Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-22 / 69. szám

12 Vasárnap, 1981. március 22. szakképzettség, illetve a munkakör szerinti eltérések okozzák. A lakossági jövedelmek kedvező alakulását mutatja a takarékbetét-állomány növekedése. Az egy lakosra számított takarékbetét megyénkben továbbra is a legmagasabb az országban, eléri a 14 ezer 400 forintot. Javult az árukínálat. A lakosság jövedelmének növekvő hányadát tartós fogyasztási cikkek vásárlására, a szabad idő kulturáltabb eltöltésével összefüggő kiadásokra fordította. A lakossági szolgáltatások igénybe vételének növekedése gyorsabb volt az áruvásárlás emelkedésénél. A kiemelt szolgáltatások az átlagosnál gyorsabban fejlődtek. A gépjárműjavítás másfélszeresére nőtt. az építőipari javítás, karbantartás fejlődése viszont nem biztosította az igénvek kielégítését. Üj szolgáltatási formák bevezetésére is sor került. A kisiparosok száma tovább növekedett, területi elhelyezkedésük is javult. A jelentős számú külterületi és tanyai lakosság heiyzete kedvezően változott (jobb útviszonyok, házi boltok, községekbe beköltözés stb.). A tervezettnél (24 ezer) több. 24 ezer 200 lakás épült. Ebből 8 ezer 337 célcsoportos volt. Az előirányzott (2 ezer) munkáslakásnál többet. 2 ezer 226-ot építettünk. A kiutalt lakások 70 százalékát munkáscsaládok és közel 50 százalékát fiatal házasok kapták. Tovább emelkedett a kétszobásnál nagyobb lakások aránya, bár a növekedés az igényeknél kisebb volt. Kedvezőtlen — elsősorban Szegeden —. hogy a lakásigénylők száma továbbra sem csökkent. A gázzal ellátott lakások aránya több mint 90 százalékra emelkedett. A pbgáz igények teljes mértékben kielégítést nyertek. Bekapcsolásra került a vezetékesgáz-ellátásba Kistelek. A közműves ivóvízellátás feltételei — Csanytelek kivételével — a megve minden településén biztosítottak. Megkezdődött a tartalékkutak létesítése a községekben. A szennyvízcsatornázás és -tisztítás üteme az anyagi erőforrások koncentrálása ellenére elmaradt a tervezettől. Az életkörülményekre befolvással bíró környezeti tényezők védelme terén a szervezeti keretek létrehozásával kedvezőbb fettételek alakultak ki. Ennek ellenére a természetes vizek minősége tovább romlott, fokozódott a közlekedéssel összefüggő zajartalom és a levegő szennyezettsége. Egyre nagyobb gondot okoz a városokban keletkező hulladék, mennyiségi növekedése és annak elhelyezése. Jelentős mértékben fejlődött az egészségügyi és közoktatási alapellátás. Az eltelt időszakban 340 kórházi ágy. közel 800 bölcsődei hely létesült. A tervezettel ellentétben. nem fejeződött be az ópusztaszeri 150 helyes, és nem kezdődött el a Szeged városi szociális otthon építése. Az óvodai ellátottság — az építési tervek jelentős túlteljesítésével, több mint 4 ezer 800 helv létesítésével — 83 százalékról 92 százalékra emelkedett. Az általános iskolai tantermek száma 294-gyel bővült. (Ebből 112 új építésű.) A demográfiai tényezők miatt azonban nem csökkent az egy tanteremre jutó gvermeklet.szám. öt év alatt 160 tanterem szűnt meg — egy részük indokolatlanul — és magas a szükségtantermek száma is. A városokban — elsősorban Szegeden. Szentesen és Hódmezővásárhelyen — az átlagosnál is nagyobb zsúfoltságot, okoz. hogv a demográfiai hullám találkozik az úi lakótelepekre irányuló nagyméretű költözéssel. Javultak a középfokú oktatás feltételei: 48 középiskolai (ebből 21 új) és 38 szakmunkásképző-intézeti (ebből 22 úi) osztályterem létesült. Súlyos gond. hogy az óvodák, az általános iskolák, a középiskolák régi épületeinek felújítására és karbantartására nincs elegendő építőipari kapacitás. Jelentős fejlesztések történtek a József