Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-17 / 90. szám

5 Péntek, 1981. április 17. . ­fiz urbanizáció időszerű kérdései Az Ml A frű szaki tudományok osziátyának űiéao Az épített környezet és ségek számbavétele, az épi­társadalmi-gazdasági fejlő- tési módszerek meg válasz­désünk kölcsönhatását, az tása között kapcsolatot te­urbanizáció kérdéseit tűzte remisen a tervezés, napirendre az MTA műsza- A környezet építésének az kj tudományos osztálya teg- is feladata, hogy biztosítsa napi, csütörtöki, az Akadé- a társadalmi mozgásformák­mia májusi közgyűléséhez nak és azok fejlődésének a kapcsolódó ülésén. lehető legjobb feltételeit Környezetünk építésé Mindez az emberi, társadal­nemcsak műszaki, építésze- mi környezet valamennyi ti feladat — hangzott el. elemének figyelembevételét Városaink, falvaink fejlesz- jelenti. Bfcért elengedhetet­tésénél elsőrendű szempont, len és sürgető feladat, hogy hogy a lakosság esztétikai tudományos értékű választ igénye, a házak, lakások adjanak a szakemberek az használhatósága, s persze az emberi környezetépítés össz. építési, és üzemeltetési költ- társadalmi kérdéseire. (MTI) Energia­takarékos kazánok Gyenge minőségű szénnel működő, energiatakarékos kazánok gyártásával bőví­tette termékskáláját a Za­laszentgrótl Uniferro Ipari Szövetkezet. Elsőként a százezer kalória teljesítmé­nyű, 75 százalékos hatásfok­kal dolgozó berendezések készültek el, amelyekből az idén nyolcvanat szerelnek össze. Eladásukkal nincs gond: a Szerelvényértékesítő Vál­lalat már a teljes meny­nyiséget megrendelte. Az új kazán hamarosan előál­lítandó 200 ezer és 350 ezer kalóriás változatát a BNV-n is bemutatja az ipari szö­vetkezet. ' . Tanulás és termelés Hátrányos helyzetű dolgozók? Egy Özem! ankéton azt tői tettek az elmúlt öt év- tály indoka talán még ért­mondta a vitavezető mér- ben az általános műveltség hető is, hiszen hamarosan nök, hogy csökken a keres- javítása erdekében. nyugdíjba mennek, elörelé­let a tanulatlan emberek * pési szándékukról régen le­iránt Följegyeztem akkor, Mit tettek a munkahelye- mondtak, belenyugodtak hogy környezetünkben a ken? Segíteni kívánták a helyzetükbe. Kár is erőltet­szervezett munkásoknak fi- dolgozók tanulását kihelye- nl a dolgot. Nem tudni, mi gyelemre méltó száma nem zett osztályok szervezésével, az oka, de nem hozott sem­végezte el a kötelező általá- a szocialista brigádok válla- mi eredményt az a törek­nos iskolát sem. Mi lesz ve- lásainak „befolyásolásával", vés. hogy a gyesen levők lük? A tapasztalat azt bizo- tankönyveket, taneszközöket agilisabbak lesznek, közöt­nyítja: hogy egyelőre még vásároltak, anyagi és erköl- tük nagyobb arányt képvi­nem kell félniük, hogy állás esi ösztönzést adtak, ked- selnek majd az oktatásban nélkül mgj-gdnak. Sőt — s vezrnényeket biztosítottak a résztvevők. A bejáró mun­itt található a legnagyobb munkaidő-beosztásoknál. és kások — részarányuk az is­ellentmondás — jobban ér- tanulmányi szabadsággal is kolázatlanok között igen vényesülnek, legalábbis támogatták a .tanulmányai- magas — amúgy is kevés anyagilag, mintha szorgal- kat befejezni kívánó munká- szabad idejüket „nem ál­masan tanultak volna. sokat. dozzák föl" tanulásra, in­Már tíz évvel ezelőtt föl- Ettől függetlenül úgy tű- kább leköti őket a háztáji, hívta a figyelmet egy kor- nik — legalábbis az 'adató- * mányrendelet a szakmai és kat bogarászva erre gondol . , , . _ általános képzés fejlesztésé- az ember -. mintha semmi u Jelenleg ugyanis nemhogy re, hasonló volt a párt Köz- sem változott volna. Példa- ^tranyos helyzetbe kerul­ponti Bizottságának 1972-es ul a mezőgazdasági üze- hanem meg elonyoket oktatáspolitikai és az 1974- mekben dolgozók körében s élvezhetnek a nyolc alta­es közművelődés politikai elszomorító a helyzet. Négy lanos1- el, nem v^ef?tt..e.T határozata. Pártunk legutób- .