Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-19 / 92. szám

12 Vasárnap, 1981. április 19: Komplett magyar tanműhelyek Nigériába A Technoimpex Külkeres­kedelmi Vállalat újabb, ez­úttal több mint nyolcmillió dollár értékű szerződést kö­tött kompletten felszerelt szakmunkásképző tanmű­helyek kulcsrakész szállítá­sára Nigériába, összesen 41 ilyen tanműhelyt építenek fel a távoli országban. Az üzletet egy megnyert ver­senytárgyalás után írták alá a napokban. A mostani megállapodás már a negyedik ilyen nagy értékű üzletkötés az afrikai országban. Az idén kezdődő szállítások során már a kö­zelmúltban kifejlesztett, elő­regyártott elemekből össze­állítható. modulrendszerű tanműhelyeket szerelik fel Nigériában. Ezek az úgyne­vezett konténeriskolák köny­nyen. gyorsan és nem utol­sósorban olcsón áttelepíthe­tők. A szakmunkásképző tanműhelyekhez a teljes fel­szerelést, a bútorokat, a táb­lákat, a satupadokat, a mű­szereket, szerszámgépeket és célgépeket, valamint a különböző oktatási felszere­léseket is a Technoimpex szállítja A magyar vállalat részt vállal az oktatási sze­mélyzet helyszíni kiképzé­sében is. A magyar külkereskede­lem hasonló jéllegű oktatási létesítményeket rendszere­sen exportál más közel-kele­ti. valamint- dél-amerikai fejlődő országokba is. Magyar kútfúró­berendezések Indiában Félmillió dollár értékű görgősfúró-alkatrészeket szállít a Dunántúli Kőolaj­ipari Gépgyár Indiába, aho­vá a fúróberendezés gyár­tástechnológiáját már ko­rábban eladták. A nagyka­nizsai üzem szakemberei Üj-Delhiben tanították meg az alkatrészek megmunkálá­sára és összeszerelésére a munkásokat. A minőségi el­lenőrzés fortélyait Nagyka­nizsán sajátítják el hamaro­san az indiaiak. A berende­zésekkel a távoli országban artézi kutakat, fúrnak. Hirjai József PCtiliáha mm Szombaton, tegnap kül­döttség utazott Havannába, a magyar—kubai gazdasági együttműködési bizottság 10. ülésszakára. A küldöttséget Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke vezeti. (MTI) Többet ésszel, mint munkaerővel Egy gyár sokszor kerül kényszerhelyzetbe. Tönkre­megy. rend behozhatatlanul tönkremegy egy-egy szüksé­ges gép, berendezés. Helyére mindenképpen másikat kel­lene venni, csakhogy nem telik rá. Változik a kereslet, alkalmazkodni kellene hoz­za mennyisegben is. minő­ségben is Ehhez is gépekre, technológiai fejlesztésre len­ne szükség, de nem telik rá. Mit tehet a vállalat?\ Vagy belenyugszik a „megváltoz­tat hatatlanba", s képtelen lesz lépést, tartani a köve­telményekkel, s hagyja foko­zatosan egyre nagyobbra nőni a szakadékot a, min­dennapok követelményei ós saiát lehetőségei között, vagy ha vannak jó szakem­berei, azok összedugják a fejüket, s házon belül meg­kísérlik megoldani, amire egyébként lehetőségük nem lenne. Így tettek például a Szegedi Konzervgyárban is. * Két májkrémtöltő gépük közül az egyik tönkrement, öreg gép volt, nem is cso­da hát. Javíthatatlan volt. Űj gépet kellett volna besze­rezniük, csakhogy 6—700 ezer forintnál olcsóbban nem lehet ilyen masinához jutni. A gyár szakemberei kigondolták hát. hogyan le­hetne a régi. meg múködó gépet átalakítani ügy, hogy teljesítménye megkétszere­ződjön. Megoldották, mint­egy 30 ezer forint ráfordí­tással, s most. egy gép végzi azt a munkát, amit azelőtt kettő. S ezzel nemcsak az új gép ára és az átalakítás költségei közötti százezre­ket takarították meg a gyár­nak, hanem évente még úgy 125 ezer forint bért, is, mert az egy gépet kevesebb em­ber szolgálja ki. Vagy a töltőautomata ese­te. Az uborka és egvéb „da­rabos" termekek töltésére vibrációs rendszerű töltőgé­pet kellett volna vásárolni­uk. Igen ám, de csak im­portból szerezhették volba be, s csak a szüksegesnel kisebb teljesítményűt, és ráadásul úgy 1,2 rnillió fo­rintért. Ennyi pénze pedig nem volt a gyárnak. Megol­dották hát saját maguk. Egy régi gép néhány alkatrészé­nek fölhasználásával 240 ezer forintból előállították a