Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-23 / 94. szám

2 Csütörtök, 1981. április l6. Lenin születésének 111. évfordulói an Koszorúzás! Vlagyimir Iljics Lenin születésének 111. évforduló­ja alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek teg­nap, szerdán délután Szege, den. a Rákóczi téren álló Lenin-szobornál. Sok száz érdeklődő jelenlétében a «zegedá munkásőr-zenekar játszotta el a magyar és a szovjet himnuszt, majd el­helyezték az emlékezés vi­rágait A pártbizottságok nevé­ben dr. Sebe János, a me­gyei pártbizottság osztály­vezetője, dr. Csonka István, a városi pártbizottság osz­tályvezetője és Garainé Csanádi Mária, a szegedi já­rási pártbizottság osztályve­zetője helyezte el a vörös szegfűkből font koszorút az emlékmű talapzatára. A ta­nácsok képviseletében Far­sang Lászlóné dr„ a megyei tanács osztályvezetője és Réti Csabáné dr., a városi tanács osztályvezetője he­lyezte el az emiékezes virá­gait A társadalmi és tö­megszervezetek nevében Hofgesang Péter, a Hazafi­as Népfront városi bizottsá­gának alelnöke és Bíró La­jos, az SZMT képviselője koszorúzott A szegedi dol­gozók, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoport­jai képviseletében a város­gazdálkodási vállalat, a konzervgyár és a MÁV ne­velőotthon képviselői koszo­rúztak. Elhelyezték a meg­emlékezés virágait a ha­zánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet katonai ala­kulatok küldöttei is. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjai­val zárult Az ünnepség résztvevői ezután virágok százaival borították a Le­nin-szobor talapzatát Nagy László felvétele Koszorúzás a szegedi Lenin-szobornál Vlagyimir Iljics Lenin születésének 111. évforduló­ja alkalmából szerdán ko­szorúzási ünnepség volt a szovjet állam megalapítójá­nak, a nemzetközi munkás­mozgalom kiemelkedó sze­mélyiségének budapesti szobránál, a Dózsa György úti Felvonulási téren. A szovjet és a magyar himnusz hangjai után a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és Budapesti Bizottsága nevé­ben Nemes Dézső. az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója és Király Andrásné, az MSZMP Budapesti Bizottságának tit­kára koszorúztak. A Minisz­tertanács koszorúját Trethon Ferenc munkaügyi minisz­ter és Veress Péter külke­reskedelmi miniszter helyez­te el A Szovjetunió budapesti nagykövetségének nevében Vlagyimir Pavlov nagykö­vet és Ivan Zsukov taná­csos koszorúzott. A Szak­szervezetek Országos Taná­csa részéről Földvári Aladár elnök és Ligeti László alel­nök helyezte el a megemlé­kezés virágait. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága nevében Köp/ Lászlóné a KISZ KB titkára és Tasso­nyi Kadocsa, a KISZ KB tagja; a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos el­nöksége nevében Veres Jó­zsef alelnök és Király Ist­ván akadémikus, az elnök­ség tagja; Budapest Főváros Tanácsa képviseletében Far­kasinszky Lajos elnökhe­lyettes és Bornemissza Sán­dor, a tanács pártbizottsá­gának első titkára helyezte el a kegyelet koszorúit. A hála és a megemléke­zés virágaival boritottók a szobor taiapzatát a fővárosi dolgozók, fiatalok képviselői is. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjai­val ért véget. automatizálásj Odesszai üúötíség Csongrád megyében Automatizálás '81 címmel országos tanácskozás kezdő-j dött szerdán a Technika Há­zában. A háromnapos ese­ményen. amelyen több mint száz szakember vesz részt a kutatók, a fejlesztők, agyár­tők és a felhasználók képvi­seletében, az automatizálási eszközök, rendszerek fejlesz­tésének, gyártásának kérdé­seit vitatják meg. Az első napi plenáris ülé­sen elmondták, hogy noha az elmúlt öt esztendőben 65 százalékkal nőtt hazánkban az automata rendszerek gyártása, komoly gondjaink vannak az eladással járó szolgáltatások színvonalával. Ez a magyarázata annak is, hogy az elmúlt évek során nem sikerült az automata rendszerek nyugati exportját a kívánt szintre növelni. A legfőbb gond itthon a szel­lemi és