Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-22 / 69. szám

12 Vasárnap, 1981. március 22. (Folytatás a 3. oldalról.) felhasználásával kell biztosítani. A .városok és a város környéki települések' összehangoltabb fejlesztésével, az ellátottság1! aránytalanságok mérséklésével erősítjük a községek népességmegtartó képességét. A települések, tájegységek fejlesztéséi meghatározó feladatok: — Szeged területi szerepköréből adódó kiemelt fejlesztése továbbra is indokolt. Ugyanakkor erősíteni kell a kölcsönhatást Szeged és a megye többi területe között, jobban felhasználva a város lehetőségeit a megye egész lakosságának színvonalasabb ellátására. A város iparát elsősorban a struktúra korszerűsítésével (tudomány és kvalifikált szakmunka iránti igényes gyártási ágak meghonosítása; profiltisztítás stb.) technikai színvonalat javító rekonstrukciókkal, újabb jelentősebb munkaerőigénvek nélkül kell fejleszteni. A feltáruló munkaerőforrásokat a lakosságot ellátó egységek fejlesztésére célszerű biztosítani ; v Hódmezővásárhely kialakult iparának továbbfejlesztése is újabb munkaerőigény nélkül, technikai korszerűsítéssel biztosítható. A fehérjeimport mérséklésébe valósítsuk meg az állati termékek feldolgozását bővítő ATEVberuházást. A mezőgazdasági termelés lényegesebb szerkezeti változtatás nélkül, a belső tartalékok feltárásával, a termelési biztonságot növelő vízrendezéssel jelentősen fokozható; — Szentes gazdasági fejlődésének fő Jellemzője a belterjes mezőgazdasági termelés • további bővítése, a meglevő Ipari bázisok termelésének növelése, korszerűsítése, az élelmiszeripar fejlesztése lehetőség szerint új termelőegységek létesítésével is (tejipar, sörIpar); — Makó és térsége hagyományos mezőgazdasági termelésének továbbfejlesztése, a termelés biztonságának növelése, a komplex vízrendezés és az árvízvédelem folyamatos biztosításával. A gépesítés által felszabaduló munkaerő foglalkoztatása a kialakult ipari egységek továbbfejlesztésével ; — Csongrád város gazdaságának további fejlesztése, a meglevő ipari termelőegységek korszerűsítése mellett a mezőgazdasági termelés színvonalának gyorsabb emelésével; — Kistelek nagyközség hosszabb távlatban várossá fejlesztése a létesített ipari termelőegységek kapacitásának bővítésével, a kommunális ellátás továbbfejlesztésével, a lakásépítési program folytatásával; — a Jő talaj- és klímaadottságokkal rendelkező Tisza és Maros menti területek mezőgazdasági termelésének továbbfejlesztése, a települések biztonságának növelése a komplex belvízrendezési program folytatásával; — a Duna—Tisza-közi gyengébb termőképességű, de kedvező klimatikus adottságokkal rendelkező területek fejlesztése a gyümölcs-szőlőültetvények rekonstrukciójával, további telepítésekkel, a szántóföldi, fóliás zöldségtermelés bővítésével és a talajjavítás folytatásával. ©

Az ipar járuljon hozzá a belföldi és helyi igények színvonalasabb klelégiteséhez, a külgazdasági egyensúly javításához. Ennek érdekében a gazdálkodási előirányzatok középpontjában a hatékonyság javítása, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás fokozása álljon. A megye ipari termelési értéke az országos átlagot megközelítő ütemben 18—20 százalékkal emelkedjen. Az exportra termelés továbbra is lényegesen nagyobb ütemben növekedjen a termelésnél. Ennek elérésére irányozzuk elő: — a meglevő technikai bázis korszerűsítését, a kapacitások döntően rekonstrukciós jellegű fejlesztését, illetve a piaci igényeknek megfelelő átállítását. A beruházási tevékenység segítse elő a nehézipar megyei részarányának további növelését, az élelmiszeripart feldolgozó-kapacitás bővítését és műszaki színvonalának emelését, valamint a könnyűipari termelőeszközök