Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-08 / 57. szám

59 Vasárnap, 1981. március 8". MAGAZIN Emlékezés Kiss Lajosra 1881. március 13-án Hódmező­vásárhelyen született Kiss Lajos Kossuth-díjas néprajztudós. Gim­náziumi tanulmányai után a jó­hallású, hegedülni is tudó, élénk mozgású, derűs fiatalember a színművészetet választotta első­ként. Fordulatot jelent életében az 1904-ben Vásárhelyen meg­rendezett ipari és mezőgazdasági kiállítás, melynek népművészeti tárgyakkal megtöltött három szo­bája képezte az ottani néprajzi múzeum alapját. Az ekkor, 1905­ben létrehozott múzeumnak lesz először díjtalan, majd szerény tiszteletdíjas őre, vezetője Kiss Lajos. Néhány év alatt több mint öt­ezer tárggyal gyarapította a fia­tal intézményt 1925-től 1948-ig a nyíregyházi múzeum igazgatói tisztét töltötte be. Bár elköltözött Hódmezővá­sárhelyről, de néprajzi munkás­ságában — amit régészeti ásatá­sai (Geszteréd, Öfehértó stb.) mellett végzett, hű maradt szülő­városához. A nyíregyházi évek­ben írja a 30-as évek végén ki­adott Szegény ember élete és a Szegény asszony élete című mun­káit. Elsők között kapja 1948-ban a Kossuth-díjat. Ezután kiadott munkáival is kötődik szülővá­rosához. Igaz, hogy életműve ismételhe­tetlen, egyszeri, ugyanakkor azon­ban Kiss Lajos kutatói etikája, tárgyszeretete, lelkiismeretessége, humánus szemlélete mind olyan tulajdonságok, amelyek túl mun­kássága szakmai-tudományos Je­lentőségén, mindannyiónk szá­mára máig átsugárzó értékek. D. J. Bartók az egész világé Bartók nemcsak a magyaroké. Igényt tart művészetére az egész világ. Születésének századik év­fordulóján világszerte megemlé­keznek róla. Sok rendezvényre magyar előadóművészeket, kar­mestereket, zenekarokat is meg­hívtak. A Magyar Állami Opera­ház, a Pécsi Balett, a Bartók vo­nósnégyes, a Debreceni Kodály Kórus, a Győri Leánykar, a Ma­gyar Rádió és Televízió Szimfo­nikus zenekara, az Éder Vonós­négyes, a Tátrai Vonósnégyes, a Kodály Vonósnégyes, az Állami Hangversenyzenekar, az Állami Bábszínház lép fel számos or­szágban. Hangversenyezik Kocsis Zoltán, Ligeti András, Fischer An­nié, Rohmann Imre, Kiss Gyula, Fellegi Ádám, Kovács Dénes, Ránkl Dezső. Neves karmesterek, mint Ferencsik János, Lehel György, Kórodi András, Erdélyi Miklós, Fischer Iván, Fischer Ádám —, hogy csak néhány ran­gos nevet említsünk. A világ számos országában be­mutatják azokat a Bartók-kiál­lításokat, amelyeket Magyaror­szágon állítottak össze, s fotók­kal, kéziratokkal, levelekkel, szín­padképekkel, könyvekkel tettek színessé. Kiállítás nyílik Bulgá­riában, Csehszlovákiában, Jugo­szláviában, Kubában, Lengyelor­szágban, az NDK-ban, Romániá­ban, a Szovjetunióban, az NSZK­ban, az Amerikai Egyesült Álla­mokban, Finnországban, Svédor­szágban, Norvégiában, Dániában, Hollandiában, Belgiumban, Ja­pánban, Ausztriában, Svájcban, Olaszországban, Spanyolország­ban, Ausztráliában és Kanadá­ban. A prágai, a szófiai, a berlini, a varsói Magyar Intézetben hang­versenyek lesznek, előadások hangzanak el Bartókról. Pozsony­ban megkoszorúzzák Bartók la­kóházát, a romániai Nagyszent­miklóson Bartók Béla szülőházát és a Moszkvai Zeneakadémia előcsarnokában Bartók-szobrot avatnak. A Vajdasági Bartók Kultúregyesület és a Horvátor­szági Magyarok Szövetsége Bar­tók-kiállítást rendez. A Szófiai Zenei Hetek, a Prá­gai Tavasz, az Enescu Fesztivál Bartók-művek megszólaltatásá­val, magyar vendégművészek szerepeltetésével adózik a nagy zeneszerzőnek. Moszkvában, a Nagyszínházban bemutatják Bar­tók két színpadi művét, A fából faragott királyfit és A kéksza­kállú herceg várát. Az