Attila Tudományegyetemen és a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, ugyanakkor a főiskolák fejlesztése elmaradt az igényektől. A József Attila Tudományegyetemnek átadásra került az Április 4. úti általános iskola; megvásárolták a DÉLÉP-től a Petőfi Sándor sugárúti volt irodaházat: korszerűsítették a kibernetikai laboratóriumot; felépült a 6 ezer adagos előkészítő- és befejezőkonyha. A Szegedi Orvostudományi Egyetemnek átadták az új elméleti tömböt a központi kémiai és mikrobiológiai laboratóriumot. a Dóm téri oktatási épületet, a vérellátó alközpontot; a sugárterápiás részleget. Jelentős mértékben növekedett az egyetemek technikai felszereltsége. Gyökeres változás következett be a nagyműszer-ellátásban. de javult a közép- és kisműszerrel való ellátottság is. A népművelés terén jelentős fejlődés, hogv megkezdte működését a körzeti tvstűdió. Az ifjúsági törvénnyel összhangban ' kiépült az ifjúsági házak hálózata. Tovább bővült a mártélvi ifjúsági és képzőművészeti tábor. Megkezdődött a Szegedi Nemzeti Színház rekonstrukciója. Éoül a szegedi könyvtár és levéltár új objektuma. Folytatódott az Ópusztaszeri Nemzeti Park építése. Figyelemreméltó eredményt értünk él a sport tárgyi feltételeinek javításában is. Társadalmi összefogással felépült 13 tornaterem. 146 szabadtéri sportpálya-sportudvar. Elkészült a szegedi sportuszoda, tovább fejlesztették a Volán salakmotornálváiát. a DÉLÉP sporttelepét és az SZVSE tornacsarnokát és sportkomplexumát. Az V. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításában jelentős szerepük volt a megve párte. társadalmi és tömegszervezeteinek. A pártszervek és -alapszervezetek gazdaságpolitikai iránvító. szervező és ellenőrző munkája minőségileg javult. Ez elősegítette. hogy széles körű. sokoldalúbb kapcsolat alakult ki a párt- és gazdaságvezetők. párttagok és pártonkívüliek, a társadalmi és tömegszervezetek között. Mindez lehetővé tette a helyi és népgazdasági célkitűzések jobb összehangolását, a szemléletformálást. a feladatok végrehajtásában pedig a cselekvő aktivitást, együttműködést. A társadalmi és tömegszervezetek a maguk sajátos eszközeivel mozgósítottak és munkálkodtak a középtávú tervekben megfogalmazott célkitűzések valóra Váltásáért. Különböző versenvek. akciók, vetélkedők (szocialista munkaversenv. településfejlesztési versenv építőtáborok.- KISZvédnökségek. munka- és műveltségi vetélkedő stb.) szervezésével, agitációs és propag;i ndatevékenvségü kkel hozzájárultak az egységes szemlélet és cselekvés kialakításához. Fejlődött a tanácsi testületeknek, szakigazgatási szerveknek a területfejlesztési terv megvalósításáért kifejtett tevékenysége. A megvei pártbizottság köszönetét fejezi ki pártunk tagságának, a munkahelyi kollektíváknak, szocialista brigádoknak. megyénk lakosságának a gazdaságpolitikai célok megvalósításában, településfejlesztési feladataink megoldásában tanúsított aktív közreműködéséért és társadalmi munkájukért. uA VI. ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzései, a területfejlesztés fő irányai A szegedi lakóházépítés eredményesen, szervezetten folytatódik A VI. ötéves terv időszakában megvénk gazdaságában a párt XII. kongresszusa, az MSZMP KB 1980. november 13-i és a megyei pártértekezlet 1980 évi határozataiban kitűzött gazdaságpolitikai célok elérését kell biztosítani. E határozatoknak megfelelően. alapvető feladata megvénk gazdasági egységeinek, hogy hozzájáruljanak a népgazdaság egyensúlyának javításához, a társadalmi termelés hatékonyságának növeléséhez, az életszínvonal megőrzéséhez. az életkörülmények lehetőségekhez igazodó továbbfejlesztéséhez. A következő időszakban