Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-28 / 74. szám

Szombat, 1981. március 28. 3 Szélmalomharc vagy termékeny vita? Péter László irodalomtör- nem tudjuk meg, ténész szóregi lakos a Leve!- mennyi a kötelező hogy tették a nagyobb norma tettel renuelkező földterümagyar tári Szemlében terjedelmes egy olyan tanulmány eléggé tulajdonosok is. Hova sorol bírálatot közölt a Szőreg és szűkreszabott keretében, juk továbbá azt a nagyszánépe című tanulmánykötet- amelyoen egy negyed század mű magyar bérest és napról. amely 1977-ben jelent történetét foglaljuk össze, számolt, akik oagygazdákmeg mintegy húsz történész Megjegyezzük továbbá, hogy nál keresték a kenyerüket és más szakember közreműködésével. E mű szerzői száma, és szerkesztője vitatják, cá- van. a leírt soroknak nemcsak Szerbeknél és magyaroknál mondanivalója is egyaránt. tolják és érvelve elutasítják Péter kritikai észrevételeinek legtöbbjét. A vitához A kertészkedés a kisföldűItészünk ugyanakkor sa- ek kísérlete volt arra, hogy játos módon sokallja azt a belterjesebb műveléssel biz8 és egynegyed sort, amely- tositsák megélhetésüket. Kötermészetesen tudományos- iJea egy l evíziós politikai zöttük azért volt igen kevés a szakmai fórumok a legalkal- kampany jelentós helyi meg- szerb, mivel az első világmasabbak. nyilvánulásáról írtung, egy háború után sok szegényebb Kritikusunk azonban meg ioézettel érzékeltetve a ko- család áttelepült Jugoszlásem várva tudományos vi- rabeli szóregi elöljáróság viába. a nagygazdák viszont ták kibontakozását, i a saj- szervilis közéleti stílusát is. nem hagyták itt földjeiket, tót is igénybe vette/ hogy Holott a korszak egyik leg- helyben maradtak, egyoldalú, elmarasztaló vé- fóntosabb, sok tekintetben Péter tehát nemzetiségi leményét közzétegye. Így meghatározó kérdéséről van síkra vetít olyan problémát, mi sem tekinthetünk el at- szó, ezt talán nem is kell amelynek kulcsa Szőreg latóL hogy hírlapi cikkben is külön bizonyítanunk. válaszoljunk neki. Nem a teljesség igényével. hiszen erre itt nincs lehetőség, csuPéter nem csupán itt, ha kossóRának első világháború utáni jelentős átrétegzőnem több más alkalommal is désében van. védelmébe veszi a régi szőregi pán saját tanulmányunkkal vezetést. Teljesen íölösiegePéter László kétségtelenül sok adatot, tényt ismer la(„Szoreg az ellenforradalmi sen. Ez az elöljáróság nem kóhelye múltjából és a tollkorszakban") összefüggés- volt sem sem rosszabb, forgatással sem áll hadilábén. S nemcsak azért tesz- nljnt amilyen az adott meg- bon. De nem fogadta meg szuk ezt. hogy a tévedéseket határozó viszonyok között egy neves történészünk takiigazítsuk. hanem egy kritikusi magatartásra, módlehetett Az idevonatkozó nácsát: „A helytörténész terjedelmes forrásanyag siszerre is rá kívánunk mutat- vár lapjai erről tesznek ta ni. munkája sem a színes kavicsot gyűjtő gyermekéhez, kalan-•• ••^••H núbizonyságot Jegyzőköny- sem a kincskereső Péter szeret jelentéktelen veikben, közigazgatási ira- doréhoz nem hasonlítható, dolgokat és evidenciákat vi- taikban ők vallanak önma- sokkal inkább a módszeretatni. Bírálatában például gukról, tevékenységükről, tekifogásolja, hogy kuriózum- hetetlenségükről a valódi ként említjük meg az egyet- közügyek szolgálatában, egyet ismertetett