évvel ezelőtt az összes fog- rek Olykor a betanított és bi kongresszusán is hangsú- lalkoztatottaknak körülbelül segédmunkasok a legjobban lyozták és aláhúzták, hogy negyedrésze nem rendelke- kereső dolgozók gyaraink­az oktatás jelentőség a zett az általános iskola nyolc ban- iUe eií>ra lá .ható. hogy tudományos, technikai ha- osztályával, ez az arány je- a nehéz fizmai munáa ge­ladás felgyorsulásával mind- lenleg is megmaradt. Csöng- Pesdese. a modernebb tech­inkább növekszik, és ez tár- rád megyében öt évvel ez- mka nagyobb térhódítása sadalmi, gazdasági előreha- előtt 20 ezer szervezett dol- előbb-utóbb egzisztenciah­ladásunknak is egyik Ieg- gozónak hiányzott a befeje- saa érinti majd az isko á­fontosabb tényezője... Vál- zett általános iskolai vég- zatlan emberedet S valljuk tozatlanul kapjon elsőbbsé- zettsége, most 16-17 ezer- be őszintén, az altalános is­get az általános iskolai és a nek hiányzik. A csökkenés kola kötelező elvégzese, el­szakmunkásképzés. Tovább is dicsérendő volna, de még- vegeztetése nem is annyira kell csökkenteni azoknak a sem egyértelmű az egész. a vállalatok feladatköre ha­tanulóknak a számát, akik Sajnos „újratermelődik" a nfm az államigazgatase, a tankötelezettségi időn be- nyolc általánost el nem vég- olyan értelemben, hogy szi­lül nem végzik el az álta- zők száma. Az adatok csak gorubban ellenőrizzek a tan­lános iskola nyolc osztá- a szervezett dolgozókról kötelezettségi törvény veg­l»át" szólnak, de mi lehet a hely- rehajtasat A címben azt » zet azokkal, akik a szak- kérdeztük, hátrányos heiy­Köztudott. hogy a szak- szervezetbe ' sem léptek be? zetű dolgozók-e azok. akik szervezeti nevelő munkában Elgondolkodtató, hogy az nem végezték el a kötelező is mindigv jelentős szerepet általános iskolát be nem nyolc osztályt. A valasz egy­játszott a közoktatás segítő- fejezettek száma mily nagy értelmű: ma még nem be­se, s ezen belül a felnőttok- a fiatal korosztályoknál: a saélhetunk komoly hátrany­tatás szervezése, támogatá- 16 726-ból a harminc éven ról, de kérdés, hogy holnap sa. A szakszervezetek kong- aluliak majd kétezren van- elmondhatjuk-e majd ugyan­resszusán is fölhívták a fi- nak, a 30—45 év közöttiek «t. Nem kell jósnak lenm, gyeimet a dolgozók általá- száma pedig megközelíti az bogy nemmel válaszoljunk, nos és szakmai képzésének ötezret. Nagy részük a me­további javítására. A szer- zőgazdaságban, az élelmi­vezett. dolgozók megyei tes- szeriparban, a textiliparban tületei ugyancsak megkülön- és az építőiparban dolgozik, böztetett figyelemmel kísé- Ott tudnak érvényesülni, rtk tagjaik oktatásának, to- ahol ma még alacsonyabb vábbképzésének helvzeték színvonalon áll a technika. Legutóbb az SZMT kulturá- és iskolai végzettség nélkül lis. agitációs és propaganda- is lehet boldogulni. A hiá­osztálya elemezte részlete- nyos iskolai végzettségű em­sebben is a megvében dol- berek általában