Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-24 / 95. szám

3 Péntek, 1981. április 17. Dr. Komócsin fogadta II. V. Romanovot A munka értéke szerint Tegnap délelőtt a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgató­ságára látogatott az MSZMP KB vendégeként hazánkban tartózkodó Alekszej Vladi­mirovics Romanov. az SZKP KB póttagja, a Szovjetszkaja Kultúra főszerkesztője. Itt Horváth Mihály igazgató tá- • jékoztatta a Szabadtéri játé­kok múltjáról, jelenéről, az idei programról, majd a szovjet vendég megtekintet­te a Dóm teret. Ezt követően városnézésre került sor és a múzeum képtárában Makrisz Agamemnon szobrászművész alkotásait nézte meg a Szov­jetszkaja Kultúra főszerkesz­tője. Délután A. V. Romanovot fogadta dr. Komócsin Mi­hály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és tájékoztatta a XII. kongresz­szussal összefüggő megyei munkákról, valamint az MSZMP KB legutóbbi ülé­sén tárgyalt belpolitikai és kulturális kérdésekről. Maid kölcsönösen szóltak az SZKP XXVI. kongresszusán megfo­galmazott célokról, és azok ismertetésének fontosságáról. Enyedi Zoltán felvétele A. V. Romanov, a Szovjetszkaja Kultura főszerkesztője dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára és a tolmács. Ezt követően a Csongrád A. V. Romanov. Az előadást megyei Oktatási Igazgatósá- konzultáció követte. A Szov­gon A Kommunista építés jetszkaja Kultúra főszerkesz­lenini útján címmel előadást tője ma reggel elutazott Sze­tartott a propagandistáknak gedről Szekszárdra" Az odesszai Kisteleken és 1 Megbeszélés laíiBon az árucseréről A megyénkben tartózkodó odesszai pártküldöttséget, Viktor Ivanovics Zsuravo­kot, az Ukrán Kommunista Párt Odessza Területi Bi­zottságának főmunkatársát és Jurij Petrovics Zsugyint, a Területi Építési Igazgató­ság igazgatóhelyettesét teg­nap, csütörtökön délelőtt Szegeden, a megyei tanács székházában fogadta Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke és Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyet­tese. A vendégekkel ismer­tették a megyei tanács je­lenlegi feladatait, egyebek közölt azt, hogy a hatodik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása milyen nagy erőfeszítéseket igényel. Az odesszai delegáció ez­után dr. Masa István, a TE­SZÖV titkárhelyettese és Gulyás Antal, a megyei ta­nács osztályvezetője kísére­tében Kistelekre látogatott, ahol Ott József tanácselnök és Papp István, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára fogadta őket. A vendégeit tájékoztatót hallgattak meg a helyi lakásépítkezésekről és kommunális ellátottság­ról, majd megtekintették a nagyközségi építkezéseket. Délután az odesszai ven­dégek Mórahalomra látogat­tak. ahol Szűcs lstvánné, a nagyközségi . pártbizottság titkára és Murányi György tanácselnök tartott tájékoz­tatót a település életéről, a folyamatban levő építkezé­sekről. Ezután a helyi Ho­mokkultúra Szakszövetkezet munkájával ismerkedtek. Az odesszai pártküldöttség ma, pénteken a Dél-magyar­országi Magas- és . Mélyépítő Vállalatot keresi feL Az áruházak közötti köz­vetlen árucseréről, a kis­határ menti áruforgalomról és az ipari együttműködés­ről tanácskoztak csütörtö­kön Szombathelyen a Vas megyei tanács és a Jugosz­láviai Szlovén Gazdasági Kamara vezetői. A szombat­helyi Borostyánkő Áruház három esztendeje jelentős közvetlen árucserét bonyolít le több szlovéniai nagyáru­házzal. A mostani megbe­szélésen elhatározták: külön bizottságot alakítanak a cserekapcsolat további szer­vezésére. az árualap bővíté­sére, a jövőre lejáró szerző­dés meghosszabbításának előkészítésére. Üj kezdeményezés a ' ha­tár menti területek üzemei­nek ipari együttműködése. (MTI) M uszáj mindenben kételkednünk, ha meg akarjuk közelíteni az igazsá­got — tanítják a bölcsek. Valóban. Ismereteink még