Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-28 / 74. szám

A Szombat, 1981. március 28. 3 postaláda társszerzőnk: az olvasó vasónk kérését. Nem részié- tünk, ha lapunkból megtudtezzük, milyen viszonfagsá- ja aznap este, hova kell gok közepette kellett meg- mennie, neki is jobb, a gyertudnia, hogy hová vigye fül- meknek is, és az orvosnak fájós kislányát, de egyetér- is. Sorokban Téwyek. vélemények, állásfoglalások, egymásnak ellentmondó dolgok ütközőhelye esetenként a szerkesztőség, s ezen belől legtöbbször a Postaláda rovata. Mint már írtuk, az abban szereplő tematikát nem meghatározni, legteltebb a válogatásra alkalma* anyag némi csonortositánával kissé befolyásolni twdlnk. fgy hát nem rajiunk múlik, hogy egyegy téma egyesek számára bármilyen lerágott csontnak is minősül, visszatér. Panaszkodtak * lakók, válaszolt a Intésért felelős vállalat, s jóhiszemű szerkesztőink remélték ezzel ag őgy ..hidegre" van téve. Wenr így lett. s ez sem rajtmrk múlott. Senki ne csodálkozzon hát. ha álra melegítünk. Legalább ml. Még egyszer kangsátyozzuk. szívesen közölnénk akár hétszámra is dicsérő, elismerő, köszönő, egyszóval. akár piros betűvel szedhető leveleket H Satnos. ebbő! nem áll össze egy egész Postaláda. Így hit annak Is örőfftnk. ha ebben az •sszeállitásaakbnn kettőt közreadhatnak. Mert ennyi van. »» Szemünk fénye' László Sándorné (Hámán Kató utca 26.) négy aláírással megtámogatott levelében panaszolja, hogy sáros a Lamumba utcai kocsiút, s zavarja a tanárképző főiskola naponta arra járó több száz diákját is. Tudjuk, hogy az útfejlesztés! tanácsi keretek végeseit, viszont el tudnánk képzelni: az a töfcb száz diák megfelelő segítséggel, csákányt, lapátot, ragadva segíthetne a bajon. Gergely Miklósné (Debrecen, Kandia u. 5.) hiányolta lapunkból az árvízi megemlékezést március 12-én. Tekintettel arra, hogy a centenáriumi évforduló alkalmából igen nagy terjedelemben foglalkoztunk az eseménynyel,' a 102. értelemszerűen nem kaphatott ekkora visszhangot, viszont a hónap elején A nagyvíz humora címmel figyelmet szenteltünk az egykori eseménynek. Szabó Károlyné (Szeged, Lajta u. 4.) egy kérdést tesz fel, melyet mi is csak tolmácsolni tudunk: mi lesz a sorsa a Stühmer-cukrászdának? „Várom válaszukat, és a bolt mielőbbi megnyitását." Ez utóbbit mi is. Miért nincs Huszka Jenőszobor Szegeden? — teszi fel a kérdést Nagy Ernő, Szeged. Csanádi utca 13-ból. S azt is megírja, melyik emlékmű helyére tudná elképzelni. Az elképzelést nem ismertetjük bizarr volta miatt. s arról egyelőre nincs tudomásunk, mikor kertil véső alá az a márványtömb, amelyből az operettszerző alakja bontakozik ki. Mondjuk sokszor, szemünk fénye a gyermek, s Nagy Istvánná, Szőreg. Temesvári utea I. szám alatt lakó olvasónk pedig „szemünk fényének" a szeme fényével foglalkozik. Valójában, mint terjedelmes leveléből kiderült, vele . semmi különös nem történt, s gyermekével sem, akit eleitt a közelmúltban (kár, hogy nem írta, pontosan, hova?) a gyermekszemészeti szakrendelésre. A gyereknek, az anyuka tudta szerint semmi baja nem volt, sót a vizsgálat sem állapított meg nála elváltozást. De hisz éppen ez a lényeg. Az anyuka ugyanis azért fogott tollat, mert kiderült, azon kevesek egyike, akik élnek a lehetőtéggel. hogy iskolába kerülés előtt gyermeküket szemészen szűrésen vizsgáltassák meg. A meleg hangú levélből köszönet csendül Ki, amely egyrészt ennek hasznosságát üdvözli, másrészt (és ismételten csak sajnálatunkat fejezzük ki, hogy közelebbi adatot nem írt) azt a jóleső