Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-24 / 70. szám

4 Kedd, 1981. március 24. w Nem megy ­• • jon a meggy — S eljővén a kiskertek ideje... — mondta papo­san szomszédom, aki koráb­ban azt sem tudta, mi az az ásó, vagy kapa. Most spe­ciális kenőccsel ápolgatja fölhólyagzott tenyerét. Kis­kertet vásárolt a dorozsmai határban. Hétvégi kertecs­kék sorakoznak az újsze­gedi, a domaszéki, a sándor­falvi, a baktói, a kishomo­kf... — s tovább kár ia sorolni, mert se vége, se hossza nem lenne a listá­nak. S ez valóban nagy öröm. Hasznát, előnyét ugyancsak nehéz volna cso­korba szedni. Jó az egyen számára, a konyhának, e pénztárcának és az egész­ségnek Is, de a nemzetgaz­daságnak sem válik hátrá­nyára. Tapasztalatból tu­dom, hogy á kiskertek gaz­dái nem csupán saját fo­gyasztásra termelnek, ha­nem gyakran jelentős meny­nyiséget visznek a piacra, u városi üzletekbe is kiváló és friss terményeikből. Finom csemegeszőlőt, meggyet, cse­resznyét, diót és más rit­kaságszámba menő gyümöl­csöt szinte kizárólag a kis­kertekből szállítanak. • Ha fgy van, érdemes föl­figyelni a hobbikertekben „erénykedők igényeire. Egy számomra inkább ellent­mondásos dolgot a minap tapasztaltam. Valamikor nemcsak hazánkban, de még határainkon túl is híresek voltak a szegedi és a szőré­éi kertészek, akik első osz­iályú gyümölcsfacsemetéket ajánlottak a gazdáknak. Most azt láthatjuk —, ter­mészetesen örömmel nyug­tázva —, hogy a szomszédos Békés megyeiek sietnek a segílségünkre. Szegeden a békéscsabai Lenin Terme­lőszövetkezet nyitott árudét, ahol számtalan fajta gyü­mölcsfacsemetét, szőlővesz­nzőt, virágot és dísznövényt kínálnak az érdeklődőknek. Évente másfél millió forint a forgalmuk. A Tompai-ka­punál levő telepen Kutas András mezőgazdasági tech­nikus, az áruda vezetője készségesen válaszolt kérdé­seinkre. Elöljáróban elmond­ta, hogy a tavalyi ősz nem volt a legkedvezőbb a kis­kertekre, mert gyakran esett az eső, s ezért elmaradtak a telepítésekkel. Akik pedig a dorozsmai határban az őszi osztás során jutottak kert­hez, el sem kezdték a fa­ültetést, a szőlőtelepítést. Mi hát a teendő? — Semmi gond —, mond­ta Kutas András — itt a tavasz, mindent be lehet pó­tolni. Arudánkban, illetve a faiskolák téli vermelőiben a szokásosnál is több gyü­mölcsfa maradt, s bőven akad szőlőoltvány. Sétálgattunk egyet a fe­dett tárolóépületben és a mellette levő szabad tér­ségben, ahol a vásárlók vá­logattak kedvükre. Talál­tunk nyári és téli almafá­kat, körtéket, kajszit, őszi­barackokat, szilvát, mandu­lát, naspolyát. De az ls köz­Ismert, hogy a vevő mindig olyasmit keres, ami nincs. Egy idős ember kérdezte az eladót: — Van-e meggy? •— Sajnos, most nincsen. Kiderült, hogy a cseresz­nye is fogyóban van, s ak­kor éppen egres sem volt Vajon, miért nincs elegen­dő meggyfa? — Azért nincs meggy —, tájékoztatott Kutas András — mert az utóbbi két esz­tendőben a szokásosnál na­gyobb volt e telepítés a kiskertekben is, de még a nagyüzemekben is újra föl­fedezték ezt a kellemes ízű és keresett gyümölcsöt. A faiskolák viszont nem tar­tottak lépést a piaci igé­nyek hirtelen fölfutásával. Megnyugtatásul említem, hogy már az idei őszre min­den