a társadalmi szférában is többnyire viszonylagosak, illetve átmeneti jellegűek, s csalt addig tartanak, amíg az újabb tapasztalatok, fölfedezések, más ol­dalú megvilágítások, esetleg az élet köve­telményei, ki nem bővítik a róluk alkotott fogalomkört. Azt hiszem, az effajta téte­lek közé sorolhatjuk a szocializmus alap­elvét is. amely társadalmunk továbbfej­lődésével érvényét veszti majd. illetve át­adja helyét a kommunizmus alapeszméjé­nek. Hol van az még? — legyintenek a jö­vőben. realitásában kételkedők. Pedig aho­gyan a tavaszt követi a nyár, úgy jön egy­re magasabb rendű korszak az emberiség életében, s megeshet, hogy arról a ma­gaslatról ük-, vagy szépunokáink megmo­solyogják a javak elosztásának jelenlegi módját. De maradjunk egyelőre saját va­lóságunknál. Lehet, hogy ismét megharagí­tok egy-két névtelen "levélírót, mégis újra aláhúzom a'szocializmus alapelvét: ki-ki képességei szerint dolgozzék és munkája értékének arányában részesüljön, fogyasz­szon a megtermelt javakból. A nép nyel­vén, közmondássá kanonizálódva ez úgy hangzik, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék. Olyan magától értetődő erkölcsi té­tel ez^ akkora közösségi szempontú igaz­ság, amelyhez egyelőre nem férhet kétség, s amelyet — legalábbis szavakjoan — min­denki elismer, aki nem „here módra él magában", mások rovására. Merész állítás — vethetik közbe azok, akik bölcseket talán sohasem olvastak meg, de mindenben tamáskodnak. Még ta­lán abban is. hogy a magunk erejéből kell boldogulnunk, átok. fohász, csodalesés itt nem segít. Azért állítható, hogy a szocia­lizmus alapelvé tulajdonképpen a mun­kából élő emberek ősi vágyának megfogal­mazása. természetes énjének kifejeződése, mert tapasztalatok tömege támasztja alá. Talán tízezerszer is Szorgalmaztuk már a „dologtalan ne is egyék"-féle axióma gyakorlati érvényesítését. Szeged lakossá­gából azonban a legutóbbi időkig viszony­lag kevesen tiltakoztak ellene. Mi sem ter­mészetesebb. hogy legfőbb alaptörvényünk, a Magyar Alkotmány is a munkát, az egyetlen értéket termelő tevékenységet, a legszebb emberi megnyilvánulást teszi meg szocialista társadalmunk pillérévé. A legutóbb kapott névtelen levél szer­zője azért keltett némi föltűnést, mert. nem kevesebbet nyilatkoztatott ki. mint hogy a teljesítmények szerinti differenciálás szorgalmazásával „csak a gyűlölködés magvát hintjük el" a dolgozók körében. Ez nagyon valószínűtlen. Arról hallunk, tudunk, hogy a „ki érdemel többet"-ről élénk eszmecsere folyik mostanában a munkahelyeken, azt azonban még a söté­ten látó jóhangulat-felelősök sem jelezték, hogy a műhelyek kiválóságai, vagy a hu­zamosan magas színvonalon teljesítő mun­kások ferde .szemmel néznének az igazsá­gosabb bérezés kezdeményezőire. Számuk­ra ugyanis természetes örömforrás, nekik lényeges összetevőjük a kifogástalan tel­jesítmény, s ennek erkölcsi, anyagi hono­rálása, társadalmi elismerése nem más, mint szívesen fogadott plusz. Merőben másként láthatják azonban ezt a sült ga­lambra éhesek, az ingyenéléssel próbálko­zók és a cinikusok, akik szerint munká­ból nem lehet meggazdagodni. Visszásán ítélhetnek továbbá azok is; akik csak ím­mel-ámmal végzik állami, szövetkezeti üzemben a dolgukat vagy esetleg gyen­gébb fizikumuk miatt produkálnak keve­sebbet.