NDK-ban tudományos konferenciát rendez­nek áprilisban Bartók Béla szü­letésének 100. évfordulója alkal­mából. Az NSZK-beli Duisburg város szervezésében Észak-Rajna-Veszt­fália több városában tartanak Bartók-fesztiválokat, szimpozl­onokat, zenepedagógiai rendezvé­nyeket. (A februárt duisburgl Bartók-fesztivál része volt e ren­dezvényeknek.) Amerikában, a Texasi Egyetem harminc koncert keretében Bartók összes művel­nek előadását tervezik. Hasonló hangversenyeket rendez a Michi­gani Egyetem is, és Detroitban márciusban Bartók-fesztivál lesz, Finnországban, a Bartók-ün­nepségek szervezésére emlékbi­zottság alakult. Mikó András és Seregi László tanítja be A kék­szakállú herceg vára és A cso­dálatos mandarin című Bartók­műveket Helsinkiben. A Svéd Királyi Zeneakadémián előadás­sorozatot tartanak, a norvégiai Bergenben konferenciát, s Bar­tók-művek bemutatásét tervezik a Bergeni Fesztiválon. A Belga —Magyar Baráti Társaság de­cemberben tartja Bartók-est­jét A bécsi Collegium Hungari­cum ls hangversennyel adózott Bartók emlékének, csakúgy, mint a Római Magyar Akadémia. Mexikóban, a Cerventino-feszti­válon a Magyar Állami Opera­ház Bartók három színpadi mű­vével lép fel, s ugyanitt szerepel a Bartók Vonósnégyes is. „Nem pusztult ki, csak alszik" Könnyelműség és nemi betegség Még ma is szégyellünk beszélni róla, pedig a hallgatás bűn, ha miatta emberi életek forognak kockán. Az álszemérem, az el­némító előítéletek sem a beteg­ségek megelőzését, sem gyógyí­tásukat nem segítik elő. Szól­nunk kell tehát a nemi beteg­ségekről, hisz a tájékozottság is egyik módja elkerülésüknek. A színes diákon nem külföldön lencsevégre kapott gyönyörű tá­jak tárulnak elém, hanem —szó se róla •— riasztó képek a kü­lönböző nemi betegségek tüne­teiről. A látványhoz nem szokott laikust megkímélendő dr. Simon Miklós egyetemi tanár, a SZOTE bőr- és nemibeteg klinikájának igazgatója e néhány perces vizu­ális bemutató után — megköny­nyebbülésemre — szóban tájé­koztatott ezekről a betegségekről. Beszélgetésünk elején rögtön helyesbített: ma már nem nemi betegségekről, hanem szexuális úton átvitt betegségek csoport­járól beszélünk. Ezek közül a legismertebb, a legelterjedtebb a szifilisz vagy vérbaj, a tripper vagy gonorrea és a lágyfekély. Legnagyobb a társadalmi veszé­lyessége a szifilisznek és a go­norreának. Mindkettő nagyobb népmoz­galmak Idején veszélyezteti tö­megesen az emberek egészségét. Legutóbb a második világhábo­rú Idején zajlott le nagy fertő­zési hullám. Hazánkban mintegy tízezerre tehető azoknak az idős embereknek a száma, akik az idő tájt estek át szifiliszes fertő­zésen, s napjainkban jelentkez­hetnek késői szövődmények. A fölszabadulást követő évek­ben az Országos Bőr- és Nemi­kórtani Intézet, valamint a bőr­és nemibeteg gondozók munkája eredményeként egyre csökkent a megbetegedések száma. Olyany­nyira, hogy 1984-ben az ország­ban egyetlen friss szifiliszes ese­tet s«-m jelentettek. Az öröm azonban nem tartott sokáig: a szifilisz szerte a világon így ha­zánkban ls újraéledt, s mint az alapos kutatás kiderítette, egv fertőzött külföldi férfiú jóvoltá­ból. Azóta Magyarországon éven­te 300—400 beteg kerül a gondo­zókba friss tünetekkel, körülbe­lül ezer késői szakaszban, és 9— 10 ezren fordulnak orvoshoz go­norrea fertőzés miatt. Igazuk volt a franciáknak, amikor azt mondták: „A szifilisz nem pusztult ki, csupán alszik." Mi okozhatta, hogy rövid álmá­ból most újra föléledt? Könnyel­műbbé tette az embereket az a tény, hogy 1944 óta ezek a be­tegségek viszonylag egyszerűen, gyorsan gyógyíthatók a penicil­linnel. De