intenzív létszámmegtakarító fejlesztését. A vállalati fejlesztések súlypontja a termékszerkezet piaci igényekhez igazítását szolgáló korszerűsítése legyen; — a kapacitások bővítését elsősorban a hosszú távon is exportképes termékcsoportok — kábelek, zöldségbetakarító gépek, méréstechnikai eszközök, légtechnikai berendezések, speciális gumitömlők, kerámiaféleségek, műanyag kötözők, bútorok, ruházati cikkek, hús- és tejtermékek stb. — gyártásának növelésével. A vállalatok kezdeményezzék a gazdaságos dollárelszámolású exportárualaoot bővítő, valamint importot Pótló fellesztések megvalósítását; — a helyi lehetőségek feltárásával a központilag kiemelt fejlesztési célokhoz és programokhoz történő kapcsolódást. Az alumíniumipari programhoz könnyűszerkezetes térelemek, jármükarosszéria-részegységek előállításával; petrolkémiai programhoz ha• zal műa->vagok. műszálak feldolgozásával, magasabb feldolgozottságé gáztermékek választékának bővítésével; növényvédő szer, gyógyszer és intermedier gyártására irányuló programhoz az ilyen célú kutató-termelő kapacitás bővítésével, Illetve létrehozásával; a háttéripar fejlesztéséhez a szövetkezeti, tanácsi ipar kapacitálj sanak, a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységének ilyen célú (elhasználásával, az alkatrész- és részegységgydrtási igények kielégítését szolgáló kooperáció bővítésével; — az energiaellátásunk kiegyensúlyozott biztosítását, a villamos-lés földgázelosztó hálózat korszerűsítésével, illetve bővítésével, a Paksi Atomerőműhöz kapcsolódó távvezeték- és fogadóállomás megépítésével; —• a szénhidrogénmező természetes hozamcsökkenésének részbeni ellensúlyozását a mezők tervszerű leművelésével, az alacsony nyomású földgáz hasznosítását biztosító feltételek időbeni kialakításával a kitermelési arányt javító technológiák növekvő arányú alkalmazásával; — az építőanyag-iparban a finomkerámia-ipari termékek választékának, volumenének növelése érdekében az Alföldi Porcelángyár rekonstrukciójának folytatását, a Majolikagyár rekonstrukciójának megkezdését. A téglagyártó kapacitás bővítését Hódmezővásárhelyen és Algyőn új téglagyár építésével és a meglevő rekonstrukciójával valósítsuk meg. Fejeződjön be az önálló vállalatként a fővárosból Makóra települő redőnygyár beruházása; — a textilruházati, bőr- és cipőipari fejlesztéseket az élő munkaigény további csökkentésére, a hazai alapanyagok (kender, műszálak, méteráru, természetes és műbőrök) növekvő felhasználására tervezzük; — a bútoriparban a telephelyek és a technológia korszerűsítését. A Tisza Bútoripari Vállalatnál keressük adolJárelszámolású értékesítés, valamint a MEDINVEST Társuláshoz történő kapcsolódás lehetőségét. Az állami és szövetkezeti bútoripar lakossági szolgáltatás formájában segítse elő a családi házas építkezések bútorigényelnek kielégítését; — a nyomdaiparban a termékek minőségének, exportjának növelését, a napilap-előállítás korszerűsítését; — a hús- és baromfifeldolgozás exportképességének és a lakosság ellátásának javítását, valamint a korszerű kapacitások jobb kihasználása érdekében a megfelelő higiéniát, minőséget biztosító fejlesztéseket, Szegeden, a Maros utcai szalámiüzem rekonstrukciójának megvalósításával a darabolthús-termelő kapacitásbővítését; — a megye tradicionálisan kedvező zöldség- és gyümölcstermelési adottságaihoz, a külpiaci követelményekhez jobban igazodó korszerű konzervgyártó, valamint hűtőkapacitás kialakítását; — a gabonaiparban a termékválaszték, a tárolótér, a malom- és a táptakarmánygyártó kapacitás, valamint az állatifehérje-feldolgozás bővítését, illetve korszerűsítését; — a megye egyes tájegységeiben termelt tej mezőgazdasági üzemek kooperációjával történő