érzést tolmácsolja, amelyet a szakrendelést elvégző orvos keltett benne kedvességével és értő felvilágosításával. Okulásul sokunknak, toL mácsoljuk az orvos javaslatát. „A gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges lenne három korcsoportban vizsgálni a szemüket: 10 hetes, három-három és féléves és közvetlenül iskolakezdés előtti korban." Válaszol(nok) az illetékes(nek) A figyelmes autóbuszvezető Kevés az a Postaláda, Bmelyben a Volán ne szerepelne, vagy válaszadóként, vagy társszerzőink tolla nyomán „észrevételezett" cégként. Most ls így van. S végre nemcsak panaszáradatot zúdíthatunk az illetékesek felé. hanem jólesően tolmácsoljuk Bárányi Gyula (Alföldi u. 13.) észrevételét egy figyelmes autóbuszvezetőről. Mint írja. a GP 22-04 forgalmi rendszámú ll-es autóbusz vezetője emberségből, figyelmességből jelesre vizsgázott. Március 16-án 14.40-kor a Bécsi körúti megállóban egy Idős, nenezen járó néni igyekezett a busz felé, ám nem érte el, s a buszvezető indított. Csak éppen nem a sokszor panaszolt módon, azaz otthagyva az utast, har.em meg sem várva, hogy beérjen a megállóba, a busszal elébe sietett, és úgy vette fel. Lehet, hogy ez nincs benne a szolgálati szabályzatban, s lehet, ha nagyon szőrszálhasogatóan megnéznénk, talán az is kiderülne, hogy szabálytalan. Ám aligha hisszük, hogy a figyelmességért feddést érdemelne. Cipő, banán, színes tévé Vásártói panaszokat szedtünk egy csokorba, s a fenti cím azt jelzi, milyen cikkekkel kapcsolatban van észrevételük olvasóinknak. Lele Imréné (Tápé, Pajtás u. 4.) leveléből kiderül, hol szorít a cipő. A cipőboltban I Nagyra nőtt kislánya, bár még csak 13 éves. 39-es cipőben tud járni. A gyermekcipőboltban — olvasónk tapasztalata szerint — csak 38-asig van cipő, a felnőttboltokban pedig a gyermek lábóra való lapos sarkú nem kapható. Nagy kérdése olvasónknak, mit tegyen? ö még reménykedik. „Remélem, a cipőipar, ha eljutnak hozzá esdő szavaim, segít nekem és a hozzám hasonlóan 39-es lapos sarkú lánykaclpőt ker'esó sok édesanyának." Rajmond Antalné Deszkről a sajátján kívül még öt aláírással megtámogatott panaszát az oltani 147-es számú önkiszolgáló bolt gyakorlatát bírálva küldte hozzánk. Írása szerint van banán, és nincs banán. Mint elmondta, a szeme előtt hozott ki az egyik eladó egy vevőnek, neki viszont kérdésére azt válaszolta, hogy nincs. Levele tanulsága szerint, 8 bizonyára az aláírók is ehhez csatlakoztak, látták, hogy banán volt még, akkor is a boltban, amikor őket elutasították. Kérdésünk: miért nincs banán, amikor van? És miért nincs színes tévé — amikor nincs. Szabó Jánosáé szegedi olvasónk régóta keres színes tévét és tőlünk várja, hogy igazítsuk el, vajon hol és hogyan kaphat. Nem tudjuk, csak azt, amit 6 is, hogy hiánycikk. Igaz, írja levelében azt is, hogy színes tévét kereső körútján a Szeged Nagyáruházban megtudfa- hibásan érkezett tévé van raktáron, s ő ugvan még a szerelőt is hajlandó lett volna ezért kihívni, ám ezZel sém ért Célt, Annyit higgyünk el, az áruháznak sem jó, ha a színes tévé a raktárban 611. Akik fáztak a távfűtött lakásokban, megkapták a választ Most már tudják, mitől fáztak. Annyira viszont nem gémberedett el a kezük, hogy a tollat ne tudták volna megfogni. Megfogták. Dékány ínyre (Csongrádi sgt 59., VII. 39.) 137-es épület, így ír: „A -Válaszol az illetékes" rovatban a városgazdálkodás a panaszokra válaszolt, de sajnos nem tudok vele egyetérteni, mert a mai napig nincs fűtés. (A levél érkezett március 17én.) Azt. hogy kint voltak mérni a hőfokot, nem tudom elhinni, .mivel ebben a fűtési idényben mindössze csak a kezdetkor voltak egyszer, s azóta sem. Így nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy meg tudják mérni a lakás hőfokát. Azzal meg szerintem senki nincs megnyugtatva. hogy mérséklik a díjat, mert télen bizony nagy hidegek voltak. S már nem is erre az idényre kellene a fűtést rendbehozni, hanem a következőre, hogy végre ne legyen hűtőszekrény az a lakás." Sz. 1. Kereszttöltés utcai lakó, akinek levele már szerepelt teljes névvel Postaládánkban, így ír: ,JVleglepő a városgazdálkodási vállalat merev, egyoldalú állásfoglalása a távfűtési ügyben. Egyenesen kétségbeejtőnek találom. hogy helyesnek tartják azt, hogy emberek százai fáztak, és a gyerekek melegítőben aludtak. Feltételezem, hogy a főmérnök a beosztottaltől téves információkat is kapott, különben nem írta volna le a következőt, idézem: -A földszinti lakások hőmérséklete kissé emelkedett.-" ... Pontosan az ellenkezőjéről van szó hónapok óta. Hova kell már fordulni. hogy megértse valaki, a földszinti lakások hőmérséklete nem emelkedett, hanem csökkent Kinek származik ebből az ésszerűtlen intézkedésből valamilyen haszna? A fogyasztónak nem, a népgazdaságnak sem, figyelembe véve a lakásokban pótfűtésre felhasznált villamos energia mennyiségét... Itt jegyzem meg (ha ez a lehetetlen módszer megmarad), a városgazdálkodási vállalat a jövőben akkor járna el helyesen, ha előre közölné a hőfokmérések időpontját így a lakóknak az érintett lakásokban lehetőségük lenne arra. hogy már előző nap kikapcsolják a hősugárzókat..." Tongics Rudolfné (Csongrádi sgt. 76.) és az egész ház lakói szóban ki nem mondva, ám tényekkel bizonyítva utasították vissza a lapunkban is megjelent válasz állítását Röviden fogalmazva, nem igaz, hogy a vállalat által jelzett időpont után megjavult a fűtés. A nálunk is közölt hivatalos válasz szerint február 19-e után kielégítő volt a lakások hőmérséklete. A 32 aláírással ellátott levélben áll: „A távhőszolgáltatás 1981. február 9—19. között sem volt megfelelő ... Valamint február' 25. és március 1-ével bezárólag továbbra is fáztunk." Válaszol az illetékes Ügyelet, mikor és hol? Lapunk rendszeresen közli a városban rz orvosi ügyeletek helyét és idejét Általában ezt öröm-nel veszik az olvasók, s ezzel kapi csolall an csak kiegészítést 1 kérő lévílek érkeznek s-erkesztőségünkbe. így korúit be a „heti műsorba" a fogászati ügyelet, az S. O. S. Lelkisegély-szolgálat helye és időpontja, s most tolmámoljiik az Illetékeseknek Csikói Lászlóné. Szlllérl Sugárút 51. sZám alatt lakó oL Dr. Lénárd László, a Szegedi Postaigazgatóság helyettes vezetője két panaszra adott választ levélfeladás ügyben. Az egyik: Zalavári József levelére közli, hogy Szegeden a levélszekrények ürítése naponta kétszer, szombaton és vasárnap egyszer történik, Nagy Imrénének kifogására válaszolja, hogy a petőfitelepi Főtéren nem állítják vissza a régen leszerelt postaládát, hisz alig 200 méternyire ott a postahivatal. Dr. Azari Zoltán, a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ elnöke a március 14-i Postaládában Valaki felelős címmel megjelent írásra közli, hogy a gyálaréti italbolt bővítését. korszerűsítését szívesen elkezdték volna, elkerülvén az ottani építőanyag kárbaveszését is. Nem rajtuk műlik. egyszerűen nincs kivitelező, aki vállalja. A Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat az ugyancsak március 14-én közölt Kilyukadt a zsákom című olvasói panaszra írja, hogy: „kinyomozták a