Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-10 / 58. szám

4 Keíld, 1981. március 10. Baleset ellen védekezz! A figyelmeztető fölszólí- ban és 1979-ben is pontosan mint a teljesen egészséges tassal lépten nyomon talál- 401 baleset történt a megye fiatalok, kozhatunk az üzemekben: élelmiszeripari üzemeiben. Aligha kell bővebbenecse­Baleset ellen védekezz I A két szám mégsem fed telni, hogy milyen hatást Ugyanakkor gyakran hall- azonos következményeket. A vált ki az, ha javítanak a juk azt a szólást is. hogy balesetek nem voltak olyan munkavégzés körülményein mindenkit érhet baleset, súlyosak 1979-ben, mint és jobban odafigyelnek a Mivel Igaznak kell elfogad- 1978-ban. hiszen a miattuk munkairányítók a dolgozók nunk ezt a tapasztalaton kiesett munkanapok száma tevékenységére. A paprika­nyugvó megállapítást, éppen több mint ezerrel kevesebb feldolgozóban az utóbbi idő­ezért van létjogosultsága a volt. Tavaly tovább javult a ben mérséklődött a balese­Iigyelmeztetésnek, hogy vé- helyzet, huszonkilenc üzemi tek száma, tavaly tlzenhá­dekezzünk ellene, kerüljük balesettel kevesebb volt s rommal kevesebben szen­ei a veszélyt Munkavédelmi 800 nappal tovább csökkent vedtek balesetet, mint ta­szakember mondta, hogy a a kiesett munkanapok szá- valyelőtt. S a balesetek sem balesetek többsége elkerül- ma. Különösen örvendetes a voltak olyan súlyosak, hi­hető volna, ha... és ezután javulás a paprikafeldolgo- szen a kiesett munkanapok még nagyon sok „ha" kö- zóban, a sörpalackozóban és száma 38-cal csökkent. A vetkezik minden egyes bal- a megyei sütőipari üzemek- gépek körül, a műszaki be­eset elemzésekor. Ha nem ben. rendezéseknél egyetlen sé­könnyelmúsködött volna a Nem rosszabbodott de rülés sem történt. A javulás do gozó; ha korszerűbb lett ne*ei£. 'd« okai között említik a mű­volna a gépi berendezés, a húSparbam a konzervár szakl Intézkedéseket, a szer­padozat; ha betartották vol- ban visz^m. naevnn vezési változtatásokat. A vál­na a munkavédelmi szabá- aL'r a súlvoX Ialat szakemberei gyümöl­lyokat; ha használták volna XS a baromSdoí csözö együttműködést foly­a védőrácsot, a védőkesz- Ezeket s sSmok tetnak a kutatóintézetek szo­tyűt, a sisakot és így to­vább. tanúsítják: a húsiparban ciálpolitikal csoportjaival és A szegeit és a környék- baíesetet és eml!n ho«y a legmegfelelőbb védő­béli vállalatok az elmúlt áttáWsanfeter mutóanan kesztyűket, gumicsizmákat evekben sokat fejlődtek, új „"zendíi S l!u ^ védőkötényeket készítse­üzemeket építettek, korsze- ^ka Smi^kri úl he nek Emukra, rübb gépeket állítottak mu a- ruházás a tórezertbhé tett Szomorú és fájdalmas dó­kába. Kérdés, hogy ez a te l"* ha valakit baleset ér, változás mennyire hatott ki ^ntrttek vtóeLmet f bÍT mé«is oly könnyen vesszük a baleseti helyzetre, mér. muntoé" a veszélyt. Hajlamosak va­seklodött-e a balesetek szá- ^ somberek "sS't « elfdsűk ^K J. , ennek legfőbb oka a naav tesere, gyakran túlzónak Érdemes közelebbről ls tart>uk a munkavédelmi szemügyre venni a megye szabályokat. Sokan fölösle­élelmiszeripari üzemeinek ^Jgg úi tóléoő az őst" gesnek tekintik a gépek biz­baleseti helyzetét. - mivel sztT bafesetekból ii köríJL tonságtechnikai berendezé­az élelmezési dolgozók szak- beTüi nyen aránvban ré Beit- a védőkesztyűt nehéz­szervezetének megyei bi- s^nek" azúidotáozóT nek- a sisakot írónak zottsága is ezt tette legutób- Etó.ndolLdtató ténv hoav tartíák munkavégzés köz­gálgatták, hogy miként fo- baleseteknek a fele ké^vá ber- éppen ezért elhiszem gadták a munkahelyeken . S' mid negyedrészé azt ls' hogy néhány mun­intn,t-iHH re-gdBDoi, maja negyearesze . „ , A„ a győri kesztyűgyárral is. legújabb minisztertanácsi pedig elcsúszásból ered, rendeletet amely korszerű- ^ érdemes kavédelmi berendezés, vagy medi- védőöltözet kényelmetlensé­sítette a korábbi munkavé- tálni rt húsiparban get okoz- de mégsem azvol­delml szabályozást. vala- dotóozó éberek a v^etök na a Követendő, hogy eze­mlnt azt ls taglalták, hogy a u ^ven bal^tk^n ket fé!re tegyük, hanem az. vállalatok fejlődésének ha- £ h°Sy olyanokat tervezzenek, tása érződik-e a balesetek ^dnema^km. ve eiá gyártsanak, amelyek a leg­•zá mának csökkenésébea A " muíöfa véd almi kevésbé okoznak kényelmet­kép eléggé vegyes. szakemberek S nem é^ lenség*. s szívesen viselik, Az tény, hogy az új ren- ^ teUesen f^et A kon használják a dolgozók. Et­delkezés egységesebbé tette ™JSJ®Jen Q K0" tői függetlenül akármennyi­a munkavédelmi elóíráso- ^^lőttiT 37 do lgotó szen re is kényelmetlen, vagy kat. a követelményeket job- .vedett L^^«eh de ta^W «ak '"-"katlan eleinte egy­ban „beágyazta" a termelés- több munkanau weít egy védőruha, munkavédel­be, a gazdálkodásba és a kf A le ml berendezés- méRls «Rész­mlndennapl termelőmunka Xénél egünket védi. S - sajnos összes mozzanataiba. Nove- fizabálvtalan munkavég — az tudja csak lRazan mit kedett a vezetők felelőssége. * »»Mlytalan munkavég- jelent a? egészség a testi de nagyobb az önállóságuk épség, aki már balesetet ls. A jogi és anyagi felelős- Csupán érdekességként és szenvedett. Ilyen áron seniri ség mellett megnövekedett talán a figyelmesség Jele- se szerezzen tapasztalatot! a vállalati vezetők és min- ként említésre méltó, hogy den dolgozó erkölcsi fele- a konzervgyárban a balese­lőssége is, a veszélytelen teket, illetve azok egyrészét munkafeltételek kialakító- összefüggésbe hozták az idő­séért és az üzemi balesetek járás Ingadozásaival, a vele megelőzéséért Kérdés, hogy járó stresszhatásokkal A észrevehető-e a hatás, van-e gyár portájánál föl is sze­eredmény az élelmiszeripari reltek három színes villany­ágazatban. égőt ezzel jelezvén a dol­A szakszervezeti tisztség- gozóknak, hogy milyen idő­viselök a megye minden járás várható, lesz-e front­élelmiszeri pari üzemének, átvonulás. A konzervgyár­munkahelyének áttekintet- ban sok idős asszony dől­ték az elmúlt három évről gozik, s az orvosi szűrővizs­szóló baleseti statisztikáját gálatok alkalmával megálla­A számok csak a három pították, hogy nagyon sok napon túl gyógyuló balese- asszonynak vagy alacsony, teket Jelzik. Ebből kiderül, vagy magas a vérnyomása, hogy