szabadosabbá vált a nemi élet az antibébi tabletták elterjedése miatt is: a teherbe eséstől már nem kell félniük a nőknek, kevesebb akadálya van az újabb és újabb kapcsolatte­remtésnek. Világszerte megválto­zott a szexuális magatartás, meg­változtak a nemi szokások; gya­koriak az aberrációk. Hogy ná­lunk a titkos prostitúció meny­nyire felelős a betegségek ter­jesztéséért, nehezen követhető nyomon. Az viszont tény, hogy a fertőzés hordozói olyan erkölcs­telen módon élő fiatalok, akik válogatás nélkül váltogatják szexuális partnerüket. Egyre el­terjedtebb, veszélyes „szokás", hogy egy nő több férfival tart fönn kapcsolatot, s ennek még az anyagi ellenszolgáltatás sem föltétele. Kár lenne titkolni, lé­teznek galerik, homoszexuális klubok, amelyek tagjai csoporto­san élnek nemi életet, így cso­portosan is fertőződhetnek. Ez az erkölcsöt, lelki kötődést semmibe vevő, túlzottan szaba­dos nemi élet megnehezíti a ne­mibeteg-gondozók megelőző, gyó­gyító munkáját is. Ha frissen fertőzött beteg kerül hozzájuk, feladatuk ugyanis, hogy góckuta­tást végezzenek: a szifiliszes és családja, barátai vallomása nyo­mán valóságos nyomozást foly­tatnak. Földerítő útra indulnak, míg meg nem találják — sok­szor több fertőzött beteg fölfe­dezése után — azt, akitől szo­morú hazai útjára elindult a kór­okozó. Ilyenkor valamennyiüket kezelésbe veszik. Még azt is, aki­nél nem jelentkeztek eddig a tü­netek, de fény derült arra. hogy kapcsolatban volt valamelyik be­teggel. S ha valaki ellenállna? A gondozó vezetőjének törvényadta lehetősége, hogy hatósági segít­séggel „előállíttassa" a még fer­tőző stádiumban levő szifiliszest.. A késői szakaszban levő asszony számára is kötelező a kezelés, ha terhes, mert betegsége gyermekét veszélyezteti. Mint minden betegség, a vér­baj gyógyításakor is fontos, hogy a beteg mielőbb orvoshoz kerül­jön. Az első tünetek a nemi szer­veken, esetleg a szájon észlelhe­tők, de sajnos ez a kis seb nem fáj, gyakran magától meggyógyul, így sokan nem mennek el a gondozóba. Két-három hónap múlva ébrednek csak rá. a be­tegség második szakaszában, hogy baj van, egész testüket kiütések lepték el. Általában ez már arra kényszeríti őket. hogy elmenje­nek a rendelőbe. S ha mégsem? Veszélyes helyzetbe kerülnek: a harmadik szakasz a rejtett, tü­netmentes állapot, amikor azon­ban alattomosan kifejlődnek a belső, szervi betegségek, legvégül pedig az idegrendszer károsodik. Maga a szifilisz — noha idő­közben az antibiotikumokat „megszoktuk" kissé —, penicil­linnel minden stádiumban gyó­gyítható. A gonorrea kórokozóit is elpusztítja, ha nagy mennyi­ségben adagolják. Ez a betegség még elterjedtebb, hazánkban a kanyaró után a leggyakoribb fertőző betegség. Évente 6—8 ez­ren kapják meg. Heves tünetek­kel kezdődik, tehát legtöbben idejében kerülnek orvoshoz. A gondozók ilyenkor is kutatnak a partnerek után, s ha bezárul a kör, kivizsgálják őket. Szegeden a klinika szakmai segítséget ad: fölszerelései alkalmasak arra, hogy többféle vérvizsgálattal ki­mutassák a kórokc7.ókat, föltár­ják az esetleges szövődményeket. A szegedi klinikán vezették be egyébként először — Simon pro­fesszor közleménye alapján — azt az új immunológiai módszert is, amellyel határozottan kimu­tatható a szifilisek véréből a fertőzés. Rendszeresen kísérle­teznek új gyógyító eljárásokkal is, és számos új terápiás mód­szert is alkalmaznak már. Az orvostudomány fejlődése azonban nem lehet ok a köny­nyelműségre. A szexuális erköl­csök lazulása nemcsak egészsé­günket veszélyezteti. Sokkal töb­bet ls veszíthetünk általa. CHIKÁN ÁGNES

Next

/
Thumbnails
Contents