anyagi erőforrások ésszerűtlen felhasználása, aminek egyik jele a sok párhuzamos fejlesztés. Szin­te minden vállalat, amelyik automata berendezést gyárt, saját maga akarja előállíta­ni a gyártáshoz szükséges alkatrészek szinte teljes ská­láját; nem alakult ki a vál­lalatok között együttműkö­Jés. A hagyományos testvér­megyei kapcsolatok alapján — Viktor Ivanovics Zsura­vok, az Ukrán Kommunista párt Odessza területi Bizott­sága főmunkatársa és Jurij Petrovics Zsugyin, a Terüle­ti Építési Igazgatóság igaz­gatóhelyettese személyében — odesszai pártküldöttség érkezett tegnap megyénkbe. A vendégek, a szakmai tapasztalatcserék keretében, főleg azokra a kérdésekre kívántak választ kapni a Csongrád megyei látogatás során, hogy milyen megol­dásokkal, technikai kivite­lezéssel készülnek a nagy­üzemi kertészeti és állatte­nyésztési telepek, miként alkalmazzák a mezőgazda­ságban a könnyűszerkezetes építési módszereket, hogyan alakulnak a kapcsolatok a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok között, s milyen formában oldják meg a községekben a lakásprog­ram végrehaitását. A delegációt t.egnap dél­előtt Szalai Sándor, az AG­ROBER igazgatója, dr. Bá­lint János, a Takarmányo­zási és Állattenyésztési Fel­ügyelőség igazgatója, vala­mint dr. Masa István, a TE­SZÖV titkárhelyettese tá­jékoztatta Szegeden, a szö­vetkezeti beruházásokról, a szakosított állattenyésztési telepek üzemeltetési tapasz­talatairól. A délutáni órákban « forráskúti Haladás és a szentesi Árpád Tsz-ekben mutatták be a nagyüzemi primőrkertészeteket, vala­mint két háztáji portát. A vendégek tájékozódhattak arról is, hogy miként formá­lódott a termékszerkezet alapján a kisegítő gazdasá­gok termelési profilja a nagyüzem tevékenységéhez. Ma, csütörtökön délelőtt Szabó Sándor, a megyei ta­nács elnöke és Szabó János­áé elnökhelyettes fogadja a delegációt, majd Kisteleken és Mórahalmon tekintik meg a lakásépítkezéseket, s kapnak tájékoztatást a kommunális ellátásról. a lakossági szolgáltatásokról. Elismerés Kiváló propagandisták kd­azöntésével, kitüntetésével méltatták a marxista—leni­nista eszmék terjesztésének Jelentőségét tegnap Szege­den. A megyei pártbizottság székházában egybegyűltek, a politikai-elméleti ismeret­terjesztés legavatottabb munkásai előtt dr. Sebe Já­nos, a pártbizottság osztály­vezetője mondott beszédet Leninről, a szocialista for­radalom kiemelkedő alakjá­ról. az elsó szocialista állam megalapítójáról Majd Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára kitün­tetéseket nyújtott ót a le­nini eszmék terjesztésében hosszú idő óta kiemelkedő munkát végző propagandis­táknak. A Szocialista Kultúráért kitüntetést vette át Vári Er­nő, a hódmezővásárhelyi Jó­zsef Attila Altalános Iskola igazgatója. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott dr. Fórizs Sándor, a szegedi Juhász Gyula Tanarképző Főiskola docense Most első ízben adomá­nyozott a párt oklevelet 30 évi propagandistamunkáért. A kitüntetettek: dr. Aradi Sándor (Szeged v. tanács), Csizik Vincéné (SZOTE), Gilicze Istvánná (KSZV Új­szeged), Hévízi Jánosné (Szegedi Ruhagyár), dr. Ma­rosi Bálint (szegedi öntöde), Nacsa László (városi rend­őrkapitányság), B. Nagy La­jos (Szegedi Kenderfonói, Savanya István (Ikarus), Szalma Gézáné (SZMT), Tánczos György (Volán), Urbán István (divatszabó­ság), Zádori Sándor (HÓD­GÉP Szeged), dr. Zámori József (FÜSZÉRT). Vári Ernő (Hmv.