anyagmoz­gozó emberek általános és gatással foglalkoznak. se­szakmai műveltségének ál- Séd-, vagv betanított mun­lását. s azt, hogy miként kások. Altalános tapaszta­változott a színvonal az el- lat az is, hogy ez a réteg múlt évek során. nehezen. vagy egyáltalán Az adatok — még a szá- nem vonható be az üzemi mottevő javulás ellenére is közéletbe, az oktatásba és a — sajnos nem mondanak közművelődésbe. A művelő­semmi iót. öt évvel ezelőtt dés iránti igényük a legala­az általános iskolát el nem csonyabb. Munkahelyi „hű­végzettek száma az összes ségfik" is hasonló, a ki- és dolgozóknak 16.36 százaié- belépők száma közöttük a kát" tette ki, tavaly már legmagasabb arányú, kedvezőbb volt az aránv. A szakszervezeti tisztség­mivel 13 százalékos jegyez- viselők többször is boncol­hettek föl. A számszerű gattálv azokat az okokat, adatok azonban nem tükrö- amelyek befolyásolják az ál­zik azokat az erőfeszítése- talános iskola hiányzó osz­ket. amelyeket a vállalatok tályainak pótlását, dolgozóik gazdasági, társadalmi veze- körében. Az idősebb korosz­\ Szakmánk ,,bírálatának ürügyén P uszta véletlen, hogy mind lelkeseb- seköltők vagy a romantikus literátorok ben „bírálják" az újságírókat mos- hisz legtöbbször kortársakról gyorsan ír­tanában? Nem a barkácsolással, nak. hétköznapi problémákat feszegetnek, meg az ebtenyésztőkkel foglalkozókat valószínű bajokat tárnak a nyilvánosság persze, hanem a kommunista politika el- elé, gyakran kemény és kellemetlen igaz­kötelezettjeit. Jön az amerikai tájékozta- ságokat mondanak ki — ott küzdenek te­tást magasztaló V. M. szignójú levél, és hát a társadalom jobbításáért folyó csata közli: „Unatkozok, ha a Népszabadság első vonalában. Valóban mindenbe bele­vagy a Délmagyarország a kezembe ke- beszélnek ők. jártatják a szájukat, olykor rtlL" Többen a lengyelországi események- okvetetlenkednek ls. ám szo'gáijon ment­ről adott tudósítást keveslik, ám akik ségükül. hogy magukkal viszonylag keve­emiatt szidalmaznak bennünket, nem a set törődnek s a szocializmus ügye min­szocializmusnak szurkolnak, hanem zűr- dennél fontosabb számukra, zavart szeretnének. A minap a Marx téri Az igazi, a baloldali újságírók régen is piacon engem üdvözölt lármásan egv jó másokért szaggatták magukat. Az volt rá­negyven.es férfi, akiről csak annyit tudok, juk • jellemző, hogy a dilettáns jogász hogy diplomás és állítólag a Napsugár ügyetlenségével, néhány félreérthetetlen bisztróban szokott búsongani. Az illető — alaptörvény nevében védelmeztek és vá­mellőzve a társada'ml érintkezésben álta- doltak. hangoztatták az ember jogát az Iában kötelező eufémisztikus kifejezéseket élethez, a gondolati önállósághoz minden­— rögtön szabadjára engedte egyéniségét féle elterpeszkedett hatalommal és eró­és közölte, hogy utálja az újságírókat. szakkal szemben. Az újságíró tulajdon­Ki ssé meglepett ez a közvetlenség, s né- képpen ma is a természetes, ha úgy tet­mi rezignációvai fogadtam a sajtótörténet szik, dilettáns jog. vagyis az emberi jog szempontjából talán kevésbé lényeges in- szószólójaként követeli az emberek szá­formációt. Már majdnem „beugrott" ná- mára a törvény előtti egyenlőséget, amely lam a divatos közhely, hogy „na. bumm, az ő számára olyan magától értetődő és és akkor mi van?", ám a kissé kapatos világos, mint az egyszeregy. Még borsón atyámfia lélegzetvétel nélkül fejezte be