Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-27 / 73. szám

Péntek, 1981. március 27. 3 Duggatják a hagymát A megtartó er , . . ! rysúfolt autóbuszok érkeznek regge- bet beszélnek a kis települések m Űjra dolgoznak a földeken. A város környéki gazdaságokban a gépek egyengetik a földet, puhítják a talajt. Ahol előbbre 1Amak a munkával, permeteznek a tavaszi veteményeknek készítik az ágyásokat. A homokföldeken metszenek. rotátorozzák a gyümölcsösöket. A brigádok, munkacsapatok sem tétlenkednek, hagvmát. burgonyát ültetnek. A röszkei Kossuth Tsz asszonvai duggatják a vöröshagymát. Szalma Ferencnének és Kovács Antalnénak a rokonok. ismerősök segítenek, hogv meglegyen a napi norma. Az Ödönház melletti táblában rajtuk kívül még sokan ..fogtak hagvmát" részesművelésre. Tegnap a parcella másik végén permetezők szórták a vegvszert a talajra. Kénünk a hagymaültetőket örökítette meg. A MÉM tájékoztatója A szarvasmarha-gumőkorról A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium bejelentette : az ország szarvasmarha-állománya mentes a gümökórtól. A mentesítési program eredményeiről dr. Glózik András, a MÉM állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai főosztályának vezetője csütörtökön tájékoztatta az újságírókat Elmondotta, hogy a program befejezése elsősorban közegészségügyi szempontból jelentős. Kimutatható összefüggés van ugyanis a gümókórral fertőzött szarvasmarhák számának csökkenése és az emberi gümókóros megbetegedések előfordulása között. A szarvasmarha-gümőkór felszámolásával megszűnt egy olyan fertőzési forrás^ amely az ember egészségét közvetlenül is veszélyeztetheti. Azzal, hogy mentes lett az állomány, nemcsak az állattenyésztést közvetlenül ért károkat sikerült megszüntetni, hanem e téren is teljesen megfelelünk az élő állatok és állati eredetű termékek nemzetközi kereskedelmében támasztott követelményeknek. A jövőben a fő feladat a betegség esetleges újbóli jelentkezésének megelőzése. Mindez az állattartóktól és az egészségügyi dolgozóktól, valamint az állatforgalmazásban érdekelt vállalatoktól további erőfeszítéseket kíván. Az állategészségügyi rendszabályok jelentős részét tovabbra is fenntartják, hiszen csakis így lehet megakadályozni. hogy a betegség újra felüsse fejét. A telepeken évente egy alkalommal továbbra is átfogó állatvizsgálatra kerül sor, továbbra is fenntartják azt a szigorú állategészségügyi vizsgálati rendszert, amelylyel a vágóhidakon és a piacokon — ahol a kistermelök áruját értékesítik — vizsgáljál/, ellenőrzik, hogy alkalmas-e emberi fogyasztásra a hús és a húskészítmény. A háziasszonyok konyháját a program végső' soron nem érinti, hiszen eddig is pasztőrözött tejet kaptak, és csakis olyan húsokat, húskészítményeket vásárolhatlak, amelyeket előbb szigorúan megvizsgáltak az állategészségügyi szakemberek. Ábrahám Kálmán, építésügyi- és városfejlesztési miniszternek és Ivan Ganyicsevnek, a Szovjetunió állami építési bizottsága elnökhelyettesének vezetésével csütörtökön Budapesten befejeződtek a két ország építésügyi együttműködésének fejlesztéséről folytatott tárI gyalások. Meghatározták az 1981—85 évi és ezen belül részletesebben az 1981—82 évi építő- és építőanyagipari műszaki-tudományos együttműködési feladatokat. E szerint a két ország szakemberei csaknem 30 fontos témában folytatnak közös kutatási és műszaki-fejlesztési munkákat. (MTI) Emlékezés Bartók Bélára Csütörtökön, tegnap. Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából Rajnai Sándor, hazánk bukaresti nagykövete és Szepes István kolozsvári magyar főkonzul a Magyar Népköztársaság kormánya nevében 1 koszorút helyezett el a zeneszerző nagyszentmiklósi szülőházát megjelölő emléktáblánál. Tegnap. csütörtökön a Bartók-centenárium alkalmából testvérmegyei kapcsolatok keretében háromtagú Csongrád megyei népfront- és tanácsi küldöttség utazott a romániai Nagvszentmiklósra. Nagy István, a megyei népfrontbizottság elnöke, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese és Molnár Sándor, a megyei népfrontbizottság titkára koszorút helyezett el Bartók Béla szülőházát megjelölő emléktáblánál. Ünnepi előadáson mutatta be csütörtökön este a moszkvai állami akadémiai Nagy Színház Bartók Béla táncjátékát a Fából faragott királyfit, a nagy magyar zeneszerző születése 100. évfordulójának tiszteletére. Megjelent az előadáson Korcsog András, a Művelődési Minisztérium államtitkára, Molnár Ferenc. az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője Z

súfolt autóbuszok érkeznek reggelente Szegedre. Igaz. az elienjaratok sem üresek. A kétirányú ingázás megszokott, hétköznapi dolog. Csak a szegedi járásban közel hétezren találnak munkát a Tisza-parti üzemekben, vállalatoknál. Ugyanakkor több száz szegedi értelmiségi. orvos, tanár, mérnök utazik Szatymazra. Mórahalomra. Kistelekre. Makóra és Hódmezővásárhelyre.. Akik havonta bérletet váltanak, egy valamiben megegyeznek. Nem szívesen adnák fel a szegedi főbérletet. illetve minél előbb szeretnének egy szegedi lakást. Igv aztán nem lehet csodálkozni hogv évente csak a ..bevándorlásból" 1500—2000-rel növekedett a lakásigénylők száma. Az elmúlt két évtizedben a hazai településfejlesztésnek az volt az íratlan jelszava: gyerünk a városba. Az állam óriási összegeket fordított az urbanizációra, munkahelyeket létesített százezrével építette a lakásokat és százezrével érkezett a munkaerő a mezőgazdaságból. De miért írom mindezt múlt időben, hiszen a településfejlesztés célkitűzései lényegesen a jövőben sem változnak, csak módosulnak. Am a módosulás új képet, más formát ad a vidéknek. Többet kap az állam pénztárcájából a falu. pontosabban a város környéki települések és a nagyközségek. A több például a szegedi járásban dupláját jelenti annak az összegnek, amit elkölthettek közművesítésre, telekosztásra, s az ellátás javítására az elmúlt időszakban. A sok nemcsak mennyiségileg több. ugyanis az íratlan jelszó kissé átformálódik: maradjunk a faluban is. Egyetlen településpolitikai irányzat sem öncélú és a mostani fordulatot sem lehet csak az arányosabb területfejlesztéssel magyarázni. A történelmi különbségeket — ami a települések fejlettségi szintjén megmutatkozik — nem most akarjuk eev új kampánnyal megszüntetni. Egyszerű és világos, gazdasági okok léteznek. Az országgyűlés téli ülésszakának határozata alapján köztudott, hogy az állam sokkal kevesebb célcsoportos lakást épít a VI. ötéves tervben, mint a korábbi időszakban. Könnyű következtetni: lényegesen kevesebb lesz az olcsó tanácsi lakás a városokban. Igv az otthonteremtők kénytelenek támaszkodni a saját erejükre, pénztárcájukra. Ám a magánlakás-építő mozgalom lehetőségei sem végtelenek. Ma már a szabad piacon a szegedi telek ára négyszögölenként 3000—5000 forint és a tanács sem tud korlátlan mennyiségű olcsó, közművesített területet biztosítani. (1 kilométer hosszú csatorna, vízvezeték ára több millió forint.) Nerh nehéz elképzelni, hoev a gumigvárba bejáró deszki fiatal sokáig nem meditál azon. hol építkezzen. Ugyanis falun összehasonlíthatatlanul olcsóbb a telek. mint a városban. Ilven egyszerű gazdasági meeeondolásból várhatóan csökken Szeged de növekszik a város körnvéki községek vonzása a lakásépítésben. Va'ószínű. hogv az agglomerációban tehát Szatvmazon. Domaszéken. Sándorfalván. Deszken. Kübekházán ... úi szárnyakat kap az otthonteremtő mozgalom. Közgazdászok tanácselnökök eevre többet beszélnek a kis települések megtartó erejéről. Ahhoz hogv a lakásépítés a város környéki községekben még nagvobb arányú legyen, erre is szükség van. Hogy lehet ezt fokozni a nyolcvanas években? A válasz látszólag egyszerű pénzzel és még több pénzzel, nagvobb fejlesztési lehetőséggel. Ha megfelelő a munkahely, jó az