Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-16 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 71. évfolyam 89. szám 1981. április 16., csütörtök Ára: 1,40 forint ** A Z' MSZMP S ZE G E D" VÁR OSí BIZO i&m Sí: Ácr ÁNÁK LAPJI A Illést tartott inisztert< Jelentés az ötnapos munkahét bevezetésének előkészületeiről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a Fejér megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának beszá­molóját a tanácsi szervek tevékenységéről, a munkásosztály helyzetének javítására hozott párt- és kormányhatározatok helyi végrehajtásáról. A végrehajtó bizottság feladatául szabta, hogy a következő terv­időszakban fordítson még nagyobb figyel­met a települések arányos fejlesztésére, az életkörülmények javítását segítő vállalati és lakossági társadalmi hozzájárulás össze­hangolására, a tanácsi munka demokratiz­musának fejlesztésére. Felhívta a minisz­tériumok és a főhatóságok vezetőit, hogy e feladatok megoldásához nyújtsanak hat­hatós segítséget a megyének. A kormány jelentést hallgatott meg az ötnapos munkahét bevezetésének előké­születeiről, és a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatait figyelembe véve, határozott a további tennivalókról. Kábelek - Kistelekről Gazdag András körbeve­zet a Magyar Kábelművek szegedi gyárának kisteleki gyáregységében. A kacifán­tos elnevezés az országos nagyvállalat bonyolult föl­építésére utal. Az üzemcsar­nokban azonban aiigha tű­nik föl a laikusnak, hogy olyan üzemben jár. amely a szervezeti lánc vég«n he­lyezkedik el. Zúgnak, csat­tognak a gépek, forognak a mosógépnyi kábeldobok, egyikről lefelé tekeredik a különböző színű és vastag­ságú huzal, a másikon ép­pen szaporodik. A szakem­ber meg-megáll egy gépnél, mutatja, mi rajta a figye­lemre méltó. Hogy egyenle­tesen feszíti a masina a hu­zalt, hogy a korábbi gépek­hez képest hallatlanul gyor­san, s szinte emberi kéz érintése nélkül dolgozik né­hány újabb gép. Hogy a sokerű , vezetékek mindegyik erét ellenőrzik, hiszen bár­melyik is elszakad, használ­hatatlanná válik a kábeL A dolgozókon sem látszik, hogy néhány éve még kapá­lással keresték a kenyerüket. Igaz. a munka nem különö­sebben bonyolult, s a gépek fegyelemre szoktatnak. Egyébként sipcseu panasz a munkafegyelemre: a kiste­lekiek nem a kábelgyárban szokták meg a munkát. Mégis más a szabadban, ke­vesebb kötöttséggel dolgoz­ni, nem könnyű megszokni a zajt, az esetleges monotóniát. A stabil gárda kialakulását általában jelentős fluktuá­ció előzi meg: aki nem érzi jól magát a kábelgyártás­ban. talál más munkát is a községben. Aki azonban leg­alabb fél évet eltölt a gyár­ban, az rendszerint meggyö­keresedik, nem kívánkozik el máshová. Pedig nem fizet túl sokat a kistejeki kábel­üzem a munkásainak: 1980­ban 41 ezer 192 forint volt az egy dolgozóra eső átlag­bér. Az „átlag"-munkás te­hát nem egészen 3500 forin­tot keres havonta. Találni Kisteleken ennél jobban fi­zető munkahelyeket, össze­sen 320-an végeznek fizikai munkát, az ügyvitelben és az irányításban 50-en dol­goznak. A gyáregység veze­tői kivétel nélkül Szegedről kerültek ki: helyben nem le­het megfelelő képzettségű embereket találni. idei tervük, hogy 329 mil­lió forint értékben gyártsa­nak erős- és gyengeáramú Gyártósor a kisteleki kábelüzemben vezetékeket, kábeleket. Ké­szítenek tömör, sodrott, szö­vött-árnyékolt gyengeáramú vezetékeket, telefonzsinórt. Ügynevezett RK-kábelt. ame­lyet a központi antennák ve­zetékeiként használnak. Erősáramú termékeik közül jelentős a duplaszigetelésű vezeték, amelyet elektromos háztartási gépek csatlako­zásaihoz használnak. Csillá­rok, gépjárművek elektro­mos vezetékei, autóvillamos­sági