is. Tollá len szőregi szélmalmot. Csak hát az ilyen kérdések bol értesülhettek pl. a hírvilágháború hiteles megválaszolásához lapolvasók, hogy II. József a sen dolgozó Lakóhelye geológuséhoz, adataiból nem amely a két _ között még őrölt Holott ek- kevés a szemmérték es kor már valóban ritkaság. sváda. különlegesség volt. Vita— trónörökös korában — mikor utazott át Szőregen. Péter azonban a történeti Közzétette, hogy Joe Bugner partnerünk fél kezén is meg- elemzés bonyolultabb kérdé- angol ökölvívó bajnok Bogszámlálhatja, hány szélma- seibe is beleszól. Ilyenkor nár Jóska korában Szőrelom működött pl. a Szeged követi el a legsúlyosabb hí- gen futkározott. továbbá —Békéscsaba—Gyula kozt bákat. Erre is álljon itt egy azt is, hogy egy már leköhúzódó vasútvonal és a dél- példa, keleti határok által bezárt országrésznyi területen. De szönt labdarúgó szövetségiKövetkeztetéseinkkel szem- kapitány Szőregről házasoben azt állítja, hogy Sző- dott. És még egyebeket, ha szaktekintélyek is szük- regen a szerbek képviselték Nem tagadjuk az ilyen községesek a nyilvánvaló tény alátámasztására, ajánljuk neves nak, Kiss Lajosnak és Cholkivált ha jótollú a mezőgazdasági művelés léseknek, figyelmébe hagyományos, szemtermesz- ember írja meg őket, megtudósaink- tő és állattenyésztő ágát. a van a napi érdekességük. magyarok pedig az intenzí- De az a véleményünk, hogy noky Jenőnek idevonatkozó Vebb kertészkedést. A ku- legnagyobb részük aligha megállapításait Bizony a tatóban azonnal feltámad a szervülhet a történetírásba. Végezetül felidézzük bímilyen rálatáaak azt az érzékletes passzusát, amelyben kötetünket egy szép tortához hanem sonlítja, amelynek azonban szélmolnárság olyan ritka kíváncsiság, vajon az ilyen mesterség volt már ekkor lényeges különbség mint manapság mondjuk a történelmi—társadalmi reaharangöntés. Ennyit szél- ntásokban gyökerezik? A bíráló persze megint malomügyben. Be kell vallanunk. ked- elemez és nem bizonyít az íze keserű. Engedtessék vétlenül veszünk részt az Igaz. még ha akarná sem te- meg nekünk is.'hogy hasonilyen polémiában, mivel fö- hetné. mivel tétele bizo- lattal éljünk. Péter lőslegesnek véljük, de ezút- nyíthatatlan. László írása hasonlatos a szőlötőhöz, ta] nem térhettünk kl előle. Mert igaz ugyan, hogy a amelynek dús, ámde medNem érdektelen hogy kritikusunk, megszámolta. viszont szerb nagygazdók jelenté- dó hajtásai között csupán miután keny helyet foglaltak el a néhány savanyú fürtöcske keves az a 7 szőregi mezőgazdaságban és húzódik meg. Hegyi AndrásSzékely Lajos és fél sor, amit a szőregi valóban külterjes gazdólkokertészkedésről irtunk. De dást folytattak, de ugyanezt Pályázati felhívás irodalmi ösztöndíjra A Szakszervezetek Országos Tanácsa — a Magyar Írók Szövetségével kötött együttműködési megállapodásuk alapján — pályázatot hirdet SZOT irodalmi ösztöndíj elnyerésére. Az ösztöndíj célja, hogy kedvező feltételeket teremtsen a munkás-életérzést tükröző, a dolgozók mai életét és erkölcsi arculatát szocialista szellemben ábrázoló űj irodalmi müvek alkotására. Azok pályázhatnak, akik eddig műveikkel már kifejezték tehetségüket és az ösztöndíj célkitűzéseinek megfelelő irodalmi mű megalkotását az ösztöndíj időtartama alatt vállalják. A pályázat életkorhoz nem kötött. Az ösztöndíj