-Ök inkább — a maguk szemszögé­ből érthetően — az egyenlősdi hívei, akik a „bőség kosarából" ugyanannyit szeret­nének markolni, mint a legjobbak. S mi­vel önmagukból indulnak ki, illetve saját személyükön kívül alig képesek meglátni társaik józanabb, közösségibb, tehát fe­gyelmezettebb. felelősségteljesebb viselke­dését. egyéni vágyálmukat esetleg indula­taikat próbálják általános érvényűnek ki­kiáltani. Néhányan összekeverik az üzemben föl­föllobbanó vitát a gyűlölködéssel. Inkább az egyenlősdi emeltebb hangú szónokainak tapsolnak, a munka szerinti kereset pár­tolóinak csöndesebb hozzáállását, a ..kezed járjon, ne a szád"-érvelését úry fogják föl. mintha azok is meginogtak volna korábbi meggyőződésükben. Megesik, hogy jól ke­reső munkás kifelé, a vele együtt dolgozó haverjának a békesség kedvéért azt mondja, hogy ő megelégedne kevesebbel is, befelé, önmagának viszont így sóhajt: bárcsak mindenütt érvényesülne már az érdem szerinti keresetadagolás. Ennek persze most olyan akadályai is vannak, hogy gazdaságilag még mindig szűkös vi­szonyok között élünk, a differenciálásra fordítható összegek nem olyan nagyok, hogy azokkal bátrabb kiállásra serkent­hetnénk az egyetértők seregét. G yanítható, nem annak van igaza, aki névtelen és tájékozatlanságról ta­núskodó fogalmazványokban zú­dítja mérgét a közösségi szemléletre, ha­nem sokkal inkább az ország népének, amely egészében véve tudja. érti. hogy a teremtő munka alapföltétele nemcsak a közboldogulásnak, hanem a puszta létezés­nek is. A múltban milliók keseregtek tehe­tetlenül. amiatt, hogy a tulajdonosok, a kupecek, az úri haszonélvezők, a tisztessé­ges munka mindenfajta lenézői éltek fény­űzően. a fizikai és a szellemi dolgozók tö­megei pedig a létminimum határán ten­gődtek, gyakran szorulva még karácsonyi alamizsnára is. Most a munkának a fel­szabadulás után megszavazott rangját sze­retnék a lehető legszélesebb körben elis­mertetni úgy. hogy — az erkölcsiek mellett figyelembe véve az érdekeket is — job­ban -megfizetjük a többet, értékesebbet produkáló hazánkfiait. F. Nagy István A vaskohászai fejlesztéséért Május elsején Csütörtökön megalakult a Magyar Kereskedelmi Ka­mara vaskohászati tagozata. Az elnökévé Szabó Feren­cet, a Dunai Vasmű vezér­igazgatóját választották. Az alakuló ülésen Soltész István ipari miniszterhe­lyettes elmondotta: vasko­hászatunk eredményes mun­kájahoz mar eddig is nagy­mértékben hozzájárult a kohászati üzemek es a kül­kereskedelmi vállalatok szervezett, jó kapcsolata. Az V. ötéves tervidőszakban megkétszereződött az ágazat dollárbevétele. 1979-ben pe­dig a tőkés exportban re­korderedményt értek el. Arról is szólt, hogy a hazai feldolgozó ipar meglehető­sen sokféle terméket gyárt, így az átlagnál is nagyobb választékban igényli a ko­hászati alapanyagokat. A kohászati üzemek gazdasá­gosságukat és termékszer­kezetük korszerűsítését azonban csak a kohászati termékválaszték szükitéte­vel biztosíthatják. Ezért fontos, hogy összefogva a külkereskedelemmel, az im­portot korszerű, s egyre ér­tékesebb termékekkel ellen­tételezzék. Ma vaskohászatunk kielé­gíti a hazai ipar — első­sorban a gépipar — meny­nyiségi igényeit, minőségi­leg is általában eleget, tesz a kívánalmaknak, s így je­lenleg csak a különleges termékeket kell importálni, örvendetesnek minősítette a miniszterhelyettes azt. hogy közvetlen kapcsolat alakult ki a gyártók és a felhasználók között, s ennek eredményeként hosszú táv­ra is egyeztethetik a válla­latok a szállításokat. A kö­vetkező évek feladatáról szólva kiemelte: az ágazat termelésében a költségek csökkentésére körültekin­tőbb piaci munkára ' van szükség, mert az utóbbi hó­napokban bizonyos fokú te­lítettség tapasztalható a kül­földi piacokon. Felvonulás, nagygyűlés, majális Szerte a fővárosban már láthatók a munkásosztály közelgő nemzetközi ünnepét köszöntő plakátok, építi k­szépítik a Dózsa György út városligeti részén a tribün­sort a hagyományos tömeg­demonstráció nézőközönségé­nek, külföldi vendégeinek, s már megkezdődtek a má­jus 1-i látványos seregszem­Megkezdték az öntözést A Közép-Tisza vidékén megkezdték a Tisza II. víz­lépcső öntözőmüveinek fo­lyamatos üzembehelyezését. mivel a szárazságtól repede­zett földek a korai aszály je­leit mutatják. A Közép-Tisza vidék me­zőgazdasági