valamelyest javult a s ők érzékenyebbek az idő­helyzet. Érdekes, hogy 1978- járási frontátvonulásokra, Gazdagh István Kiaranyöntő műhely a pécsi múzeumban Múzeumba kerültek az utolsó pécsi harangöntő mű­hely százesztendős díszítő­mintái. Az öntödére egy ré­gi városrész bontása közben bukkantak rá az Irányi Dániel téren. Az épület pad­lásterében megtalálták a (harangdíszítmények öntő­mintáinak csaknem teljes kollekcióját. A Janus Pan­nonius Múzeum munkatár­sai körülbelül háromszáz jó állapotban levő formát gyűj­töttek be. A legrégibbek, ta­lán a 19. század első vagy a 18. század második feléből valók. Az értékes munkakellékek nemzedékről nemzedékre öröklődtek a harangműves családban. A páratlan mu­zeális értéket képviselő gyűj­teményt egy korábban meg­szerzett harang egészíti ki. Pécsett nagy múltja volt a harangöntésnek. Egykori do­kumentumok tanúsága sze­rint 1732-ben már élt ez a szakma a városban. Az utolsó műhely, melynek ér­tékei fennmaradtak és mú­zeumba kerültek, 1930 táján szűnt meg, minden bizony­nyal a gazdasági világvál­ság tette tönkre a családi vállalkozást. A bizalom kötelez A Fonalfeldolgozó Válla­lat munkaügyi előadója. Je­néi Rozália egy éve az ott működő KISZ-alapszervezet titkára. 1978-ban érettségi­zett, középiskolás korában már jó KISZ-esnek tartot­ták. A fonalfeldolgozóban bérelszámolóként dolgozott, most munkaügyi előadó. — Végképp letettél a to­vábbtanulásról? — Mióta a vállalatnál va­gyok, egyfolytában tanulok. Tavaly elvégeztem a hathe­tes KISZ-lskolát, kiváló hallgatói minősítést kaptam. A marxista középiskola má­sodik évét most végzem, és Budapesten töltök kétheten­te egy napot munkaügyi tanfolyamon. Ez is majd­nem egyéves. Júniusban lesz vége, vizsgázni is kell. — Van-e más megbízatá­sod a titkárságon kívül? — A vállalat szakszerve­zeti könyvtárosa vagyok, ezenkívül a KISZ Szeged városi bizottsága mellett működő agitációs és propa­ganda munkabizottság tag­jává választottak. S van még egy feladatom. Az új­szegedi gyermekkórház és a Gyógyszertári Központ inst­ruktori tisztét is ellátom. — Huszonegy évesen nem sok ez a társadalmi munka? — Vőlegényem katona, egyedül vagyok, de nem idő­töltésként vállaltam és vég­zem megbízatásaimat. Leg­fontosabbnak — ha lehet rangsorolni — a titkári tiszt­séget tartom. A máshol szerzett tapasztalataimat igyekszem hasznosítani „ott­hon". Hogy miért vállal­tam? Szeretem csinálni. Va­lamiféle pluszt kapok és ad­hatok. s ez nagyon fontos. — Beszéljünk az „otthoni" alapszervezetről... — Megvolt az értékelő és a tervező taggyűlésünk. Mindenki munkáját egyé­nenként értékeltük, negyve­nen vagyunk, kicsit hosszú­ra nyúlt, de megérte. A gaz­dasági vezetők is képvisel­ték magukat, ők ls elmond­ták a véleményüket. Gyak­ran szerveztünk kulturális­és sportrendezvényt. Több vállalkozásunkat siker koro­názta. Jól szerepel kézilab­da-csapatunk, Magyar János sakkozónk elismert. — Saját munkádat mi­lyennek minősíted? — Mindenkinek, nekem is idő kellett, míg belejöttem. Nehéz a kezdet a munkahe­lyen. Sok határozattal, ren­delkezéssel kellett