területünk gazdasági fejlődését alapvetően befolyásolják: — a gazdaság felhalmozási lehetőségei — főként a tervidőszak elején — a korábbinál korlátozottabbak lesznek. Ezért nagvobb gondot kell fordítani a meglevő állóeszközök karbantartására. állagmegóvásra, a kapacitások ésszerű kihasználására; — további pótlólagos munkaerő bevonására viszonylag kevés lehetőséggel rendelkezünk. Ezért fokozott jelentőséget kap a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása: — a külső és hazai piacokon nem várható az értékesítési lehetőségek könvnvebbé válása. A versenyképesség fokozása javuló alkalmazkodókészséget. rugalmasabb reagálást kíván. Mindezek figyelembevételével a VI. ötéves tervben megvénk gazdaságfejlesztési célkitűzéseinek megvalósításában döntő szerepet kannak meglevő adottságaink helyi erőforrásaink: — a kedvező természeti feltételek: klíma- és talaiadotts'óeok: vízszerzési lehetőségek: kitermelhető energiahordozók (kőolai. földgáz termálvíz): — a földrajzi fekvésből származó lehető-évek: határ menti és regionális gazdasági együttműködés, idegenforgalmi folvosók: — a kialakult, magas urbanizáltságé településhálózatunk. illetve további korszerűsítése: — a mezőgazdaságban talajjavításból és a komplex vízrendezésből adódó lehetőségek: a termőföld fokozott védelme és visszanyerése (romos, tanvák felszámolása parlagon hagyott területek termelésbe vonása, szénhidrogénkitermeléshez igénvbe vett területek gvorsabb rekúltiválása stb.): — a foglalkoztatottság hatékonyságának emelése; az anyagmozgatásban, adminisztratív munkakörökben, gépesítetlen munkahelyeken stb,. alacsony hatásfokon foglalkoztatott munkaerő átcsoportosítása: — a gazdasági egységeink technikai felszereltségében mutatkozó lemaradás mérséklése: a műszaki fejlesztés meggyorsításával; — a gazdaság számos területén (építőipari. szak-, szerelőipari tevékenység, zöldségfeldolgozás, exportáru-szállítás stb.) meglevő szűk keresztmetszetek feloldása: — a hagyományos, könnyű- és élelmiszeriparban. a speciális mezőgazdasági kultúráink müvelése során szerzett tapasztalatok hasznosítása: — az előző ötéyes tervidőszakokban kiépült korszerű termelési kapacitások (szénhidrogén-bányászat, építőanyagipar. műszakigumi-gvártás. aluminiumfeldolgozás. kábelgyártás, öntödefejlesztés. húsfeldolgozás. kertészeti telepek stb.) és tárolóterek optimális kihasználása; — a kiépült termelő és szociális infrastruktúrának hatékony felhasználása, a vízi szállítás arányának növelése: — a tudomány eredményeinek fokozottabb felhasználása a termelési folyamatokban. a gazdasági egységek irányításában. szervezésében és ellenőrzésében. különösen a területünkön működő tudományos kutató- és a gazdálkodó egységek közti kapcsolatok és együttműködés fejlesztésével. A népgazdasági tervben meghatározott gazdaságpolitikai célokat alapul véve. a megvénk gazdasági fejlesztésében, lakosságunk életkörülményeinek alakításában az alábbi főbb célkitűzések megvalósítására törekedjünk: O

Az 1981—85 közötti években előreláthatólag 35—40 milliárd forint értékű beruházásra lesz lehetőség. Beruházási gyakorlatunkban alapelvként érvényesítsük: — az erőforrások tervszerűbb, ésszerűen takarékos felhasználását, a beruházási tevékenység szervezettségének jelentős javítását: — a hitelforrások fokozottabb igénybevételét. a lakóhelyi feltételek iavítására az égvéni megtakarítások és a lakosság társadalmi munkáidnak felhasználását: — az infrastruktúra további fejlesztés* re a kialakult beruházási arányok fenntartását; — a vállalati fejlesztési politikában a népgazdásági egyensúly javítását szolgáló. illetve a műszaki fejlődést gyorsító rekonstrukciós jellegű beruházások előnyben részesítését, biztosítva a gépbeszerzések arányának növekedését: — a megye gazdálkodó szerveinek minél nagyobb arányú kapcsolódását a központi fejlesztési programokhoz, az ezekhez járuló kedvezményes fejlesztési lehetőségek biztosítását: — a meglevő állóeszköz-állomány fokozottabb védelmét. korszerűsítéssel kombinált felújítását. O