igényt kielégítünk meggyből is. • Mellettem válogatja a Za­la gyöngye-szőlővesszőt Gyu­lai János nyugdíjas < hentes, aki negyvenhét esztendeig dolgozott egyhuzamban a szegedi szalámigyárban. — Nem akartam én kis­kertet, de a lányom min­denképpen rábeszélt, hogy jót tesz a szaEad levegő és a mozgás. Alighanem igaza is van. Mondja, hogy keresgélt már facsemetét, gyökeres szőlőt a szőregi, meg a do­maszéki árudákban is, de nem talált kedvére valót. Itt a Tompai-kapunál sikerült. Szemtanúja lehettem egy nagyobb üzletkötésnek is. A dorozsmai ÁFÉSZ sziksósi lerakatának megbízottja egyezkedett a csabaiakkal, hogy lássák el őket is gyü­mölcsfacsemetékkel. Ügy vet­tem ki, hogy megegyeztek, sőt, a dorozsmai áruda 15 százalékos engedményt ka­pott. Jönnek-mennek a ve­vők, válogatnak, van nkl metszőollóval a kezében alakítgatja a kiszemelt cse­mete gyökereit és a koroná­ját. Drágossy Richárd, a bé­késcsabaiak kereskedelmi ügyintézője még érdekessé­gekkel is szolgál. — Exportálunk is gyü­mölcsfacsemetéket. Elsősor­ban almafajtákat, goldent, jonatánt és delicseszt adunk el a szomszédos országok­ba. — Ügy hallottuk, hogy jártak itt koreai fiatalembe­rek is, akik a gödöllői egye­temen tanulnak. Ök is vá­sároltak talán? — Akármennyire is meg­lepő, vásároltak —, mond­ta a kereskedelmi ügyinté­ző. — Almafákat vettek, de próbára adtunk nekik szil­vafacsemetéket is, ha bevá­lik, akkor nagyobb szállít­mány is útnak indulhat — Korea nagyon messze van hozzánk, miként lehet a facsemetéket eljuttatni oda? — A gyökérzetet nedvdú­san, fólia zsákokba és vizes fúrészporba ágyazva küld­tük. Nemrégiben, amikor itt járt nálunk a két koreai kertészfiú, örömmel, újságol­ták, hogy az almafák szé­pen megfogták. Hamarosan újból jönnek és hűtővago­nokba csomagqljuk az újabb szállítmányokat —, mondta Drágossy Richárd. • * Kiskert, nagy öröm, mond­juk mi. S valóban, örömet jelent hétvégeken a kapá­lás. ásás, a friss levegő. Ép­pen elég egész héten át a füstös műhelyekből, irodák­ból, a mozgás nélküli na­pokból. Gazdagh István Potsdami műemlékek Potsdam egyik történelmi múemlekében, az 1685-ben épült Orangerje-ben, amelyet NDK-beli és lengyel építő­művészek együttműködésével restauráltak, filmmúzeum fog működni. A műemlékeiről méltán hí­res városban egyébként több régi szép épület nyeri visz­sza régi fényét közel­jövőben. A piactéren álló Szent Miklós templom műemléképülete is ezek közé tartozik. Ez a XIX. század­ban Friedrich Schinkel ter­vei szerint készült. A res­taurálás a vége felé közele­dik, jelenleg a II, világhábo­rúban súlyosan megsérült múernléktemplom belső be­rendezést állítják helyre. Az egykori főtemplomban hangversenyeket fognak ren­dezni. Aranyat, ezüstöt tartalmazó rézérc Lengyelországnak nincs je­lentós aranytartaléka a Len­gyel Nemzeti Bankban, sem polgárai nem mondhatnak magukénak figyelemreméltó értékű aranytárgyakat; az or­szág nem vesz részt a nem­zetközi aranykereskedelem­ben, aranybányái sincsenek. Bár ez utóbbival még gazda­godhat. mégpe.dig számotte­vően, ugyanis az ország nyu­gati részén feltárt lubinoglo­gowi rézérc bányákban ara­nyat is találtak. A szakértők a szemrevéte­lezés után úgy vélik, hogy