Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-11 / 59. szám

75 Szerda, 1981, március 11. Födémcser© — olcsóbban Az új ötéves tervidőszak- mélyre szóló meghívóval ér­ban tovább folytatódnak az kezett tanácsi szakemberek­épületfelújítási munkálatok nek. a kivitelező vállalatok Szegeden. és az IKV képviselőinek. Az A CSOMITERV másfél új tecnológiai eljárás lénye­éve foglalkozik a rekonstruk- gét Illés Lajos. a CSOMI­ciós munkálatok technológiá- TERV főmérnöke ismertette jónak fejlesztésével. A felújí. az érdekeltekkel az egyik fö­tások egyik leglényegesebb démcserére váró épületben, mozzanatára, o födémcserére a Püspök utca — Mérei utca új eljárást dolgoztak ki, sarkán álló lakóházban. méghozzá többféle variáció- Megtudtuk: a tervező vál­ban. (A szolgálati találmány lalat találmánya lehetővé te­részletesebb ismertetésére a szi, hogy az építők dúcolás szabadalmaztatás után még és zsaluzás nélkül, az eddi­visszatérünk.) Az új eljárás ginéi gyorsabban, egvszerűb­egyik változatát tegnap dél- ben, ugyanakkor olcsóbban előtt zártkörű szakmai ren- bonthassák el a régit és ké­dezvénven bemutatták a fel- szíthessék el az új födém­újításokban érdekelt. sze- szerkezetet készülődés Minden eddiginél nagyobb lesz a magyar részvétel az idei tavaszi grazi vásáron — jelentették be a vásárigazga­tóság kedden Győrött meg­tartott magyarországi sajtó­tájékoztatóján. A nemzetek pavilonjában több mint 400 négyzetméter területen ren­dezik meg a magyar árube­mutatót. Elsősorban a nyu­gat-magyarországi cégek,szö­vetkezetek állítanak ki búto­rokat, gépeket, élelmiszere­ket, ruházati cikkeket, nép­művészeti tárgyakat. A győri sajtótájékoztatón elmondták, hogy negyven or­szág több mint 2 ezer kiállí­tója viszi el legújabb ter­mékeit Grazba. (MTI) Emberhez szabott szempontok Az ergonómia és a Volán Pénz és pénz Kétéves múltra ha vissza­tekinthet a Volán szegedi munkalélektani állomása. La­punkban már irtunk arról, hogy minden gépkocsiveze­tőt, jelentkezőt megvizs­gálnak, alkalmas-e a pá­lyára. S ezek a vizs­gálatok olykor életmentők lehetnek. Hiszen egyáltalán nem mindegy, ki ül egy au­tóbusz, vagy kamion volánja mögött. Mert mi, emberek nem vagyunk egyformák, s ilyen pályán a pszichés al­kalmatlanságnak — legyen az ember bármilyen értelmes, képzett és jó szándékú — na­igényel a vezetőktől a meg- kérdőívet — a kérdéseket állókban.) többféle szempontból is kör­Egy vizsgálat értékét ter- bejárva — a fizetések mellett mészetesen a kapott adatok o munka igazságos értékelése, használhatósága adja meg. minősítése szerepelt a gép­Nos, az elkészült kimutatá­sokat sokféleképpen lehet fölhasználni. Jelenleg példá­ul a buszvezetők bérezése mindenekelőtt az üzemi se­bességtől függ. nem pedig a vonal nehézségi fokától. A vizsgálat eredményeként ter­vezik. hogy a jövőben anya­gilag is honorálják a nehe­zebb munkát. De mód nyíl­hat esetleg a nagyon könnyű és nagyon nehéz járatok va­gyon is könnyen lehetnek lamiféie összekapcsolására, tragikus következményei a gépkocsivezetőre és másokra nézve egyaránt Mi. emberek nem vagyunk egyformák ... Lényegében ezt ismerték fel a Volánnál, s e fölismerés eredménye az is többek között. hogy a munkalélektani állomás egy­re kiterjedtebb munkát vé­gez, hogy eredményeiket egy­re inkább fölhasználják a vállalat irányításában. Hogy hogyan? Erről alighanem Udvarhelyi Ferenc, az állo­más vezetője és Szabó Mik­lós ergonómus mondhat a legtöbbet. De mi is az az ergonómia? Röviden: az ember—gép— környezet-rendszert az ember szempontjából vizsgáló tudo­mány. Az a