadott plusz. Merőben másként láthatják azonban ezt a sült galambra éhesek, az ingyenéléssel próbálkozók és a cinikusok, akik szerint munkából nem lehet meggazdagodni. Visszásán ítélhetnek továbbá azok is; akik csak ímmel-ámmal végzik állami, szövetkezeti üzemben a dolgukat vagy esetleg gyengébb fizikumuk miatt produkálnak kevesebbet.-Ök inkább — a maguk szemszögéből érthetően — az egyenlősdi hívei, akik a „bőség kosarából" ugyanannyit szeretnének markolni, mint a legjobbak. S mivel önmagukból indulnak ki, illetve saját személyükön kívül alig képesek meglátni társaik józanabb, közösségibb, tehát fegyelmezettebb. felelősségteljesebb viselkedését. egyéni vágyálmukat esetleg indulataikat próbálják általános érvényűnek kikiáltani. Néhányan összekeverik az üzemben fölföllobbanó vitát a gyűlölködéssel. Inkább az egyenlősdi emeltebb hangú szónokainak tapsolnak, a munka szerinti kereset pártolóinak csöndesebb hozzáállását, a ..kezed járjon, ne a szád"-érvelését úry fogják föl. mintha azok is meginogtak volna korábbi meggyőződésükben. Megesik, hogy jól kereső munkás kifelé, a vele együtt dolgozó haverjának a békesség kedvéért azt mondja, hogy ő megelégedne kevesebbel is, befelé, önmagának viszont így sóhajt: bárcsak mindenütt érvényesülne már az érdem szerinti keresetadagolás. Ennek persze most olyan akadályai is vannak, hogy gazdaságilag még mindig szűkös viszonyok között élünk, a differenciálásra fordítható összegek nem olyan nagyok, hogy azokkal bátrabb kiállásra serkenthetnénk az egyetértők seregét. G

yanítható, nem annak van igaza, aki névtelen és tájékozatlanságról tanúskodó fogalmazványokban zúdítja mérgét a közösségi szemléletre, hanem sokkal inkább az ország népének, amely egészében véve tudja. érti. hogy a teremtő munka alapföltétele nemcsak a közboldogulásnak, hanem a puszta létezésnek is. A múltban milliók keseregtek tehetetlenül. amiatt, hogy a tulajdonosok, a kupecek, az úri haszonélvezők, a tisztességes munka mindenfajta lenézői éltek fényűzően. a fizikai és a szellemi dolgozók tömegei pedig a létminimum határán tengődtek, gyakran szorulva még karácsonyi alamizsnára is. Most a munkának a felszabadulás után megszavazott rangját szeretnék a lehető legszélesebb körben elismertetni úgy. hogy — az erkölcsiek mellett figyelembe véve az érdekeket is — jobban -megfizetjük a többet, értékesebbet produkáló hazánkfiait. F. Nagy István A vaskohászai fejlesztéséért Május elsején Csütörtökön megalakult a Magyar Kereskedelmi Kamara vaskohászati tagozata. Az elnökévé Szabó Ferencet, a Dunai Vasmű vezérigazgatóját választották. Az alakuló ülésen Soltész István ipari miniszterhelyettes elmondotta: vaskohászatunk eredményes munkájahoz mar eddig is nagymértékben hozzájárult a kohászati üzemek es a külkereskedelmi vállalatok szervezett, jó kapcsolata. Az V. ötéves tervidőszakban megkétszereződött az ágazat dollárbevétele. 1979-ben pedig a tőkés exportban rekorderedményt értek el. Arról is szólt, hogy a hazai feldolgozó ipar meglehetősen sokféle terméket gyárt, így az átlagnál is nagyobb választékban igényli a kohászati alapanyagokat. A kohászati üzemek gazdaságosságukat és termékszerkezetük korszerűsítését azonban csak a kohászati termékválaszték szükitétevel biztosíthatják. Ezért fontos, hogy összefogva a külkereskedelemmel, az importot korszerű, s egyre értékesebb termékekkel ellentételezzék. Ma vaskohászatunk kielégíti a hazai ipar — elsősorban a gépipar — menynyiségi igényeit, minőségileg is általában eleget, tesz a kívánalmaknak, s így jelenleg csak a különleges termékeket kell importálni, örvendetesnek minősítette a miniszterhelyettes azt. hogy közvetlen kapcsolat alakult ki a gyártók és a felhasználók között, s ennek eredményeként hosszú távra is egyeztethetik a vállalatok a szállításokat. A következő évek feladatáról szólva kiemelte: az ágazat termelésében a költségek csökkentésére körültekintőbb piaci munkára ' van szükség, mert az utóbbi hónapokban bizonyos fokú telítettség tapasztalható a külföldi piacokon. Felvonulás, nagygyűlés, majális Szerte a fővárosban már láthatók a munkásosztály közelgő nemzetközi ünnepét köszöntő