ellátás. nem kell átutazni egv másik faluba hajvágásért — hogy csak egv szélsőséges községi gondot említsek — ki az. aki szívesen elköltözik onnan, ahol felnőtt, ahol élnek a rokonok, barátok. Persze az élet nem ennyire egyszerű, de a városba költözködésnek. ha úgv tetszik, e mozgalomnak fő oka nemcsak az új munkalehetőség, hanem a teleDÜlések közötti óriási színvonalkülönbség is. Amit enyhíteni lehet a közlekedés, az utak. a kereskedelmi hálózat kiépítésével, szolgáltatások javításával. Az elkövetkezendő években egyetlen községi tanács sem mond le erről a programról. ám ha a jövőben nagvobb állami támogatást biztosítanak a falvak komfortosabb életéhez, ez az eev forrás önmagában nem old meg néhány égető kérdést. Nem maradhatnak ki a termelőszövetkezetek a szolgáltatások fejlesztéséből, uevanis a melléküzemág egv szélesebb profillal megoldhatja a lakosság javító és egvéb más szolgáltatási gondjait. Köztudott ennek a harmadik iparágnak eev másik jótékony hatása is — újabb munkahelyet biztosít. Nemcsak a városban, hanem a községekben is minden pénzt megadtak. kifizetnek a jó kőművesnek. Feltéve, ha az építtetők találnak olyan mestert, aki egv éven belül vállalja a munkát. Falun ls legtöbb esetben kalákával sikerül biztosítani a kivitelezést a családi házaknál. Ma még kérdés, hogy a magánépítők növekvő tábora a jövőben miképp oldja meg az otthonteremtést a kis településeken. Nehéz előre látni. Ügy tűnik, a nagvobb építőipari szervezetek nem szívesen vonulnak ki a városból. Elképzelhető, bogv egv-két év múlva változik a helyzet jobban figvelnek a községi tanácsok rendeléseire. Hosszabb távon a hagyományos építkezési mód uralja a terepet a falvakban. Ezért a téeszek építőbrigádiaira. s az újabb melléküzemágakra több feladat vár és nagvobb szerepük lesz a lakásépítésben mint a minisztériumi vállalatoknak. E

ddig Ls együttműködtek a Szeged körnvéki községek a várossal. A jövőben azonban még nagvobb segítséget igénveinek és váriák a városi intézmények. szövetkezetek támogatását, nevezetesen hogv teleDhel veket létesítsenek. A helybeli vállalatoktól pedig azt remélik, hogv naevobb anvagi hozzájárulással szorgalmazzák a szűkebb pátria föl virágzását. Különböznek a községek városok. nen» is lehetnek eevformák. A település fejlesz* tés történelmi különbségeit csak hosszú lá. von lehet megszüntetni. Mégis. mo6t úgj látszik, az. elkövetkezendő években naevobb léDéseket teszünk, hogv egv régi örökséget felszámoljunk. Halász Miklós M/ÍV -Volán Korszerű Ma nyílik Felújított AFESZ-üzlet Közel 1 millió forintot áldozott a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ egyik szegedi üzletének, a Széchenyi tér 17. szám alatt található zöldség-gyümölcs boltjának felújítására. Kicserélték az elavult elektromos hálózatot, újrafestették a falakat, tetszetős álmennyezetet alakítottak ki. Új, a Czeged Nagyáruház földszinti eladóteréből mar ismert, narancssárga bútorokkal váltották fel a régi, jócskán kiszolgált berendezést. A hűtővitrint két, nagy teljesítményű hűtőpultra cserélték, így — ígérik — mirelit árukból, tejtermékekből, hentesárukból bőséges kínálatot tudnak ezután biztosítani. A belső felújítással egy időben az üzleti profilt is korszerűsítették. A drogériók, a háztartási boltok, a nagyáruház közelségére való tekintettel ezentúl nem forgalmaznak vegyi árukat. Papírárukból is csak a legszükségesebbet : szalvétát, celofánt a befőzéshez és papírzsebkendőt. Így nyílt lehetőség arra, hogy a korábbinál több csemegeárut, alapellátást biztosító élelmiszert, sütőipari terméket helyezzenek a poleokra. Persze a zöldség és a gyümölcs értékesítéséről sem mondanak le. Sőt, a megszokottnál is nagyobb választékot kívánnak ezekből az árukból biztosítani. A kistermelőktől származó mezőgazdasági portéka felvásárlásakor olyan ösztönző rendszert alakítanak ki, mely az eladónak. a