térdepelve is hisz „saját dilettáns jogának" érzelmi megnyilvánulását: mert min­denbe beleugatnak". Hm. Már-már magyarázkodni kezdtem, hogy de, kérem, nekünk az élet jelensé­geire reagálás kenyérkereső foglalkozá­sunk; nekünk elemi kötelességünk hada­igazában. szemben a bürokratákkal, a jog­szabály betűit istenítőkkel akik közömbö­sek a dolgozó ember gondja-baja iránt. Zsolt Béla írta Pesti családfa című esszé­jében még a század elején: az újságíró hetyke lakkcsizmék és' demokratikus íeje­kozni a vaskalaposság ellen: mi belső meg- lésesizmák lábtörlője, területi és járási győződésből védelmezzük a kommunista diktátorjelöltek boxlabdája. történelmünk erkölcsöt és a politikát: nekünk a szív- szánalmas Chaplinje, akibe minden duhaj némaságra" születe'tek helyett is muszáj kinyitnunk a szánkat: nekünk válaszol­nuk kell ezernyi panaszra, sőt olykor bu­ta kérdésekre is... Mégsem kezdtem el a ..népnevelést", hanem tréfával ütöttem el a dolgot. Azzal váltunk el. hogy ki-ki foly­belerúghat. s fejéről minden piperkőc, minden egyenruha, minden cím és rang leütheti a horpadt Szidi-kalaoot. M a rangjuk, s főleg becsületük van az elkötelezett újságíróknak. Egyes emberek — akiknek sehogy sem tassa a saját dolgát mi. újságírók szintén tetszik a szocializmus szolgálata — szid zengjük a magunk énekét, akkor is. ha ne- hatják, sőt utálhatják is őket. Bizonyos tán zavaájuk vele haragosaink köreit. azonban, hogy hivatalosan magasra érté­Csakhogy — mint ezúttal újra tapasz- kelik a sajtó fáradhatatlan munkásainak talhattam — ez nem ilyen egyszerű. Az tevékenységét, s az olvasótábor zöme is ember — ha újságíró is — érzékeny konst- becsüli ezt a tisztességes helytállást Az rukció, s ha fejbe verik, nehezen talál újságírókat — ha ideig-óráig kedvüket eredeti önmagára. De az ember — különö- szegi is egy-egy kudarc, ha olykor értet­sen, ha űjságiró — ugyanakkor rendkívül lenségbe, maradiságba, becstelenségbe üt­edzett produktuma a természetnek, s ké- köznek is — mindig új erőre frissíti az a pes hivatása gyakorlására akkor is. ami- tudat, hogy „belebeszélésükkel" talán egy kor meglegyinti a halál szele. Az újság- kicsit ők is elősegítik társadalmunk bol­írók átlagos életkora nem több ötvenkét dogulását. Ugye.- megbocsátható, ha egy­eszteradőnél de amíg szuszognak, lehet rá- néhány szélsőséges olvasói véleménnyel juk számítani. Ábrázolhatják őket kávé- szemben. és önmaguk biztatása végett, házi asztaloknál gyártott bugyuta színda- kissé túlozva, szívesen idézik néha Adyt: rabokban széltolóknak, felületes komfor- „A vá'tozás szent és háromszor szent sőt mistáknak. ezzel nem tudják őket el tán- egyedül szent a földön..." Amikor Heine toritari attól a hittől, hogv sikerül meg- a szentlélek lovagiainak nevezte az újság­váltaniuk. vagy. legalább kicsit átalakíta- frókát, arra gondolt, hogy „a változás szent niuk a világot. Tisztában vanjiak vele. törvénvét legelsősorban az újságírók vi­hogy ők tán kevésbé népszerűek, mint szik előre." például a szórakoztató muzsikusok, a me- F. Nagy István Gazdagh István Az áprilisi Kincskereső A 80 éve született Németh régi görögök bölcsei közül a Lászlóra, emlékezik a folyó- milétoszi Thalészről és a ne­irat, a nagy író Homályból vezetes HérakLszröl olvas­homályba című önéletrajzá- ható egy-egy történet — böl­nak Apám című fejezetével, csességüket bizonyítandó. Baudelaire