berendezést, tisztán egymil­liót takarítottak meg hát a vállalatnak. * Szükségük lett, volna egy, a gyümölcsök üvegbe tölté­séhez alkalmas gépre is. A rotációs töltőgépet szintén csak importból szerezhették volna be: egy. osztrák cég Az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának közleménye Elismerés és köszönet a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny résztvevőinek Munkában a kétszeres teljesítményűvé átalakított máj­kréni töltő gép árajánlata szerint mintegy 900 ezer forintért. Ezt a be­rendezést is megtervezték, elkészítették, 106 ezer forin­tért. Itt is százezrekben és — devizaban mérhető a megtakarítás. De a konzervgyárban sze­retnek kitekinteni a gyár­kapun kívülre is. Volt arra is példa, hogy más konzerv­gyárak jó újításait vették át. Nagyon nehéz fizikai munka volt például az&ké az embereké, akik a szalag­ról kapkodták le az ötkilós üvegeket, s tették rakodó­lapra. A Nagyatádi Kon­zervgyár újítóinak sikerült gépesíteniük ezt a munkát. Megrendelték hát a nagy­atádi gyártól a gépet, amit ők el is készítettek a szege­dieknek 24 ezer forintért. A különben beszerezhetetlen, s így végül is nagyon olcsó gép 4—5 ember munkáját látja el. A megtakarítás — bérben — itt is nagyon je­lentős tehát. * Közismert, hogy a kon­zervipar, s benne a szegedi gyár általános műszaki ál­lapota nagyon sok kívánni­valót hagv maga után. Száz­milliókra lenne szükség csak a szegedi gyár rekonstruk­ciójához, de hát ebben a ne­héz gazdasági helyzetben erre egyelőre nem telik. A gyár saját fejlesztési alapja viszont tavaly nem egészen 2.5 millió forint volt. s hogy hány helye akadt e pénz­nek, fölsorolni is nehéz len­ne. S ha a gyárban nem old­ják meg saiát fejüket hasz­nálva, házon belül e né­hány, nagyon is szükséges gép előállítását, amit tavaly helyeztek munkába, két gép beszerzése elvitte volna az egész fejlesztési alapot. így pedig jóval többre telt. Ami annál is inkább fontos, mert technológiai fejlesztés nélkül aligha lehet lépést tartani a piac és a termelés változó követelményeivel és feltéte­leivel, s eleget tenni a haté­konyság, a minőség, a ter­melékenység javítása iránti követelményeknek. Sz. I. A dél-dunántúli megyék együttműködése Regionális munkaközössé­get alakítottak négy dél-du­nántúli megye — Baranya, Somogy, Tolna és Zala — tanácsának kulturális, egész­ségügyi és sportintézménye­ket felügyelő elnökhelyette­sei. A cél az említett terüle­teken történő együttműkö­dés tervszerűbbé, eredmé­nyesebbé tétele. Az ezzel kapcsolatos meg­állapodás szerint féléven­ként áttekintik a közös ér­dekű feladatokat. Több té­mában máris megállapodás született. A szakmunkáskép­ző intézetek gépparkjának rendszeres javítására közös műhelyt alakítanak ki Pé­csett. Dél-Dunántúl színházi ellátottságán is szeretnének javítani. Jelenleg a térség­ben Kaposváron és Pécsett működik színház, a harma­dik Zalaegerszegen nyílik meg a tervidőszak második felében. Korábbi kezdeményezés eredményeként a Tolna me­gyében levő dombóvári kór­ház látja el Baranya északi térségének tíz orvoskörzetét A z elmúlt két évben — a " párt XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny időszakában — Csongrád megye gazdaságában is elő­térbe kerültek a fejlődés hatékonysági, minőségi kö­vetelményei. A párt- és tár­sadalmi szervek az ebből eredő feladatokra összponto­sították a figyelmet a ver­seny szervezésében, politikai megalapozása, a vállalások teljesítése érdekében. Az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottsága a kö­zelmúltban értékelte a szer­vező, segítő munkát, össze­gezte a verseny eredménye­it. Megállapította a többi kö­zött, hogy a különböző mun­kahelyeken mindkét eszten­dőben figyelembe vették a megyei pártbizottság évin­dító gazdaságpolitikai állás­foglalásait, a vállalati ter­veket, és ezeknek megfele­lően jelölték meg a munka­verseny helyi céljait. Követ­kezetesebbé. konkrétabbá vált a gazdasági vézetök, a