célja, hogy a rendszer elemei és viszonyai a lehetőségek szerint optimá­lisak legyenek, hogy válto­zatlan. vagy csökkenő rneny­nyiségü emberi energia be­fektetésével minél több hasz­nos munkát lehessen végez­ni. A Volánnál ezeknek a szempontoknak a vizsgálata, elemzése egyre inkább kiter­jed a gépkocsivezetőkre, mű­szaki és irodai dolgozókra egyaránt. És vajon mit vizsgálnak? Szegeden, Egerben és Békés­csabán például elvégezték a helyi autóbuszvonalak ergo­nómiai fölmérését. Azt vizs­gálták, hogy egy-egy autó­buszvonal milyen terhelések­kel jár a gépkocsivezetők számára. Pontozták például az útviszonyokat, hogy egy­egy kereszteződésben hány irányba kell figyelnie a ve­zetőnek. van-e lámpa, vagy nincs, ha főútvonalat kell kereszteznie és így tovább. Végül a vonalak egy kilomé­terére számították át e pon­tokat. És az eredmény ? Sze­geden például kiderült, hogy a legnagyobb terhelésnek a 33-as vonalon (Szt. György tér—Nagvállomás—Szabad­sag tér) dolgozó gépkocsive­zetők vannak kitéve. Erre senki nem számított. A leg­könnyebbnek a 16-os (Tarján —NKFV-központ) vonal bi­zonyult. (Igaz, ennél a föl­mérésnél még nem vették fi­gyelembe az utasszámot.. Ezért a 10-es vonal viszony­lag könnyebb minősítést ka­pott, pedig a több utas nyil­ván nagyobb koncentrációt hogy a gépkocsivezetők ter­helése kiegyensúlyozottabb legyen. Vagy például a gépi fordák folyamatos átalakítá­sára, amelynek szintén az egyenletesebb terhelés lehet­ne az eredménye. Az állomáson természete­sen nemcsak a gépkocsive­zetők, hanem a szerelők és az irodai dolgozók munkakö­rülményeit is vizsgálják. Fölmérték például — a trösz­tön belül elsőként — o csong­rádi főnökség műhelyének fizikai környezetét. A kérdő­íveken olyan szempontok sze­repeltek. mint a világítás, a zaj. a hőmérséklet, a szellő­zés, a huzat, a munka nehéz­ségének, szerszámozottságá­nak megítélése, vagy: mikor érzi magát valaki a legfárad­tabbnak, mikor megy legköny­nyebben a munkája. mire lenne szükség, mi fölösleges. A cél a problémák föltárása volt a telep lá«2-ben esedé­kes rekonstrukciója előtt. Azóta a szegedi központi te­lepen is elvégezték ezt a vizsgálatot. És többek között bebizonyosodott, hogy a szub­jektív megítélés és érzékelés nem föltétlenül esik egybe a műszerekkel mért. objektív adatokkal. Márpedig a köz­érzetet elsősorban a szubjek­tív tá.iyezök befolyásolják. Vizsgáltak még nagyon sok mindent. Például o világítást. (Kiderült, hol sok. hol kevés a fény.) Színdinamikai javas­latokat adtak festésekhez, szempontokat az új diszpé­cserközpont kialakításához, gépek, berendezések elhelye­zéséhez. megengedhető zaj­szintekre, munkahelyek ki­alakítására. (Például: milyen magas legyen a munkapad, az asztal, milyen az irodai szék. az asztalok, gépek egy­mástól való távolsága stb.) Ezeket a szempontokat az tizemfönntartási és beruházá­si osztály például tervezési segédletként fogja hasznosí­tani. Egyik nagv vállalkozásuk volt: szociológiai jellegű föl­mérést végeztek a szegedi autóbuszvezetők között. Köz­érzetükre voltak kíváncsiak elsősorban, az azt leginkább meghatározó tényezőkre. Ar­ra. hogv a gépkocsivezetők mit várnak el leginkább a vállalattól, vezetőiktől. Száz autóbuszvezető töltötte ki a kocsivezelők szempontjai kö­zött a legelőkelőbb helyen. (Ugye. összecseng mindez a járatok nehézségét vizsgáló ergonómiai fölmérés egyes konklúzióival!) Mindez hasznos szempontokat adhat a vezetésnek. Azzal együtt, hogy a kilépést fontolgatók elsősorban az idősebb korosz­tályból kerültek ki. (ök ke­vésbé bírják a gépi fordák által