A foglalkoztatási lehetőségek alakulásában kevésbé számolhatunk az eddigiekhez hasonló mértékű létszám felszabadulással a mezőgazdaságból, illetve a népesség mechanikai mozgásával. A foglalkoztatáspolitikában fokozottan helyezzük előtérbe: — az először munkát vállaló fiatalok (körülbelül 26 ezer fő) zavartalan elhelyezkedésének biztosítását, a háztartásban dolgozók, valamint a evesen levő nők munkavállalásának előkészítését. a még munkaképes nyugdíjasok bevonását, a mechanikai népességmozgás által nverhető munkaerő-lehetőségek biztosítását, külterületen élő. illetve községekben lakóhelyhez kötött munkaerő , felhasználása. érdekében a bedolgozás kiterjesztését. a megváltozott munkaképességűek rehabilitációjának elősegítését: — a rendelkezésre álló munkaerő hatékony foglalkoztatását, a népgazdaságikig indokolt munkaerő kielégítését. Ennek érdekében a középiskolai képzésben indokolt a szakmunkásképzés előző tervidőszakban kialakított magas arányának fenntartása, illetve a reális igények figyelembevételével a kéozés szakmai struktúrájának módosítása. A teljes foglalkoztatás fenntartása mellett tervszerű tanácsi koordinálással elő kell segíteni a termelési szerkezet változásai által szükségessé váló munkaerő-átcsoportosításokat átkénzést és továbbképzést; — a vállalatok, tanácsok összehangolt előkészítő tevékenységével biztosítani az ötnaoos munkahétre való zavartalan áttérést. O

A 'takarékos gazdálkodás érdekében fontos feladatunk a kormánv energiagazdálkodási programja végrehajtásának biztosítása: — a beruházások energiatakarékos kivitelezésével, az energiahordozók észszerű felhasználásával; — energiamegtakarítással járó racionalizálási megoldások, technológiai eljárások bevezetésével; — ipari, mező- és erdőgazdasági hulladékot, fáklyákon elégetett gáz felhasználásával, a növekvő arányban képződő alacsony nyomású földgáz helyi hasznosításával helyettesítsük a költségesebb energiahordozókat (pl. fűtőolaj); — a termálvíz-hasznosítás erőteljesebb növelésével (mezőgazdasági terményszárítás, ipari, kommunális hőigény kielégítése, gyógyászati hasznosítás stb.); O

Gazdasági fejlődésünk gyorsítása a tudományos bázisok, szellemi erőforrásaink jobb hasznosítását, a tudomány és a gazdaság kapcsolatának szorosabbra fűzését teszi szükségessé; — a megyében működő kutatóhelyeken fokozottabban állítsuk előtérbe a közvetlen gazdasági tevékenységet szolgáló kutatásokat. E feladatok megvalósításában kapjanak elsőbbséget a központilag kiemelt, de helyileg is hasznosítható kutatások (gyógyszer-, növény védöszer-, intermediergyártás, fehérje, interferon és mezőgazdasági hozamok növelését szolgáló kutatások stb); — a termelő, szolgáltató szervezetek gyorsítsák meg — licencek vásárlására, kutatóintézeti együttműködésre, valamint saját kutatóbázisukra alapozva — a műszaki fejlesztés fő irányainak (termékek színvonalának, minőségének emelése; energia- és anyagfelhasználás ésszerűsítése; technológiák korszerűsítése; háttéripari gyártás tömegszerűségének növelése) megtelelő kutatási eredmények, korszerű szervezési eljárások, számítástechnikai eszközök gyakorlati alkalmazását. O

Megyénk településeinek és egyes tájegységeinek fejlesztését a termelőerők ésszerű területi elhelyezésének folytatásával, a helyi adottságok hatékonyabb (Folytatás a 4. oldalon.)