helyi feldolgozását. A tejiparban az exportra termelő kapacitás továbbfejlesztését, szakosodás elmélyítésével a meglevő üzemek részleges felújítását; — a tájjellegű borok és üdítő italok előállítását, ezek fokozását. Továbbra is szükségesnek tartjuk Szentesen á sörgyár, a szegedi Móra Tsz-nél tervezett sörpalackozó üzem építését; — a sütőiparban a csongrádi kenyérgyár felépítését, szegedi és szentesi termelőkapacitások rekonstrukciós fejlesztését, a szállítás korszerűsítését. Indokolt megvizsgálni a térségben termelt durumbúza hasznosítására, illetve a tésztaféleségek iránti igények kielégítésére a feldolgozó kapacitás létrehozásának lehetőségét; — a munka termelékenységének eddigieknél erőteljesebb növelését, hogy az előirányzott többlettermelés az iparban foglalkoztatott létszám csökkenése mellett valósuljon meg. Ehhez növelni szükséges a szakképzett dolgozók arányát, a vezető gárda szakismereteit, vezetőkészségét, a munkaszervezés színvonalát és a munkaidőalap jobb kihasználását; — a gazdálkodás hatékonyságának javítását, szervezettségének emelését. Az irányítás ésszerűsítése érdekében mérsékeljük az Ipar területi decentralizáltságát. A piaci igények színvonalasabb kielégítése, a biztonságos anyagi-műszaki ellátás, az import hazai anyagokkal történő helyettesítése érdekében a gazdálkodó szervezetek törekedjenek eredményes együttműködésre a partner (termelőéi kereskedelmi) vállalatokkal. Bővüljenek a megyén belüli termelési kapcsolatok: a feldolgozóipari vállalatok keressék a közös érdekeken alapuló együttműködés további lenetőségeit az alapanyagtétmelő ipari és mezőgazdasági üzemekkel. Kezdeményezzék a fő profilon kívüli tevékenységek koncentrált, több vállalat összefogásával történő megszervezését. O

Az építőipari vállalatok elsősorban megyei beruházási és felújítási igények gyors, javuló minőségben történő kielégítésére törekedjenek. A megyei székhelyű kivitelezők építés-szerelési tevékenységének volumenét öt év alatt mintegy 13—15 százalékkal szükséges növelni. A termelőberuházások, a lakásol:, valamint a közösségi létesítmények tervszerű építése mellett az építőipar biztosítsa a felújítási, korszerűsítési, illetve fenntartási munkák eddigieknél lényegesen nagyobb arányát. A célkitűzések elérése érdekében: — szükséges a szakmunkások arányának növelése, a technikai eszközök korszerűsítésével párhuzamosan a dolgozók át-, illetve továbbképzése; — a technikai fejlesztés szolgálja az ágazat további 'iparosítását, megteremtve a korszerű házgyári technológiájú épületek szélesebb körű alkalmazási lehetőségét, a házgyári technológia családiházas építkezéseknél történő nagyobb arányú felhasználását. A DÉLÉP folytassa a házgyári rekonstrukciót; — a tanácsi koordináció, valamint az Építőipari Gazdasági Társaság hatékonyan segítse elő az építési igények, valamint a kapacitások megfelelő összhangjának kialakulását, a kisebb építőipari szervezetek teljesítőképességének növelését, a gépek, berendezések közös beszerzésével és felhasználásával, az anyagellátás együttes megszervezésével, szükség esetén a munkaerő átcsoportosításával; — kerüljön sor a szak- és szerelőipari kapacitás bővítésére, a korszerű könnyűszerkezetes építési mód szélesebb körű alkalmazására; — a közintézmény-hálózat fejlesztésére rendelkezésre álló források gazdaságos felhasználását olcsóbb és gyorsabb kivitelezési technológiák bevezetésével, valamint korszerű, termelékenyebb épületfelújítási technológia alkalmazásával kell biztosítani; — a szövetkezeti építőipar fokozottabban vegye ki részét a korszerű családiház-építési programból; — a magánlakás-építési és felújítási feladatok előtérbe kerülésével kapcsolatban számítunk a kisiparosok aktív