sándorfalvi tápboltban történt eset jogilag nem hozzájuk, hanem a sándorfalvt ÁFÉSZ-hez tartozik." Megálló van, busz nincs — így írtuk ugyanebben a számunkban, tolmácsolva a dorozsmai kiskertek tulajdonosainak panaszát Balogh Imre, a Volán 10. sz. Vállalat Uzemigazgatója írja, hogy az utasok előtt megállás nélkül tovább hajtó autóbusz nem azért nem vette fel őket, mert a személyzet — mint kérdésünkben akkor írtuk — az új megállóhelyről nem szerzett tudomást, hanem az akkor elmenő két járat közül az egyiknek nincs megállási kötelezettsége (Székesfehérvári-Szeged távolsági járat), a másik (PusztamérgesSzeged) vezetője pedig a jegyzőkönyvi meghallgatáson elmondta, hogy ő megállt, s közölte az utasokkal, hogy a túlzsúfoltság miatt „további utasokat élet- és vagyonbiztonsági okokból" nem vehet fel, „S a nagy utasforgalom és a lemaradt utasok tájékoztatása miatt késésbe került, s mivel férőhely már nem állt rendelkezésre. Subasa és Vágóhíd megállóhelyeken leszállni kívánó utas nem volt", ezért továbbhajtott Szegedre. összeállította: Igriczi Zsigmond Mondfa meg a Délmagyararszágnali... Galambok és mások Illemkönyvet, illetve iilentLUHi sorozatot sürget néhány olvasónk, mert ronanásaink közben nem úgy eiiwK mindig a menetiünk levőkre, lókdósódünk a buszon, es a fiatalok nem adják át helyüket az idősebbeknek, rongálják a padokat, paritokat, kitordenk a iákat, tönkreteszik a szeméttartókat éjszakánkent. Ha hihetnenk abban, hogy mindezekre orvosság az írott szó, néhány újságot azonnal teleírnánk jóra intó példákkal. Gyermekeinket kellene úgy nevelnünk, hogy szegyellni is tudják magukat legalább, ha megsertik a társadalomban elés emberi szabályait, a rongálok pedig, mivel értékeket tesznek tönkre, rendészeti megtorlást érdemelnének. Szemetes a városunk, pedig Szeged sokáig büszke lehetett tisztasagara — refrénként tér vissza a levelekben, és lapunkban is. Eldobjuk a szemetet, mert ahol sok van, eggyel több föl se tűnik. Fellengzősen, „előkelően" restek vagyunk arrébb lépni vele, amíg szeméttartót nem találunk, ez is igaz, és mentségünk nem lehet rá, de észre kell vennünk azt is, hogy a legtöbb szemetet a tartókból, kukákból vagy konténerekből fújja ki a szél, és sodorja végig a városon, mert födelük rosszul zár. Az is igaz, hogy ürítés után az autó mögött mindig marad egy kis kupac a földön, és a szél mindig fürgébb tovább vinni, mint a házfelügyelő újra összesöpörni. A szemétszállító kocsira alkalmazott apró kis újítás talán segíthetne. Háború dúl a békés galambok körül. Sokan írják, nagyon elszaporodtak városunkban, félnek attól, hogy túlnépesedésük ránk is káros lehet. Többen arról panaszkodnak, hogy vannak megátalkodott emberek, akik még etetik ls őket, egy levélírónk pedig azért háborog, hogy név és cím szerint is tud olyanról, aki csak tartja, de nem eteti madarait A szigorú, mármár drasztikus megtorlás követelése most sem marad el a levelek végén. Galambot etetni jó dolog, különben biztosan nem tenné senki, az viszont, hogy a mások ablakába piszkítanak, nem jó dolog. Inváziót nem javasolnánk a galambok ellen, a fegyveres madárirtásra volt már példa, és emlékezünk rá, mekkora fölháborodás követte. Belelapoztunk a Beretzk Péter emlékére kiadott A Dél-Alföld madárvilága című kötetbe, a 168. oldalon ezt'olvastuk: „Most szaporodnak a balkáni gerlék és a galambok, mert a sólyom ritka vendég, a csókákat pedig üldözik a városban." Természetes ellenségük szinte nincsen, természetes táplálékuk viszont annál több. A galambetetőket azért nem