cikkek készülnek az itt gyártott kábelek felhaszná­lásával. Újabban importhelyettesí­tő termékek gyártásával is foglalkoznak. A Transelektro gyűjti össze az igényeket, s a kistelekiek is elkészítik ezek közül, amit tudnak. Hogy a minőség azonos-e az eredetileg vásárolni kívánt külföldi termékkel? Nos, kompromisszum, az esetek többségében. Olyat, ami nem használható céljának megfe­Jelően, importhelyettesítő­ként sem vennének meg tő­lük. Minőségi lehetőségeiket pedig behatárolja a rendel­kezésükre álló géppark. A kisteleki gyár fejlődik. Tízezer négyzetméteres üzemcsarnok épül — épül­get. Az első 2500 -négyzet­méteres rész az év végére készül el. a gépek telepíté­sét a jövő év tavaszára ter­vezik. A gégék részben mar megétlceztek, egy részük te. tő alatt, más részük fóliába csomagolva az udvaron vár­ja. hogy az építők mikorra készülnek el a csarnoklcal. Megpróbálják a hazai igé­nyeket kielégíteni. Ha mun­kába áll az új csarnokrész, az RK-kábel termelésének fölfutása várható. A színes tévé antennáinak levezetésé­hez kezdenek gyártani egy nálunk új kábelfajtát. A ter­melés bővüleséhez mintegy 100 új dolgozót kell még to­borozni a körzetből, az éves termelés értéke várhat (San 450—500 millió forintra emel­kedik majd. T. I. Ma SsszeiiR as ország­gyűlés Ma, csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben ósz­szeül az országgyűlés. A ta­vaszi ülésszakra két napiren­det javasolnak. Az egyik az államigazgatási eljárás álta­lános szabályairól szóló, 1957. évi IV. törvény módosí­tására és egységes szöveg í re szóló törvényjavaslat; a má­sik a Magyar Nemzeti Bank V. ötéves tervidőszaki tevé­kenységéről szóló tájékozta­tó. A megyei képviselőcsopor­tok, továbbá az országgyűlés jogi, igazgatási és igazság­ügyi, valamint terv- és költ­ségvetési bizottságai előzete­sen már megvitatták, a vá­lasztópolgárok észrevételei­vel egybevetették a javasolt napirendhez kapcsolódó tá­jékoztatókat. A műhelymun­ka eredményeiként tanulsá­gos eszmecserék és módosító javaslatok születtek. Har­mincnál több indítvány szol­gálta a törvénymódosítás to­vábbi finomítását, csiszolá­sát. Az utóbbi napokban a plenáris ülésszak elé kerülő paragrafusok sorába a javas­latoknak mintegy a fele már beépült. A többit a végre­hajtási utasítás kimunkálá­sakor hasznosítják. Kádár János fogadta Józel Czyreket Befejeződtek a ma-yar—lengyel tárgyalások Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán. tegnap az MSZMP KB székházában fo­gadta Józef Czyreket. a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának rag­ját, a Lengyel Népköztársa­ság külügyminiszterét, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, alvársi légkö­rű megbeszélésen részt vett Púja Frigyes külügyminisz­ter, Garamvölgyi József, a Magyar Népköztársaság var­sói. valamint Tadausz Pietr­zak, a Lengyel Népköztársa­ság budapesti nagykövete. A magyar—lengyel tár­gyalások tegnap befejeződ­tek. Józef Czyrek elutazott hazánkból. A tárgyalásokról kiadott közös közleményt a 2. oldalon ismertetjük. Lázár Györpy és Havasi Ferenc elbeszélése ZveneDragannal Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Zvone Drcgant, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó taná­csának elnökhelyettesét. Ugyancsak szer Ián az MSZMP KB székhazában fo­gadta Zvone Dragant Hava­si Ferenc, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a KB titkára. A két találkozón részt vett Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az Országos Tervhivatal elnöke és Milán Veres, a JSZSZK budapesti nagykö­vete. (MTI) Kisüzemek exportja Az ipari szövetkezetek kis­üzemi exportjának növelé­sére, a piaci lehetőségek fo­kozottabb