elbírálásánál előnyben részesülnek azok, akik kapcsolatot tartanak valamely munkahellyel, ismerik és segítik az ott folyó közművelődési tevékenységet A pályázat kiírói a készülő pályaművek első kiadási jogát fenntartják maguknak kötet illetve antológia kiadása céljából. Az ösztöndíj havi összege 3000 forint, időtartama egy év. A pályamű jellegétől függően az ösztöndíj maximum két évre hosszabbítható meg. A pályázati kérelmeket 1981. május 10-ig a SZOT kulturális, agitációs és propanda osztályára (1415. Budapest, VI. Dózsa György út 84/B lehet benyújtani. A pályázati kérelemhez csatolni kell a pályázó önéletrajzát írói munkásságának részletes ismertetését és az ösztöndíj időtartama alatt megalkotandó mű(vek)re vonatkozó tervét. Á beküldött pályázati anyagokat nem küldik vissza. Az ösztöndíj odaítéléséről — az e célra alakítandó bizottság javaslatának figyelembevételével — a SZOT titkársága dönt A döntésről a pályázók a felhívást közlő lapokból 1981. június 30-ig értesülhetnek. Bartók-centenárium a főiskolán A Juhász Gyula Tanár- „ajándék", ezek a remeképző Főiskola tudományos kebbnél remekebb kis zon emléküléssel tisztelgett Bartók Bélának. Dr. Moholi goradarabok „őszintesége es tisztasága csak Mozartéhoz Károly főigazgató megnyitó hasonló^, vélekedett az élőbeszédében Bartókról, a pedagógusról szólt Beszélt a zeneszerző pedagógiai műadó, s Bartóknak — művein keresztül — egy új, kedves emberi tulajdonságát is veiről, művészi értéküket is felfedte hallgatói előtt: szívméltatva, s- arról, hogy azo- derítő humorérzékét kat a tiszta eszméket me- A zongoradarabok hangú, lyek mellett Bartók hitet latos bemutatasa dr. Ketett egész életének és mű- mény Erzsébetnek köszönvészetének személyes példá- hető. Matusovils Edit kifejóval erősítette meg. Az em- jező, szép előadással a zenelékülést azzal a felhívással szerző három népdalíeldolnyltotta meg, hogy a Bar- gozását énekelte. Az emléktók-hagyomóny ápolását „be ülést a kell építeni munkánk állandó folyamatába". Kreuter Vilmosné vezette főiskolai vegyes kar Ki produkciója, a Négy szlovák Avasi Béla főiskolai tanár me^í^zArszeti élményt is kinált A teremben Bartók és a népköltészet ihlette tollrajzokat és színes linómetszeteket álpelt portréját Frank Oszkár ^ki. ^faj?*" — zenei bemutatásokkal illusztrált — előadásában (Bartók, a népzenekutató címmel) egyéni megvilágításban mutatta be az ünnefőiskolai tanár (A gyermekeknek írta Bartók Béla címmel) tovább mélyítette a Bartókról szerzett ismereteszép emlékülés után a tanárképző főiskola hallgatói tudományos diákköri íelol, , „ . .... . . .. ,, vasóülést tartottak, melyen ket Egész ele ével tanított Bartókkal kapcsolatos. önálmmroin L- arar ••> t»11 t o innn művein keresztül is — mondotta —, megtalálta a népdalok lelkét, s ezt ki is tud ló kutatómunkájukról tettek tanúbizonyságot. A zenei Gémes Eszter Történetek Rúzsa Sánílorról — No. mán most én ezön a vakdűlőn irányítok itatod az egereket? — De az csak szipogott bühaza. Hanem amit beszélünk senki ne tudia. Mer fögött Kisteleki „hírős bál" összetalálkozik a dűlőúton két virágiaműlt asszony. — Halotta-e. Mónika néném hogv ezök a betyárok mán mögén milyen mulatságot csaptak? — Dehogy hallottam, lelköm Gota! Mondjad mán. izibe. frtssibe! ne szói) szám nem fáj