köveznénk meg, mert tudjuk, nem ők tartják el a nagyra duzzadt seregletet, elegendő élelmet ad nekik a sokat emlegetett szemét is. Ha innen nézzük a dolgot, még örülnünk is kell, hogy városiasodé madaraink segítenek eltakarítani, noha tudiuk, emberre káros kórokozókat is hordozhatnak a galambok. Azokra a levelekre nem válaszolunk most, amelyek különböző építkezéseket sürgetnek. Akkor se. ha azelőtt határozott ígéret volt rá, hogy ez. vagy az fölépül, mert szükség van rá. Olvasóink nyilván figyelemmel kísérik a gazdasági életünk hullámvölgyéről szóló írásokat ls, harmadik tiszai hídról és hasonlókról beszélni végletesen időszerűtlen dolog lenne. Továbbra se csatlakozunk azok mellé, akik a meglevő két hídnak mindenáron nevet akarnak adni, mert megkülönböztetésük — régi híd, új híd; kis híd, nagy híd — így sokkal könnyebb még az idegeneknek is. Kapunk olyan leveleket sokszor, amelyek ésszerű' ségével ugyan egyetértünk, indulataival azonban nem. Van, aki erősen sürgeti, tegyünk rendet a gyászközlemenyek körül, és legalább a megélt kort tüntessük föL Igaza van, ugyanazt a nevet akár százan is viselhetik, és nem mindig könynyű kitalálni, kiről is van szó. Az életkor némi eligazítást jelentene, de ne követeljék tőlünk, hogy a gyászoló család belső ügyeibe beavatkozzunk úgy, hogy megszabjuk, mi lehet és mi nem a gyászközleményben. Annyira agyon van szabályozva már az életünk, ahol lehet, kerüljük a szabványt. Ismételjük, egyetértünk abban, ha lehet, egyértelmű legyen még az apró közlemény is, és ne kelljen nyomoznia annak, aki részvétét akarja kifejezni, vagy a temetésre el akar menni. Arról ne is beszéljünk, mennyire kellemetlen, ha félreértésből más kapja a táviratot. A lakásosztály ügyfélfogadási rendje előnyére változott, számos panaszosunk nyilván megnyugvással vette tudomásul. A régi Hunpária körüli áldatlan állapotokra többen is fölhívták már figyelmünket. Van, aki körülkerítését indítványozza, hogy legalább az ablakokat és az üvegkerítést ne zúzhassák össze vandál hajlamú akárkik. Tollas Domonkos — nyilvánvaló álnév! — aláírással kaptuk azt a javaslatot, hogy elérhető helyen legyen egy tábla, amelyen minden elérhető kisiparos neve és címe föl van tüntetve, ahogy más városokban és falvak sokaságában is látható. A lakosságnak is jó lenne, a kisiparosoknak ugyanúgy, az utóbbiak szövetségének a figyelmébe ajánljuk a javaslatot. Török Lászlóné azt kéri, gyártsanak továbbra is ablakpárnát, mert energiatakarékosság van, ablakpárna nincsen, pedig a habszivacs elég könnyen darabolható. Hecskó Györgyné csöndesebb és tisztább levegőjű várost szeretne, és sürgeti, tiltsák ki a központból a gépkocsikat. Kérésének avval ad nyomatékot, hogy kocsi az ő családjában ls van. Autós mivoltában is kéri, legyenek kerékpárutak is a városban. Vlasics Józseffel egyetemben többen kérik aztls, kezdeményezzünk kampányt az italozás és a dohányzás ellen, ö is ellentmondást lát az árusítás monopóliuma és a következmények társadalmi hatása között. Sokat foglalkoztunk eddig is vele, nyilván ezután is fogunk, de kampánnyal társadalmi bajokat orvosolni igen nehéz lenne. Morzsa Istvánná írja:,.Kétszázötven gyerek érdekében kérem, a jövőben ne fordulhasson elő, hogy a móravárosi gyermekintézményt 3—4 hétig orvos nélkül hagyják." Nekünk szói V. Attila üzenete, de egyelőre nem tudunk hozzáfűzni semmit. Alkalmanként megjelenő szegedi Ludas Matyit szeretne, akár a mi lapunk égisze alatt ls. Meggyőződése, ekkora város lemával el tudná látni, és tollforgató is akadna hozzá.