plakátok, építi kszépítik a Dózsa György út városligeti részén a tribünsort a hagyományos tömegdemonstráció nézőközönségének, külföldi vendégeinek, s már megkezdődtek a május 1-i látványos seregszemMegkezdték az öntözést A Közép-Tisza vidékén megkezdték a Tisza II. vízlépcső öntözőmüveinek folyamatos üzembehelyezését. mivel a szárazságtól repedezett földek a korai aszály jeleit mutatják. A Közép-Tisza vidék mezőgazdasági nagyüzemei 31,5 ezer hektár növényi kultura öntözésére kértek vízjogi engedélyt. Ez a szám azonban nem végleges. A szárazság miatt olyan gazdságok is jelentkeznek, amelyek a drágább vízdíj miatt eredetileg nem terveztek öntözést, vagy csak a nyári idényre szerződtek. (MTI) Kiváló újítók A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének székházában csütörtökön értékelték a minisztérium és a 'szakszervezet által meghirdetett újítási versenypályázat eredményét. Különösen a munkavédelmi és a termelékenységet növelő újításolt hoztak 1980-ban jelentős eredményt Az utóbbiaknak köszönhetően a ruhaipari vállalatok 214 700 normaórát takarítottak meg, 40 százalékkal többet, mint az 1979. évi újítások alapján. Az újítási versenypályázaton részt vevő 11 ruházati vállalat az eredményesen újító dolgozóinak 1,6 millió forint újítási dijat fizetett ki. A ruházati ipari vállalatok dolgozóinak 3 százaléka újító, az 1980-as újítóversenyben ugyanis 1100-an vettek részt. A benyújtott újításokból a vállalatok 608-at fogadtak éL A vállalatok közötti versenyben a legjobb eredményt a Vörös Október Férfiruhagyár. a szegedi, a salgótarjáni ruhagyár és a Fékon Ruházati Vállalat érte el. Az erről szóló oklevelet Czerván Mártonné a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára adta át az újítóknak. Kihirdették az újítások átadására és átvételére meghirdetett pályázat eredményeit is. E pályázaton a legjobbnak a szegedi és a zalaegerszegi ruhagyár bizonyult négy-négy átvett, illetve 11 átadott újítással. le élőképeinek és sportbemutatóinak próbái — mondotta Juhász Zoltán, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának titkára, amikor csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette az újságírókkal a főváros ünnepi programját, amely ezúlal háromnapos lesz. A hét végi. háromnapos program alighanem leggazdagabb eseménysorozatát a varasligeti majalis jelenti, de se szeri, se száma az ünnepi kellemes kikapcsolódást igerő eseményeknek. Színes, gazdag ünnepi programmal köszöntik Szeged dolgozói is május elsejét, a munka ünnepét. Zenével ébresztik a szegedi lakosokat reggel 6 és 7 óra között, három zenekar is járja a várost. A Munkásőr zenekar a József Attila sugárúton, a Budapesti körúton, a Csillag térnél, majd a Kereszttöltés utcában és visszafelé a Retek utcán, Rózsa utcán. a Makkoserdő soron, a Csongrádi sugárúton, a Szent István téren, majd a Lenin körúton át érkezik a Széchenyi térre. A MÁV zenekar a vasutas kultúrotthon elől indulva az Április 4. útján, a Rerrich Béla téi—Dóm tér—Oskola utca—Tanácsköztársaság útja—Kossuth Lajos sugárút— Vásárhelyi Pál utca—Tolbuhin sugárút—Moszkvai kot út—Petőfi Sándor sugárút— Rákóczi utca—Hunyadi János sugárút és Lenin körút útvonalon ad ébresztőt. Az új Hungária szálló elől indulva a József Attila sugárúton, a Római körúton, a feLsővárosi Tisza-hídon, az Odesszai körúton át Odessza városrészben népi zenekar köszönti az ébredőket. Az üzemek, intézmények, vállalatok dolgozói a munkahelyeken megbeszélt s kijelölt pontokon gyülekeznek, és a következő útvonalakon vonulnak fel a nagygyűlés színhelyére: Kossuth Lajos sugárút—Széchenyi tér, Attila utca—Nagy Jenő utca —Széchhenyi tér. Tolbuhin sugárút—Dugonics tér—Kárász utca—Széchenyi tér, Petőfi Sártdor sugárút—Dugonics tér—Kárász utca— Széchhenyi tér, Április 4. útia—Kelemen utca—Széchenyi tér. Roosevelt tér—Kállay Ödön utca—Széchhenyi tér, s végül Tanácsköztársaság útja—Vörösmarty utca—Széchenyi tér. A Széchenyi téri ünnepi nagygyűlés délelőtt 10 órakor kezdődik, amelyen Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mond beszédet. A nagygyűlés után Újszegeden a Liget egész területén majális várja a szegedi dolgozókat.