az évente kitermelt ércmeny­nyiség amelyből 400 ezer tonna tiszta rezet nyernek. komoly mennyiségű arany ki­termelését is lehetővé teszi. Mellesleg — az itt bányá­szott rézércben jelentős mennyiségű ezüst is van. A népgazdaság szempontjából oly értékes és szükséges ér­ceknek az ipari szinten tör­ténő kitermelése azonban nem olyan egyszerű, jelentős beruházásokat igényel, amire napjainkban a lengyel gazda­ság nemigen vállalkozhat. Egyelőre — pontos költség­vetést készítenek, hogy meg­állapítható legyen a lubini rézércben fellelhető arany­érc és ezüst leválasztásának kifizetődése. «• Minden második úttörő... — Vetítettem, magnót hall­gattunk, nem voltam szigo­rú, semmi eredmény. Hát mivel kössem le a figyelmü­ket? Az a néhány gyerek fi­gyelt, de a többi! — Láttam rajtuk, úgy elhallgatták vol­na azokat a történeteket Élvezték, figyelték, tetszett nekik. Borzasztó kevés az a 45 perc. Feleltetés, magya­rázat, vázlatirás, ismétlés, hát egyszerűen nincs idő. Gyakran hallani az álta­lános iskolai tanárok ilyen fajta kitöréseit az óraközi szünetekben, a buszon, a vil­lamoson. Nem véletlenül. Az új tanterv új terheket rótt rájuk, de az órák maradtak 45 percesek, s a gyerekek is ugyanolyan csintalanok, ha valamivel okosabbak is, mint mondjuk tiz évvel ezelőtt. Gondjaik orvoslása azonban nem megoldhatatlan, sőt. Megyénkben szerencsére na­gyon is népszerű tanárok, diákok körében. Amit nincs idő az órán részletezni, ami iránt Jobban érdeklődnek a gyerekek, mindarra a szak­kör kiválóan alkalmas. A szülők előtt sem ismeretlen ez a fogalom, szakkörre szí­vesen engedik a gyerekeket. A napokban készült el az a felmérés, amely a me­gyénkben működő általános iskolák szakköri tevékeny­ségét vizsgálja az elmúlt há­rom évben. Eszerint Csong­rád megyében minden má­sodik úttörő, kisdobos részt vesz valamilyen szakkör munkájában. íme, nem igaz, hogy a mai gyerekek nem érdeklődőek, hogy a tanárok húzódoznak a pluszmunká­tól. A megnyugtató számok mögött azonban sok-sok probléma rejtőzik. Itt van mindjárt a tehetséges és az érdeklődő diákok esete. Kell-e, szabad-e különvá­lasztani őket a tanítási órá­kon kívüli foglalkozásokon? Az alsótagozatos matemati­ka-szakkör meg gyakran kor­repetálásokká válnak. Máris probléma, de a következők­ben csak nőni fog a kró­nikus teremhiány, különösen a „kétműszakos" Iskolákban. A szakkörvezető tanárok sem kapnak elegendő szak­mai segítséget. Szakkönyve­ket, módszertani útmutató­kat szeretnének, amelyek se­gítségével vonzóbbá tehetnék a szakköri munkát. Valószí­nű, hogy álmuk — barkács­múhelyek, játszószobák, a foglalkozások tartásának ide­ális helyiségei — csak áb­ránd marad még jó ideig. A gyerekeknek viszont nem szabad, hogy álom marad­jon az a vágyuk, hogy jól. érezzék magukat, szórakoz­va, játékosan tanuljanak a szakköri foglalkozásokon. Azok önként vállalt, nem kötelező órák. Még akkor is, ha a tanár néni, tanár bácsi kötelező óraszámába tarto­zik... Korántsem teljes a gon­dok felsorolása, van még be­lőlük bőven. De idő is a megoldásokat megkeresni. Most, amikor mindenütt hal­lani, jól felkészült, okos, tá­jékozott fiatalokra van szük­sége társadalmunknak, kívá­natos, hogy ez