feiem. Ahogy Mónika néni halad, a Veszelka lány legelteti a libákat de nótáz ls. — Azt a szödte-vödte. teremtötte. mai' évöszöm én a danászó kedvedet! — hördült fel Mónika. — Rúzsi! Gyere csak közelebb! — Mit páran'. Mónika néni? — Ügy hallom, mögén möghíttak a betyárok a mulatságba. — Mög bizon Mónika néném! Nem is kévánok magamnak fáiintosabb mulatságot. Legközelebb mán Kata húgom is égvön velem! — Oszt te csak ezt ígv mondod? Híg a te agyvelőd. Rúzsi! Szégvön ám betyárral mulatni! Ha mán te nem éröd fő ésszé, anyádnak többnek kék a kobakjába lönni! — Ked is elengedné a lányalt. ha hínákl — Hát tudja a Kányl tanyába mögén csutri jiyent? Kövess mög! Én? Morvánvi Mónika? Hogy mondhatsz áll a bosszú bennem! Mai' lösz ennek csattanóvót Möghítták a Rákasi lánt a Veszclkát. a Kis pál Rózát a Csurgó lányokat kivilágos-virradtig tartott a citerás bál. Mán a kakas utolsót kukoríkút. mikó lóháton hordták szét üket. Mónika kezét tördeli: — Hová lőtté, szüzesség? Nem követöm mög. szívesebben mögkövez- létámanna érte! ném. ha nem fénék édösanvámtú! — Az se különb nálad! Varnyú sose kőtt galambot! Én inkább a küszöbre tönném a lányom nyakát oszt elvágnám, mint bétvárbálba elenprp/1 i gm _ Aszondik. oda é kő mönni. ha híják, mer __ ^ m I ^ ^ ^ ^ ^ m„g mögbosszulik. Gota odahajol Mónikához, suttogva mondja: — Tudja. Mónika néném, oda csak a ió firmákat híiák. mög a paráznákat. Az én lányaim gyöngyvirágok! Még tisztösségös szögén legénynek se engedőm a kézit kinvútani utánuk. Nemhogy betyár torozsák lögvön! — Ügy ám! Csak ezök a oeníszvirágok mii ven büszkék rá. hogv a betyárok invitálik a mulatságaikba! — Ö. a széevöntelen szukák! Cudarok! Ha tiz körmömmel ásnék is gödröt magamnak, még akkó is inkább elevenen belefekünnék. oszt magamra húznám a fődet. Úgy ám ezt tönném! — Én is amondó vagyok — feleli Mónika néni. nóta. mög a férfiak isznak, ott semmi paráznaság nincs. — Nincs? Ne nézz engem goevónak. Éopig most mondta Ágota nénéd is. ha bűr vóna a pofátokon. lésűhetne. oszt szégyölletibe a föd alá bú na. Rúzsi megfordul a libákkal, arra. amerre a húga Kata várta. Mónika néni magával megelégedetten ballagott tovább A lánv sírt. sűrűn emelgette a köténve sarkát. Megindult a libanvá11al befelé. Az anvja már a kútnál várta őket kulacsot mennyi a híja. nem látszik, akármenvmerte a tiszta vizet a libáknak. Látja, hogv Rú- nyit megiszik. zsi sír csak úgv zokog. — Egészségire! — mondja Deli Annus. — No mi az ördög lelt? Picsogó szájú! Mér (Folytatjuk.) a • x 11 muLL » , •• eu ünnepnap, este, emléKnangta fejezni. Többek között versePnny,Je'1 irult a risza\ ezt bizonyította meggyőzően uó kyoncerttermében. A a Gyermekeknek cimu ma- főiskola tanárai ^ kórusai gyar es szlovák népdalok ih- Bartók műveinek ihlete{t lette zongoradarabokból álló elóadásával járultak hozzá a sorozat nehany szemelve- nagy zeneazerző méltó ün. nyén keresztül. Ez a gyér- nepléséhez. mekeknek nyújtott bartóki B. B. Műsorajánlat Horváth-diszkó lesz ma, koncertjét hallgathatják szombaton este 6 órától a meg az érdeklődők. KSZV Victor Hugó utcai A Szegedi Rézfúvós Kvinklubjában. tett (Bánhegyi László. KruA modern német filmmű- piczer Ferenc — trombita, vészét szerepel a JATE Szelezsán István, Grimm filmesztétikai körének prog- Mihály — harsona, Masa