megis­merkednem, no, meg azt is meg kell tanulni, kihez ho­gyan kell szólni. Éppen most számoltam be a pártalap­szervezetnek munkánkróL Tavaly biztosan nem kap­tunk volna ilyen jó véle­ményt. mint amit most. A Fonalfeldolgozó Válla­latnak mintegy 700 dolgozó­ja van. Közel 300-an csök­kent munkaképességűek, zö­mében harminc éven aluli fiatalok. M. E. HÁZASSÁG Bársony István és Jávor Rita, Gubik Ferenc An-.al és Lflrlnez Ilona, Aracsl Péter Sándor és Maejunecz Ilona. KoziK György és Kovács Ilona, Márton Sán­dor József és Polr-nyuk Gyön­gyi, Hódi Antal és Ábrahám Ilona, Varga István József és Lovász Anna Mária, Tóth Fe­renc és Hegedűs Ilona házassá­got kötöttek. SZÜLETÉS Márta Józsefnek és Sovány Svának Zsolt 'József, Juhász Istvánnak é» Tóth Lujzának Lujza Eszter, Kádár-Német De­zsőnek és Német Ibolya Mag­dolnának Gabriella, Simlcz Jó­zsefnek és Pálfl Juditnak Ág­nes, Török Józsefnek és Szél Juliannának Anikó. Ludányi Józsefnek és Szakács Mártá­nak Róbert, Mohácal Jánosnak és Büs Eerzsébet Máriának Márta, Oonda Károlynak és Czirok Juliannának Szabolcs Mátyás, Kolonics Istvánnak és Sántha Jolánnak István, Fejes Egy ősi város relikviái Os városában megkezdő- száz esztendős Ravat Abdul­dött az egyik legnagyobb íah-han mecset. Régi feljegy­közép-ázsiai építészeti mű- zések nyújtanak segítséget emlékvédelmi terület klala- Hazret-Aszaf-ibu-Burhij kítása. Régmúlt századokból XVI. századi mauzóleumának származó történelmi neveze- helyreállításához. A tervek tességek veszik körül a vá- szerint restaurálják a X. szá­ros közepén magasodó Szu- zadból való lakóépületeket, lejmán-hegyet. Késő bronz- vendégfogadókat és kézműves kori települések romjai, műhelyeket is. Már most sziklarajzok, ókori arab fel- évente több mint 200 ezer iratok láthatók itt. Egyedül- turista keresi fel a Szulej­álló építészeti emlék a négy- mán-hegyet. Szegedi „C" kategóriás vállalat pályázatot hirdet közgazdasági osztályvezetői és üzemgazdasági csoportvezetői munkakör betöltésére. Követelmény: közgazdaságtudományi egyetem vagv számviteli főiskolai végzettség és legalább 3 éves vezetői gyakorlat. A pályázatban kérjük az eddigi tevékenység részletes megjelölését. Pályázatokat „Jó vezetőkészség" 603 12" jeligére a Sajtóházba kérjük leadni. Családi események Ferenc Györgynek és Németh Gizellának Gábor, Mosolygó Mihálynak és Balázs Máriának Gábor. Siklósi László Sándor­nak ós Guglaua Katalinnak Gabriella Katalin. Horváth Ist­vánnak és Tóth Mártának István János. Csöke Tibornak éa Szűcs Ilonának Ilona Tünde, Jakobo­vits András Lajosnak és Jáger Adriennek Eszter, Kuzmán Jó­zsef Györgynek és Szabó Irén Etelkának Zsolt József, Balassa Istvánnak és Kalapács Katalin­nak Bernadett Gabriella. Gyo­zsán Ferencnek éa Nagy Jolán­nak Attila, Veres Jánosnak és Csábi Évának Eva, Gallai Ist­vánnak és Szlkora Erzsébetnek Gyula, Pataki István Jánosnak és Jassenovits Jusztina Gizellá­nak Szilvia, Kis Lászlónak és Szeles Ilonának Gábor Ferenc,, Mezei Dezsőnek és Lovászi Klá­ra Etelkának Klára, Kónya István Mihálynak éa Szabó Krisztinának Péter. Bauer