termelésirányítók szervező munkája, jobban összehan­golták ilyen irányú tevé­kenységüket a párt-, a szak­szervezet, a KISZ és a Ha­zafias Népfront szervei, j szervezetei. A KÖRÜLTEKINTŐ előké­:— szító munka eredményeként me­gyénk dolgozóinak 90 szá­zaléka kapcsol „d Jtt be és ott vállalást, versenvzett <;<k teljesítéséért Tartal­ma1 an gyarapodott a mun­ka verseny-mo igalom fej­lődtek az egyes versenyfor­mák. A pá- Politikai Bi­zottságának ajánlasával összhangban, a Központi Bizottság 1978. évi decembe­ri határozatának megfelelő­en előtérbe került a népgaz­dasági egyensúly javítását szolgáló hatékoQyabb gaz­dálkodás elősegítése, a mi­nőség javítása, a termékek versenyképességének foko­zása. Az iparban erőtelje­sebbé váltak az import­anyag kiváltását elősegítő törekvések, különösen a szö­vetkezeti, a könnyű- és vegy­iparban. A nehéz- és gép­iparban 60 millió forint ér­tékű anyagot takarítottak meg a fajlagos felhasználás csökkentésével. Kiemelkedő eredmények születtek a BU­DALAKK, az NKFV, vala­mint az Ikarus szegedi gya­rában. Korszerűbbé vált a terme­lési szerkezet, javult a ter­mékek minősége. A verseny eredményeként közel 500 új termék gyártását kezdték meg. A könnyű- és élelmi­szeriparban csökkent az ex­portreklamációk száma. A Szegedi Szalámigyár és Hús­kombinát, a Szegedi Papri­kafeldolgozó Vállalat és a hódmezővásárhelyi Elektro­féra Ipari Szövetkezet árbe­vételének több mint 25 szá­zaléka származott a Kiváló Aruk Fórurpa emblémával ellátott termékek értékesíté­séből. Dinamikusan nőtt — mintegy 46 százalékkal — a nem rubelelszámolású áru­kivitel. Az átlagosnál gyor­sabb növekedést értek el az ilyen jellegű exportáru ter­melésében a Szegedi Ruha­gyárban, a Csongrád megyei Tejipari Vállalatnál, a Sze­gedi Szalámigyárban, a MEDICOR makói üzemében. Az elmúlt két esztendő alatt a megye iparában 2,4 százalékkal csökkent a villa­mosenergia-felhasználás. Az energiatakarékosságban pél­damutató szép eredménye­ket értek el a Taurus Gu­migyár szegedi üzemében, a FIM Alföldi Porcelángyárá­ban, a Szegedi Ingatlanke­zelő Vállalatnál. Az építőiparban a DÉLÉP és a CSOMIÉP brigádjai a tervezettnél 39 lakással többet adtak át. Az orszá­gos beruházásokon dolgozók teljesítették vállalásaikat Pakson az atomerőmű. Martfűn a növényolajgyár építésénél. Határidő előtt adták át rendeltetésének Szegeden a DOMUS Áruhá­zat. Bár kismértékben. de javult az útépítő, a csempe­burkoló és tapétázó munka minősége. A közlekedési ágazatban dolgozó brigádok javították a menetrendszerűséget. MÁV—Volán komplexbrigá­dok alakultak. Tovább ja­vult az együttműködés a két szállító vállalat és a fuva­roztató között A MEZŐGAZDASÁGBAN a munka- és szocialista bri­gádok vállalásaik túlteljesí­tésével növelték a hozamo­kat, megkétszerezték a má­sodvetések területét. Közel 20 szazalékkal csökkent a vetetlen terület aránya. Hektáronként 6 tonnánál nagyobb búzaátlagtermést értek el az eperjesi Ifjú Gárda, az árpádhalmi Ár­pád, a makói Kossuth Ter­melőszövetkezetekben. A kukoricatermelésben 8 ton­nánál nagyobb termést értek el az eperjesi Ifjú Gárda, a fábiánsebestyéni Kinizsi Termelőszövetkezetekben, és 5 ezer liternél magasabb volt az átlag tejtermelés az állami gazdaságokban. Tel­jesítették a mellék termek­hasznosításával kapcsolatos vállalásokat a Pankotai Ál­lami Gazdaságban, a makói Üttörő Termelőszövetkezet­ben, és ezzel jelentős meny­nyisétjü importfehérjét taka­rítottak meg. Felére csök­kent a veszteséges szövet­kezetek száma. A KERESKEDELEM az el­látás javítása érdekében korsze­rűsítette az áruszállítást, szélesítették a beszerzési forrásokat, a helyi áruala­pok termeltetését, a szállí­tók nagy- és kiskereskedel­mi vállalatok szocialista bri­gádjaj közötti szocialista szerződéseket. A vásárlási feltételeket, közel 100 üzlet korszerűsítésével javították. A kongresszusi, felszaba­dulási munkaverseny idő­szakában a szocialista bri­gádmozgalomra, a