az idő minél rövidebb legyen. Az úttörő­mozgalom megyei vezetői, az iskolák csapatvezetői, a szak­tanárok ezek vannak. Töb­bet kellene segíteni mások­nak is! Mag Edit HAZASSAG Légrádi Péter és Horváth Tün­de. Csarnay János és Horváth Andrea Katalin, Kovács Ferenc cs Kolompár Ibolya, Szilágyi Mihály és Komáromi Margit, Szép László és Bozóki Ágnes, Bakos Zoltán Lajos és Horváth Ibolya, Jójárt Ferenc és Ajtai Terézia, Kiss György és seres Anikó. Katona Lajos és Biacsi Veronika Jolán. Tóth Sándor és Pataki Rozália, Lehoczkt Pál és Weöres Klára, Koszó József és Hadi Anna. Fackelmann Ist­ván és Vig Katalin, Kis László Nándor és Csamangó Mária I házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Födi Józsefnek és Pataki Etel­kának Attila József, Csala Gá­bornak és Czabán Katalin Olgá­nak Mónika Katalin, Szondi An­tal Ferencnek és Zsikó Mária Magdolnanak Csaba, Hrotkó Im­rének és Kádár-Németh Margit Ilonának Norbert, Rabi András­nak és Lakatos Etelkának Zsolt, Bencsik János Bélának és Pécsy Erzsébetnek Péter, Túri János­nak és Koczkás Honának Éva Ildikó, Baranyai György János­nak és Rózsa Erzsébetnek György, Szöllősi Sándornak és Póczos Ilonának Sándor Gergely, Kovács Gézának és Gyuris Mag­dolnának Péter Tamás, Kovács Károly Péternek és ördög Má­riának Tünde Berta, Hajnal Mi­hály Tibornak es Gádcser Mária Mártának Mihály György, Masir Imrének és Kormos Mária Évá­nak Róbert Zoltán. Tamási Mik­lós Endrenek és Kovács Katalin Rozáliának Éva Anita, Bodó Péternek és Búza Mária Erzsé­betnek Richárd Péter, Kövesdy Lajosnak és Szabó Irénnek Bar­bara Réka, Miklós Istvánnak és Matyi Katalinnak Katalin, Bor­ka Józsefnek és üjvárt Máriának Roland, Hajbei Józsefnek és Gyergyádes Juditnak Anita Eleonóra. Valastyán Pálnak és Györfl Mária Juliannának Réka, Miklós Antalnak és Császár Magdolnának Antal, Szabó Gyu­lának és Zsurzsucz Erzsébet Gyöngyinek Andrea, Héra Zol­tánnak és Vinek Erzsébetnek Zoltán Attila, papp Istvánnak és Horváth Klárának Eszter, Liber Árpád Bélának es dr. lllés-Tóth Erzsébetnek Adám, Vér József­nek és Farkas Ilonának Katalin, Pataki Imrének és Kispál Erzsé­bet Zsuzsannának Martin Imre, Szűcs Mihálynak és Gárdián Klára Katalinnak GabrieUa Klá­ra. Baráti Józsefnek és Juhász Zsuzsannának József, Süveg Mi­hálynak és Sólya Évának Szilvia, Berták Lászlónak és Tombácz Ildikó Gyöngyinek Dóra, Pintér Jánosnak és Dóra Évának Me­linda, Rákóczi Gábor Istvánnak és Almássy Brigitta Margitnak Gabriella Éva. Takó Tibor Sán­dornak és Szabó Erzsébet. Ju­liannának Tamás Sándor, Molnár Lászlónak és Takács Erzsébetnek László, Vecsernyés Andrásnak és Botos Ildikónak Krisztián András, Fodor Istvánnak és Ne­paráczki Máriának Zsolt, Szabó Lászlónak és Soós Évának Ka­rolina, Majoros Sándornak és Berecz Katalinnak Attila Sándor, Albert Tamás Istvánnak és Papp Katalinnak Virág, Táblth György Kálmánnak és Battancs Ilonénak György, Farkas Sándornak és Kálmán Rozália Máriának Zol­tán László, Maczák Ferencnek és Bakos Zsuzsannának Andrea, Elek Józsefnek és Kisapáti Ro­záliának Edit, Branz Ferencnek és Almási Katalin Ilonának Ka­talin Mónika. Lukács Lászlónak és Gyémánt Erzsébetnek Norbert László. Sólyom Jánosnak és