vásárlónak és magának az üzletnek is kedvez. A belső technológia megváltoztatása ugyancsak kettős haszonnal kecsegtet Nyernek rajta a vevők, hisz kényelmessé válik a bevásárlás, de nyer az üzlet is. Mert a gyorsabb áteresztőképességű boltban több embert lehet kiszolgálni, következésképp a korábbinál nagyobb forgalomra lehet számítani. A felújított üzlet ma, pénteken reggel nyílt meg több mint 1 millió forintos árukészlettel. Közös brigádok betegélelmezés A szegedi vasútigazgatóság területén 28 szolgálati helyen együttműködési szerződés alapján végzi a Volán a pályaudvari kocsirakományú áruk fel- és elfuvarozását Csongrád megyében 7 állomáson dolgoznak MÁV— Volán komplexbrigádok. A két vállalat közötti kapcsolat az évek során munkaversennyé fejlődött. A versengő brigádok munVédik a gátakat A nagy víztömegtől megduzzadt Tisza árhulláma csütörtökön Tiszafüred térségében tetőzött 725 centiméteres vízszinttel. A hullámtérben a magas árhullám Tokaj és Tiszabercel térségében átlépte a nyári gátakat. Megvédésük eleve sikertelen vállalkozás lett volna. A Tisza jobb partján Csongrád fölött az alpári nyári gátnál azonban már többször sikerrel szálltak szembe a magas árhullámokkal, s most is ebben a reményben vették fel a küzdelmet a víz ellen. Nehéz, nagy gépekkel nem terhelhetik a gátat, ezért mintegy 300-an álltak csatasorba. Kétkezi munkával, nyúlgátakkal magasítják ezt a 12 kilométer hosszú védvonalat. amely 7500 hektáros mezőgazdasági területet — ennek fele vetés — kerített el a hullámtérből. A harmadfokú készültség erői védték csütörtökön a Tiszát Polgártól a déli országhatárig. a Fekete-Körös bal partját, a Hármas-Körös torkolati szakaszát és a Hortobágy—Berettyó-csatornát összesen 888 kilométer hoszszú szakaszon. Ezzel együtt 1690 kilométer hosszú védvonalat őriznek a készültség különböző fokozataiban. Icáját a közelmúltban értékelték. A nagy forgalmú állomások elmúlt évi versenyében első lett a hódmezővásárhelyi komplexbrigád 120,48 százalékos összteljesítménnyel. A vásárhelyiek szinte valamennyi követelményt túlteljesítették. A győztesnek járó oklevelet és pénzjutalmat tegnap, csütörtökön délután adták át a vásárhelyi állomáson. A kisállomások versenyét a csongrádiak nyerték meg. Ugyancsak most értékelték a MAV Vezérigazgatóság és a Volán Tröszt által meghirdetett őszi forgalmi versenyt, — amelyben a szegedi MÁV—Volán komplexbrigád lett az első. A Volán 1980. szeptember 1. és december 31. között a SzegedTisza pályaudvaron 3638 kocsit kezelt, egy-egy kocsit az előírtnál átlagoson kettő órával kevesebb idő alatt raktak ki. Csökkentették a késve kirakott kocsik számat Az eredményhez hozzájárult az is. hogy sikerült több vállalatot megnyerniök a szombat vasárnapi rakodásra. A szegedi vasutasok —volánosok közös brigádjának az elmúlt napokban adták át a kiérdemelt pénzjutalmat. G. J. A gyógyintézetek élelmezési üzemei sokat fejlődtek az elmúlt években, azonban az igények nagyobbak, mint az eddig elért eredmény. A betegélelmezés korszerűsítésének lehetőségét csütörtökön, Kecskéméten vitatták, meg a Magyar Kórházszövetség élelmezési szakbizottságának X. plenáris ülésén. \ többi között elmondották, ogy bár jelenleg 30 gyógyintézetben korszerű kisegítő gépekkel dolgoznak a konyhákon, s a kézi munkát robotok váltották fel, sokhelyütt kezdetleges az étele* névre szóló porciózása. Jelenleg naponta 4000 beteg kapja egyéni megjelöléssel az ebédjét, előrecsomagolva vacsoráját ezt a .zámot a következő evekben 10 000-re kívánják növelni Ehhez a legkorszerűbij módszert az új kecskeméti megyei kórházban mutatták be a tanácskozás résztvevőinek. A konyhán naponta 3000 adag étel itószül 15-íéie változatban. Az orvsuk által előírt étrendnek ivegfe. lelően jut a betegek nez az •tel. A járó bete..e< kózii. en étkeznek, az ágyban fekvők részére úgynevezett etetőasztalt rendszeresítettek. i