ramjában ma, szombaton Ferenc — tuba) hangversedélután fél 3 órakor a JA- nyét rendezik ipeg a Móra TE Ady téri épületének Ferenc Múzeum múzeumi Auditórium Maximumóban. matinék-sorozatában holnap, Illyés Gyula Tűvétevók vasárnap délelőtt fél 11 óracímű darabját mutatják be kor- A műsorban reneszánsz a Mező Imre Altalános Is- ^"cok, toronyzenék, polkán kola tanulói holnap, vasár- 458 ragtime-ok szerepelnek, nap delelőtt 10 órakor a A TIT megyei szervezetéKISZÖV Arany János utcai nek A környezet- és terklubjában. Ugyanekkor a mészéLvédelem biológiai tarjáni IV. számú iskola di- alapjai című biológiai szaák.jai Süketek címmel ad- badegyetemén Az ökoszisznak eló bábjátékot, majd a téma, mint produkcióbiolóHuzavona együttes népzenei giai rendszer cimmel dr. ^——^mm——m— Gallé László adjunktus tart előadást holnap, vasárnap délelőtt 11 órakor az MTESZ Kígyó utca 4. szám alatti székházában. A Japánban található Urawa város Kodály kórusának hangversenyét renderi meg a Bartók Béla Művelődési Központ március 30-án, hétfőn este 7 órakor a Tisza-szálló hangversenytermében. Vezényel: Keiji ysukl. Ugocsai László festőművész kiállítása nyílik meg az Ifjúsági Ház minigalériájábatv március 30-án délután 2 órakor. A tárlat április 11-ig, kedd kivételével naponta 14 és 21 óra közóit tekinthető meg. Előadói konferenciát rendez a TIT megyei szervezetének egészségügyi szakosztálya március 30-án este Ö órakor a Kárász utca II. szám alatti TIT-klubban. A hallásjavítás műtéti lehetőségei címmel dr. Ribári öttó egyetemi tanár tart előadást. Élni, élni... — ezzel a címmel Jelentkezik a szegedi körzeti stúdió műsora március 31-én, kedden 17 óra 20 perckor a televízió l-es programjában. Április 1-én. szerdán is láthatjuk a szegedi körzeti stúdió műsorát:' az Alföldi Antenna „Ébresszen aranysip ..." című adásában a Kecskeméten élő Buda Ferenc költőt mutatja be 20 óra 1 perces kezdettel a tévé második programjában. — Nem szégyöllöd magad! Eladósorba vagy. oszt itt rikótsz! Né szipogj! Nyögjed mán. mi bajod? — Hát aszondta Mónika néni. hogv a bétvárbálba csak jófirmák mög a paráznák hivatalosak! Azt is elmondta a lány. hogy Gota néni is mit mondott — Így mondta Mónika, nem tötté hozzá? — kérdi az anvia. — Pontosan, ezön szavakkal mondta Mónika néni! , Deli Annus csípőre teszi a kezét megriszálja a farát. ígv fakad ki: — Mögálli Gota! Mögállj. Móni! Ezt nem hagyom annyiba! Töszök olyat, hogy űk bújhatnak elevenen a főd alá. Nem köllenek a lányaik senkinek sé! Olyan öregök. mint az ország útia. úgy csörög a körmük, mint az öreg kecskéé. Tótágast ja! De az embörnek nem lőhet ám mögmondani. Csípőre tett kézzel, derekát riszálva halad befelé. Mit csináljon ezzel a két döggel? Hogv szégvenítse meg őket? Még az öklével is verte a homlokát, hogy valami eszébe jusson. Ügy egv hét múlva megy egy lovas Deli Annusékhoz. Csontos nevű betyár volt. Köszön, fogadiák. — Gvék ké, Annus néném, a nagvházba. beszélni valóm van! — Kerüljék beljebb! — S már nvitia is a kócmadzagos fakilincset Deli Annus. Visszalép mutatia Rúzsinak a serpenyőt, hogy süssön kolbászt, tojást a betyárnak. A fazékállóról leveszi a kulacsot, viszi magával befelé. — Igvék mán egy kis szíverősítőt fáradt embörnek ió esik! Nem is kínáltatia magát a betyár, fölhajtja a.