Bá­lintnak és Szűcs Mária Magdol­nának Zsolt, Horváth György Mihálynak és Dóczi Erikának György, A1 Gobaish Omer Hu­selnnek és Medgyessy Évának Alexandra, Szabó Jánosnak és Keresztesi Margitnak Henrik, Szllasl Lászlónak és Horváth Évának László, Margit Ferenc­nek és Hégert Zsuzsanna Kata­linnak Katalin, Terhes István­nak és Berta Piroskának Kata­lin, Farkas Imrének és Vass Edit Margitnak Péter, Imre, Kiss Károlynak és Gera Ágnes Máriának Melinda Anna, Fábi­án István Ferencnek és Hogvor Ildikónak Boglárka, Erdélyi Zoltánnak és Vágási Margitnak Balázs, Mityók Imrének és Papp Irénnek Aranka. Gerende­11 Ferencnek és Géczl Ilonának Péter Ferenc, Tanács György­nek és Németh Máriának Zol­tán, Korom Istvánnak és Ben­kő Máriának Erika. Rabi Mi­hálynak és Buknicz Etelkának Zsolt, Patkó Tamásnak és Ta­más Rozáliának Tamás Gergely nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Sárkány István, Sárkány Tst­vánné pap Julianna, Miklós András, Szikszal Mlhályné Pil­lár Mária, Dávid Tibor, Kéri Mihály, Szalókl József. Szam­pel Ferenc, Csik Károly János, Bárány Isvtánné Nagygéczi Má­ria, Bódi János, Lévai Péterné Ramotal Rozália, Szabó Ferenc Gonda János. Szabó Ferenc, Bokor Erzsébet, Róka József Lászlóné Dobsa Gizella, Len­gyel István, Dékán Mihály, Pin­tér Lászlóné Tóth Lűjza. Ba­log Antalné Borbás Veronika, Mohai János, Berta Ferenc Pál, Temesvári László. Kiss Mihály, Kispál Imre. Nagy Mihály Ba­csa József. Harton Adám. Ba­ka Illés. dr. Posgay Kázmér, Tóth Jánoa, Oillcze István. Sln­ka István, Csehó Jánosné Si­mon Anna, Komróczki György, Tanács István Adám, Kővágó István, Szekeres Vince, Ungl Istvánné Tartóczky Mária, Zatykó Istvánné Balla Viktória, dr. Boros sándorné Sisáfc Margit Zsuzsanna, Dávid József, Sötét Veronika, Schleslnger Margit, Kónya Imréné Burkus Margit, Szilágyi Jánosné Nagy Erzsébet, Molnár-Tóth József, Tiazavőlgyl Istvánné Bélák Má­ria, Tyinkul Tódor meghalt. Közületek figyelem! SZ—100-as tolólapos, lánctalpas erőgéppel bérmunkát vállalunk Érdeklődni lehet: a 61-284 telefonszámon. József Attila Termelőszövetkezet, Szeged-Kiskundorozsma. Dorozsmai út 143. AT Tájékoztatjuk vásárlóinkat, hogy ma 15 órakor. a főbejárattól balra megkezdjük a könyv­r m Ez alkalomból SIMÁI MIHÁLY dedikálja két gyermekkönyvét. Szeretettel várjuk érdeklődőinket! SZEGED NAGYÁRUHÁZ Közületek, magánosok figyelőm! A Szeged városi Beruházási Vállalat a Szeged. Lomnici u. 19—107. sz. épületeket versenytárgyalás útján 1981. március 11-én 8 órakor értékesíti. A részvétel feltételei a következők: 6 hónapos munkaviszony és állandó szegedi lakás. személves megjelenés. helyszínen fizetendő óvadék 5000 Ft. Teljes vételár befizetése 3 napon belül. Amennyiben a befizetés nem történik meg, az óvadék feühasználásával ismételten versenytárgyalásra bocsátjuk az épületeket. Felkérjük a vásárolni szándékozókat. hogv az épületeket tekintsék meg. mert az anvag minőségére és mennyiségére utólagos reklamációt elfogadni nem áll módunkban. A versenytárgyalás találkozási helye: Szeged. Lomnici u. 33.

Next

/
Thumbnails
Contents