híres verse. Az Simái Mihály A világ leg­albatrosz olvasható az ápri- szebb lovai című ifjúsági re­lisi számban — Kiss Dénes gényének negyedik részét játékos versikéi, valamint közli a lap, Bakó Ágnes el­lllyés Gyula költeményei beszélése pedig Jónás Gábor mellett. kalandjait meséli el. Szilá­Bölcsek nyomába vezeti az gyi Domokos és Tóth Árpád olvasókat Lengyel Dénes. A versei szintén hasznos, élve­Erdésztanulók országos versenye A mátrafüredi, a sző- nyitón dr. Müller Józsefné, csénypusztai, az ásotthalmi a Csongrád megyei tanács és a barcs-középrigóci erdő- vb művelődésügyi osztály­gazdasági szakmunkásképző vezetője köszöntötte a négy intézetekből érkeztek Sze- csapatot, tanáraikat, a ver­gedre azok a tanulók, akik seny valamennyi résztvevő­tegnap elméleti és gyakorla- jét. Délután Kisteleken foly­ti versenyen mérték össze tatódott az „erőpróba". Az tudásukat. Az évente meg- ország négy különböző tá­rendezett verseny szervezői a KISZ Központi Bizottsá­ga, a MEDOSZ. a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium. a DEFAG és a Kiss Ferenc Erdőgazdálko­dási és Elsődleges Szakközépiskola. járói érkezett szakmunkás­tanulók négy versenyszám­ban — döntés-darabolás, ki­hordás. gyérítés, ápolás — bizonyították szaktudásukat. Ma kerül sor a szóbeli ver­Faipari senyre, s az összesítések után első helyre jutott csa­Csütörtökön délelőtt a pat tagjai vizsga nélkül Csongrád me<íyei KISZ Ve- kapják meg az erdőművelő­zetőképző Táborban meg- fakitermelő szakmunkás-bi­rendezett ünnepélyes meg- zonyítványt. zetes olvasnivalót kínálnak, a Viadalok, csaták, kalandok­rovat pedig Martin Ballard Az igazi Robinson című re­gényének részletét mutatja be. A műfordító Rab Zsuzsá­val ismerkedhetnek az olva­sók Szakolczay Lajos segít­ségével, s a költőnő két for­dítása is illusztrációul szol­gál az ismerkedéshez. A Könyvek között-rovatban Vargha Balázs azt mutatja be, hogyan tanít játszani — Weöres Sándor. Függőlege­sen, vízszintesen más-más olvasat derül ki, sőt a vers rögtönözve is átformálható. Schéner Mihály festő- és szobrászművész vall mun­kásságáról a Testvérmúzsák­rovatban, s meglelik szoká­sos rejtvényeiket a rejtvény­fejtők is. Nemzeti irodal­munk legnagyobb élő alko­tójának, Illyés Gyulának de­dikált portréja is a legújabb Kincskeresőben található. Az áprilisi számot Molnár Gab­riella illusztrációi díszítik. Születése 80. évforduló/ári Emlékezés Németh Lászlóra Németh László Kossuth­díjas, a magyar prózairoda­lom kiemelkedő személyi­sége születésének 80. évfor­dulója alkalmából csütörtö­kön, tegnap koszorúzást ün­nepséget tartottak a Far­kasréti temetőben levő sír­jánál. Az MSZMP Közpon­ti Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztálya nevében Molnár Ferenc osztályvezető-helyet­tes és Pándi András mun­katárs, a Művelődési Mi­nisztérium nevében Rátkai Ferenc miniszterhelyettes és László József, a Kiadói Fő­igazgatóság főigazgató-he­lyettese helyezett koszorút a sírjára. A Magyar írók Szö­vetsége nevében Dobozy Imre elnök és Illés Endre, a Szövetség titkárságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Kovács Béla titkár és Ju­hász Róbert osztályvezető koszorúzott A megemlékezés, a kegye­let virágait helyezték el csa­ládjának tagjai, barátai, tisztelői, valamint a Medve utcai általános Iskola Né­meth László nevét viselő úttörőrajának tagjai.

Next

/
Thumbnails
Contents