nagyüzemei 31,5 ezer hektár növényi kultura öntözésére kértek vízjogi en­gedélyt. Ez a szám azonban nem végleges. A szárazság miatt olyan gazdságok is jelentkeznek, amelyek a drá­gább vízdíj miatt eredetileg nem terveztek öntözést, vagy csak a nyári idényre szer­ződtek. (MTI) Kiváló újítók A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének székházá­ban csütörtökön értékelték a minisztérium és a 'szakszer­vezet által meghirdetett újí­tási versenypályázat eredmé­nyét. Különösen a munka­védelmi és a termelékenysé­get növelő újításolt hoztak 1980-ban jelentős eredményt Az utóbbiaknak köszönhető­en a ruhaipari vállalatok 214 700 normaórát takarítot­tak meg, 40 százalékkal töb­bet, mint az 1979. évi újí­tások alapján. Az újítási versenypályázaton részt vevő 11 ruházati vállalat az ered­ményesen újító dolgozóinak 1,6 millió forint újítási dijat fizetett ki. A ruházati ipari vállalatok dolgozóinak 3 szá­zaléka újító, az 1980-as újí­tóversenyben ugyanis 1100-an vettek részt. A benyújtott újí­tásokból a vállalatok 608-at fogadtak éL A vállalatok közötti ver­senyben a legjobb eredményt a Vörös Október Férfiruha­gyár. a szegedi, a salgótarjá­ni ruhagyár és a Fékon Ru­házati Vállalat érte el. Az erről szóló oklevelet Czerván Mártonné a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára adta át az újítók­nak. Kihirdették az újítások átadására és átvételére meg­hirdetett pályázat eredmé­nyeit is. E pályázaton a leg­jobbnak a szegedi és a zala­egerszegi ruhagyár bizo­nyult négy-négy átvett, illet­ve 11 átadott újítással. le élőképeinek és sportbe­mutatóinak próbái — mon­dotta Juhász Zoltán, a Szak­szervezetek Budapesti Taná­csának titkára, amikor csü­törtökön sajtótájékoztatón ismertette az újságírókkal a főváros ünnepi programját, amely ezúlal háromnapos lesz. A hét végi. háromnapos program alighanem leggaz­dagabb eseménysorozatát a varasligeti majalis jelenti, de se szeri, se száma az ünnepi kellemes kikapcso­lódást igerő eseményeknek. Színes, gazdag ünnepi programmal köszöntik Sze­ged dolgozói is május el­sejét, a munka ünnepét. Ze­nével ébresztik a szegedi lakosokat reggel 6 és 7 óra között, három zenekar is járja a várost. A Munkásőr zenekar a József Attila su­gárúton, a Budapesti kör­úton, a Csillag térnél, majd a Kereszttöltés utcában és visszafelé a Retek utcán, Rózsa utcán. a Makkoserdő soron, a Csongrádi sugár­úton, a Szent István téren, majd a Lenin körúton át érkezik a Széchenyi térre. A MÁV zenekar a vasutas kul­túrotthon elől indulva az Április 4. útján, a Rerrich Béla téi—Dóm tér—Oskola utca—Tanácsköztársaság út­ja—Kossuth Lajos sugárút— Vásárhelyi Pál utca—Tolbu­hin sugárút—Moszkvai kot út—Petőfi Sándor sugárút— Rákóczi utca—Hunyadi Já­nos sugárút és Lenin körút útvonalon ad ébresztőt. Az új Hungária szálló elől in­dulva a József Attila sugár­úton, a Római körúton, a feLsővárosi Tisza-hídon, az Odesszai körúton át Odessza városrészben népi zenekar köszönti az ébredőket. Az üzemek, intézmények, vállalatok dolgozói a munka­helyeken megbeszélt s kije­lölt pontokon gyülekeznek, és a következő útvonalakon vonulnak fel a nagygyűlés színhelyére: Kossuth Lajos sugárút—Széchenyi tér, At­tila utca—Nagy Jenő utca —Széchhenyi tér. Tolbuhin sugárút—Dugonics tér—Ká­rász utca—Széchenyi tér, Petőfi Sártdor sugárút—Du­gonics tér—Kárász utca— Széchhenyi tér, Április 4. út­ia—Kelemen utca—Széchenyi tér. Roosevelt tér—Kállay Ödön utca—Széchhenyi tér, s végül Tanácsköztársaság útja—Vörösmarty utca—Szé­chenyi tér. A Széchenyi téri ünnepi nagygyűlés délelőtt 10 óra­kor kezdődik, amelyen Ben­ke Valéria, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja mond beszédet. A nagygyű­lés után Újszegeden a Liget egész területén majális vár­ja a szegedi dolgozókat.

Next

/
Thumbnails
Contents