megkövetelt nagyobb terhelést, hiszen nem is ah­hoz szoktak, míg a fiatalok már eleve ebben a rendszer­ben kezdtek dolgozni ) És hogy mire jó mindez? Hasznára válik a vállalat ve­zetésének, hiszen a döntési lehetőségek közül módja van azokat választani. amelyek emberi, lélektani szempont­ból kielegitóbbek, s hozzájá­rulhat ahhoz, hogy egyre inkább áz. emberek más mó­don megítélhetetlen, szub­jektív értékítéleteihez sza- | bott munkakörülményeket, I feltételeket alakítsanak ki fo- j iyamatosan a vállalatnál. Hiszen a jobb közérzet min­denképpen hasznára válik dolgozónak és vállalatnak egyaránt. így a munkát min­denképpen jobban, pontosab­ban. eredményesebben lehet végezni, pénzben, minőségben számítva is egyaránt hatéko­nyabban. Mi emberek nem vagyunk egyformák. Ráadásul közér­zetünket. munkaképességün­ket számos rejtett, szubjektív tényező is befolyásolja, ame­lyek figyelmen kívül hagyása mindenképpen veszteségek i'orrása. E szempontok gya­korlati föltárása viszont csak átfogó vizsgálatok eredmé­nyeként kéozeihetó el- Ebben pedig kétségkívül élen iár es jó példát mutat a Volán. Szávay István Mire költi a város a pén­zét? — gyakran kíváncsi erre minden honpolgár. Tes­tületi ülésekről szóló beszá­molók szorgalmasan hírül adják, mennyit költhetnek az óvodák, iskolák; mi jut a járdák karbantartására; miből fedezik a parkosítást, a közterületek csinosítását Gyakran tanácstalan azon­ban a tisztelt városlakó, mert nem tudja, hogy egy­egy „előirányzat" mennyit ér, a forintérték milyen le­hetőségeket rejt magában, képes-e a város úgy mű­ködni, mint egy fejlett nagy­vállalat, zavarmentesen, pon­tosan és szépen. Mielőtt a számok renge­tegében barangolnánk, elöl­járóban meg kell jegyezni, nincs az a töméntelen pénz, amit ne tudna elkölteni egy közösség. Régóta tudott, az igények megelőzik a lehe­tőségeket, ez a fejlődés mo­torja is, és nem találnánk olyan pénzügyi szakem­bert. akinek keresni kellene, hogy mire fordítsa az akár ajándékba kapott forintokat Márpedig a tanácsok nem kapják ajándékba a pénzt, minden fillérnek megvan a helye. Magyarországon, az idén Sí,6 milliárd forint áll a közigazgatás rendelkezésé­re. Ebből kell fenntartani a tanácsi intézményeket, biz­tosítani egy-egy város, nagy­község és falu zavartalan életét. Hogy mit lehet érte­ni a zavartalan működésen? Teljes listát nehéz lenne ad­ni, mert ide sorolható a kórházak, rendelők beteg­ellátása, a köztisztaság biz­tosítása, a csatornák fenn­tartása, hogy csak a legfon­tosabbakat említsük. A ta­nácsok a költségvetési elő­irányzatból fedezik a tele­pülések „üzemeltetését". Nos, az első kérdés, ami mindenkiben felmerül; sok vagy kevés, illetve mire ele­gendő a költségvetés össze­ge? Válaszolni úgy lehet: több mint a tavalyi, ami­kor országosan 63,4 milliárd forintot költhettek a taná­csok. Szegeden is több jut a város „üzemelésére" az idén — 1,1 milliárd fo­rint —, mint tavaly, ami­kor is 1 milliárd forintot sza­vazott meg a tanács. Ha rö­vid terepszemlét tartunk, akkor kiderül, ez az összeg biztosítja az alapellátás fej­lődését, amit pedig minden városlakó észrevehet. A kommunális kiadásokra, a köztisztaságra, a parkok fenntartására 6,9 százalék­kal; a szociális otthonok, kórházak és rendelőintéze­tek működési feltételeinek javítására 10,2 százalékkal; óvodákra; iskolákra, műve­lődési otthonokra pedig 9,2 százalékkal nagyobb össze­get fordítanak, mint 1980­ban. Nem mindegyik terü­letre érvényes azonban a ko­rábbi megállapítás. Ugyanis azok az intézmények, ame­lyek nem az alapellátást biz­tosítják, szerényebb