kihasználására — az Ipari" Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának kezde­ményezése alapján és irá­nyításával — megalakult a komplett kisüzemek export­fővállalkozóinak tanácsko­zó testülete. Az ipari szövetkezetek csaknem 10 esztendeje.gyár­tanak és szállítanak kulcs­ra készen kisüzemeket kül­földre, elsősorban a fejlő­dő országokba. Ezek az ipa­rosítás alapjainak megte­remtésére — méreteikben és technikailag — kiválóan al­kalmas üzemek, "amelyekben főként fogyasztási cikkeket, építőanyagokat gyártanak. Exportjával fővállalkozóként eddig* — az Interag RT köz­reműködésével — a buda­pesti Építőanyagipari. a Prizma Tervező és a Miskol­ci Vasipari Szövetkezet, va­lamint a Technocoop Szö­vetkezeti Közös Vállalat fog­lalkozött. Rajtuk, mint ala­pítókon kívül a Komplett Kisüzemek Exportfővállalko­zói Tanácskozó Testületé­nek (röviden KET-nekj most tagja lehet minden olyan szövetkezet, szövetkezeti vál­lalat. illetve társulás, amely a komplett kisüzemek ex­portját fővállalkozásban vég­zi. Szaiadkai delegáció Szegedre érkezett tegnap, szerdán a Jugoszláv Dolgozó Nép Vajdasági Népi Szocia­lista Szövetsége szabadkai Községi választmányónak kúldöi.tsége. Karlo Radni­csot, a választmány elnökét, valamint két tag at, Sebők Lászlót és ár. Muan Vuko. vicsot di. Berencsi György •egyetemi tanár, a népfront városi elnöke, és Kulcsúmé dr. Kiss Piroska, a népfront városi bizottságának titkára fogadta a népfroníszék­házban. Jelen voh Rigó Szil­veszter, az MSZMP városi bizottságának osztályveze­tője, valamint Bányainé dr. Birkás Mária, a városi ta­nács elnökhelyettese is. Kulcsárné dr. Kiss Piros­ka tájékoztatta a vendége­ket a varos társadalmi, gaz­dasági és kulturális életéről, a mozgalmi munka feltéte­leiről, a népfront előtt- álló főbb feladatokról. Ezután Karlo Radnics szólt Szabad­ka társadalmi, gazda-sági és kulturális fejlődéséről. A jugoszláv delegáció dél­után a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetemre látogatott, Dr. Pctri Gábor, az egyetem rektora fogadta őket, majd megismerkedtek az intéz­ményben folyó oktató, kuta­tó- és gyógyító munkával, és megtekintették az egyetem új oktatási központját i6. Vacsora után a délszláv klub tagjaival, az itt tanuló jugoszláv egyetemistákkal találkoztak a vendégek i nemzetiségi klubban. A jugoszláv delegáció jai ma folytatják szegedi programjukat. Délelőtt el­látogatnak a kábelgyárba, majd a népfront megyei bi­zottságán fogadja őket Mol­nár Sándor, a népfront me­gyei titkára. Délután a Komplett Ruházati Vállalat, a Nagyáruház és a Domu-sz vendégei lesznek, majd mi­után a népfront városi bi­zottságán összegezték a ta­pasztalatokat, visszautaznak Szabadkára. %érefes « tawss&zi htsiár Nincs olyan mezőgazdasá­gi ágazat, amely április kö­zepén valamilyen formában ne lenne érdekelve a ha­tárban. A mezőgazdasági gé­pek több mint harmada kint dolgozik a földeken, és a kézi munkát igénylő zöld­ségtermesztéshez is minde­nütt hozzáláttak. A leg­több munkát most a kukori­ca vetése adja, de ügyelni kell egyre inkább a növény­védelemre is. A munka csaknem mindenütt, zavar­talan, a belvíz azonban az ország egyes vidékein még mindig gondot okoz. Hazánk fontos gabonater­mő vidékén, Csongrádban, szemet gyönyörködtető lát­ványt nyújt a határ. A mintegy 90 ezer hektár őszi kalászos a szakemberek megállapítása szerint ked­vezően fejlődik. EbDen ré­sze van annak is, hogy az elmúlt év őszén az adott vi­szonyokhoz alkalmazkodó fajták és technológiák meg­választásában a gabonater­mesztési kutató intézet nö­vénynemesítői segítettek a gyakorlati szakembereknek. A jugoszláv delegáció a népfront városi bizottságán

Next

/
Thumbnails
Contents