közreműködésére. A magánlakás-építést az anyagellátás és gépesítés színvonalának javításával is alapozzuk meg; — javítsuk a kivitelezés minőségét, hatékonyságát. A tervszerűbb kivitelezést a dekoncentráció mérséklésével, a közreműködők jobb együttműködésével segítsük elő; — az építőipari tervező szervezetek teljesítménye, a szakmai igények szerint differenciáltan, legalább 12—14 százalékkal emelkedjen. Tevékenységükben kapjon nagyobb szerepet a mezőgazdasági beruházások és épületfelújítások tervezése, az olcsóbb, gazdaságosabb megoldások alkalmazása. ©

A mezőgazdaságra kiemelt feladat hárul a megye gazdaságának fejlesztésében. A termelés mintegy 15—17 százalékkal növekedjen. A többlettermelés szolgálja a gazdaságos élelmiszerexport fokozását. A terv megvalósítását a termelőeszközök mérsékelt ütemű fejlesztése mellett az erőforrások hatékonyabb felhasználásával kell elérni. A gazdaságok fordítsanak több figyelmet a fajlagos költségek csökkentésére, az anyag- és energiatakarékos felhasználásra. Az ágazati célok megvalósítását döntően a nagyüzemekre alapozva sokoldalúan segítsék a háztáji és kisgazdaságokban ' rejlő további lehetőségek hasznosítását, ezzel árukibocsátó képességük növelését. Céljaink elérése érdekében: — indokolt az ágazatban foglalkoztatott munkaerő megtartása, a szezonális jelleg mérséklése a teljesebb foglalkoztatásra, a szakképzettség fokozására való törekvés; — a beruházási tevékenységhez hasonlóan kiemelten kezeljük a komplex meliorációs programot, az ültetvénytelepítés folytatását, a gépesítés fokozását, a termálenergia nagyobb arányú hasznosítását, az állatférőhelyek rekonstrukcióját, valamint a halastóépítést; — javítsuk a termelés eszközszükségletének (műtrágya, növényvédő szer, gépalkatrész stb.) folyamatos kielégítését. Az ÁFÉSZ-ek és a nagyüzemek biztosítsák a háztáji és kisegítő gazdaságok tenyészanyaggal, táptakarmánnyal és egyéb szolgáltatásokkal való ellátását; — megkülönböztetett figyelmet fordítsunk a termőföld védelmére és hasznosítására, termőképességének javítására, a talajadottságoknak megfelelő termelési struktúra kialakítására, az ésszerűbb tápanyag-gazdálkodásra. Gyorsítsuk meg a romos tanyák felszámolását, a nagyüzemi művelésre visszaadott területek bevonását a termelésbe, a szétszórtság csökkentését földcserékkel, táblarendezéssel. Megfelelő közlekedési rend kialakításával érjük el a dűlőutakkal lekötött terület, mind a járműmozgásokkal okozott károk mérséklését; A növénytermesztés az ágazat átlagát meghaladóan emelkedjen, szerkezete a tájkörzeti adottságokhoz és a piaci követelményekhez igazodjon: — szőlő-, valamint gyümölcstelepités a nagyüzemekben 1500—1500 hektáron valósuljon meg. Az egyéb kultúrákkal gazdaságosan nem hasznosítható területeken — mintegy 6000 hektáron — kerüljön sor gyeptelepitésre, illetve felújításra és 2000 hektáron erdőtelepítésre. Az erdőgazdálkodási feladatok összehangolásához társulás létrehozását szorgalmazzuk; — a kalászos gabona — ezen belül a búza termésmennyiségét intenzív fajták elterjesztésével jelentős mértékben fokozzuk. Mérsékeltebb ütemben folytatódjon a kukorica-termőterület növelése. A termelés növelését elsősorban a termésátlag emelésével. n tájkörzetek közötti vetésterületi átrendeződéssel kell biztosítani; — az ipari növények (napraforgó, cukorrépa, kender) termelése az ipari feldolgozás igényéhez igazodjon, és segítse elő az exportáru növelését; — a korszerű takarmánygazdálkodással (intenzívebb gyepgazdálkodás, melléktermékek fokozottabb felhasználása), a termésátlagok növelésével csökkentsük az egynyári szálas takarmányok termőterületét; — a szükségletekhez igazodva valósítsuk meg a megye speciális kultúráinak (fűszerpaprika, vöröshagyma, hajtatott zöldségfélék stb.) kiegyensúlyozott, magas színvonalú termesztését. A kertészeti termelésben fokozott figyelmet kapjon a minőségi követelmények érvényesítése. Továbbra is indokolt a termálenergiára alapozott hajtatott zöldségtermesztés fejlesztése. A növénytermesztés gazdaságossági színvonalának további javításához szükséges: — az iparszerű termelési rendszerek szélesítése. El kell érni, hogy a nagyüzemi szántóterület 70—74 százalékán ezek keretében termeljünk: — a komplex melioráció gyorsítása. További 84 000 hektáron végezzük el a belvízmentesítést és mintegy 20 000 hektáron a kémiai talajjavítást; — az öntözés kiterjesztésével a terméshozamok. valamint a termelés biztonságának fokozása. Ennek érdekében korszerűsítsük az elavult öntözőhálózatot és -beréndezéseket. A belvízmentesített területeken, a matyérl víztározó térségében építsük ki az öntözés létesítményeit, fokozzuk az öntözőtevékenységet; — nagy teljesítményű gépek, géprendszerek alkalmazása. A traktorállomány teljesítményének, a gabonakombájnpark kapacitásának jelentős növelése; — az ésszerűbb műtrágya-felhasználás. Tovább kell szélesíteni a kémiai talajvizsgálatokra alapozott talajerőutánpótlást. Az állattenyésztés fejlesztésében a nagyüzemek vállaljanak nagyobb szerepet, ellensúlyozva a háztáji és kisgazdaságokban várható állománycsökkenést: — a szarvasmarha-ágazatban a ».nagyüzemi tehénlétszám 5000' darabbal növekedjen, elsősorban a hústípusú fajtákból; — a sertéstenyésztésben biztosítsuk a meglevő állomány stabilizálását, és a hozamok javításával a hústermelés fokozását. Ehhez a nagyüzemek végezzék el a szakosított telepek kapacitásbővítő rekonstrukcióit, a használható hagyományos telepek felújítását és a tervidőszak második felében törekedjenek új telepek létesítésére; — a juhászat elsősorban társulás keretében fejlődjön. Az anyajuhlétszám 25—35 százalékkal növekedjen; — a baromfiágazatban a már kialakult telepekről biztosítsuk a lakosság húsés tojásszükségletét, valamint a feldolgozóipar igényeinek kielégítését; — a halhústermelést a folyamatban levő fejlesztések befejezésével, illetve újabbak kialakításával dinamikusan növeljük; A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gondoskodjanak a melléküzemág fejlesztéséről, különösen a lakossági szolgáltatási és háttéripari igények kielégítése, valamint a helyi árualapok előállítása érdekében. A mezőgazdasági termékek felvásárlását, forgalmazását szervezettebbé kell tenni. Bővítsük a felvásárló szervek, vállalatok tárolókapacitását, fokozzuk az anyagmozgatás gépesítését. Javítsuk a partnerek közötti együttműködést, a szerződéses fegyelmet, rövidítsük az áru fogyasztókhoz történő eljuttatásának útját és idejét. O

A közlekedési ágazat biztosítása az indokolt szállítási igények korszerű, gazdaságos kielégítését. Ezt szolgáló feladataink: — a közúthálózat fejlesztése keretében: a telepszerű, többszintes lakásépítés úthálózatának ütemes megvalósítása, a belterületi tanácsi utak kiépítettségének növelése. Deszken és Csanyteleken meg kell oldani a főutak településközpontokat elkerülő szakaszuinak kiépítését, folytatni az útszélesítéseket. a közútként üzemelő földutak további kiépítését. Fejezzük be az új csongrádi Tisza-híd építését, valamint Szegeden, a régi híd felújítását; a vasúthálózat korszerűsítésének folytatása: Szeged—Kiskunfélegyháza közötti vonalszakasz villamosítása és a csongrádi vasúti híd felúlítása. Kiemelten kell kezelni a vasúthálózat fenntartási munkáit. Kerüljön sor az állomáséDületek és üzemi létesítmények további korszerűsítésére, a pálvaudvarokon a szállítási, rakodási és raktározási feltételek lavitására. Szeged térségében korszerű központi kör-