Ko­csis Mária Katalinnak Péter, Csaiádi események Móra László Imrének és La­katos Olga Zsuzsannának And­rea, Kókai Ferencnek és Parrag Máriának Viktor, Böszörményi Zoltánnak és Gárdonyi Juditnak Lilla, Nagy Bélának és Anti Edit Györgyinek Tímea, ördög Zoltánnak és Katona Klárának Katalin, Nóvák Istvánnak és Kismárton Editnek Edina, Mucsi Lászlónak és Bodó Ilonának Adrienn, Lipokatics Józsefnek es Papp Máriának Roland, Turzó Ferencnek és dr. Czakó Anikó Arankának Ferenc, Petrovitz Lajos Ferencnek és Petrovics Irénnek Noémi Emese, Miszlai Istvánnak és Mucsi Máriának Gábor, ördög Sándornak és Tamás Julianna Máriának And­rea, Balogh Edének és Enyingi Erzsébetnek Zsuzsanna, Németh Sándornak és Gercsényi Piros­kának András, Németh Károly­nak és Erdei Évának Róbert Gábor, Baka Ferenc Istvánnak es Kovács Piroska Annának Miklós, Virágh Ferencnek és Neparáczki Magitnak Szilvia. Pálinkás Istvánnak és Musza Erzsébetnek Szilvia Erzsébet, Makra Sándornak és Huszla Juliannának Máté nevü gyer­mekük született. HALÁLOZÁS Gálos Jenő, Miklós Gábor, Szalma Pál, Lajkó András. Vő­neki Ferenc, Bozoki Mihály, Kiss Istvánné Molnár Maria. Erdélyi Ilona Stefánia, Szabó János, Szélpál Jánosné Paku Julianna, Pintér Kálmanné Pá­linkás Hona. Kakuszi Jánosné Sándor Mária, Magyar Péter Pálné Ürmös Franciska, Rózsa­Bakacsi Antalné FUlep Borbála, Csillag Vincéné Jovanovics Má­ria Erzsébet, Gábor Antalné Bá­rány Rozália, Kiss Miháiyné Zsarkó Zsófia, Nagy Rudolfné Demján Anna, Kónya Ferencné Szélpál Julianna, Gellényi Erzsé­bet Mária, Klivinyi István, Móra Imre, Barta János Ferenc, Kas­sal Jánosné Buzsor Jozefa, Iritz Béláné Bárd Piroska, So­mos Józsefné Abraham Mária, Szabó Mihály, Szénást Józsefné Sándor Erzsébet, Hatvani Mária Erzs bet, Papp Ilona Franciska. Bartalis Béláné Lengyel Julian­na, Szabó Antal István, Törköly József, Ludányi János, Adonyi Györgyné Berkó Rozália, Nyári Miháiyné Kotogány Rozália, Herczeg Lajos, Popovcsák Lajos. Szűcs József. Tóth József, Sári Gyula meghalt. Szeged a hazai lapokban 1981/12. TAPKOCKAS FEHÉRÖZÖN paprikapalánta kapható, azonnali ültetésre a Szegedi Felszabadulás Tsz újszegedl és Algyői úti kertészetében. Értesítjük kedves Vásárlóinkat, hogy vevőszolgálati irodánkat Petőfi Sándor sjrt. 9. szám alól 1981. március 23-tól Csongrádi sgt. 12. sxám alá helyeztük át tLENGYEL András) L. A.: Bálint Sándor (1904-1980). Ma­gyar Könyvszemle, 1980. 4. sz. [Nekrológ.] A szegedi Felső Tisza-part és a hídfő környékének beépítésére kiírt tervpályázat és a részletes rendezési terv. [Irta] Takács Máté, Koczor György stb. Vá­rosépítés, 1981. L sz. [Rajzokkal, fényképekkel.] BATYAI Jenő: Vedres István, Szeged város mérnöke. Város­építés, 1. sz. [Megemlékezés. Fényképpel.] JEROME René: Tudományos ülésszak Asotthalmon. Az Erdő, február. [1980. nov. 12-én.) Helyi csoportjaink életéből. ­[PANCZEL JÁNOS] P. J.: Sze­ged. Gyorsírók és Gépírók Lapja, február. „Kéktű". Ifjúsági Magazin, március, [Várkonyi Eszter nyi­latkozata a The Bluegrass Pilg­rims Band nevű szegedi együt­tesről. Fényképpel.) Bandó. Ifjúsági Magazin, már­cius. [Nagy Bandó András sze­gedi humorista nyilatkozata. Fényképpel.] [HORVÁTH Kálmán]: Társak az osztályban, a folyosókon. Magyar Ifjúság, márc. 6. [Inter­jú Novákné Halász Annával, a szegedi KISZ-bizottság titkárá­val. Fényképpel.] A gyermekintézmények fejlő­dése az utóbbi öt esztendőben. — Több óvoda és óvónő. — Még mindig zsúfolt tantermek. Ma­gyar Hírlap, márc. 10. [Csong­rád megyéről is.] Gáz és olaj. Magyar Hfrlap, márc. 10. [A szegedi szénhidro­gén-medence idei tervei.] ÜJ állás a régi üzemben. Ma­gyar Hírlap, márc. 10. [Belső munkaerö-átcsoportosltás a sze­gedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál.] Rukovodtoci DSJS — a u zupa­nijl Csongrád. Narodne Novine, márc. 12. Szovjet mflvészvendégek Sze­geden. Népszabadság, márc. IS. [A szabadtéri Játékok Ivan Szu­szanyin c. operájáról tárgyal­tak.) Bartók emlékkiállítások Sze­geden. Békés megyei Népújság, márc. 14. [A Bartók Béla Mű­velődési Központban.] APATI Miklós: Hosszú út az éjszakába. Film, Színház, Mu­zsika, márc. 14. [Kritika O'Nelll drámájának szegedi előadásáról. Fényképpel.] SZ. LUKACS Imre: Tán még észre sem vesznek? ÜJ Tükör, márc. 15. [A PaUavicini-urada­lom földjelnek fölosztása 1945­ben. Fényképekkel.) ÖKRÖS László: Kutatók hak­nija. ÜJ Tükör, márc. 15. [A Szőreg és népe c. kiadványról.] [PALFY Katalin] K. P.: 170 0(10 „Gastgeber" — Szeged. Buda­pester Rundschau, márc. 16. Tanzvergnügen lm Juli. Bu­dapester Rundschau, márc. 16. [A szegedi néptáncfesztiválról.] Von Gehöftmuseum bls zum Gedenkpark. Budapester Rund­schau, már. 18. [A megye neve­zetességeiről. Fényképekkel.) [NIKOLENYI István] I. N.V Heillgtümer der Musik. Buda­pester Rundschau, márc. 16. [Muzsikáló udvar Szegeden. FényképpeL] Heilbáder. - Mehr als 2000 Sonnenstunden. Budapester Rundschau, márc. 10. [Megyénk­ben.] [PALFY Katalin] -kp-: Damp­ferfahrten, Badetouren. Kahn­partien. — Eine Reise Wert. Bu­dapester Rundschau, márc. 16.. [Megyénkben.] NTKOLÉNYI, István: Sommer­festspiele auf dem Domplatz. Budapester Rundschau, márc. 16. Am Rande der Festspiele. — Sporterelgnisse. Budapester Rundschau, már. 10. Wo „Pick" hergestellt wird. Budapester Rundschau, márc. 16. [Fényképpel.] E. V.: Szegeder Hanfspinnerei. — Moderné Version elnes altén Handwerks. Budapester Rund­schau, márc. 16. F. P.: Trsditionen verpfllchten. — Die Haupstadt des Paprikas. Budapester Rundschau, márc. 18. [A Szegedi paprikafeldolgozó Vállalatról. Fényképpel.] Lebendlge Traditlonen. — Das Mattenflechten — eine Wissen­schaft. Budapester Rundschau, márc. 16. [Tápén.] Szegedi új lakások. - Meleg viz a termálkútból. Magyar Hfrlap, márc. 18. [A termál­energia hasznosítása lakások fűtésére.) övoda — összefogással. Magyar Hírlap, márc. 18? [Domaszéken.] BENKE István: Csongrádi tá­jakon. Füles, márc. 20. [kereszt­rejtvény. Fényképpel.) KEMÉNY György: A DIK, Magyar Ifjúság, márc. 20. [A Délép ifjúsági Klubról. Fénykép­pekkel.j Közlemény A DÉMASZ Déli Kirendeltsége értesíti a lakosságot, hogy 1981. március 26-tól április 26-ig idő­szakos áramszünet lesz reggel 7.30-17.80 óráig, Kiskundorozsma, Dorozsmai út, Adél köz. nosval u., Bence u., csatorna által hatá­rolt területen. Hálózatfelújltásl munkák miatt. Fogyasztóink szí­ves elnézését kérjük. x

Next

/
Thumbnails
Contents