kere­tek között gazdálkodhatnak. Például a szegedi színház tavaly 22,3 milliót, az idén pedig csak 21,6 millió forin­tot költhet. Nem szükséges magyarázni, gazdasági hely­zetünk indokolja, hogy né­hány területen szerényebben költekezzünk. így aztán a tanácsok pél­dául csökkentették a hivata­li gépkocsik számát, a ta­karékosság elveinek pedig mind jobban szeretnének ér­vényt szerezni. Miképp le­hetséges ez? Természetesen oly módon, hogy a városla­kó túlságosan ne érezze a spórolást. A lehetséges vá­laszok és körülmények, in­tézkedések közül néhányat. A szegedi tanács 84 in­tézményt tart fenn. És most már nagykereskedelmi áron, egységesen szerzik be a fel­szereléseket. így a kis- és nagykereskedelmi árrés kö­zötti hasznot a város kasz­szájában könyvelhetik el. A tanács központilag, nagy té­telben veszi az oktatási szemléltetőeszközöket, s ez­által évente 2—3 millió fo­rintot takarít meg. Forint­ban lemérhető az előrelátás is. Még nem adták át a 200 ágyas új kórházi pavilont, de már előre megvásárolták a legfontosabb műszereket. Kétmillió forinttal „olcsóbb" így a beszerzés. A szervezeti korszerű­sítésnek, az intézmények mo­dernizálásának azért is örü­lünk, mert tudjuk, mint ügy­felek, valamennyien jól já­runk. Az egyszerűsödő szak­igazgatás nemcsak a'zt je­lenti, hogy gyorsabban el­intézhetjük dolgainkat. Egy­egy közigazgatási intézke­désnek, szervezeti összevo­násnak pénzben is kimutat-­ható haszna van. Az átszer­vezett szakigazgatási appa­rátus általában kevesebb pénzébe kerül az adózó ál­lampolgároknak. A pénz­ügyminiszter meghatározta az ideális intézménynagysá­got, s ennek szellemében hajtották végre Szegeden az egészségügyi integrációt. Il­letve vonták össze a műve­lődési otthonokat. Nem kell bizonyítani, hogy az össze­vonással az irányítás is ha­tékonyabb lett, másrészt a szakapparátus működésének pénzügyi költségei csökken­tek. A lakosság társadalmi munkájával segíti a tanács takarékossági törekvéseit. Kevesebbet kell a parkgon­dozásra költeni, ha a hely­beliek rendben tartják a pázsitot, gondozzák a virá­gokat, megnyesik a fákat. Nyilvánvaló, hogy az így megspórolt forintokat másra fordíthatja a tanács, példá­ul, több járdát rendbe ho­zat, mint amennyire erede­tileg futotta volna a költ­ségvetésből. Ma már úgy emlegetik a lakosság össze­fogását, mint a városfejlesz­tés kisegítő forrását. Nem lebecsülendő summa ez. és ha hozzávesszük a vállala­tok önkéntes felajánlását, akkor igen csinos összeg ke­rekedik ki. Hogy merre gurulnak még a város forintjai? Ki gon­dolná, hogy Szeged villany­számlája körülbelül négy óvoda ára, mert 32 millió forintot utalnak át a DÉ­MÁSZ-nak a közvilágítás dí­jaként? A takarékossággal egy-két milliót itt is meg lehet spórolni. Halász Miklós Kedvezi!) lesz az építőanyag-ellátás A magyar nyelv hete Az eocénprogramról Nem csökken a szénter­melés jelentősége, ellenke­zőleg, minden lehetőséget meg kell teremteni annak érdekében, hogy az eocén­program maradéktalanul megvalósuljon. Erről szólt Kapolyi László ipari minisz­tériumi államtitkár azon az országos bányászati konfe­rencián, amelyet tegnap, kedden Oroszlányban tartot­tak. A szakmai találkozót az eocénprogram elsó bányájá­' Az idén március 16. és 22. I között rendezik meg a mar hagyományos magyar nyelv Kedvezőbbre fordult az épí- folyóméter, a korszerű i hetét• A nyelvművelést szol­tőanyag-kereskedelem hely- könnyűszerkezetes fent ge- j gáló eseményeknek ezúttal zete, javult kínálata, már rendából 423 ezer helyett csakúgy, mint első alkalom­most, a szezon kezdetén