társadal­mi. gazdasági tényezők vál­tozásához igazodó kezdemé­nyezőkészség volt a jellem­ző. Az oktatás, a képzés terén megnőtt az érdeklődés a másodszakmák megszerzése iránt. A művelődéssel kap­csolatos vállalásokban elő­térbe került a munka és műveltség vetélkedők szer­vezése. Ezekben a brigádok k _el 10 százaléka vett részt. AZ IFJÚSÁGI verseny­mozgalom. ban mind nagyobb szerepe­kaptak az egyéni vállalások. Különösen a DÉLEP-nél, az olajiparban, a Taurus szege­di gyaraban és a HÓDIKÖT üzemeiben. A DÉMASZ és a HÓDIKÖT-ben tevekeny­kedő szakmunkástanuló cso­portok között is verseny bontakozott ki. A 30 évnél fiatalabb újítók szama 1979­hez mérten megkétszerező­dött, és több fiatal értelmi­ségi kapcsolódott be a ver­senymozgalomba. Az újítómozgalmat hul­lámzás és a differenciáltság növekedése jellemezte. Bizo­nyos mértékű fellendülést eredményezett az egy bri­gád, egy hasznos újítás moz­galom, valamint a megyei újítási verseny megrendezé­se. Lassúbb volt a fejlődés a mezőgazdasági és az ipari szövetkezeteknél. Gátolta a mozgalom erősödését az újí­tások elbírálásának késedel­messége, a nem kielégítő anyagi ösztönzés és a propa­ganda fogyatékossága. Az újítók száma a két eszten­dő alatt 15,6 százalékkal, a benyújtott újítások száma 2,3 százalékkal növekedett Az újítások eredménye 6,5 százalékkal baladta meg 'az 1978. évit Valamennyi város, község bekapcsolódott a település­fejlesztési versenybe. Ket esztendő alatt a társadalmi munka értéke 631 millió 600 ezer forint volt. Az V. öt­éves terv időszakában vég­zett munkának 48 százaléka az utóbbi két esztendőre esett. A településfejlesztési versenyben Makó e.lnyerte a Hazafias Népfront Országos Tanácsának fődíját, a nem­zeti zászlót. Megyénk dolgozói évente két. illetve három alkalom­mal rendeztek kommunista műszakot, és a Sziklai Sán­dor szocialista brigád fel­ajánlásához 137 ezer fő csat­lakozott. A VERSENYVAEEAEASOK teljesítését több tényező akadulyozta. Például a ter­melési feltételek hiányossá­gai elsősorban az anyag- és rendelésállomány problé­mai a Szegedi Kábelgyár­ban, a HÓ.DIKÖT-ben és a 1ÍGDC ÉF-nel. Egyes helye­ken formálisak voltak a vál­lalások, illetve munkaköri kötelességet tartalmaztak, különösen a mezőgazdaság­ban és a kereskedelemben. Akadtak gazdasagi vezetők, akik lebecsülték a verseny­mozgalom erejét, a szervezé­si feladatokat, s ezeket a párt-, illetve a szakszerve­zeti szervekre hárították. Megállapította a végrehaj­tó bizottság, hogy a munka­verseny jól segítette a he­lyi tervek teljesítését. a gazdasági és településpoliti­kai célok elérését A' brigad­mozgalom sikeresen járult hozzá az V. ötéves terv fel­adatainak megvalósításához. A továbbiakban szükséges­nek tartja a munkaverseny lendületének megőrzését azt, hogy a versenyben résztve­vők a változó körülmények­hez, a magasabb követelmé­nyekhez igazodva a jövőben is járuljanak hozzá eredmé­nyeink gyarapításához, a VI. ötéves terv sikeres megvaló­sításához. A megyei pártbizottság által adományozható kitün­tetés a kongresszusi oklevél elnyerésére méltán pályáz­hatott több szocialista bri­gád. Közülük négy kapja meg a kitüntetést május el­seje előtti napokban: a KSZV Üjszegedi Szövő­gyárának Májjis 1.. a Szentesi Baromfifeldol­gozó Vállalat Ady Endre, a székkutasi Üj Elet Tsz Ejrdei Ferenc és a Volán 10. számú Válla­lat Satalov 1. brigádja. Az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottsága köszönetét fejezi ki a várt XII. kongresszusa hazánk fel­szabadulása 35. évforduloja tiszteletére kibontakozott mun­kaversenyben eredményesen tevékenykedő dolgozóknak, a példamutató szocialista brigádoknak, a párt társadalmi, mozgalmi szervezeteknek, mindazoknak, akik a verseny szervezésében, segítesében aktivan közreműködtek. Kéri megyénk valamennyi dolgozóját, hogy a verseny folytatá­sával, hatékony munkával járuljanak hozzá hatodik öt­éves tervünk feladatainak megvalósításához. 9

Next

/
Thumbnails
Contents