-hely), Sebes­tyén Gábor (TBV Csong­rád). dr. Bába Imre. dr. Ha­lász Miklós, Simon Béla és Szabó Jánosné (Csongrád megyei Tanácsapparátus). Szeged város pártbizottsá­ga nevében dr. Schmidt Jó­zsef osztályvezető az olaj­ipari dolgozók klubjában kö­szöntötte a kiváló propagan­distákat, s adta át az érté­kes tárgyjutalmakat es a 10 éves propagandista okle­velet Farkas András, Neer Lajos, Csikós Ilona, Kiss Károly, Varga Mihály, Sze­menyei Bálint, dr. Kövér Béla, Fehér Lászlóné, Do­bor Istvánná, Fábián Mik­lósnS, dr. Bakos Lászlóné, Baranyai József, dr. Beret­halmi András, Fazekas Já­nos, Fábián F erencné. Fu­rák János, Goltc Mátyás, Korom Istvánná, Kovács La­jos, dr. Modróczky Edit, Pa­rázs Béla, Pintér József, Rí már Gábor. Sári János, Schopper János, Sisák Gé­za, Szabó Ferenc, Szamos­vári Jenő, Szűcs Tibor, Tombácz József, Varga PáL né. Gora Miklósné, Kapos­vári László, Árvái László, Belecz István, Kancsór Fe­renc, Fekete lstvánné, dr. Nagy Máté. dr. Váradi Már­ton, Fodor József, Szabó Béla dr. Zombori Pál, Heintz Bálint, Csóti Rudolf, Nagy Mihály, Tiszai Rudolf, Rácz Ferenc, Kéri Tibor, Várhelyi Imre. dr. Kertész Lajos, Tahó Tivadar. Labádi I.ajosné. Kispál Antal, dr. Sallai Miklós és Géczi Jó­zsef propagandistának. Tizenöt éves, eredményes munkáért Varga József, Ba­ranyai lstvánné. Hajdú László, dr. Jójárt István, dr Stájer Géza, Agócsi Béla és dr. Tráser László kapott ki­tüntetést. A 20 éves propa­gandista oklevelet Csücs László, Tasi Gábor, Rakon­czai István, Bálint László, Kothencz Ede, Hévézi Já­nos, Bellér Péter, Tajti Miklós. Káldi Sándorné, dr. Kasza Gyula, dr. Somogyi István és Bugyi Zoltán vet­te át. 25 éves tevékenységé­ért Pusztai Jánosné ördög András, Deák Gyula, Kollá­nyi Dezső, Kószó János, Pa­ronai János, Fehér József részesült elismerő oklevél­ben és jutalomban. evél a kábelgyárnak Tegnap szovjet vendégei voltak a Szegedi Kábelgyár­nak. V. A. Rizsov, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követségének helyettes ta­nácsosa, L. V. Fajnleib és V. M. Krutyikov, a MAS­PRIBORINTORG képviselői abból az alkalomból láto­gattak Szegedre, hogy a ká­belgyár elismerő oklevelet érdemelt ki a Szovjetunióba irányuló tavalyi exportszállí­tásai kiváló teljesítéséért. És hogy hogyan történt? Tavaly nyáron a kábelgyár levelet kapott a Szovjetunió Magyarországi Kereskedelmi Képviseletének pártszerveze­tétől. A. Iszmajlov párttit­kár levelében jelezte, hogy a gyár az első félévben a tervezettnél kevesebb koaxi­ális kábelt szállított a szov­jet vevőnek. Egyúttal fölhív­ta a gyár pártszervezetének figyelmét arra. hogy a koaxi­ális kábel a Szurgut-Polock olajvezetek hírközlő rendsze­rének építéséhez szükséges, ahol a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt csak nyá­ron lehet dolgozni. S a szov­jet olaj ellenértékeként szál­lított kábelek határidőre tör­ténő átadása azért is szük­séges lenne, mert a szovjet olajipar dolgozói az SZKP XXVI. kongresszusának tisz­teletére felajánlották, hogy tervfeladatukat határidő előtt teljesítik. A szegedi gyár lemaradá­sát az okozta, hogy a gyár­tósor egyik berendezése tönkrement Am az első fél­évre tervezett kábelmennyi­séget 37 kilométer híján már elkészítették, de a vas­úti szállítás gondjai miatt nem tudták útnak inditani. Júliusban meg ideiglenes megoldással elkészítettek 11 kilométer kábelt. Azután, augusztusban, amikor sike­rült kijavítani a gyártósort, a hiányt gyorsan pótolták és a második félévi szállítás­ra előirányzott 550 kilomé­ter kábelt határidő előtt, november végéig elkészítet­ték, ily módon is hozzájá­rulva a szovjet olajipar terv­feladatainak és kongresszusi felajánlásainak teljesítéséhez. Tombácz József, a gyár igazgatója a tegnapi ünnep­ségen vette át a szovjet partnerek elismerését kifeje­ző oklevelet. Az ünnepség­re eljött Urbán Lajos, a Ma­gyár Kábel Művek vezér­igazgatója és dr. Szatmári István, a XI. kerületi párt­bizottság első titkára is. An yag­és Irészlefgazdálkodás Alapvető fontosságúnak mondható bátran a hatodik ötéves tervben megjelölt gaz­dasági feladatok szempontjá­ból is. hogy a lehető leg­színvonalasabban oldja meg aanyageltátási és készletgaz­dálkodási feladatait vala­mennyi termelővállalatunk. Az ehhez szükséges ismere­Húsipari tájékoztató Az elmúlt öt évben T0 mil­liárd forintos beruházással fejlesztették a húsipart, ez­zel kiegészültek az üzemek műszaki lehetőségei, és így magasabb színvonalon elégít­hetik ki a hazai és a külföl­di megrendeléseket — mon­dotta Szilágyi Sándor, az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója szer­dai sajtótájékoztatóján. A nagyarányú fejlesztés nyomán anélkül vált igazi nagyiparrá az élelmiszer­iparnak ez áz ágazata, hogy elvesztette volna rugalmas­ságát az igényekkel, a szük­ségletekkel szemben. Az el­múlt időszakban a gyártás szakosításával és az üzemek közötti munkamegosztással a korábbinál jobban alkalmaz­kodnak a megrendelésekhez. Az üzemek 170 termék gyár­tására képesek, ebből a vá­lasztékból folyamatosan lát­ják el az üzlethálózatot. Az elmúlt évben 25 űj termék került piacra, és idén is 8— 12 újabb készítmény beveze­tését tervezik. A Belkereske­delmi Minisztériummal kö­zösen az iparág vezetői ke­resik a lehetőséget arra, hogy a hat különböző kate­góriába sorolt élelmiszerbolt­hálózat. kiszolgálását miként tehetnék teljesebbé, hogyan biztosíthatnák azt, hogy a választéknak nagyobbik ré­sze valóban a fogyasztók asztalára kerüljön. Kísérlet­képpen az idén néhány me­gyében megkezdik az élelmi­szerboltok „konyhakészebb"' ellátását. * Az ipa- és a termelők kapcsolata továbbra is za­vartalan. Az elmúlt öt év­ben 2 millióval nőtt a fel­vásárolt sertések száma, 1980-ban a kistermelőktől kereken 3 millió sertést vá­sároltak meg, kétszer annyit, mint 1976-ban. A tenyésztői kedv továbbra is jó. A húsipar az élőállatex­portot 1981-ben új felárak bevezetésével elő akarja se­gíteni. Az ipar 50 ezer koca átadásával számol 1981-ben. tek elsajátításához nyújthat segítséget az e témában dol­gozó gyakorlati szakemberek­nek a tegnap délután Sze­geden megnyitott III. Anyag­ellátási és készletgazdálkodá­si konferencia. A Tisza Szálló hangver­sentytermében megjelent, mintegy hatszáz meghívottat a rendező tudományos egye­sületek nevében Virág Jó­zsef tanszékvezető, a Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság Csongrád me­gyei szervezetének elnöke köszöntötte. Külön is üdvö­zölte dr. Juhász Ádám ipari minisztériumi államtitkárt, dr. Spilák Ferencet, az Or­szágos Anyag- és Arhivatal elnökhelyettesét és dr. Bar­tha Lászlót, a megyei párt­bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjét. Ezt követően dr. Bérci Gyula, az SZVT főtitkára vázolta a háromnapos kon­ferencia elé kitűzött felada­tokat. — Megvizsgálni a hatodik ötéves terv anyagi-műszaki ellátásának feladatait és a teljesítés lehetőségeit, a le­hetőségek biztosította végre­hajtási formákat. Meghatá­rozni az anyag- és energia­takarékosság módszereit, az elfekvő anyagok feltárásának és felhasználásának módjait. A konferencia céljairól szólva a főtitkár kifejtette többek között: —A sorra kerülő plená­ris ülések, valamint a négy szekcióban elhangzó több mint negyven előadás azt szolgálják, hogy a vállala­toknál dolgozó gyakorlati szakemberek segítséget kap­janak a halódik ötéves terv­időszak feladatainak meg­oldásához az anyagtartalé­kok feltárásához alkalmaz­ható módszerek és az eddi­gieknél hatékonyabb anyagi­műszaki ellátási rendszerek ismertetése révén. Az anyag- és készletgaz­dálkodás népgazdasági szin­tű problémáiról szóló elő­adások következtek ezután. Dr. Spilák Ferenc a termék­forgalmazás. a készletgazdál­kodás és az ármunka idő­szerű kérdéseiről, míg dr. Juhász A dám az anyagellá­tásnak és a készletgazdálko­dásnak a termelés gazdasá­gosságára és versenyképessé­gére gyakorolt hatásáról tar­tott nagy érdeklődéssel ki­sért előadást. Ma reggeltől a szegedi Tisza Szállóban, illetve a Technika Házában négy szekcióban folytatja munkáját a III. Anyagellátási és készletgaz­dálkodási konferencia. Az ipar, az építő- és építő­anyagipar, a mezőgazdaság és élelmezésipar, valamint az anyagi-műszaki ellátásban alkalmazott számítástechni­kai módszerek iránt érdek­lődő szakemberek külön­külön vitatják meg szakte­rületük speciális gazdálkodá­si feladatait, az anyagellátás javításában rájuk váró ten­nivalók legjobb módszereit. Pénteken. a konferencia záró plenáris ülésén a há­romnapos tanácskozás ta­pasztalatainak összegzésére kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents