Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-17 / 90. szám

12 Péntek, 1981. április 17. GyógymetszésllHsztráliáiföiii Ilyenek vagyunk? Csöndesedik a vita ideha­za a gyógymetszes körül. Idestova tiz esztendeje is­merős az őszibaracknak az a metszési módszere, amely Jöltalálóinak állítása szerint több, szebb és jobb barac­kot ad, mint a hagyomá­nyosnak mondható másfajta metszéssel kezelt fák, terem­hetnek ugyanolyan talajban, gyanolyan éghajlati viszo­nyok között. Hegedűs Antal es dr. Gulyás Sándor nevé­hez fűződik a találmány, mindkét ágon Szegedhez kö­tődik. Azért csöndesedik a vita, mert aki meg akart győződni előnyeiről, megte­hette, aki pedig mindenáron ellenzi, annak hamar mond­ják, előbb nézze meg. Azon vitatkozni, ami látható is, fogható is. sót kóstolható is, nem nagyon érdemes. Érdeklődtek a módszer iránt Szlovákia. Olaszország és az NSZK baracktermesz­tői is, de eljutott a híre Ausztrália 'tőlünk legtávo­labbi pontjára, Melbourne környékére is. Az ott élő, időnként hazalátogató ma­gyarok vitték, fölkerekedett tehát a farmerszövetség gyü­mölcstermesztési szakosztá­lyának két tagja, bejárta ha­zánk őszibarackos övezeteit, megvette a módszert és meghívta a két föltalálót, saját területén tanftsa meg a módszerre. Január végén indult Gulyás Sándor és március elején érkezett ha­za. öt kérdeztük. — Itthon az a vád, hogy nagyüzemben nem alkalmaz­ható a módszer, föltehető tehát, apró kertek tulajdo­nosai akarják így metszeni fáikat /ott is. — Mindkettő profi ősziba­rackos, 200 hektáron termeli ezt a gyümölcsöt, a lehető legnagyüzemibb körülmények között. — Azt is mondják itthon, visszalépés ez a módszer, hi­szen külföldön géppel — gé­pi kaszához hasonló szerke­zettel — metszik a fákat. — Ez Igaz. Éppen azért hfvtak minket, mert az a metszés egyszerű ugyan, de a gyümölcs nem olyan, ami­lyen lehetne. — A farmer bizonyára számolt. Megéri neki? — Ott tízkilós papfrdobo­zokban árulják a barackot. Azt mondja, ha minden do­bozt csak egy dollárral ad­hat drágábban, már megéri. — És adhatja? — Nyár közepén mentünk, metszettünk barackkal meg­rakott fákat, és láthattuk, mielőtt eljöttünk volna, hogy nagyobb lett a gyümölcs és színesebb. A farmer azt mondta, őt meggyőztük, oké! ősszel újra visszamegyünk, ott akkor van tavasz, hogy megmutassuk a tavaszi te­endőket Is. Mivel költségein­ket ő fizeti a módszer árán fölül is, nyilván meggondol­ta, érdemes-e neki ennyi pénzt kiadnia. — Hadd ellenkezzünk még! Ott nyilván könnyebb mun­kaerőt találni, mint nálunk. — Valóban könnyebb, de drágább is. Dolgozott olyan ember is a gyümölcsösben, akinek a napi bére 41 dol­lár volt, teljesítménye sze­rint, és olyan is persze, aki csak 15-öt keresett. A far­mer ott is nyerni szeret, nem fizetni, tehát csak akkor megy bele a játékba, ha megéri neki. Beszéltünk olyannal is, aki a csirkene­velés bábolnai rendszerét vette meg. Áradozott is, hogy jobb nincsen sehol a vilá­gon, de annyi ember sincs sehol, mint Bábolnán. Amit lehet, mindent automatizált. Ezt csak azért mondom, hogy lássuk: van munkaerő, gyümölcs soha nem marad a fán azért, mert nincsen, aki leszedje, de praktikusabban számolnak vele, mint mi. Üj­zélandiak is érdeklődnek egvébként a módszerünk után, figyelik az ottani ered­ményeket, és találkozni sze­retnének velünk. — Miből állt a betanítás? — Szombaton és vasárnap ott senki nem dolgozik, a hét többi napján viszont na­pi nyolc órában metszettük a fákat, összesen kétezer­negyvenet állítottunk át a mi módszerünk szerint. Ket­ten metszettünk, öten festet­ték utánunk a csonkokat. — A déli melegben is? — A harmincöt fok enyhe időnek számit, negyvenfokos melegben is doboztunk. Fél óra az ebédidő, több pihenő ott nincsen. — A hét végén? — Kaptunk egy kocsit, oda mehettünk, ahová akartunk. Szokatlan volt a kormány a jobb oldalon, de bejártuk a vidéket. Füvészkerteket, re­zervátumokat leginkább, hogy fényképezhessük a ne­künk szokatlan állatokat és növényeket. Ekkora alkalmat nem szabad kihagyni, a tu­dománynak is hasznát kell látnia. — Mit esznek az ottanlak? — Sok gyümölcsöt és zöld­séget. Kövér embert csak a belvárosban láttunk. Mel­bourne igen érdekes, torony­házak csak a magjában van­nak, Szegedhez hasonlítva a Nagykörúton belül, a többi része kertes és földszintes. Kintebb már nem is kertes, Jlanem farmos. Tagadhatat­lanul jól élnek az emberek, ásványaiért mindent megkap az ország. — Aki itthon egyetemen dolgozik, nyilván azt is fi­gyelte, mi van a fejekben. — A hazai átlagszínvona­lat próbáltuk hasonlítani az ottani átlagoshoz. Mondjam, hogy előbbre vagyunk ? Lesz, aki célzatosságot lát benne. Találkoztunk magyarokkal ls, mindnyájan azt kérték, általános iskolai és gimnázi­umi tankönyveket vigyünk, ha ősszel megyünk újra. Nem szeretnék^ ha gyerme­keik elmaradnának a hazai színvonaltól. Azt hiszem, minden fönntartás nélkül büszkék lehetünk erre. Kü­lönben kedvesek és föltűnő­en nyugodtak ott az embe­rek. Látszik rajtuk, nem volt világháborújuk. , A sportért őrülnek, sok az autó, a mi farmerünknek 14 van, de az áruházak előtt az útnak csak egyik oldalán van parkoló, a másikra a lovakat kötik. Horváth Dczsö Sikerkönyvet olvastam, s erről kívánok szólni az alábbiak Kan. mert Miskol­czi Miklós: Színlelni boldog szeretót című írása valóban figyelmet érdemel, meg el­szánt beszerzőt, ugyanis hiánycikk. Akik már ko­rábban olvastak belőle rész­leteket a Forrásban, az­után az ÉS-ben, azok vár­ták ezt a könyvet, hiszen olyan tárgya van, amely vonzza az olvasót: a házas­ságban élők külső kapcso­latai. pontosabban e kap­csolatok hogyanja. Ha nem lenne eléggé érthető, külső kapcsolatokon Miskolczi a házasfelek valamelyikének részleges vagy tartós, egy vagy több partnerhez fűző­dő, szerelmen alapuló, vagy azt nélkülöző, megromlott házasság miatt vagy anél­kül létrejövő viszonyát ér­ti. S könyvében arról fr, amit a házasságban élők külső kapcsolatainak törté­netéről. viszonyairól, fordu­latairól tudni lehet, s kö­zölni érdemes. A téma kényes, mert a közvélemény — mint annyi más kérdésben — megosz­tott. Ezért ítélete egyesek­nek könnyen fordul végle­tekbe, nem kevéssé távolod­va azoktól, akik szintén ki­zárólagos igazságot vélnek hirdetni, csak éDpen az el­lenkező oldalról. Azután meg az is befolyásoló, hogy milyen könnyű erről a kül­ső kapcsolatról mulatságo­san szólni, uram bocsá' pletykálni, irigyelni belül, de látszatra harsányan el­ítélni, ügyet csinálni, más­kor legyinteni — és még ki Több fesz a tanuló Tovább gyarapszik az ál­talános iskolai tanulók szá­ma a következő években: az 1981—82-es tanévben 53 ezerrel. az 1986—87-es tan­évben pedig 134 ezerrel lesz nagyobb a jelenlegi 1 mil­lió 162 ezernél. A Művelő­dési Minisztériumnak a na­pokban megjelent statiszti­kai tájékoztatója jelzi, hogy a legnagyobb a növe­kedés az első osztályban: 16 ezerrel, vagyis több mint 10 százalékkal több a tanuló, mint amennyi 1979-ben volt. Az elsősök csaknem mindannyian részt vettek óvodai vagy iskolai előké­szítő foglalkozáson. A kö­vetkező tanévben az Idei­nél 25 ezerrel, vagyis 14,5 százalékkal több lesz az el­sős. ugyanis ekkor lép is­koláskorba az utóbbi évek legnépesebb korosztálya. Ezt követően fokozatosan csökken az első osztályosok száma. A tanköteleskorúak 99 százaléka jár jelenleg isko­lába. Az általános Iskolai tanulók csaknem mindany­nyian szakrendszerű okta­tásban részesülnek. Szako­sított tantervi osztályokban tanul több mint 100 ezer gyermek, a tanulók 9,4 szá­zaléka. E tanulók 30 száza­léka testnevelés. 29 száza­léka ének-zene. 24 százalé­ka orosz szakosított tanter­vű osztályba jár. Az angol, a francia és a német nyelv oktatására összesen 146 is­kolában szerveztek szakosí­tott tantervű osztályokat. Ezekben 16 ezren tanulják a három idegen nyelvet. Több mint 35 ezer tanuló nemzetiségi nyelvoktatás­ban részesül a 20 nemzeti­ségi tannyelvű és a 282 nemzetiségi nyelvet oktató iskolában. A VIII. osztályt minden tiz tanuló közül nyolc végzi el 14 éves ko­ráig. Ebben a tanévben, a korosztály mintegy 95 szá­zaléka fejezi be alsófokú ta­nulmányait. A tanulói létszám növe­kedésére számítva az or­szág sok településén fej­lesztették az iskolahálóza­tot. Az utóbbi öt évben is­kolaépítés vagy bővítés ré­vén négy és félezerrel gya­rapodott a tantermek szá­ma. így ma 3633 általános iskolában 35 és fél ezer tanterem áll az oktatás szol­gálatában. Mintegy 500 ez­ren — a tanulók 38 száza­léka részesül — napközi el­látásban. Az általános iskolákban oktató pedagógusok száma 75 ezer, kétezerrel több, mint tavaly volt, mivel eb­ben a tanévben több mint ezer tanító, s ugyanannyi tanár kezdte meg hivatásá­nak gyakorlását az alsófokú oktatási intézményekben. A képesítés nélküli pedagógu­sok aránya az előző évi 5 1 százalékról 3,8 százalékra csökkent. A 2800 képesítés nélküli 81.3 százaléka — munkája mellett — pedagó­gusképző intézményekben folytatja tanulmányait. (MTI) tudná fölsorolni a lehetsé­ges megítélések valahányát. Miskolczi Idézi egy ta­pasztalt Ismerős véleményét, aki szerint ezt az egész kül­sőkapcsolat-témát saját státusuk szerint ftélik meg az emberek attól függően, hogy ők csalnak vagy őket csalják. De közbevethető, hogy már maga a csalás ki­fejezés sem helytálló, hi­szen minősít, mégpedig el­marasztalólag. holott. Nos éppen erről van szó, hogy tudniillik miként minősít­sük a külső kapcsolatot. Miskolczi már az elneve­zéssel is jelezni kívánja óvatos mértéktartását, a megítéléstől való tartózko­dását, talán éppen azért, mert tálékozódott ezekben az ügyekben, s tudja, hogy miminden lehetséges. Tehát megint a házasság válságáról lenne szó? Szer­zőnk nemet int. mert véle­ménye szerint is mások az előidézői ennek a helyzet­nek. amelyet egyébként többször hasonlft a gördülő hólabda módjára terjedő­höz: vigyázat, lavinave­szély! A külső kapcsolatok ilyen gyakoriságához, mint a mostani, bizonyos alapve­tő életmódváltozás szüksé­geltetik, amely megmutat­kozik városiasodásban, anya­gi gyarapodásban, szabad­idő-növekedésben. Mert, hogy mindezen tényezők be­folyásolják világképünket, céljainkat és elérésükhöz választható eszközeinket. Tulajdonképpen mindez nem meglepő, hiszen, koráb­bi szociológiai vizsgálatok­ból már régóta tudhatunk életmódalakító szerepükről, inkább az elgondolkoztató, hogy e látszólag távoli okok hogyan erősíthetik föl egymásnak önmagában ta­lán gyenge hatását Igaz, mindez nem vonat­kozik mindenkire. De elvi­tathatatlan a válások magas száma hazánkban, s ez va­lamiképpen összefügg a kül­ső kapcsolatokkal. Meg az­után az is tény, hogy ta­pasztalatunk lépten-nyomon igazolja magányos emberek jelenlétét, akik hol doku­mentált egyedüllétben él­nek. hol meg csak látszó­lag tartoznak valahová. Szó­val nem olyan nehéz a kül­ső kapcsolathoz partnert találni sem érzelmi indítta­tássaL sem puszta kaland­vágyból. S ezt a helyzetet nem minősíthetjük elma­rasztalólag, ha felelősséggel gondolkodunk. Azután van itt még va­lami. amiről Miskolczi be­szél. nevezetesen az aktivan töltött életkor meghosszab­bodása. Elődeinkhez képest ma elhúzódik az alkotóké­pes életszakasz. S aki régebb ben idősebbnek számított volna, ma — szerencsére — csak akkor az, ha 6 is vál­lalja ezt a szerepet. Láthat­juk ezt közéleti-magánéleti eseményeknél egyaránt. En­nek megfelelően azután megváltoznak azok a sze­mélyes keretek. intézmé­nyek is, amelyekben az em­ber él. Természetes, . hogy ennek a hosszabb ideig megőrizhető életlendületnek hatása lehet az ember érzel­mi és szexuális magatartá­sára. egész világlátására. Okokat sorolva, melyek előidézhetik a külső kap­csolat megteremtését, hát­térbe szorul Miskolczi köny­vének tárgya, a sokféle há­zasságon kívüli viszony le­bonyolításának története. Ám ezt a szövevényt ábrá­zolni nem vállalhatja ma­gára a könyvismertető, de gyaníthatóan még maga a könyv szerzője sem. Azon egyszerűnek látszó okból, hogy ez az életben bonyo­lultabb. mint minden szo­ciográfiai hókusz-pókusz. Szerencsére szerzőnk meg­őrzi szavahihetőségét e mo­dern tudomány bűvészkedé­seitől. bár néhol úgy tűnik, kevéssé ellenálló önön teó­riáinak. amelyekből talán a kevesebb—több lett volna. Igazán érdekesek és elgon­dolkodtatóak példái, ame­lyek felidézik szereplőik életútját, megerősítve Tolsz­toj bölcsességét, hogy min­denki hasonló módon bol­dog, de a maga módján bol­dogtalan. (Magvető. Gyor­suló idő.) Tr&ser László Fórum - diázóknak Új fórumot teremtenek hazánkban a diázóknak: az idén először és ezt követően minden évben országos szí­nesdia-bemutatót rendeznek Pécsett. Céljuk az. hogy az immár fél évszázados múlt­ra visszatekintő diafényké­pezést megújítok, tematikai és technikai vonatkozásban egyaránt. A rendező Mecse­ki Fotóklub pályázatot hir­detett; a fotósok tíz színes diát küldhetnek május l-ig a Mecseki Fotóklub (Pécs, postafiók 177. 7601) postací­mére. A műveket a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagjaiból alakult zsűri bírál­ja el, és a legjobb pálya­munkának a „Diafórum, 1981" elnevezésű nagydíjat ítéli oda. Május 30-án és 31­én nyilvános előadás kereté­ben mutatják be Pécsett, valamint Komlón és Mohá­cson a legsikerültebb műve­ket. A bemutató alkalmából szakmai találkozót is szer­veznek a diázók számára. A Szegedi Közlekedési Vállalat vágányépitő gyakorlattal rendelkező pályafenntartási munkásokat vagy egész brigádot alkalmaz. Jelentkezni lehet: Szeged. Külső Pute u. 2. sz. alatt, a megbízott műszaki osztályvezetőnél. A KSZV Üjszegedi Szövőgyára kedvező munkakörülményekkel és jó kereseti lehetőség mellett. 3 műszakos munkarendben női munkavállalókat keres felvételre, a kelmegvártó üzemébe. Raschel csomagolózsák gyártásához, zsákkötőgép-kezelői munkakörbe. Az üzemi étkezésen kívül gyermek elhelvezését biztosítjuk üzemi bölcsődénkben és óvodánkban. Vidékieknek albérleti hozzájárulást is fizetünk. Jelentkezni lehet: Üjszegedi Szövőgyár munkaügyi osztályának munkaerő-gazdálkodási csoportjánál, Szeged Alsó Kikötő sor 11. Lakosság részére soronkívüll üvegezést vállalunk felvevő­helyeinken t — Szeged. Mérey u. 17. Telefon: 17-287. — Makó, Felszabadulás u 9 Telefon: 161. — Hódmezővásárhely, Bajcsy-Zsilinszky u. 2. Telefon: 11-669. Kér!* csrsr énl Komfort Csongrád megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet A Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat (DÉLÉP) felvesz villanyszerelő, üveges, festő-mázoló szakmunkásokat. höközpontkezclőket, kocsirendezőket, vagon takarítókat, takarító-étclfelszolgálókat, portásokat, takarítónőket, továbbá férfi és qói segédmunkásokat. Jelentkezés helye: Szeged. Bocskai u. 10—lé­felvételi iroda. Az AGROBER Csongrád megyei kirendeltsége PÁLYÁZATOT HIRDET MAGASÉPÍTÉSI TERVEZÉSI osztályvezetői munkakör betöltésére. Építészmérnöki végzettség előnvben. A pályázatokat a kirendeltség címére kérjük: Szeged Mérey u. SfB. 4

Next

/
Thumbnails
Contents