min- 500 ezer folyóméter szállítá­denféle építőanyag a vásár- sára kötöttek megállapodást lók rendelkezésére áll — a termelőkkel, melyek az tájékoztattak a Belaereske- idén azbesztcement-termé­delmi Minisztériumban kékből, nyílászáró szerkeze­A tervezett 31 ezer családi tekből, parkettából, falazó­házon kívül több ezer tár- anyagokból többet is aján­sasház építéséhez, valamint l°Hak az igényeltnél. A te­a tatarozási, fenntartási, fel- töfedő cserép, a mészhidrát újítási munkákhoz szükséges s a padlóburkoló lap viszont építőanyagok — födérnszc.- nem ígérkezik elegendőnek kezeti anyagok is — elegen- — a hiányt palával, darabos dő mennyiségben állnak ren- mésszel, illetve importáruval delkezésre. Így például vas- igyezeknek pótolni. Az építőanyag-kereskede­lem a jó kínálati helyzetet kihasználva igényesebb a termelökkel. Megszigorítják az áruátvételt például csak kiváló minőségű ajtóra, ab­lakra tartanak igényt. Palá­ból is csak akkor vásárolnak többet, ha az ipar bővíti vá­lasztékát. s új formákat, színeket kínál. Az árubőség mégsem ígér zavartalan ellátást. Változat. lan gond ugyanis, hogv sem i az ipar, sem a külkereske­delem nem tartja a szerző-\ ... j tezmenyekben. Az elmúlt beton gerendából a múlt évi 5,3 millió helyett 6 millió nak körét a vegyiparban és a kommunális szektorban, így a villamosenergia-ipar­ban egyre inkább szénnel kell majd potolni ezt az energiahordozót is. A jövőben nem lehetnek egymásnak versenytársai az atomenergia, a szénhidrogén és a szén. együttesen, egy­mást erősítve kell mindhá­rom nyersanyag termelését és felhasználását a leggazda­ságosabban fejleszteni. A nak, a Márkushegyinek ápri- hazai szénbányászatban olyan lisi megnyitása hívták össze. Az államtitkár hangsúlyoz­ta, hogy bővítik a földgáz gazdaságosabb felhasználásá­alkalmából megújulási készség van — mondotta Kapolyi László —. amely nemzetközi mércével mérve is — képessé teszi ar­ra, hogy magas színvonalon megfeleljen feladatának. mai a főváros ad otthont. A TIT magyar nyelvi választ­mányának. valamint a tári i* lat budapesti szervezetének közös programsorozatán* Grétsy László a magyar nyel­vi szakosztály elnöke tájékoz­tatta kedden a sajtó munka­társait a TIT budapesti Kos­suth Klubjában. Elmondotta, hogy az elmúlt időszakban egyre népszerűt>­bé vált a magyar nyelv hete. A magyar nyelv hete hétfőn az Akadémia felolvasó ter­mében nyílik meg. A megnyi­tót követően ugyanitt tudo­mányos ülésszakra kerül sor. Társadalmi fejlődés és nyel­vi magatartás címmel. Ha­gyomány már, hogy a ma­gyar nyelv ünnepének prog­ramjai egy-egy központi gondolat köré csoportosulnak. Ez évben a társadalmi élet megnyilvánulásai és a nyelvi kifejezési eszközök közötti összefüggést vitatják meg. Naponta 35—40 előadás hangzik el a különböző in­Az désben kikötött negyedem, s ^^^u^la^M főleg nem a havi szállítási I . ... ^ 1 «»«Ki«tii •>» játékos foglalkozást, vetélke­dőt tartanak az iskolákban. A fővárosban — ezúttal Az országúin jelenleg 850 először — megrendezik a telepen árusítanak építő- szocialista brigádok nyelvi ütemet. Az üzemek terme­lése sem folyamatos. anyagot, kínálják kot. Ezért de nem mindenütt a teljes választé­kezdték meg az vetélkedőjét. Az egyhetes rendezvény­sorozatot vasárnap délelőtt úgynevezett bázistelepek ki- kerekasztal-beszélgetés zár­alakítását — Érden, Egerben. ja. amelyen nyelvkuitüránk Siófokon, Siklóson, Vácott. Dombóváron már van, Szol­nokon most épül ilyen. (MTI) ápolásának jeles képviselői a mai költői nyelvről cserélnek véleményt

Next

/
Thumbnails
Contents